HÍREK
A Rovatból

HVG: kórházak tucatjait és a rendelők 60 százalékát zárta volna be a kormány az eddig titokban tartott egészségügyi reformterve szerint

A lap szerint a Belügyminisztérium által rendelt, stratégiai átalakításról szóló tanulmány 2035-re 70-re csökkentené a 108 fekvőbeteg intézmény számát. A javaslat a háziorvosi bérek emelését és a laborhálózat központosítását is tartalmazza.


Radikálisan csökkentené a kórházak és a rendelőintézetek számát, teljesen átszabná a háziorvosi hálózatot és nyitna a magánegészségügy felé az a reformtervezet, amelyet a Belügyminisztérium még 2020-ban rendelt meg 352 millió forintért a Boston Consulting Group tanácsadócégtől.

A Hippokratész projekt néven futó, több száz oldalas dokumentumot a kormány „döntés-előkészítő” iratnak minősítette és tíz évre, 2030-ig titkosította; a teljes anyagot most a HVG szerezte meg és hozta nyilvánosságra.

A terv talán legérzékenyebb pontja a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakítása.

A 2019-es 108 fekvőbeteg intézményből 2035-re mindössze 70 maradt volna, ami az aktív ágyak számát 41 ezerről 27 ezerre apasztotta volna. Még drasztikusabb lett volna a változás a járóbeteg-ellátásban: az 557 intézményből csupán 221 maradt volna, ami 60 százalékos csökkenésnek felel meg.

A javaslat szerint a bezárt kórházakat és rendelőket nem számolták volna fel, hanem átalakították volna őket krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézménnyé, például idősotthonná, demens betegek nappali ellátójává vagy menedékházzá.

A megmaradó intézményrendszer kétszintű járóbeteg-ellátási modellre épült volna. Az első szintet az önálló poliklinikák jelentik a leggyakoribb esetekre, 15–30 perces elérhetőséggel. A másodikat a teljes ellátást nyújtó járóbeteg-klinikák adnák, melyek 30–60 percen belül lennének elérhetők. A fekvőbeteg-ellátásban megyénként egy regionális kórházzal, Budapesten pedig négy centrumkórházzal és hét helyi kórházzal számoltak. Ezzel párhuzamosan központosították volna a laborokat azzal az elvvel, hogy „a lelet utazik, nem a beteg”.

A reformtervek a háziorvosi rendszert is érintették.

A tartósan betöltetlen körzetek vonzerejét anyagi ösztönzőkkel növelték volna, és széles körben vezettek volna be telemedicina-megoldásokat. A háziorvosok jövedelmének 130–140 százalékos emelését javasolták.

„Ez az osztrák háziorvosi javadalmazás magyar vásárlóerőre korrigált értékének 75-80 százaléka” – áll a tervben. A védőnői hálózatot a házi gyermekorvosokhoz rendelték volna, hogy „a gyerekre egy orvos–védőnő csapat figyel”. A finanszírozásban a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetését is javasolták közép- és hosszú távon.

A K-Monitor civil szervezet éveken át pereskedett a dokumentum nyilvánosságáért. Januárban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a Belügyminisztériumnak ki kell adnia az anyagot, mert nem indokolta megfelelően a titkosítást. Később azonban a Kúria a kormány javára döntött, az Alkotmánybíróság pedig azzal hárította el a kérdést, hogy a reformterv alkotmányjogi szempontból nem releváns.

A HVG által megkérdezett független szakértő, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakpolitikus szerint az anyag egy „végiggondolt, alapos, korrekt szakmai anyag, még ha természetesen vannak is olyan részei, amikről lehetne vitatkozni.” Hozzátette:

„Elkeserítő az a gondolkodás, hogy ez a közérdekű – és nem mellesleg közpénzből készült – munka titkosítva lett. Hiszen mindannyiunkról szól, arról, hogyan lehetne jobbá tenni az egészségügyi ellátást és ezáltal javítani a lakosság egészségi állapotát.”

A lap egy, az egészségügyi kormányzattal kapcsolatban álló forrása szerint a titkosítás azt mutatja, hogy a kormány validálta a javaslatokat, csak a választók elől akarta elrejteni. „Inkább titkosította - ami mit is jelent? Hogy annak az anyagnak a tartalmát megismertem, a benne foglaltakat megértettem és validálom – csak épp harmadik fél ezt nehogy megtudja. Mert ha ez egy vitatható vagy érdektelen anyag, akkor nem fogadják el, visszadobják, talán ki sem fizetik” – vélte a forrás.

Rékassy Balázs szerint a kormány a tervből főleg azokat az elemeket használta fel, amelyek nem kerülnek sok pénzbe, mint a hálapénz visszaszorítása vagy a tb-járulék beszedésének hatékonyságnövelése, de a javaslatok többségével nem történt semmi.

A teljes átalakításhoz szükséges pluszberuházásokat a BCG évi 230-270 milliárd forintra becsülte 2020 és 2026 között, ami részben EU-s forrásból is fedezhető lett volna. A terv szerint a reformokkal 2035-re 37 százalékkal csökkent volna a megelőzhető halálesetek száma, az egészségesen eltöltött életévek száma pedig 10 százalékkal nőtt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ki az az ukrán tábornok, aki megfenyegette Orbán Viktort és családját?
Hrihorij Omelcsenko pályafutása során az ukrán korrupcióellenes küzdelem legismertebb arcává vált. Az „Ukrajna Hőse” címet is megkapta.


Mi is beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor egy videós bejelentkezésben arról beszélt, hogy megfenyegették őt is, és gyerekeit, unokáit is. A miniszterelnök a lányával beszélt telefonon, és elmondta neki, hogy egy ukrán politikus üzent neki. Egy Pryamy TV nevű YouTube-oldalra felkerült videó szerint ugyanis Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje azt üzente a magyar miniszterelnöknek:

"Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább. Ezért ha Orbán nem változtatja meg Ukrajnával szembeni ukránellenes álláspontját, és továbbra is Putyin háborús bűneinek cinkosa marad, emlékezzen arra, hogy a KARMA soha nem bocsátja meg senki bűneit. A KARMA elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nem lehet milliárdokkal megvásárolni. Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.”

Az 1951-ben, Poltava megyében született Omelcsenko az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztjeként kezdte pályáját, majd 1994 és 2012 között parlamenti képviselő volt, 2006 és 2010 között pedig az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében képviselte Ukrajnát.

Pályafutása során az ukrán korrupcióellenes küzdelem legismertebb arcává vált. Már 1991 szeptemberében létrehozta az „Antimaffia” nevű civil hálózatot, amely a legfelsőbb politikai körök korrupciós ügyeit tárta fel,

és azokat továbbította az ügyészségnek és a parlamentnek. 1992 és 1994 között az Ukrán Biztonsági Szolgálat katonai elhárításán belül ő vezette azt az újonnan felállított osztályt, amely a korrupció és a szervezett bűnözés ellen harcolt – ez a struktúra a korábbi KGB-ben még nem létezett.

A legismertebb ügy, amelyben kulcsszerepet játszott, Georgij Gongadze újságíró 2000-es meggyilkolása volt. A parlamenti vizsgálóbizottság vezetőjeként 2002-ben egy sajtótájékoztatón közölte: „Elég bizonyíték van arra, hogy [Kucsma elnök és más vezetők] az újságíró Georgij Gongadze elrablásának szervezői.” Állításait az úgynevezett Melnyicsenko-felvételekre alapozta, amelyek az elnöki irodában készült titkos hanganyagok voltak. Az érintettek, köztük Leonyid Kucsma akkori elnök, következetesen tagadták a vádakat. Kucsma egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Mi köze lenne az elnöknek egy újságíróhoz…?”

Omelcsenko politikai pályáját konfliktusok is tarkították. 2002-től Julija Timosenko blokkjának képviselője volt, 2009. október 14-én azonban bejelentette, hogy kilép a Batykivscsina pártból. Döntését azzal indokolta: „Nem tudok megbékélni azokkal a szégyenletes dolgokkal, amelyek a pártban történnek.” A konfliktus hátterében az úgynevezett „arteki ügy” állt, amelyben képviselőkkel szemben merültek fel pedofíliavádak. Évekkel később, 2012 szeptemberében a parlament folyosóján arcon ütötte egy volt párttársa, Ruszlan Bohdan, aki később azzal védekezett, hogy Omelcsenko nem vonta vissza a vádjait, és hozzátette: „Három évig vizsgálta ezt az ügyet a főügyészség, és semmilyen bizonyítékot nem talált.”

Omelcsenko magas állami kitüntetéseket is kapott. 2007-ben altábornaggyá léptették elő, 2010 februárjában pedig Viktor Juscsenko elnök az „Ukrajna Hőse” címet adományozta neki az államiság megszilárdításáért és a jogok védelméért végzett munkájáért.

Via pravda.com.ua, radiosvoboda.org, president.gov.ua


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ne aggódjál! Mindent kibírok, tudod” – Orbán Viktor az édesanyját is felhívta a családját ért fenyegetés után
A miniszterelnök úgy érezte, meg kell nyugtatnia édesanyját, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő fenyegetően beszélt Orbánról egy tévéinterjúban. A telefonhívásról videó is készült, amiből kiderült, hogy a kormányfő édesanyja mi miatt aggódik jobban.


Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szerdán videót tett közzé a Facebookon arról, hogy felhívta a lányait, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő, Hrihorij Omelcsenko megfenyegette őt és családját.

A fenyegetés egy ukrán televíziós interjúban hangzott el, amelyet Magyarországon elsőként az Index szemlézett. Omelcsenko egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt mondta: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik”. A volt tiszt hozzátette: „Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.” A miniszterelnök a közzétett videóban ezt mondta a lányainak: „Komolyan kell venni, de nem szabad megijedni.”

Később Orbán Viktor egy újabb videót posztolt Facebook-oldalára, amelyen látható, hogy nemcsak a gyerekeit, de az édesanyját is felhívta telefonon. Megkérdezte tőle, hogy jól van-e, majd azt is elmondta: „Én is így vagyok egyébként, én mindig jól vagyok.”

„Ne miattam aggódjunk! Én nagyon jól vagyok. Hanem hát miattatok kell. Igen, fáradtnak fáradt szoktam lenni estére, de hát sokat dolgozom, anyukám. De ne aggódjál! Mindent kibírok, tudod”

– mondja édesanyjának a kormányfő.

A telefonhívás egy autóban hangzott el, miközben Orbán hazafelé tartott. A közösségi médiában közzétett tartalmait gyártó munkatársa ült mellette, aki megkérdezte tőle, hogy az édesanyja aggódik-e a családot ért fenyegetés miatt. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy az asszony inkább amiatt aggódik, hogy a fia fáradt. Azt azért mondta, hogy figyeljen, de Orbán szerint azért nem mutatja ki a félelmét, mert „ha aggodalmaskodik, akkor csak az én bajomat növeli”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij Orbánról: Egyetlen dolog van, amit még nem tett meg
Az ukrán elnök egy interjúban Putyin szövetségesének nevezte a magyar miniszterelnököt, aki szerinte egy dolog kivételével pontosan ugyanazt teszi, mint az orosz elnök. Zelenszkij szerint az Európai Uniónak kell egy B-terv arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán vétópolitikáját.


Példátlanul éles szavakkal bírálta Orbán Viktort Volodimir Zelenszkij a Politicónak adott, március 11-i exkluzív interjújában, amelyet a 444.hu szemlézett.

Ukrajna elnöke szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, csak éppen egyvalamit nem tett meg: „Nem támadja a területünket rakétákkal vagy drónokkal. És nem küld katonákat” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán szerint Orbán Viktor „Putyin szövetségese”, aki mindent blokkol Ukrajnával kapcsolatban, vétózza a Kijevnek szánt pénzeket és fegyvereket, valamint ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát. „És ugyanazokat a narratívákat használja, mint az oroszok. Személyesen így jár el” – tette hozzá.

Zelenszkij az interjúban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak B-tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán Viktor vétópolitikáját, mielőtt Kijev kasszája kiürül.

„Nekünk is és Európának is szüksége van erre a B tervre. Európai partnereink és igaz barátaink tudják, hogy mi nemcsak az ukrán értékeket védjük, hanem egész Európa békéjét is”

– mondta.

Az ukrán elnök a béketárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta az amerikai közvetítés fontosságát. „Nem bízunk Oroszországban, de azt hiszem és bízom abban, hogy az amerikaiak tényleg véget akarnak vetni ennek a háborúnak. Remélem, hogy a segítségünkre lesznek, de Oroszországra kellene nagyobb nyomást gyakorolniuk, nem rám” – jelentette ki.

Zelenszkij reagált Donald Trump azon kijelentésére is, miszerint utálja Putyint. „Persze, szerintem kölcsönösen utáljuk egymást. Ebben igaza van Trumpnak, ha nem is mindenben.”

Az elnök egy személyes történetet is megosztott a Trumppal folytatott beszélgetéséről, amely az amerikai biztonsági garanciákat érintette. „Trump elnök azt kérdezte tőlem: bízik abban, hogy a mi biztonsági garanciáink erősebbek lehetnek a NATO-iénál? Azt feleltem: Igen, mert ez ma Önön múlik, elnök úr. Isten adja, hogy erősebb biztonsági garanciákat kapjunk, mint amit a NATO adna. De mi lesz Ön után? És mi lesz, ha én sem leszek?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A háború leghangosabb éjszakája” – Ismét kilőtt az olajár, miután tankereket robbantottak Irakban, Izrael pedig a Hezbollahot támadja
Irán bosszút esküdött, miután bejelentették, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, és már 200 dolláros olajárral fenyegetnek. A térségben több arab ország is légi támadásokat hárított el.


Hordónként 100 dollár fölé ugrott a Brent nyersolaj ára csütörtökön az ázsiai kereskedésben, miközben Irak déli vizein két tartályhajót robbanások értek, a térségben pedig újabb rakétatámadások és légicsapások zajlottak – írta a BBC. A piacokat az sem nyugtatta meg, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség mind a 32 tagállama bejelentette, a kínálati aggodalmakra válaszul rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi olajat szabadítanak fel vészhelyzeti készleteikből.

Az amerikai jegyzésű nyersolaj ára szintén 9 százalékkal, 95,27 dollárra ugrott.

Az olajár március 9-én, hétfőn átlépte a 110 dollárt, és azóta erősen ingadozik.

Az árakat a Perzsa-öbölben és környékén eszkalálódó fegyveres konfliktusok fűtik. Iraki hatóságok szerint két külföldi tartályhajót robbanások értek Bászra városában, Umm Qasr kikötője közelében.

Az incidensben egy ember meghalt, 38 embert pedig sikerült kimenteni a hajókról. Az iraki biztonsági tisztviselők előzetes vizsgálata szerint Iránból érkező, robbanóanyaggal megrakott csónakok csapódtak a két tartályhajónak.

A hatóságok az eset után minden terminálon felfüggesztették a műveleteket. A hajók elleni támadások az egész öbölben felerősödtek: Omán 20 tengerészt mentett ki egy thaiföldi zászló alatt hajózó hajóról, miután az támadás célpontja lett.

A tengeri incidensek egy szélesebb katonai eszkaláció részei.

Az izraeli hadsereg az éjszaka folyamán „nagyszabású csapáshullámot” indított a Hezbollah infrastruktúrája ellen. A BBC bejrúti tudósítója a háború kezdete óta a város „leghangosabb éjszakájának” nevezte a történteket.

Izrael azt is közölte, hogy feltartóztatta az Irán és a Hezbollah által indított rakétákat.

Eközben Irán külügyminisztere bejelentette, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, beleértve a legrégebbi bankot is, „miközben tele volt alkalmazottakkal”, és bosszút fogadott.

A térségben Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán légi támadásokat hárítottak el.

Irán emellett továbbra is fenyegeti a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat, amely a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolítja, így a hajózás bármilyen zavara azonnal érezteti hatását a globális piacokon. Szerdán Irán arra figyelmeztetett, hogy az olaj ára elérheti a hordónkénti 200 dollárt, ha a támadások fokozódnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk