A Rovatból

8 tipp a sikeres visszatéréshez a munkába

Nem mindegy, milyen feltételekkel kezdesz újra dolgozni a szülési szabadság után, ahogy az sem, hogy milyen a fogadtatás. Elmondjuk, mit érdemes mindenképp megfogadni.
Forrás: Papás Mamás Magazin, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2018. február 10.



A Papás Mamás Magazin segít szülőknek és nagyszülőknek a gyerekneveléssel és a család életével kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Mindemellett remek családi programokat is javasolnak a szerzők és a jog útvesztőiben is utat mutatnak.

Mik azok a tipikus hibák, amit a várandós kismamák a terhességük bejelentésekor legtöbbször elkövetnek? Milyen szempontokat mérlegel a munkaadó a száraz munkajogi előírásokon túl, amikor a kisgyerekes anyuka a gyes-ről visszatérne? Hogyan kellene kulturáltan visszatérni a korábbi munkahelyre? Szakembert kérdeztünk.

Amikor egy fiatal nő értesül az örömhírről, hogy várandós lett, akkor máshol sem járnak a gondolatai, mint a születendő kisbaba körül, természetes, ha az állapotával intenzíven foglalkozó kismama munkakedve, munkához való hozzáállása jelentősen megváltozik.

A várandós kismamában ilyenkor két fontos kérdés vetődik fel: szülés előtt mennyi idővel fejezze be a munkát, illetve mikor és hogyan térjen majd vissza a munkába, ami a babavárás kezdetén még oly távolinak tűnik. Még akkor is, ha a munkáltató osztozik a várandós kismama örömében, nem vehető zokon tőle, hogy a fejében már ott tornyosulnak az ezzel járó megoldandó feladatok és a sok nyitott kérdés, például, hogy ki és mikortól fogja ellátni a várandós kismama addigi munkakörét.

- Úgy vélem ez az egyik, ami a mai munkaerőhiányos piacon elég súlyos kérdés, és ami komoly feszültségeket, alkalomadtán indulatokat tud kiváltani. Hiszen nem mindegy, hogy például miként távozik a várandós kismama a szülési szabadságra, együttműködik-e a munkáltatóval, van-e már a terhessége időszakában konkrét visszatérési terve. Ezek a körülmények gyakran befolyásolják a későbbi munkába való visszatérés lehetőségeit – mondja Kállay Csongor hr-szakember, aki a jelenlegi Schiller-csoport hr-igazgatójaként közel 18 éve foglalkozik nagyvállalatok munkaügyeinek igazgatásával.

A fentiek után, nézzük, melyek azok a tipikus hibák, amit a várandós kismamák, illetve a munkába visszatérő kisgyerekes anyukák gyakran elkövetnek. A téma munkavállalói aspektusát Kállay Csongor szakmai meglátásaival járjuk körül.

munka_vissza2

Nem mindegy, hogyan hagyjuk ott a munkahelyet

- Amikor értesül róla a munkáltató, hogy el fogja "veszíteni" időlegesen a jól teljesítő munkavállalóját, akkor valójában kész helyzetbe kerül, sürgősen pótolnia kell a kieső kollégát. A feladat felülír egy sor, amúgy is fontos és határidős feladatot, ami könnyen feszültséget szül, és mivel emberek vagyunk, óhatatlanul is kivetítjük indulatainkat annak okozójára, a munkavállalóra – magyarázza a szakember a bejelentés szokásos helyzete mögötti pszichológiát.

- Emlékszem, amikor a 3 fős osztályomon ugyanazon a napon 2 munkavállalóm jelentette be egymás után, hogy ők várandós kismamák, ráadásul veszélyeztetett terhesek is, és eldöntötték, hogy ők holnaptól nem jönnek dolgozni. De komolyan, mekkora annak az esélye, hogy ez megtörténjen? Semekkora. Mégis megtörtént, és másnaptól nem is jöttek a kolléganők. Gondoljunk csak bele, vajon mire fog emlékezni a munkáltató abban a helyzetben, amikor a kisgyerekes anyuka évek múltán bejelentkezik, hogy vissza szeretne térni a munkába? Mennyire érdemes ilyenkor kizárólag a száraz jogszabályokhoz ragaszkodni – világítja meg a kényes kérdést Kállay Csongor.

A hirtelen távozás után a másik helyzet, amit sokszor ügyetlenül oldanak meg a nők, az azonnali visszatérés igénye.

- Talán viccesnek tűnik, de elég gyakori hiba a fenti, kisgyerekes anyukák szájából elhangzó kijelentés. Gyakran előfordul, hogy a kisgyerekes anyuka a tervezett idő előtt szeretne visszatérni a munkába, vagyis még a gyed, gyes időszakának lejárata előtt, amiről korábban nem szólt a munkáltatójának.

Ez a másik olyan helyzet, ami szintén sokkolóan hathat a munkáltatóra, hiszen már felvett új dolgozót a távol lévő kolléga munkakörére, és lehet, hogy még elégedett is az újólag felvett kollégával, de most záros határidőn belül munkát kell találni kettejük közül valamelyiknek, kevésbé szerencsés esetben esetleg valamelyik dolgozóját el kell bocsájtania – teszi hozzá.

gyesutan

Ugyanazt a munkakört akarom, mint amit szülés előtt végeztem

- A munkavállalók jellemzően ugyanúgy, ugyanazt a munkát akarják tovább végezni, mint mielőtt elmentek volna szülési szabadságra, azonban kevés olyan munkahely létezik ma Magyarországon, ahol 2-3 évente ne lenne valamilyen átszervezés, átalakítás. Emiatt is lehetséges, hogy a munkavállaló visszatérésekor már rég nem létezik a munkaköre, vagy létezik csak egészen más tartalommal.

Talán ez az eset a legjellemzőbb, amit a munkába visszatérő kisgyerekes munkatársakat jellemzi. Mi ezekre a megoldás?

- Ezeket a kínos, feszültségekkel teli helyzeteket könnyen meg lehet előzni, a kulcs: az együttműködés. Ahogy egy párkapcsolatban, ugyanúgy az ilyen esetekben is az információk, elképzelések megosztása a leghatékonyabb módszer. Mindent meg lehet beszélni és tisztázni a munkáltatóval, hogy elkerüljük az esetleges félreértéseket – tanácsolja a szakember.

kallaycsongor

"Az információk, elképzelések megosztása a munkáltatóval a leghatékonyabb módszer" - Kállay Csongor HR-szakember

8 tipp a munkába történő sikeres visszatéréshez:

1. Legyen egy tervünk, hogy mikor akarunk visszatérni a munkába.

2. Időben jelezzük visszatérési szándékunkat, az első kapcsolatfelvétel minimum 6 hónappal a tervezett visszatérésünk előtt történjen meg.

3. Legyünk tisztában a képességeinkkel: erősségek, gyengeségek, fejlesztendők.

4. Képezzük magunkat a gyed, gyes ideje alatt. Az internet világában bármihez hozzá tudunk férni, és a legtöbbször ingyen. Ne vesztegessük az időnket!

5. Legyünk nyitottak az újra! Azért mert még nem csináltunk valamit, nem jelenti azt, hogy nem fogunk vele boldogulni. Sőt, még az is megtörténhet, hogy élvezetesebb feladatot kapunk, mint, amit előzőleg végeztünk.

6. Személyesen (!) egyeztessünk a munkáltatóval, és ne emailben vagy telefonon – ezzel nem csak egy adat leszünk a munkáltató számára, hanem személlyé válunk a szemében.

7. Alakítsunk ki szimpátiát személyünkkel kapcsolatban. Érdemes felvenni a kapcsolatot a volt közvetlen vezetőnkkel, volt kollégáinkkal. Érdeklődjünk a volt vezetőknél a gyed, gyes ideje alatt, hogy mi változott a munkában, milyen lehetőségek adódtak azóta. Nagy előnyt jelenthet, ha sikerül egy olyan támogatót nyerni magunknak, aki ragaszkodik a személyünkhöz, és velünk akar dolgozni.

8. Működjünk együtt a munkáltatóval, a kompromisszumra törekedjünk, hogy mindenki elégedett legyen.

Ha programot keresel a családnak, vagy segítségre van szükséged a gyerekneveléssel illetve családjogi kérdésekkel kapcsolatban, jusson eszedbe a Papás Mamás Magazin!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk