SPORT
A Rovatból

Pénz beszél, félrenéz a Nyugat – Szaúd-Arábia rákontráz a katari modellre Ronaldo és Messi szíves közreműködésével

A Nyugatot eddig sem zavarták az emberi jogsértések, márpedig a szaúdi diktatúra ebben az elsők közt van a világban.


Szaúd-Arábia, amely eddig mindenekelőtt olajhatalmáról és kőkonzervatív iszlám rendszeréről volt nevezetes, tetszik, vagy nem, felkerült a futball világtérképére, és e törekvés mögött komolyabb ambíciók is húzódhatnak.

Novemberben felhördült a futballvilág, amikor a katari vb csoportkörének első fordulójában Szaúd-Arábia legyőzte Argentínát. Bár a királyság válogatottja nem jutott tovább, a győzelemnek még nagyobb lett az értéke azzal, hogy kék-fehér csíkosok végül elnyerték a vb-trófeát. Aztán legalább ekkora visszhangja volt annak, amikor véglegessé vált, hogy az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo két és fél évre a szaúdi al-Nasszr csapatához szerződik 212 millió dollárért, és ezzel minden idők legdrágább játékosa lesz.

Természetesen jár neki a luxuslakás Rijádban, és még az ország szigorú törvényei alól is mentesült, miután engedélyezték neki, hogy együtt élhessen gyermekei anyjával, akivel idáig nem házasodtak össze. Igaz, hogy a portugál megasztár az utóbbi időben inkább manchesteri hisztériái miatt kapott szalagcímeket, a katari vb-n sem nyújtott emlékezeteset, de azért még zenitjén túl is olyan játékos – és nemcsak médiaszemélyiség –, akit nem lehet azzal elintézni, hogy „elment levezetni jó pénzért”.

Szaúd-Arábia pedig azt üzeni a világnak: ezt is megengedheti magának, és kifizethet CR7-ért egy olyan összeget, amit már a nagy európai klubok nem voltak hajlandók.

Közben, hogy az élfoci vérkörébe is bekerüljenek, már tavaly megvásárolták a Newcastle United csapatát, és Ronaldo záradékába bekerült, hogy ha a következő idényben a „Szarkák” bekerülnek a Bajnokok Ligájába, hozzájuk igazolhat.

És ezek csak az első lépések a katari modell követésében, amely szintén úgy kezdődött, hogy leszerződtettek néhány kiöregedőfélben lévő világklasszist, Batistutát, Effenberget, Xavit, Raúlt, akik aztán jó hírét vihették a világban az öbölmenti emírségnek. 2019 után újra olasz szuperkupa-döntőt rendeztek szerdán a rijádi Fahd király stadionban az Internazionale és az AC Milan részvételével, nemrég pedig lezajlott egy barátságos al-Naszr-Paris-St.Germain mérkőzés, ahol bepótolták a vb-n elmaradt Messi-Ronaldo összecsapást. (A meccset egyébként a francia csapat nyerte, és mindkét világklasszis lőtt gólt.)

De ezek mind csak apró bizniszek a tervezett nagy fogáshoz képest: december utolsó napjaiban Szaúd-Arábia hivatalosan bejelentette, hogy megpályázza a 2030-as futball vb rendezési jogát. Mivel azonban a FIFA hagyományos rotációja miatt nem lenne esélye – elvileg a 2026-os észak-amerikai vb után Európának kellene következnie – Rijádban azt eszelték ki, hogy Görögországgal és Egyiptommal közösen pályáznak. Természetesen a három ország közül a wahabita királyságé lenne a vezető szerep.

És bár korábban úgy tűnt, Spanyolországnak áll a zászló, ahogyan ezt még Gianni Infantino, a nemzetközi szövetség sokat vitatott svájci elnöke is megerősítette, akárcsak Katar esetében „lesz az a pénz”, amiért Szaúd-Arábia lesz a befutó.

És a szaúdiak semmit sem bíztak a véletlenre: még a világbajnokság előtt évi 30 millió dolláros szerződést kötöttek Lionel Messivel, hogy az ország „vb-nagykövete” legyen. A hétszeres Aranylabdás személye pedig a világbajnoki győzelemmel még jobban felértékelődött. „Leótól” azt is várják, hogy fellendítse az ország turistaforgalmát, hiszen ez utóbbi nagyrészt még mindig az évenkénti nagy mekkai zarándoklatokat jelenti.

Ahogyan Katar esetében, itt sem kell nagyon tartani attól, hogy a FIFÁ-nak aggályai lennének Szaúd-Arábia és esetleg a szintén tekintélyelvű, katonai kormányzás alatt álló Egyiptom emberi jogi helyzete miatt, hiszen 2018-ban Oroszország is megkapta a rendezés jogát, sőt, 1978-ban a véres argentin juntának lehetőséget adtak arra, hogy az amúgy a hazaiak javára szemérmetlenül elcsalt világbajnoksággal valamennyire szalonképessé tegyék a diktatúrát.

Mindez pontosan belevág a Mohamed bin Szalman trónörökös herceg, miniszterelnök, az ország tényleges ura vonalába, aki a 88 éves apja, Szalman árnyékában a királyság „modernizálójának” szerepében tetszeleg.

Voltak ugyan kisebb reformok, mindenekelőtt a női jogok terén: most már vezethetnek autót és valamit enyhítettek a felettük való férfigyámság szabályain is: nem lehet visszakényszeríteni őket elhagyott férjükhöz, de semmilyen anyagi igényt nem támaszthatnak volt házastársukkal szemben. 2020-ban eltörölték a többszáz korbácsütéses büntetési formát. Ezeket ki lehet tenni a kirakatba a sport mellett, már csak azért is, hogy Szaúd-Arábia az elmúlt évtizedek bezárkózása újra visszaszerezze tekintélyét a regionális riválisokkal szemben, miközben a rendszer alapjaiban nem változik.

Szaúd-Arábia megmaradt autoriter monarchiának, ahol ma sem tűrik az ellenvéleményt, a civil társadalom bármilyen fellépését. Az öt évvel ezelőtt Törökországban halálra kínzott és feldarabolt szaúdi újságíróra, Dzsamál Hasogdzsira ugyan már most is kevesen emlékeznek, miként kevés szó esik a kivégzésekről is.

Az Amnesty International adatai szerint 2021-ben 65 emberen hajtottak végre halálos ítéletet, ennél többet a világon csak Kínában, Iránban és Egyiptomban. A Human Rights Watch tavalyi jelentéséből kiderül, hogy hosszú börtönbüntetésekre számíthatnak az emberi jogi aktivisták, vagy azok, akik a közösségi médiában adnak hangot a rezsim elleni kritikájuknak. A politikai foglyoknak a legbrutálisabb bánásmódban van részük a szaúdi börtönökben. Az önkényes fogva tartásoknak még a királyi család tagjai is áldozatul eshetnek. Közéjük tartozik a korábbi uralkodó, Abdalláh fia, Faiszál bin Abdalláh herceg, a szaúdi Vörös Félhold volt elnöke, akinek sorsa 2020 márciusa óta ismeretlen. Őt már 2017-ben is őrizetbe vették többszáz üzletemberrel egyetemben, végül minden bírósági tárgyalás nélkül, vagyonuk jelentős részének átadása fejében szabadon bocsátották őket.

Ugyancsak jellemző eset, hogy koholt vádak alapján 9, illetve 6 és fél évi börtönre ítélték egy külföldre szökött volt titkosszolgálati tiszt felnőtt gyermekeit, hogy apjukat hazatérésre kényszerítsék. Szaad al-Dzsabri azután vált a rendszer ellenségévé, hogy egy amerikai bíróságnál pert indított Szalman herceg ellen, azt állítva, hogy a trónörökös bérgyilkosokat küldött rá 2018-ban, Kanadában. Az ítéletek alapja az iszlám törvénykezés (sária), amelyet rendszerint önkényesen értelmeznek. A vád legtöbbször „felségsértés”, vagy „a királyság jó hírének megsértése.”

A vallási türelmetlenség kihat még az ország muszlim kisebbségeire, a siítákra és a szufikra is. Ugyancsak a vallási erkölcsök semmibevételének tekintik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat, beleértve azokat, akik az interneten ismerkednek.

Szaúd-Arábiában hasonló a  vendégmunkások helyzete ahhoz, amiről a világ Katarból értesült a vb előtt.

A királyságban közel 6,5 millióan dolgoznak, de az ország munkajogi törvényei rájuk nem érvényesek, és teljesen ki vannak szolgáltatva munkaadók kényének-kedvének.

A világ legnagyobb olajexportőre, amely 2021-ben csatlakozott a világ dekarbonizációját célzó Net-Zero Producer Forumhoz, gazdagsága révén eddig is számíthatott a Nyugat támogatására, cinkosságára. A jelenlegi energiaválságos helyzetben ebben aligha lesz változás. És nem Rijád futball-ambíciói lesznek azok, amelyeknek keresztbe tesznek a „demokrácia védelmezői”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
„Ez hogy a büdös francba történhet meg?” – Molnár Áron teljesen kiborult Szilágyi Zoltán MOB-tagsága miatt
Ezzel a kérdéssel reagált Molnár Áron arra a hírre, hogy Szilágyi Zoltán a Sportjus Magyar Sportjogász Társaság delegáltjaként a MOB tagja lett. A múltban ugyanis Szilágyi Liliána úszónő bántalmazással vádolta apját.


„Ez hogy a büdös francba történhet meg??” – borult ki Molnár Áron színész egy Instagram-sztoriban, miután kiderült, hogy Szilágyi Zoltánt, Szilágyi Liliána úszónő édesapját a Magyar Olimpiai Bizottság tagjává választották.

A színész nem rejtette véka alá a véleményét a döntésről, amelyet az áldozatok arculcsapásának nevezett.

„Legalább egy kurva interjút hallgassanak meg Szilágyi Liliánával azok, akik beválasztották azt a szörnyet. Ez óriási szégyen. Az áldozatok szembeköpése. Nagyon remélem, hogy gyorsan revideálják ezt” – fogalmazott Molnár a Blikk szerint.

A felháborodást az váltotta ki, hogy Szilágyi Zoltánt a testület májusi közgyűlésén a Sportjus Magyar Sportjogász Társaság képviseletében beválasztották a tagok közé.

Szilágyi Liliána 2021 végén állt a nyilvánosság elé azzal, hogy édesapja gyerekkorától kezdve testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta.

A vádak nyomán a Magyar Úszó Szövetség vizsgálatot indított, amelynek végén a szövetség bizottsága megállapította, hogy az úszónő állításai megalapozottak, ezért Szilágyi Zoltánt nemkívánatos személynek nyilvánították a rendezvényeiken. Azonban büntetőjogi következménye az ügynek nem lett.

A MOB hírekre reagálva közölte, hogy a közgyűlés tagjait nem ők választják, hanem a delegálásra jogosult szervezetek jelölik, a bizottság pedig csak a jogszabályi és alapszabályi feltételeknek, például a büntetlen előéletnek való megfelelést vizsgálja. Egyúttal jelezték, hogy a jövőben etikai és sportfegyelmi kizáró okok beemelésével módosítanák az alapszabályt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Ilyet még nem láttál: leesett a bíró órája, az egyik focista rögtön feltette a saját kezére
A paraguayi Matías Galarza a Törökország elleni vb-meccsen vette fel a játékvezető földre esett óráját egy tömegjelenet közben. A jelenet a szakértőket is megdöbbentette.
DKA - szmo.hu
2026. június 21.



A paraguayi Matías Galarza nemcsak a Törökország elleni világbajnoki mérkőzés 64. másodpercében szerzett győztes góljával hívta fel magára a figyelmet szombaton.

Az első félidő végén kialakult tömegjelenetben a salvadori játékvezető, Iván Barton egyik órája a földre esett, Galarza pedig felvette, és néhány pillanatra a saját csuklójára csatolta a szerkezetet.

A gyorsan terjedő felvételeken látszik, ahogy a paraguayi játékos igazgatja magán az órát, és eleinte nem siet visszaadni azt a bírónak.

A jelenet a szakértőket is megdöbbentette.

„Mi jár egy ilyen játékos fejében? Mi van vele?”

– tette fel a kérdést a német MagentaTV szakértőjeként Patrick Ittrich, korábbi Bundesliga-játékvezető. „Most őszintén, ez őrület” – tette hozzá.

Az óra a második félidő kezdetére már visszakerült a játékvezető csuklójára, az esetnek a pályán nem lett azonnali következménye.

A közjáték mellett a meccsnek komoly sporttétje is volt. Galarza villámgyors gólja végül a győzelmet jelentette a dél-amerikai csapatnak, az 1–0-s vereséggel pedig Törökország a második csoportmeccse után matematikailag is kiesett a világbajnokságról.

A találkozó légköre végig rendkívül feszült volt.

A világbajnokságok történetében először ezen a meccsen állítottak ki játékost azért, mert egy vitás helyzetben a szája elé tette a kezét.

Az első játékos, aki az új szabály miatt kapott piros lapot, a paraguayi csapat sztárja, Miguel Almirón volt.

A paraguayi válogatott számára a győzelem létfontosságú volt, miután a nyitófordulóban 4–1-es vereséget szenvedtek a házigazda Egyesült Államoktól. A csapat körüli viták már azon a meccsen elkezdődtek, amikor a videóbíró segítségével vontak vissza egy sárga lapot, miután kiderült, hogy Almirón szimulált.

Via Brasil 247


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Drámai jelenetek a vb-n: összeesett a játékvezető az USA–Ausztrália meccsen
Felix Zwayer német játékvezető a 2026-os világbajnokság seattle-i mérkőzésének ráadásában a gyepre rogyott. A nagy hőség okozta izomgörcs miatt a pályán ápolták, de végül folytatni tudta a játékvezetést.


Döbbent csend ült a seattle-i stadionra a 2026-os labdarúgó-világbajnokság USA–Ausztrália mérkőzésének ráadásában: a német játékvezető, Felix Zwayer a gyepre rogyott, és azonnali ápolásra szorult. A 2–0-s amerikai vezetésnél, a hosszabbítás perceiben történt esetnél a játékosok és a stáb is a bíró segítségére sietett.

A beszámolók szerint Zwayernél a nagy hőség és a meccs fizikai terhelése miatt izomgörcs lépett fel, ezért esett össze a pályán.

A stábtagok folyadékkal és elektrolittal látták el, miközben az amerikai és az ausztrál játékosok is segítettek neki nyújtani – írta a szon.hu. A játék néhány percre megszakadt, de a rövid pihenő után a német bíró folytatni tudta a mérkőzés vezetését, és a lefújásig a pályán maradt. A találkozót végül a házigazda Egyesült Államok nyerte 2–0-ra.

Az eset azért is keltett nagy feltűnést, mert Felix Zwayer a nemzetközi bírói kar egyik legtapasztaltabb tagja, 2012 óta FIFA-kerettag. Pályafutását ugyanakkor beárnyékolja egy 2005-ös német bundabotrányban való érintettsége, amiért féléves eltiltást kapott. Zwayer az eset óta a legmagasabb szinten vezet, a mostani világbajnokságon az egyetlen német főbíróként kapott szerepet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Foci-vb: a németek a 94. percben fordítottak Elefántcsontpart ellen, Curacao történelmet írt
A csereként beállt Deniz Undav duplájával győzte le Németország Elefántcsontpartot. A csoport másik meccsén Curacao történelmi pontot szerzett Ecuador ellen. Mutatjuk a vasárnap hajnali meccsek eredményeit.


A négyszeres győztes német válogatott hátrányból fordítva, a hosszabbításban szerzett góllal győzte le 2–1-re Elefántcsontpartot szombaton a 2026-os labdarúgó-világbajnokság E csoportjának második fordulójában, Torontóban.

A németek több veszélyes lövéssel kezdtek, de sem Kai Havertz, sem Jamal Musiala nem talált be. Aleksandar Pavlovic a 22. percben a hálóba fejelt, de a paraguayi játékvezető érvénytelenítette a találatot, mert a középpályás a gól előtt meglökte az ellenfél kapusát.

A játék képével ellentétben Elefántcsontpart szerezte meg a vezetést:

Amad Diallo lövése egy védőről Franck Kessié elé pattant, aki öt méterről a jobb alsó sarokba lőtt.

Fordulás után a németek a 60. percre már négyet cseréltek, hogy változtassanak, és a pályára lépő Deniz Undav a 68. percben egyenlített. A meccs hajrájában mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, de az eredmény sokáig nem változott.

A hatperces ráadás negyedik percében aztán Undav ismét betalált, megszerezve a győzelmet csapatának.

A németek 2006 után kezdtek ismét két győzelemmel világbajnokságot.

A mérkőzés Manuel Neuer számára is mérföldkő volt.

A kapus 21. világbajnoki meccsén lépett pályára, ezzel megelőzte a francia Hugo Llorist, és a legtöbb vb-szerepléssel büszkélkedő kapus lett.

A német válogatottban már csak Lothar Matthäus (25) és Miroslav Klose (24) áll előtte a vb-szereplések számában.

A csoport másik szombati mérkőzésén a világbajnoki újonc Curacao megszerezte története első pontját, miután 0–0-s döntetlent játszott Ecuadorral.

Az ecuadori csapat hiába jutott el 15 kaput eltaláló lövésig, Eloy Room, a curacaói kapus minden kísérletet hárított.

Bár a második félidő közepén a karibi csapatnak is volt két gólszerzési lehetősége egy támadáson belül, az eredmény nem változott.

A második forduló után a csoportot Németország vezeti hat ponttal.

A továbbjutásért az utolsó körben Ecuadornak le kell győznie a németeket, míg Curacaónak csak a győzelem elfogadható Elefántcsontpart ellen, amely a vereség ellenére szintén továbbjuthat.

A záróforduló mérkőzéseit csütörtökön rendezik.

Németország egy látványos 7–1-es győzelemmel kezdett Curacao ellen, jelezve, hogy a korábbi két világbajnokság csoportkörös kiesése után most komolyan kell számolni velük. Ezzel a nagyarányú sikerrel már a rajtnál komoly előnybe kerültek a gólkülönbség terén.

Elefántcsontpart eközben az első mérkőzésen Amad Diallo 90. percben szerzett góljával 1–0-ra legyőzte Ecuadort, ezzel megszakítva a dél-amerikai csapat hosszú veretlenségi sorozatát. Az afrikai bajnok ezzel a győzelemmel teremtette meg magának az esélyt, hogy a németek elleni vereség dacára is harcban maradjon a továbbjutásért.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk