SPORT

Pénz beszél, félrenéz a Nyugat – Szaúd-Arábia rákontráz a katari modellre Ronaldo és Messi szíves közreműködésével

A Nyugatot eddig sem zavarták az emberi jogsértések, márpedig a szaúdi diktatúra ebben az elsők közt van a világban.

Link másolása

Szaúd-Arábia, amely eddig mindenekelőtt olajhatalmáról és kőkonzervatív iszlám rendszeréről volt nevezetes, tetszik, vagy nem, felkerült a futball világtérképére, és e törekvés mögött komolyabb ambíciók is húzódhatnak.

Novemberben felhördült a futballvilág, amikor a katari vb csoportkörének első fordulójában Szaúd-Arábia legyőzte Argentínát. Bár a királyság válogatottja nem jutott tovább, a győzelemnek még nagyobb lett az értéke azzal, hogy kék-fehér csíkosok végül elnyerték a vb-trófeát. Aztán legalább ekkora visszhangja volt annak, amikor véglegessé vált, hogy az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo két és fél évre a szaúdi al-Nasszr csapatához szerződik 212 millió dollárért, és ezzel minden idők legdrágább játékosa lesz.

Természetesen jár neki a luxuslakás Rijádban, és még az ország szigorú törvényei alól is mentesült, miután engedélyezték neki, hogy együtt élhessen gyermekei anyjával, akivel idáig nem házasodtak össze. Igaz, hogy a portugál megasztár az utóbbi időben inkább manchesteri hisztériái miatt kapott szalagcímeket, a katari vb-n sem nyújtott emlékezeteset, de azért még zenitjén túl is olyan játékos – és nemcsak médiaszemélyiség –, akit nem lehet azzal elintézni, hogy „elment levezetni jó pénzért”.

Szaúd-Arábia pedig azt üzeni a világnak: ezt is megengedheti magának, és kifizethet CR7-ért egy olyan összeget, amit már a nagy európai klubok nem voltak hajlandók.

Közben, hogy az élfoci vérkörébe is bekerüljenek, már tavaly megvásárolták a Newcastle United csapatát, és Ronaldo záradékába bekerült, hogy ha a következő idényben a „Szarkák” bekerülnek a Bajnokok Ligájába, hozzájuk igazolhat.

És ezek csak az első lépések a katari modell követésében, amely szintén úgy kezdődött, hogy leszerződtettek néhány kiöregedőfélben lévő világklasszist, Batistutát, Effenberget, Xavit, Raúlt, akik aztán jó hírét vihették a világban az öbölmenti emírségnek. 2019 után újra olasz szuperkupa-döntőt rendeztek szerdán a rijádi Fahd király stadionban az Internazionale és az AC Milan részvételével, nemrég pedig lezajlott egy barátságos al-Naszr-Paris-St.Germain mérkőzés, ahol bepótolták a vb-n elmaradt Messi-Ronaldo összecsapást. (A meccset egyébként a francia csapat nyerte, és mindkét világklasszis lőtt gólt.)

De ezek mind csak apró bizniszek a tervezett nagy fogáshoz képest: december utolsó napjaiban Szaúd-Arábia hivatalosan bejelentette, hogy megpályázza a 2030-as futball vb rendezési jogát. Mivel azonban a FIFA hagyományos rotációja miatt nem lenne esélye – elvileg a 2026-os észak-amerikai vb után Európának kellene következnie – Rijádban azt eszelték ki, hogy Görögországgal és Egyiptommal közösen pályáznak. Természetesen a három ország közül a wahabita királyságé lenne a vezető szerep.

És bár korábban úgy tűnt, Spanyolországnak áll a zászló, ahogyan ezt még Gianni Infantino, a nemzetközi szövetség sokat vitatott svájci elnöke is megerősítette, akárcsak Katar esetében „lesz az a pénz”, amiért Szaúd-Arábia lesz a befutó.

És a szaúdiak semmit sem bíztak a véletlenre: még a világbajnokság előtt évi 30 millió dolláros szerződést kötöttek Lionel Messivel, hogy az ország „vb-nagykövete” legyen. A hétszeres Aranylabdás személye pedig a világbajnoki győzelemmel még jobban felértékelődött. „Leótól” azt is várják, hogy fellendítse az ország turistaforgalmát, hiszen ez utóbbi nagyrészt még mindig az évenkénti nagy mekkai zarándoklatokat jelenti.

Ahogyan Katar esetében, itt sem kell nagyon tartani attól, hogy a FIFÁ-nak aggályai lennének Szaúd-Arábia és esetleg a szintén tekintélyelvű, katonai kormányzás alatt álló Egyiptom emberi jogi helyzete miatt, hiszen 2018-ban Oroszország is megkapta a rendezés jogát, sőt, 1978-ban a véres argentin juntának lehetőséget adtak arra, hogy az amúgy a hazaiak javára szemérmetlenül elcsalt világbajnoksággal valamennyire szalonképessé tegyék a diktatúrát.

Mindez pontosan belevág a Mohamed bin Szalman trónörökös herceg, miniszterelnök, az ország tényleges ura vonalába, aki a 88 éves apja, Szalman árnyékában a királyság „modernizálójának” szerepében tetszeleg.

Voltak ugyan kisebb reformok, mindenekelőtt a női jogok terén: most már vezethetnek autót és valamit enyhítettek a felettük való férfigyámság szabályain is: nem lehet visszakényszeríteni őket elhagyott férjükhöz, de semmilyen anyagi igényt nem támaszthatnak volt házastársukkal szemben. 2020-ban eltörölték a többszáz korbácsütéses büntetési formát. Ezeket ki lehet tenni a kirakatba a sport mellett, már csak azért is, hogy Szaúd-Arábia az elmúlt évtizedek bezárkózása újra visszaszerezze tekintélyét a regionális riválisokkal szemben, miközben a rendszer alapjaiban nem változik.

Szaúd-Arábia megmaradt autoriter monarchiának, ahol ma sem tűrik az ellenvéleményt, a civil társadalom bármilyen fellépését. Az öt évvel ezelőtt Törökországban halálra kínzott és feldarabolt szaúdi újságíróra, Dzsamál Hasogdzsira ugyan már most is kevesen emlékeznek, miként kevés szó esik a kivégzésekről is.

Az Amnesty International adatai szerint 2021-ben 65 emberen hajtottak végre halálos ítéletet, ennél többet a világon csak Kínában, Iránban és Egyiptomban. A Human Rights Watch tavalyi jelentéséből kiderül, hogy hosszú börtönbüntetésekre számíthatnak az emberi jogi aktivisták, vagy azok, akik a közösségi médiában adnak hangot a rezsim elleni kritikájuknak. A politikai foglyoknak a legbrutálisabb bánásmódban van részük a szaúdi börtönökben. Az önkényes fogva tartásoknak még a királyi család tagjai is áldozatul eshetnek. Közéjük tartozik a korábbi uralkodó, Abdalláh fia, Faiszál bin Abdalláh herceg, a szaúdi Vörös Félhold volt elnöke, akinek sorsa 2020 márciusa óta ismeretlen. Őt már 2017-ben is őrizetbe vették többszáz üzletemberrel egyetemben, végül minden bírósági tárgyalás nélkül, vagyonuk jelentős részének átadása fejében szabadon bocsátották őket.

Ugyancsak jellemző eset, hogy koholt vádak alapján 9, illetve 6 és fél évi börtönre ítélték egy külföldre szökött volt titkosszolgálati tiszt felnőtt gyermekeit, hogy apjukat hazatérésre kényszerítsék. Szaad al-Dzsabri azután vált a rendszer ellenségévé, hogy egy amerikai bíróságnál pert indított Szalman herceg ellen, azt állítva, hogy a trónörökös bérgyilkosokat küldött rá 2018-ban, Kanadában. Az ítéletek alapja az iszlám törvénykezés (sária), amelyet rendszerint önkényesen értelmeznek. A vád legtöbbször „felségsértés”, vagy „a királyság jó hírének megsértése.”

A vallási türelmetlenség kihat még az ország muszlim kisebbségeire, a siítákra és a szufikra is. Ugyancsak a vallási erkölcsök semmibevételének tekintik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat, beleértve azokat, akik az interneten ismerkednek.

Szaúd-Arábiában hasonló a  vendégmunkások helyzete ahhoz, amiről a világ Katarból értesült a vb előtt.

A királyságban közel 6,5 millióan dolgoznak, de az ország munkajogi törvényei rájuk nem érvényesek, és teljesen ki vannak szolgáltatva munkaadók kényének-kedvének.

A világ legnagyobb olajexportőre, amely 2021-ben csatlakozott a világ dekarbonizációját célzó Net-Zero Producer Forumhoz, gazdagsága révén eddig is számíthatott a Nyugat támogatására, cinkosságára. A jelenlegi energiaválságos helyzetben ebben aligha lesz változás. És nem Rijád futball-ambíciói lesznek azok, amelyeknek keresztbe tesznek a „demokrácia védelmezői”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SPORT
Tragikus sorsú magyar futballisták Fehér Miklóstól Lendvai Miklósig
Sajnálatosan elég sok hazai labdarúgó élete ért véget tragikusan, összeállításunkkal rájuk emlékezünk.

Link másolása

Február közepén számoltunk be róla, hogy negyvenhét éves korában meghalt Lendvai Miklós 23-szoros válogatott labdarúgó. Az édesapja, idősebb Lendvai Miklós március elején erősítette meg a Sportalnak, hogy a fia öngyilkosságot követett el.

"Valamikor éjjel dönthette el, hogy nincs tovább"

- mondta a megtört édesapa a lapnak.

Lendvai Miklós 1991-ben Zalaegerszegen kezdte pályafutását, majd Franciaországban a Girondins Bordeaux, Svájcban pedig a Lugano csapatában futballozott. Lendvai 1998-ban a Ferencváros játékosa lett, ezt követően újabb légiós évek következtek Belgiumban és Cipruson. Külföldi csapatai után Győrben, majd utoljára ismét Zalaegerszegen játszott.

Lendvairól a Fradi kilencvenes évekbeli nagy csapatának tagja, Vincze Ottó is megemlékezett az Instagram-oldalán.

„Miki, miért tetted? Mindig erősnek mutattad magad...12 éves korunkban találkoztunk először. Szobatársam voltál mindenhol. Egy harcos voltál. A szívem összetört ma”

- írta az egykori válogatott labdarúgó.

A tragikus sorsú hazai futballistákról szóló halálhírek sajnos már jól ismert történetek a nagyközönség számára, most felidézzük az elmúlt 21 év magyar futballistáinak tragikus halálait Simon Tibortól Fehér Miklóson át Balla Bencéig.

Simon Tibor

Az összes tragikus haláleset közül ez a legfájdalmasabb és legelszomorítóbb: Simon Tibort 2002. április 21-én verték agyon egy budai szórakozóhely közelében a Lövőház utcában.

"Simon Tibor a szórakozóhelyen a hajnali órákban ismeretlen okból összetűzésbe keveredett Galambos Jánossal, aki egyszer megütötte. Simon Tibor elesett, majd távozott, ám a vádlottak üldözőbe vették, az utcán elgáncsolták és közösen ütötték, rúgták a fejét. Amikor Simon Tibor megpróbált felállni, Galambos János egyszer, nagy erővel megrúgta vagy megütötte a fején. A sértett elvágódott, koponyája a betonhoz csapódott, és olyan súlyos agyzúzódást szenvedett, ami közvetlenül a halálát okozta."

- áll a Nemzeti Sport 2005-ben megjelent cikkében.

Fehér Miklós

Megrendítő és fájdalmas visszanézni azt a jelenetet, amikor Fehér Miklós, a magyar válogatott és a Benfica 24 éves magyar csatára a Vitória de Guimaraes elleni mérkőzés 60. percében elmosolyodik, majd előre hajolva két térdére támaszkodik, és összeesik.

Az orvosok már a pályán megpróbálkoztak az újjáélesztéssel, ám a mentőautóban újból megállt Miklós szíve, s bár még egyszer sikerült visszahozni az életbe, a harmadik szívleállás már végzetesnek bizonyult: a guimaraesi kórházban csak a halál beálltát tudták megállapítani az orvosok - emlékezik vissza a focista 2004. január 25-én bekövetkezett halálára az mlsz.hu.

Zavadszky Gábor

A négyszeres válogatott Zavadszky Gábor a Fradival szerepelt a Bajnokok Ligájában, később a Dunaferr, az MTK játékosaként is bajnok lett. Visszatért a Ferencvároshoz, majd 2004-ben igazolt Ciprusra.

A labdarúgó az AEL Limasszol játékosaként 2006. január 6-án hunyt el limasszoli otthonában tragikus hirtelenséggel, 32 évesen. A klub a helyi szakvéleményre támaszkodva először azt állította, hogy tüdőembólia végzett a futballistával, de mint később kiderült, az élete megmenthető lett volna, mert amikor rosszul lett korábban, nem végeztek el rajta vérvizsgálatot.

Fülöp Márton

A Manchester City és a Sunderland kapuját is megjárt válogatott labdarúgónál 2013 júniusában rákbetegséget diagnosztizáltak, ezt követően megműtötték, és négy kemoterápiás kezelést is megjárt. Állapota azonban nem javult, sokáig kellett kórházban ápolni, majd 2015. november 12-én hajnalban halt meg 32 éves korában.

Lázár Bence

Lázár Bence, az Újpest egykori labdarúgója 2018-ban hunyt el leukémiában. Az édesanyja az egykori labdarúgóról elnevezett emlékalapítvány hozott létre. A mindössze 26 éves játékos a Sport TV szakkomentátoraként is dolgozott, 2018. február 22-én hunyt el.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Balla Bence

Idén februárban 26 évesen hunyt el tragikus hirtelenséggel Balla Bence Tamás, aki kizuhant egy székesfehérvári lakóépület hetedik emeleti erkélyéről. A focista a tavaly őszi idényben az Iszkaszentgyörgy színeiben játszott.

A Sportal korábbi cikke szerint Bencét mindenki életerős, vidám fiatalembernek ismerte, aki szerette a munkáját. Mindig jó kedélyű volt, tele tervekkel, tragikus halála előtt utaztak volna a barátnőjével Párizsba. A cikk által megkérdezettek mind egyetértett abban, hogy Bence nem dobhatta el magától szándékosan az életét. Ismerősei, barátai biztosak abban, hogy baleset történt: azt feltételezik, hogy egy üvegasztalra fellépve ülhetett ki az erkély korlátjára, és megbillent alatta az asztal, így esett ki a hetedik emeletről.

Címlapkép: A portugál Benfica U16-os labdarúgócsapatának tagjai látogatást tesznek a klub néhai magyar játékosa, Fehér Miklós sírjánál a győri szabadhegyi temetőben. MTI Fotó: Krizsán Csaba


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
„Rúgjon az MTK-nak gólt a gyerek!” – kiállt a DVTK edzője a szülinapos kisfiú lövéseit kivédő kapus mellett
A szurkolók is felháborodtak azon, hogy Senkó Zsombor nem engedte gólt lőni a kisfiút, két próbálkozás után pedig inkább messzire rúgta a labdát.

Link másolása

Mi is írtunk arról a szülinapos kisfiúról, aki elvégezhette a kezdőrúgást az MTK–DVTK NB II-es mérkőzés második félideje előtt. Varga Énok a kezdőrúgás után gondolt egyet és a labdával nekiindult a Diósgyőri csapat kapuja felé. A miskolciak kapusa,

Senkó Zsombor azonban a kisfiú két próbálkozását is kivédte, majd egy jó nagyot rúgva a labdába, véget vetett a gyerek játékának. A könnyeivel küzdő Énokot végül a bátyja vitte le a pályáról.

A meccs után megkérdezték a harkivi születésű, korábbi Fradi játékos Kuznyecov Szergejt, a DVTK edzőjét az esetről - írja a Nemzeti Sport.

"Ez most tartozik futball? Rúgjon az MTK-nak gólt a gyerek!"

- mondta felháborodottan a riportereknek.

Ahogy az alábbi videón látszik, a közönséget is nagyon felháborította a kapus bunkó viselkedése, többen fújoltak is.

Senkó Zsombor így is négy gólt kapott a meccs alatt: az MTK 4-2-re nyert a Diósgyőr ellen.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
Hosszú Katinka babát vár
Egy videóban mutatta meg a kerekedő pocakját.

Link másolása

Hosszú Katinka véget vetett a szóbeszédnek: új Instagram-videójában ő maga jelentette be, hogy gyereket vár.

A montázsban több sportolótársa mond rá egy-egy jelzőt, majd végül Hosszú annyit tesz hozzá, hogy anya.

A háromszoros olimpiai bajnok úszónő tavaly nyáron ment férjhez Gelencsér Mátéhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
„Ájulás szélén haladtam órákon át” – taroltak a magyarok a hatnapos ultrafutó-vb-n
Rakonczay Gáborék három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek. A versenyzőknek egy egykilométeres körön kellett futniuk éjjel-nappal hat napon keresztül, minimális pihenőidővel.

Link másolása

Az olaszországi Policoróban rendezték meg múlt héten az ultrafutók hatnapos világbajnokságát.

A versenyen a magyarok három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet nyertek.

A férfiaknál Rakonczay Gábor, a nőknél Szilasi Viktória nyert, Drabik Krisztina pedig harmadik lett, de Szilasival együtt a csapatversenyben övék lett az első hely, míg Rakonczay Fodor Szilárddal lett csapatban ezüstérmes - írja a Telex.

A világbajnokságot egy kicsivel több mint egy kilométeres körön rendezték, ezen kellett éjjel-nappal futniuk a versenyzőknek változatos időjárási viszonyok mellett, minimális pihenőkkel.

Szilasi Viktória kanadai–magyar állampolgár, Viktoria Brownként is ismert, a világversenyeken viszont általában magyar színekben indul. Ő az első egy-két napot tolta meg, nagy előnyt szerzett, a harmadiktól már lazábban vette a dolgokat.

A végén egy sérülés is nehezítette a helyzetét, de így is végül 694,4 kilométert teljesített, és közel 50 kilométert vert a második Mara Gulerre. Drabik Krisztina 622,5 kilométerrel lett a harmadik.

Rakonczay Gábor egy hónappal ezelőtt még a Dunán kajakozott két és fél napon át, de rutinos ultrafutónak számít. Tavaly a világon ő futotta a legjobb hatnapos eredményt, akkor 844 kilométert teljesített. Ő azt a stratégiát választotta, hogy lassabban kezdett.

„Az első napon a 9–14. hely között futottam, onnan másztam föl szép lassan. Amikor megcsíptem a harmadik helyet, akkor vált reálissá, hogy nyerhetek is. Brutális volt a küzdelem. A harmadik hely után nagyot kellett küzdeni egy norvéggal. Ott voltam rajta, de nem volt biztos, hogy meg tudom előzni. Nagy pszichológiai meccs volt, végül ő tört meg előbb.

Utána több órán át ostromoltam az ír srácot. Majd az egyik német futó magát jól kipihenve közelített egyre jobban, már csak 20 kilométerre volt tőlem. Azon volt, hogy felőröljön, nem volt kellemes, ájulás szélén haladtam órákon át” – nyilatkozta Rakonczay.

Végül 3 kilométert javított is egyéni legjobb eredményén, 847,6 kilométerrel zárt, 20 kilométert vert rá a másodikra, a német Adrian Rewigre. A férfi mezőnyben még két magyar volt: míg Fodor Szilárd 690,3, addig Török Benjámin 602 kilométert teljesített.


Link másolása
KÖVESS MINKET: