Hosszú Katinka keményen beszólt a sportvezetésnek: „Egy mára már bukott érából használt ideológiai rendszert alkalmaznak”
„Úgy látszik, a sportban az egyéni érdekek még mindig megelőzhetik a szakmai érdekeket” – tette hozzá a sportoló, aki nem kapta meg a lehetőséget, hogy elkezdhesse úszóakadémiáját.
Februárban körbejárta a médiát a hír, hogy úszóakadémiát hozna létre Hosszú Katinka. A világklasszis magyar sportoló akkor úgy nyilatkozott: „ebben a sportágban még nincs akadémiai rendszer, holott egyéni sportágban is van már példa erre (…) Én is ilyen intézményt szeretnék elindítani.”
Bár terve jól haladt, most úgy tűnik, mégsem lesz semmi az akadémiából. Erről ő maga számolt be közösségi oldalain. Mint írja: „Elkészült az Úszóakadémia akkreditációs anyaga, mely több mint egy év rengeteg munkáját és szaktudását tartalmazza. Ezúttal is köszönöm azoknak a nagyszerű magyar és külföldi szakembereknek, akik megosztották velem tudásukat!” Hozzáteszi ugyanakkor:
„Sajnálatos módon úgy látszik a sportban az egyéni érdekek még mindig megelőzhetik a szakmai érdekeket. Így nem kaptam meg a lehetőséget, hogy az Úszóakadémiámat elkezdhessem. A sportvezetésben sokan a saját pozíciójukat tartják a legfontosabbnak, nem pedig a sport fejlődését. Ez a fajta mentalitás a - véleményem szerint - az úszósportot is károsítja, amit a közeljövőben már érzékelni fogunk. Ezt az idejétmúlt elképzelést, módszert én támogatni nem tudom. Egy mára már bukott érából használt ideológiai rendszert alkalmaznak, ahelyett, hogy az utókor tisztességes, egyenes és progresszív nevelését tűznék ki célul.”
Arról is ír, hogy Iron Swim nevű sportegyesületében továbbra is várja az úszni vágyókat, akiknek „a legfontosabb, hogy a képzés nem a sportpolitika, nem a klub hanem a versenyző érdekeit és a sport szeretetét tartsa szem előtt. Csakis ilyen értékekre alapuló rendszerben tudom saját megszületendő gyermekemet is elképzelni.”
Nyílt levelét számtalan elért sportsikerének felsorolásával zárja.
Hosszú Katinka egyszer már került összetűzésbe sportágának vezetésével: 2016-ban látványosan tépte össze szerződését a kamerák előtt, ami közvetve ahhoz vezetett, hogy lemondott a sportágat teljhatalommal évtizedeken át vezető Gyárfás Tamás.
Februárban körbejárta a médiát a hír, hogy úszóakadémiát hozna létre Hosszú Katinka. A világklasszis magyar sportoló akkor úgy nyilatkozott: „ebben a sportágban még nincs akadémiai rendszer, holott egyéni sportágban is van már példa erre (…) Én is ilyen intézményt szeretnék elindítani.”
Bár terve jól haladt, most úgy tűnik, mégsem lesz semmi az akadémiából. Erről ő maga számolt be közösségi oldalain. Mint írja: „Elkészült az Úszóakadémia akkreditációs anyaga, mely több mint egy év rengeteg munkáját és szaktudását tartalmazza. Ezúttal is köszönöm azoknak a nagyszerű magyar és külföldi szakembereknek, akik megosztották velem tudásukat!” Hozzáteszi ugyanakkor:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tragédia Irak felett: lezuhant egy amerikai tanker, legalább öten voltak a fedélzetén
Az amerikai Központi Parancsnokság bejelentette, hogy egy KC-135-ös gépük lezuhant Irakban. A mentési munkálatok megkezdődtek, egy másik, az incidensben érintett repülő biztonságban van.
Lezuhant egy amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgép Irak nyugati részén csütörtökön – írta a Telex. Az amerikai Központi Parancsnokság közlése szerint az incidens az Epic Fury hadművelet közben, baráti légtérben történt, a mentést pedig már megkezdték.
Azt egyelőre nem tudni, pontosan mi történt, de a parancsnokság annyit közölt, hogy két gép volt érintett az incidensben, a másik azonban biztonságosan le tudott szállni. A helyzet tisztázásáig türelmet kértek.
„Az incidens nem ellenséges vagy baráti tűz miatt következett be”
– áll az amerikai Központi Parancsnokság közleményében.
Egy, az Associated Pressnek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint a lezuhant KC-135-ös repülőgép fedélzetén legalább ötfős személyzet tartózkodott. Egy másik forrásától az AP úgy értesült, hogy az incidensben érintett másik gép is egy ugyanilyen tanker volt.
A Boeing KC-135-öt a Boeing 367-80-as prototípusból alakították ki, és ez volt az Egyesült Államok Légierejének első sugárhajtású üzemanyagtöltő repülőgépe. A típust 1957 óta használja az amerikai légierő.
Lezuhant egy amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgép Irak nyugati részén csütörtökön – írta a Telex. Az amerikai Központi Parancsnokság közlése szerint az incidens az Epic Fury hadművelet közben, baráti légtérben történt, a mentést pedig már megkezdték.
Azt egyelőre nem tudni, pontosan mi történt, de a parancsnokság annyit közölt, hogy két gép volt érintett az incidensben, a másik azonban biztonságosan le tudott szállni. A helyzet tisztázásáig türelmet kértek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már rendszám nélkül is lehet védett áron tankolni, megint módosította a szabályokat a kormány
A kormányrendelet módosítása szerint már okirattal is igazolható a magyar honosság tankoláskor. Közben a hatóságok a nagyobb üzemanyagkészleteket mérik fel a vállalkozóknál.
Rendszám sem kell, a kormány újra átírta a hétfőn bevezetett üzemanyagár-korlátozás, vagyis a „védett ár” szabályait – vette észre a 24.hu.
A legfontosabb változás, hogy
mostantól az is tankolhat védett áron, akinek a járművén nincs rendszám, de valamilyen okirattal igazolni tudja a jármű magyar honosságát.
A rendelet pontosan előírja azt is, hogy mibe lehet a kedvezményes árú üzemanyagot tölteni, eszerint „a jármű üzemanyagtankja az, ami a jármű része, tartósan be van építve, a motor üzemanyag-ellátását szolgálja, és a biztonsági és műszaki előírásoknak megfelel”.
A kormány hétfőn jelentette be, hogy a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzet miatt ismét korlátozza az üzemanyagárakat. A hétfőn éjféltől hatályba lépett rendelet szerint a 95-ös benzin literje 595, a gázolajé pedig 615 forintba kerülhet a magyar rendszámú járművek számára. A részletszabályokat a kormány azóta többször is pontosította.
A gyakorlatban a kutasoknak ellenőrizniük és rögzíteniük kell a jármű rendszámát vagy a forgalmi engedély vonalkódját, az adatokat pedig továbbítaniuk kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Éppen ezért a személyzet nélküli, automata kutaknál nem alkalmazható a védett ár. A töltőállomások totemoszlopain a piaci árat kell feltüntetni, a védett árat pedig külön, jól látható módon kell jelezni.
A védett áras kiszolgálás ugyanakkor nemcsak a benzinkutakra vonatkozik. A kormány úgy döntött, hogy ezeket a termékeket védett áron kell kiszállítani a telephelyi fogadóhelyekre, például az üzemek saját üzemanyagtöltő állomásaira is. Ez megoldást jelenthet a tömegközlekedési cégeknek, de védett árat kell alkalmazni a mezőgazdasági gépek és vízi járművek helyben szokásos utántöltésekor is.
Az ellátásbiztonság érdekében a kormány 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter gázolajat szabadított fel a stratégiai készletekből. Ezeket a készleteket a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai és viszonteladói nem vihetik ki az országból, és nem értékesíthetik külföldre.
A szabályozás a jövedéki adó mértékét is csökkentette március 10. és május 1. között.
A szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendőrség ellenőrzi. Ha a hatóságok a stratégiai készlet kivitelére vonatkozó tilalom megsértését tapasztalják, 100 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedő bírságot szabhatnak ki, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. Az RTL Híradó információi szerint a rendőrség a napokban telefonon és személyesen is felkeresett olyan vállalkozókat, akikről feltételezhető, hogy nagyobb mennyiségű üzemanyagot tárolnak a telephelyükön, de az adatgyűjtést nem indokolták.
A kormány álláspontja szerint a védett ár kiszámítható környezetet teremt a magyar családoknak és vállalkozásoknak, és az ellátásbiztonságot védi. Kritikus vélemények szerint azonban az intézkedés egy piaci ársapka, amely torzítja a versenyt, adminisztratív terheket ró a kutakra, és adatvédelmi aggályokat vet fel a rendszámadatok hatósági továbbítása miatt.
Hegedűs Zsolt a kormány kiszivárgott egészségügyi tervéről: Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása
A Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje kiakadt a kormány titkolózásán. Szerinte a Fidesz szándékosan verné szét még jobban az egészségügyet, miközben egy drága tanulmányt rejtegetett.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
„A dokumentum valójában tükröt tart a Fidesz-kormánynak: megmutatja, hogy több mint tíz év kormányzás után milyen állapotban volt a magyar egészségügy 2020-ban, és milyen beavatkozásokat javasolt egy nemzetközi, egészségügyi rendszerek fejlesztésével és átvilágításával foglalkozó szakértői cég”
– írja.
A Tisza Párt politikusa felteszi a kérdést, hogy a Fidesz–KDNP miért nem alkotott saját, átfogó stratégiát, helyette pedig miért fizetett ki több száz millió forintot egy külső tanulmányra, amit aztán 2030-ig titkosított. Szerinte a válasz az,
„Hogy ne kelljen nyíltan szembesülni azzal, hogy 2010 és 2020 között mélyebb válságba került az egészségügyünk? Hogy ne kelljen beszámolni arról, az 50-nél is több javaslatcsomagból melyiket használják fel csendben, és melyiket nem?”
– fogalmaz.
Hegedűs Zsolt kitér Takács Péter egészségügyi államtitkár egyik állítására is, aki korábban azt mondta, hogy 70–80 döntés-előkészítő anyag létezik az egészségügyben, és a BCG-tanulmány csak egy a sok közül. Felidézi, hogy ezt „A Belügyminisztérium végül maga cáfolta egy per során” – állítja a posztban. Hozzáteszi, a bírósági eljárásban kiderült, hogy ez az állítás nem állta meg a helyét, a minisztérium pedig később visszavonta az erre épülő érvelését.
„Mondjuk inkább úgy angol udvariassággal: nem mondott igazat”
– írta.
A politikus szerint a kiszivárgott anyagból súlyos dolgok derülnek ki.
„A terv szerint a 2019-ben működő 108 fekvőbeteg-intézményből 2035-re csak 70 maradt volna meg. Az aktív kórházi ágyak számát 41 ezerről 27 ezerre csökkentették volna. A járóbeteg-intézmények száma 557-ről 221-re esett volna vissza. Ez nem apró igazítás, hanem az ellátórendszer radikális átszabása.”
Hegedűs szerint a tanulmány a magánfinanszírozású ellátások erősítését is javasolta, ami állítása szerint meg is történt az elmúlt években. Úgy látja, a valóság ma az, hogy kórházi ágyak szűnnek meg, osztályok zárnak be, nőnek a várólisták, és egyre több ember kényszerül fizetni az ellátásért, miközben az állami rendszer gyengül.
Bejegyzése végén őszinteséget és transzparenciát, nyílt társadalmi egyeztetést, a szakma valódi bevonását, a Magyar Orvosi Kamara törvényi szintű megerősítését, a lakosság bevonását és tájékoztatását, GDP-arányosan növekvő egészségügyi finanszírozást, erős, mindenki számára elérhető állami egészségügyet ígér a választóknak, ha a Tiszának szavaznak bizalmat.
Posztját azzal zárja, hogy az egészségügyről nyíltan kell beszélni, a szakmával és a lakossággal együtt kell dönteni, és a lakosságközeli biztonságos ellátást helyre kell állítani.
Ahogy arról már a HVG alapján korábban beszámoltunk, a Boston Consulting Groupot 2020 májusában bízta meg a Belügyminisztérium egy átfogó egészségügyi reformjavaslat elkészítésével. A dokumentumot „döntés-előkészítő” anyagnak minősítették. A K-Monitor civil szervezet hiába próbálta több perben kikényszeríteni a nyilvánosságra hozatalát, 2024 júniusában
a Kúria végül jóváhagyta, hogy a tanulmány titkos maradhasson.
A peres iratokból és minisztériumi nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy a BCG a rendszer centralizálását, kórházi funkciók megyei szintű összevonását, az alapellátás átalakítását és a szakrendelők önkormányzati hatáskörből való kivonását javasolhatta. A kormányzat hivatalosan sosem erősítette meg a sajtóban keringő, intézmény- és ágyszámcsökkentésről szóló konkrét számok hitelességét.
A tanulmány keletkezése utáni időszakban a magánegészségügyet elkezdte pénzzel tömni a kormány.
A Budai Egészségközpont például 26 milliárd forintos állami támogatást kapott egy 62 milliárdos kórházberuházáshoz, míg egy OTP-csoporthoz köthető intézmény sajtóinformációk szerint több mint 30 milliárd forintos kormányzati forrásból épít magánkórházat. Ezzel párhuzamosan az állam bizonyos területeken, például a NEAK-finanszírozott radiológiai szolgáltatások esetében, igyekezett visszaszorítani a magánszolgáltatók szerepét a közellátásban.
Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszter-jelöltje a Facebookon reagált a sajtóban nyilvánosságra került, a kormány által megrendelt, de titkosított BCG-tanulmányra. Bejegyzése szerint ha a Tisza Párt kormányra kerülne, ő szinte azonnal publikálni tervezte volna az anyagot. Úgy véli, a HVG most megtette azt, amit a Fidesz-kormánynak már régen meg kellett volna tennie.
Szerinte a tanulmány 352 millió forint közpénzből készült, ezért a nyilvánosságnak alapvető joga van megismerni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Tisza Péter néven egy elítélt exrendőrt indítanak Kaposváron, akinek rejtélyes körülmények között oldódtak meg anyagi problémái
A szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdő férfi jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől, amit nemrégiben valakik visszafizettek. A 2022-es választáson két hasonló áljelölt már több mint kétezer szavazatot szerzett ebben a körzetben.
Egy három éve csalásért elítélt volt rendőr adósságait fizették ki ismeretlenek készpénzben, miután a férfi Tisza Péterre változtatta a nevét és független képviselőjelöltként elindul a somogyi 1-es, kaposvári választókerületben az áprilisi országgyűlési választáson – írta a Népszava. A lap szerint a jelölt februárban kereste meg hitelezőit, hogy egy kaposvári irodaházban rendezné a tartozását.
„Ott egyesével behívtak bennünket egy irodába, ahol Péter mellett ketten vártak” – mesélte az egyik érintett. A hitelező elmondása szerint aláírattak velük egy papírt a pénz átvételéről és a végrehajtási eljárások leállításáról. „Ezek után a két férfi egy vaskazettából kiszámolta az adott tartozás összegét.” A papírt csak a pénzt átvevők és két tanú írta alá, a jelölt nem, és a pénzhez sem nyúlt.
A férfi korábban rendőrként dolgozott, de szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdött és jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől. Miután kiderült, hogy sokaknak tartozik, fegyelmivel eltávolították a rendőrségtől, és csalás miatt bíróság elé állították. Két év, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélték, és kötelezték tartozásai megfizetésére, ami azonban elmaradt.
A megtévesztő nevű jelöltek indítása nem új jelenség a kaposvári körzetben. Négy éve az összellenzéki jelöltet Varga Istvánnak hívták, és elindult egy névrokon is, aki szegényes körülmények között élt.
Egy másik furcsa induló, Horváth Attila pedig a voksolás előtt változtatta meg a nevét Horváth Ákosra, hogy megegyezzen az előválasztási rivális nevével, majd a választás után visszaváltoztatta az eredetire.
2022-ben a két kamujelölt összesen több mint kétezer szavazatot, azaz 5,27 százalékot gyűjtött be.
A mostani jelölt, „Tisza” Péter nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. Miután megtudta, hogy újságíró hívja, letette a telefont, és az írásban elküldött kérdésekre sem válaszolt, amelyek a névváltoztatás okára, az indulás céljára és arra kérdeztek rá, hogy anyagi problémái megoldását ajánlották-e fel neki ellentételezésként.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Vas vármegyei 2-es körzetben pedig egy Magyar Péter nevű „független” jelölt indul, aki egyébként a Facebook-posztjai alapján fideszes.
Egy három éve csalásért elítélt volt rendőr adósságait fizették ki ismeretlenek készpénzben, miután a férfi Tisza Péterre változtatta a nevét és független képviselőjelöltként elindul a somogyi 1-es, kaposvári választókerületben az áprilisi országgyűlési választáson – írta a Népszava. A lap szerint a jelölt februárban kereste meg hitelezőit, hogy egy kaposvári irodaházban rendezné a tartozását.
„Ott egyesével behívtak bennünket egy irodába, ahol Péter mellett ketten vártak” – mesélte az egyik érintett. A hitelező elmondása szerint aláírattak velük egy papírt a pénz átvételéről és a végrehajtási eljárások leállításáról. „Ezek után a két férfi egy vaskazettából kiszámolta az adott tartozás összegét.” A papírt csak a pénzt átvevők és két tanú írta alá, a jelölt nem, és a pénzhez sem nyúlt.
A férfi korábban rendőrként dolgozott, de szerencsejáték-függősége miatt anyagi problémákkal küzdött és jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől. Miután kiderült, hogy sokaknak tartozik, fegyelmivel eltávolították a rendőrségtől, és csalás miatt bíróság elé állították. Két év, négy esztendőre felfüggesztett börtönre ítélték, és kötelezték tartozásai megfizetésére, ami azonban elmaradt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
