Mint arról nemrégiben beszámoltunk, Extreme E néven elektromos hajtású tereprali versenysorozat indul 2021-ben, meglehetősen patinás mezőnnyel. A "zöld Dakar-rali" azonban nem az első csúcstechnikájú autóverseny lesz, ami környezetkímélőbb technológiával próbálja meg magához vonzani a sebesség szerelmeseit:

a Formula E 2014 óta jelenti az villanyautózás csúcsát

világvárosokban kialakított pályákkal, klasszis versenyzőkkel és igen komoly háttértámogatással. A november 22-i versennyel immáron hatodik szezonját kezdi meg a mezőny.

A 2014 ősze óta zajló Formula E nem különbözik alapvetően a Formula-1-től, vagy más hasonló, együléses versenysorozattól. 11 csapat 22 pilótája versenyez úgy nevezett "e-prix"-ken (a szokásos Grand Prix elnevezésre utalva)

1,9 és 3,4 km közötti hosszúságú városi pályákon, amelyeket többnyire nagy világvárosok központjában, egyszerű közútból alakítanak ki.

A hasonlóság és a nemzetközi automobil-szövetség szerinti szabályzat miatt olykor szokták "elektromos Forma-1-nek" vagy "zöld Forma-1-nek" nevezni. Kétségtelen, hogy a kasztni felépítése hasonló, és megtalálható a F1-ben már szabványosított fejvédő, az ún. HALO (magyar fordításban gyakran: glória) is, de a 2018 óta használt második generációs autók sok műszaki és aerodinamikai megoldásban eltérőek.

A technikai adatok igen sokatmondóak: az autósportban jól csengő McLaren cég által gyártott akkumulátorok a Dallara-kasztnis autókat 250 kW-os teljesítménnyel

2,8 másodperc alatt képesek 0-ról 100 km/órára gyorsítani, a végsebesség pedig eléri a 280 km/órát is

- ami városi pályákon nem jelentősen kevesebb, mint akár a Forma 1-es autóké. További érdekesség az úgynevezett fanboost-mód: a nézőknek a futam kezdete előtt (az új szezonban nem sokkal a rajt után is)

lehetőségük van a számukra szimpatikus pilótát extra kilowattokkal segíteni.

Különböző közösségimédia-felületeken szavazhatnak arról, ki legyen az az 5 pilóta, aki a verseny tetszőlegesen választott 5 másodpercében plusz energiával szállhat szembe riválisával. Ezen kívül a versenyirányítás minden pályán kijelöl egy olyan zónát, amit a versenyzők érinthetnek - letérve az ideális ívről -, ezzel nyerve újabb 25 kW plusz energiát. (Ezeket a zónákat csak nem sokkal a versenyhétvége előtt közlik a csapatokkal és a versenyzőkkel.)

Ha valaki csak a benzingőz és a hangosan bőgő motorok miatt szereti a technikai sportokat, annak a Formula E minden bizonnyal nem a legjobb választás. Az autóversenyeket kísérő efféle kötelező elemeken kívül azonban minden megvan az elektromos versenyzésben is: bátor, kockázatvállaló pilóták, csúcstechnológiájú autók, taktikai és kerék kerék elleni küzdelmek.

Az alábbi videó megmutatja, milyen autókkal fognak küzdeni a Formula E versenyzői a 2019/2020-as, őszi-tavaszi lebonyolítású szezonban. A bemutató annyiban csalóka, hogy a járművek külön-külön indítva természetesen még csendesebbnek hatnak, mint a versenyhétvégéken.

Az előremutató zöld technológia miatt nem csoda, hogy olyan emberek is elkötelezettek a versenysorozat iránt, mint a környezetvédelmi aktivitásáról híres Leonardo DiCaprio. A színész a Formula E "alapító atyái" közé tartozik, a sorozat kezdete óta résztulajdonosa a Venturi csapatnak, amely a korai évek nehézségei után 2019 tavaszán már futamgyőzelmet is tudott szerezni. Csapatának tagja a volt F1-es Ferrari-pilóta, Felipe Massa is. Rajta kívül egyébként számos ex-Forma-1-es pilóta volt vagy jelenleg is tagja a mezőnynek: pl. a több mint 250 F1-es rajttal büszkélkedő Jarno Trulli (ő saját csapatot is tulajdonolt), 1997 Forma-1-es világbajnoka, Jacques Villeneuve, vagy épp a tavalyi FE-bajnok, Jean-Éric Vergne. Autógyártók közül megtaláljuk a sorozatban az Audit, a BMW-t, a Jaguart vagy a Nissant is.

DiCaprio egyébként producere egy idén tavasszal elkészült dokumentumfilmnek is, amely a versenysorozat kulisszái mögé enged betekintést.

A 2022-es budapesti vizes-világbajnokság úszóversenyei egy érdekes ítélettel zárultak. Justin Ress az időmérő szerint elsőként csapott célba 50 háton, azonban beérkezése szabálytalansága miatt kizárták a versenyből. Később fellebbeztek, így mégis az amerikai úszó szerezte meg az aranyérmet.

Molnár Mátyás, az m4sport riportere Dr. Sós Csabát arról faggatta, hogyan értékeli a vb-t, miközben Ress várta aranyérmét. Az értékelő pont egybeesett az amerikai himnusszal és a díjátadóval, azért Dr. Sós úgy gondolta, nem tartja magában a véleményét - adta hírül a 24.hu.

Az alábbi beszélgetés élő adásban zajlott le:

– Ez miért kap most aranyérmet? – vetette közbe az úszók szövetségi kapitánya.

– Mert visszavonták a kizárást – felelte Molnár Mátyás.

– Ezt nem szeretem.

– Minket is meglepett ez a fordulat.

– Engem nem meglepett, hanem indulatot kelt.

– Miért?

– Mert nem volt szabályos, maradjunk annyiban.

– A beérkezése?

– Igen. Bárki más csinálja ezt, hazaküldik.

– Akkor miért vonták vissza?

– Hát ez az. Ez az én kérdésem is. Ez olyan, mint a váltásnál. Ott mínusz 0.02 volt a megengedett, ezek egyszer mínusz 0.03-at ugrottak, azóta mínusz 0.03. Nem szeretem ezt.

– Továbbra is élő adásban figyeljük az eseményeket.

– Ja, bocs. Ajaj.

Hosszú Katinka az ötödik idővel bejutott a döntőbe 400 méter vegyesen a Duna Arénában zajló úszó-világbajnokság szombati zárónapján.

A szám másik magyar versenyzője, a tavaly Európa-bajnoki ezüstérmes, olimpiai-6. Mihályvári-Farkas Viktória 9. helyen zárt összesítésben, így nem lesz ott az esti programban.

A két magyar úszó ugyanabban a futamban állt rajtkőre. Hosszú, a szám címvédője, világcsúcstartója és 2016-os olimpiai bajnoka 4:39.15 perces idővel csapott a célba, sikerült lehajráznia a tokiói játékokon hazai környezetben duplázó, 200-on és 400-on is győztes japán Ohasi Juit.

A 18 éves Mihályvári-Farkas 4:41.16 perccel a kilencedik lett összesítésben.

Mihályvári-Farkas aztán elmondta, annyi pozitívumot lát, hogy idén ez volt a legjobb ideje, persze így is csalódott. Hozzátette, a program változásával - hogy ezt a számot a vb végén rendezik - a felkészülésen is módosítottak, ráadásul az elmúlt időszakban sikerült néhány kilogramm izmot is felszednie, ezt azonban a vízben egyelőre még nem bírja el és korábban kezd savasodni. Mihályvári-Farkas megjegyezte, fiatal még, és a 2024-es párizsi olimpián szeretne a legjobb formájában kerülnis.

Senki sem gondolta, hogy a budapesti vizes világbajnokság úszóversenyének utolsó döntős programja ilyen elképesztő "egyszer fenn, egyszer lenn" drámával indul.

Justin Ress az időmérő szerint elsőként csapott célba 50 háton, de amikor a győztes interjújához készült, közölték vele, hogy kizárták a versenyből.

Honfitársa, aki egy ideig aranyérmesnek hihette magát, Hunter Armstrong lett végül az ezüstérmes, a lengyel Ksawery Masiuk pedig a bronzérmes. A legszomorúbb talán mégis az olasz Thomas Ceccon volt, akinek vissza kellett adnia a harmadik helyét.

Amúgy Armstrong is azt mondta, amikor még őt gondolta mindenki győztesnek, hogy abban bízott, hogy Ress is ott állhat majd vele együtt a dobogón. Hát, végül így lett.

Újabb fantasztikus úszással ismét aranyérmet szerzett a Budapesten zajló vizes világbajnokságon Milák Kristóf. A klasszis sportoló ezúttal 100 méteres pillangóúszásban nem talált legyőzőre.

Ahogy a világcsúcsot hozó keddi úszásakor, Orbán Viktor most is gratulált Miláknak. Ezúttal nem is akárhogyan: rímbe szedte üdvözletét.

– írta át a miniszterelnök a Fidesz elhíresült kampányüzenetét.