Egy másik toronyba zárva, elrejtve élte túl a történelem viharait Szeged legrégebbi épülete
A csonka-torony rejtélye
A régi Demeter-templomot nem egyszerre bontották le. Úgy döntöttek, hogy azt a részt, ahol építkezni kell, azt elbontják, a szentélyt és a tornyot meghagyják, így abban az új templom elkészültéig még miséznek. Az építkezés megkezdődött, de a történelem lassította a Dóm befejezését. A téren nyolc éven át állt egymás mellett két csonka templom, a Demeter és a Fogadalmi, mert egy idő után a városnak nem maradt pénze a Dóm befejezésére.
Végül 1924. december 13-án, egy vasárnapon tartották az utolsó misét a Szent Demeter-templom akkor még álló részében.
A bontásának megkezdése előtt többen is arra számítottak, hogy értékes leletek kerülhetnek elő. Többek között Móra Ferenc is, aki egy beadványban azt kérte a várostól, hogy a munkálatok ideje alatt egy múzeumi szakértő jelen lehessen. Móra akkor azt gondolta, hogy a régi templom alatt régi kripták rejtőzhetnek, azokban pedig régi tárgyak, fegyverek, amelyek segíthetnek a templom pontos korát és építésének körülményeit behatárolni.
1925. március 1-én jelent meg az első írás arról, hogy elképzelhető, hogy egy régi torony van beépítve a Demeter-templom megmaradt tornyába. A cikket Kőmives Kelemen álnéven Cs. Sebestyén Károly írta. Úgy vélte, hogy ha a feltevés beigazolódik, akkor
ez a torony az egész magyar építéstörténet igen fontos darabjává válhat.
Éppen ezért azt javasolta, hogy ne folytassák a torony bontását.
Mivel a négyszögletes torony rejtette a nyolcszögletű régi tornyot, ezért kézi bontással tudták feltárni az épületet. Az ásatásokkal pedig sietni kellett az építkezés miatt. A kutatók igyekeztek alaposan dokumentálni az egész folyamatot és a talált épületrészt.
Közben komoly vita folyt arról, hogy mi legyen a megtalált régi toronnyal. Volt, aki a bontás mellett érvelt, de többen, köztük
Móra Ferenc is a megmentés mellett állt ki. Egy írásában „keresztény barbárságnak” nevezte a torony elbontását.
Juhász Gyula így ír a toronyról: „A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat, Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz, mint volt, és ő, nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esztendő mellett.”
A torony végül megmenekült, és helyreállították. Később 1985-ben restaurálták, és nemrégiben a Dómmal együtt újra felújították.
A Dömötör-torony meséi
A Dömötör-torony most, a felújítás után már a nagyközönség számára is látogathatóvá vált, de emellett keresztelőkápolnaként is újra használatba veszik.
A megnyitás alkalmából a torony történetét egy február elején megnyílt időszaki kiállításon is bemutatják. A Dömötör-torony meséi címmel a Szegedi Dóm Látogatóközpontban tablókon, korabeli fotók, újságcikkek, Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly írásai, dokumentumok segítségével idézik fel a múltját a híres késő román, gótikus stílusú műemléknek.
A mese vonalát követve tűnik fel Mátyás király alakja, akinek palástjából készült el az a 824 igazgyönggyel díszített miseruha, amely szintén megtekinthető a kiállításon.
A Dömötör-tornyot a Dóm Látogatóközpont nyitvatartási ideje alatt idegenvezető kíséretében lehet belülről megnézni, keddtől vasárnapig reggel 9-től 17 óráig. A torony első szintjén a keresztelés történetét, a második szinten pedig a Dömötör-torony építéstörténetét mutatja be az interaktív tárlat.
Bővebb információk ITT.
Régi fotók forrása: Fortepan
