HÍREK
A Rovatból

HVG: kórházak tucatjait és a rendelők 60 százalékát zárta volna be a kormány az eddig titokban tartott egészségügyi reformterve szerint

A lap szerint a Belügyminisztérium által rendelt, stratégiai átalakításról szóló tanulmány 2035-re 70-re csökkentené a 108 fekvőbeteg intézmény számát. A javaslat a háziorvosi bérek emelését és a laborhálózat központosítását is tartalmazza.


Radikálisan csökkentené a kórházak és a rendelőintézetek számát, teljesen átszabná a háziorvosi hálózatot és nyitna a magánegészségügy felé az a reformtervezet, amelyet a Belügyminisztérium még 2020-ban rendelt meg 352 millió forintért a Boston Consulting Group tanácsadócégtől.

A Hippokratész projekt néven futó, több száz oldalas dokumentumot a kormány „döntés-előkészítő” iratnak minősítette és tíz évre, 2030-ig titkosította; a teljes anyagot most a HVG szerezte meg és hozta nyilvánosságra.

A terv talán legérzékenyebb pontja a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakítása.

A 2019-es 108 fekvőbeteg intézményből 2035-re mindössze 70 maradt volna, ami az aktív ágyak számát 41 ezerről 27 ezerre apasztotta volna. Még drasztikusabb lett volna a változás a járóbeteg-ellátásban: az 557 intézményből csupán 221 maradt volna, ami 60 százalékos csökkenésnek felel meg.

A javaslat szerint a bezárt kórházakat és rendelőket nem számolták volna fel, hanem átalakították volna őket krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézménnyé, például idősotthonná, demens betegek nappali ellátójává vagy menedékházzá.

A megmaradó intézményrendszer kétszintű járóbeteg-ellátási modellre épült volna. Az első szintet az önálló poliklinikák jelentik a leggyakoribb esetekre, 15–30 perces elérhetőséggel. A másodikat a teljes ellátást nyújtó járóbeteg-klinikák adnák, melyek 30–60 percen belül lennének elérhetők. A fekvőbeteg-ellátásban megyénként egy regionális kórházzal, Budapesten pedig négy centrumkórházzal és hét helyi kórházzal számoltak. Ezzel párhuzamosan központosították volna a laborokat azzal az elvvel, hogy „a lelet utazik, nem a beteg”.

A reformtervek a háziorvosi rendszert is érintették.

A tartósan betöltetlen körzetek vonzerejét anyagi ösztönzőkkel növelték volna, és széles körben vezettek volna be telemedicina-megoldásokat. A háziorvosok jövedelmének 130–140 százalékos emelését javasolták.

„Ez az osztrák háziorvosi javadalmazás magyar vásárlóerőre korrigált értékének 75-80 százaléka” – áll a tervben. A védőnői hálózatot a házi gyermekorvosokhoz rendelték volna, hogy „a gyerekre egy orvos–védőnő csapat figyel”. A finanszírozásban a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetését is javasolták közép- és hosszú távon.

A K-Monitor civil szervezet éveken át pereskedett a dokumentum nyilvánosságáért. Januárban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a Belügyminisztériumnak ki kell adnia az anyagot, mert nem indokolta megfelelően a titkosítást. Később azonban a Kúria a kormány javára döntött, az Alkotmánybíróság pedig azzal hárította el a kérdést, hogy a reformterv alkotmányjogi szempontból nem releváns.

A HVG által megkérdezett független szakértő, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakpolitikus szerint az anyag egy „végiggondolt, alapos, korrekt szakmai anyag, még ha természetesen vannak is olyan részei, amikről lehetne vitatkozni.” Hozzátette:

„Elkeserítő az a gondolkodás, hogy ez a közérdekű – és nem mellesleg közpénzből készült – munka titkosítva lett. Hiszen mindannyiunkról szól, arról, hogyan lehetne jobbá tenni az egészségügyi ellátást és ezáltal javítani a lakosság egészségi állapotát.”

A lap egy, az egészségügyi kormányzattal kapcsolatban álló forrása szerint a titkosítás azt mutatja, hogy a kormány validálta a javaslatokat, csak a választók elől akarta elrejteni. „Inkább titkosította - ami mit is jelent? Hogy annak az anyagnak a tartalmát megismertem, a benne foglaltakat megértettem és validálom – csak épp harmadik fél ezt nehogy megtudja. Mert ha ez egy vitatható vagy érdektelen anyag, akkor nem fogadják el, visszadobják, talán ki sem fizetik” – vélte a forrás.

Rékassy Balázs szerint a kormány a tervből főleg azokat az elemeket használta fel, amelyek nem kerülnek sok pénzbe, mint a hálapénz visszaszorítása vagy a tb-járulék beszedésének hatékonyságnövelése, de a javaslatok többségével nem történt semmi.

A teljes átalakításhoz szükséges pluszberuházásokat a BCG évi 230-270 milliárd forintra becsülte 2020 és 2026 között, ami részben EU-s forrásból is fedezhető lett volna. A terv szerint a reformokkal 2035-re 37 százalékkal csökkent volna a megelőzhető halálesetek száma, az egészségesen eltöltött életévek száma pedig 10 százalékkal nőtt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk