hirdetés

SZEGED

Egy másik toronyba zárva, elrejtve élte túl a történelem viharait Szeged legrégebbi épülete

A kalandos sorsú Dömötör-torony megmaradásáért Móra Ferenc is kiállt.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. február 04.

hirdetés

Regényes múltja van Szeged egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része, amely ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik.

Ez Szeged legidősebb épülete.

Az építmény alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A Szent Demeter-templom egyedüliként meghagyott tornya a Dóm tér egyik különleges látványossága.

A régi templomot egy 1199-es irat említi először. Többször átépítették, míg a 18. században kapta meg végső formáját. A feljegyzések szerint 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt, de végül a városvezetés 1913-ban elrendelte a templom lebontását.

Úgy rendelkeztek, hogy a helyére, - pontosabban mellé - egy új templom épüljön, ez lett a Schulek Frigyes által tervezett, majd Foerk Ernő által folytatott Fogadalmi-templom, a Dóm.

hirdetés

A régi épület bontásakor találtak rá a falba beépített régi Dömötör-toronyra. Ezt 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították.

A restaurálást Rerrich Béla vezette. Ekkor kerültek a falába a vár bontása során előkerült román kori kövek, szobrok. A falába ajtót vágtak, és fölé helyezték el Szeged legrégebbi, ismert szobrászati emlékeként számon tartott, 12. századi „kőbárányt”.

A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti,

amelynek terveivel elnyerte 1932-ben a páduai egyházművészeti kiállítás arany érmét. A torony falainak vizesedése miatt a falfestmény hamar megrongálódott, ezért a képzőművészeti alkotást már a következő évben át kellett festeni, majd az évtizedes állagromlás miatt 2015-ben teljesen restaurálták.

A torony Rerrich Béla által tervezte kovácsoltvas kapuját a keresztény liturgia jelképei díszítik, az emberi élet egyes részeit mutatják be. A kaput Bille János műkovács készítette el.

A történet folytatódik a csonka-torony rejtélyével!




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEGED

Miért hívják a Napfény városának? - 10 érdekesség Szegedről

Az is kiderül, hogy miért volt fontos a sóhajózás, de megtudhatod, hol van az ország legmélyebben fekvő pontja.
Fotó: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. február 15.

hirdetés

Szeged Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése, a Napfény városa. Tudtad, hogy a Tisza mekkora pusztítást végzett itt? És hogy mióta van villamos a városban? És arról hallottál, hogy ez az ország legmélyebben fekvő városa?

Íme 10 különlegesség Szegedről, amit érdemes tudni róla.

1.

Hatalmas pusztítást végzett Szegeden az 1879-es árvíz. Ám a mai városképet mégis ennek a természeti katasztrófának köszönhetjük. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult. Az 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. Az ár után Ferenc József a látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. És a császár megtartotta ígéretét. Az elpusztult épületek helyén újakat építettek, és egy modern város jött létre. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) is segített az újjáépítésben, ennek emlékét őrzik a nagykörút egyes szakaszainak elnevezései.

2.

Szeged az ország legmélyebben fekvő városa. Az újabb GPS mérések szerint az ország legmélyebben fekvő pontja a Tisza jobb partján, a várostól délnyugatra, de még a közigazgatási határon belül, Gyálarét és Röszke települések között található, 75,8 méteres magasságon.

hirdetés

3.

Éghajlata szubmediterrán, azaz a nyár forró, a tél általában enyhe. A térségre jellemzőek az időjárási szélsőségek. Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény – több mint 2100 óra napsütés –, ezért nevezik Szegedet a „Napfény városának”.

4.

A vidék vonzotta őseinket is. A kiváló adottságok miatt korán megtelepedtek itt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Ez volt a legalkalmasabb hely az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására, hiszen fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak itt. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt.

5.

Szegeden az első közvilágítás 1827-ben, az első kaszinó 1829-ben, az első kövezet 1840-ben, az első takarékpénztár 1845-ben létesült.

6.

A Csillagbörtönként ismert Szegedi Királyi Kerületi Börtönt 1885. január 1-jén adták át.

7.

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos és a menetdíj elég drágának számított akkoriban. A villamosok ráadásul ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak. Jelenleg összesen 5 villamos-, 7 trolibusz- és 45 autóbuszvonalon lehet közlekedni. Szeged egyike a négy magyar városnak, amely villamosvonalat üzemeltet (a másik három: Budapest, Debrecen és Miskolc), illetve Szegeden kívül csak Budapesten és Debrecenben ülhetünk trolira.

8.

Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Több mint egymillió könyvet és folyóiratot tárolnak, egy részük angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában működő Klebelsberg Könyvtár az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. Minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz is.

9.

Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika. Termesztéséhez kiváló a Dél-Magyarországi éghajlat, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja. A szegedi édes-nemes, a csípős, és a rózsapaprikák a szegedi különlegességek egyike.

10.

A házi kisipar egyik jellegzetessége volt hosszú évszázadokon keresztül a piros pillangós, kopogós sarkú női papucs, a „szögedi papucs”. Sokáig volt a szegedi népviselet egyik fontos kelléke. A készítése apáról fiúra szállt. A terméket sokféle motívummal és díszítéssel készítették, de azonos volt a szerkeze, amely tartós és a nagy igénybevételt is jól bírja. A szegedi papucsot felvették a Csongrád Megyei Értéktárba, és mozgalom indult annak érdekében, hogy hivatalosan is hungarikumnak nyilvánítsák.

Forrás: Wikipédia

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEGED

Aranysárgába öltözött Szeged - virágzik az aranyeső a Napfény városában

Vidám, tavaszi színpompa - tarts velünk egy kis virtuális sétára.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. március 20.

hirdetés

Az aranyló színek elvarázsolták Szegedet - virágzik az aranyeső. Amíg nem juthatunk el személyesen is a Napfény városába, tartsatok velünk egy kis virtuális sétára.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED
A Rovatból
hirdetés

Tavaszi virágpompával várta a húsvétot Szeged

Vidám színekbe öltözött a város.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2021. április 05.

hirdetés

Szeged minden évszakban hívogató, de talán a tavasz a legpompázatosabb a városban. Ilyenkor szinte mindenhol színes növények vidítják az arra járókat. Az utak mentén, a parkokban, a házak tövében, még a villamos sínek közelében is virítanak a fák, bokrok, a tavaszi virágok.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEGED

Fehérarcú sátánmajom született a Szegedi Vadasparkban

A fehérarcú sakinak is hívott dél-amerikai főemlősöket nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja a vadaspark.
MTI, fotó: zooszeged.hu - szmo.hu
2021. január 27.

hirdetés

Fehérarcú sátánmajom (Pithecia pithecia) született a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes kölyköt anyja gondosan neveli - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.

Bartica, a skót Edinburgh-i Állatkertből származó fehérarcú sátánmajom nőstény legújabb kölyke január 3-án jött világra. Nemét a gondozók egyelőre nem tudják, de ez hamarosan ki fog derülni, ugyanis míg a hímek sötét bundájuk mellett valóban fehérarcúak, addig a nőstények szürkésbarnás színűek, az arcukon is.

A fehérarcú sakinak is hívott dél-amerikai főemlősöket nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja a vadaspark. A szülők származása sokat elárul a programok működéséről és az állatkertek közötti együttműködéséről egy-egy faj sikeres szaporítása érdekében.

Az anya ugyanis a dél-angliai Lympne állatkertjében született, onnan került hatévesen északra, Skóciába, ahonnan három évvel később érkezett Szegedre. Az apa egy évvel fiatalabb nála, a szintén angliai Howletts Állatkertben született, onnan utazott hároméves korában az írországi Dublini Állatkertbe, majd 15 évesen Szegedre. Kettőjüknek 2011 óta hét kölyke született, közülük kettő elpusztult, a legidősebb Franciaországba került, a többiek még együtt vannak a családdal, amíg a programot vezető szakember nem dönt további sorsukról. Az állatkerti állatok így gyakorlatilag egy populációnak tekinthetők egy-egy adott program keretében, ahol a szállításuk és párosításuk is tervszerűen zajlik.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: