HVG: kórházak tucatjait és a rendelők 60 százalékát zárta volna be a kormány az eddig titokban tartott egészségügyi reformterve szerint
Radikálisan csökkentené a kórházak és a rendelőintézetek számát, teljesen átszabná a háziorvosi hálózatot és nyitna a magánegészségügy felé az a reformtervezet, amelyet a Belügyminisztérium még 2020-ban rendelt meg 352 millió forintért a Boston Consulting Group tanácsadócégtől.
A Hippokratész projekt néven futó, több száz oldalas dokumentumot a kormány „döntés-előkészítő” iratnak minősítette és tíz évre, 2030-ig titkosította; a teljes anyagot most a HVG szerezte meg és hozta nyilvánosságra.
A terv talán legérzékenyebb pontja a járó- és fekvőbeteg-ellátás átalakítása.
A javaslat szerint a bezárt kórházakat és rendelőket nem számolták volna fel, hanem átalakították volna őket krónikus betegeket ellátó vagy szociális gondozást nyújtó intézménnyé, például idősotthonná, demens betegek nappali ellátójává vagy menedékházzá.
A megmaradó intézményrendszer kétszintű járóbeteg-ellátási modellre épült volna. Az első szintet az önálló poliklinikák jelentik a leggyakoribb esetekre, 15–30 perces elérhetőséggel. A másodikat a teljes ellátást nyújtó járóbeteg-klinikák adnák, melyek 30–60 percen belül lennének elérhetők. A fekvőbeteg-ellátásban megyénként egy regionális kórházzal, Budapesten pedig négy centrumkórházzal és hét helyi kórházzal számoltak. Ezzel párhuzamosan központosították volna a laborokat azzal az elvvel, hogy „a lelet utazik, nem a beteg”.
A reformtervek a háziorvosi rendszert is érintették.
„Ez az osztrák háziorvosi javadalmazás magyar vásárlóerőre korrigált értékének 75-80 százaléka” – áll a tervben. A védőnői hálózatot a házi gyermekorvosokhoz rendelték volna, hogy „a gyerekre egy orvos–védőnő csapat figyel”. A finanszírozásban a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetését is javasolták közép- és hosszú távon.
A K-Monitor civil szervezet éveken át pereskedett a dokumentum nyilvánosságáért. Januárban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy a Belügyminisztériumnak ki kell adnia az anyagot, mert nem indokolta megfelelően a titkosítást. Később azonban a Kúria a kormány javára döntött, az Alkotmánybíróság pedig azzal hárította el a kérdést, hogy a reformterv alkotmányjogi szempontból nem releváns.
A HVG által megkérdezett független szakértő, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakpolitikus szerint az anyag egy „végiggondolt, alapos, korrekt szakmai anyag, még ha természetesen vannak is olyan részei, amikről lehetne vitatkozni.” Hozzátette:
A lap egy, az egészségügyi kormányzattal kapcsolatban álló forrása szerint a titkosítás azt mutatja, hogy a kormány validálta a javaslatokat, csak a választók elől akarta elrejteni. „Inkább titkosította - ami mit is jelent? Hogy annak az anyagnak a tartalmát megismertem, a benne foglaltakat megértettem és validálom – csak épp harmadik fél ezt nehogy megtudja. Mert ha ez egy vitatható vagy érdektelen anyag, akkor nem fogadják el, visszadobják, talán ki sem fizetik” – vélte a forrás.
Rékassy Balázs szerint a kormány a tervből főleg azokat az elemeket használta fel, amelyek nem kerülnek sok pénzbe, mint a hálapénz visszaszorítása vagy a tb-járulék beszedésének hatékonyságnövelése, de a javaslatok többségével nem történt semmi.
A teljes átalakításhoz szükséges pluszberuházásokat a BCG évi 230-270 milliárd forintra becsülte 2020 és 2026 között, ami részben EU-s forrásból is fedezhető lett volna. A terv szerint a reformokkal 2035-re 37 százalékkal csökkent volna a megelőzhető halálesetek száma, az egészségesen eltöltött életévek száma pedig 10 százalékkal nőtt volna.