hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Partnerként kell kezelni a közönséget, nem kioktatni

Bár Zsiros László Róbert Szertár néven futó szórakoztató ismeretterjesztő sorozata egyre sikeresebb a neten, ő nem a lájkokra hajt.

Link másolása

hirdetés

Névjegy

Zsiros László Róbert kertészmérnökként végzett. A PhD-kutatásait molekuláris biológiai területen végezte.

Tíz éve foglalkozik tudományos ismeretterjesztéssel. Hét évig dolgozott a Csodák Palotájában, két éven át a lisszaboni Pavilhão do Conhecimentóban. Számtalan előadást tartott szerte Európában és a Közel-Keleten.

Szertár néven futó videós sorozatában a 21. század Öveges professzoraként roppant szórakoztató formában hívja fel a figyelmet egy sor fizikai, kémiai jelenségre. A Szertár hetente frissülő kísérletes videoblogként indult a blog.hu-n. A mottó évek óta változatlan: "Tudomány. Ahogy tetszik." 2009-ben a Goldenblog szakmai- és közönség zsűrijének szavazatai alapján az év blogjának választották.

Ma a Szertár önálló brand. Valamennyi Zsiros László Róbert által tartott vagy szervezett természettudományos bemutató, rendezvény és ismeretterjesztő program a szertar.com alá tartozik, nem csupán a kísérletekről forgatott rövidfilmeket takarja a név.

hirdetés

- Hogyan jött létre a jelenlegi Szertár csatorna?

- Tíz éve foglalkozom ismeretterjesztéssel különböző formában. Legyen szó a Csodák Palotájáról, külföldi "science festivalokról", podcastről vagy a rádióműsoromról. Ebben a sorban a videoblog már egész korán összeállt. A netes fogyasztói szokásoknak engedtem, amikor a szertar.com-ról inkább a Szertár YouTube-csatornájára-ra kezdtem nagyobb hangsúlyt fektetni.

szertar3

- Miért pont Szertár?

- Olyan nevet kerestem, amely magában foglalja, hogy tudományról van szó, elég általános elnevezés ahhoz, hogy ne rekesszen ki egy-egy területet. Szerintem az iskolai szertárak találóan fejezik ki ezt.

- Mi a legnehezebb a Szertárral kapcsolatos feladatok közül?

- A videó készítésbe bele kellett tanulnom, de ma már inkább az a legnehezebb, hogy időt szakítsak a videók elkészítésére. Most kezdtem el együtt dolgozni valakivel, így a jövőben lesz segítségem a munkában, tehát célirányosan fogunk projekteken dolgozni.

"
Az idei Kutatók Éjszakáján, szeptember 25-én például egy világrekordot tervezünk felállítani.

Ehhez pedig sok szertáros anyag is kapcsolódik majd. Most gőzerővel ezen dolgozunk. Szóval nehézségek mindig vannak, de igyekszünk leküzdeni őket.

- A videók indítóélménye mi volt?

- Sok olyan kísérlet van, amelyet színpadon nem lehet bemutatni, mert kis dolgokból áll, vagy túl hosszú lenne, illetve túl rövid ideig tartana. A videós formátum viszont tökéletes erre. A másik, hogy temérdek sorozatot, tévéműsort, blogot néztem, mielőtt kialakítottam azt a módszert, amivel dolgozni szerettem volna. Nem volt olyan isteni szikra, egyetlen indító élmény, ami miatt úgy éreztem, muszáj csinálnom.

Ami még hatott rám, az, hogy akkoriban az interneten magyar nyelven szinte alig volt olyan tartalom, amely alapján otthon lehetett volna kísérletezgetni. Még írott formában sem, nemhogy videón. Léteztek fórumok, a sulinetes anyagok és például a Csodák Palotája oldalán is volt pár rajzos útmutató, de az semmi ahhoz képest, ami ma rendelkezésre áll. Így sikerült időben betömnöm egy piaci rést.

- Meghatározott célközönségnek készülnek a Szertár rövidfilmjei?

- Ma már nem az a célközönség, mint amit eredetileg gondoltam. Úgy terveztem, fiatal felnőttekhez, egyetemistákhoz, érettségi vagy diploma után állókhoz szólok majd. Ahogy elindultunk, egyre nyílt a korcsoport, egyre fiatalabbak kezdték nézni a videókat. Most már általános iskolások is akadnak szép számmal. A közönség egy másik nagy csoportját a tanárok és a szülők alkotják. Úgy alakult, hogy pont az eredetileg megcélzott réteg tagjaiból van a kevesebb – ezt látom a statisztikában.

A Szertárra ismeretterjesztő projektként tekint Zsiros László Róbert. Bár a leggyakrabban a YouTube csatornán vagy az ehhez kapcsolódó honlapon találkoznak az emberek a Szertárral, ez nem csupán egy videoblog. Olyan természettudományos kísérletek gyűjtőhelye, amelyeket otthon is bárki elvégezhet. A bemutatókat az ötletgazda szereti abszurd humorral fűszerezni.

Az ismeretterjesztő projektekből nőtt ki a Szertár kistestvére, a portugáliai PLUZZE, ami most kezd gyökeret ereszteni Magyarországon is - ez rejtvényekkel, logikai feladványokkal foglalkozik. Illetve a természettudományok, a matematikai és a mérnöki tudományok egyetlen szegmensére, a problémamegoldásra koncentrál.

- A gyerekek figyelmét fel lehet hívni a természettudományok szépségeire? Arra, hogy nem unalmas dolgokról van szó?

- Nem akarok magam ellen beszélni, de

"
a fizika, a kémia és mindenféle természettudományos munka igazából gyakran rohadtul unalmas.

Nyilván vannak izgalmas, látványos, szórakoztató jelenségek. Ám ez önmagában nem jelenti azt, hogy például a kutatómunka egy örök kéjutazás. Aki egyetemen természettudományi vagy mérnöki karon végzett, az tudja, milyen hatalmas erőfeszítést igénylő munka elvégezni azt.

Sokan szeretnénk megmutatni a természettudományok barátságos arcát, de ez roppant félrevezető lehet. Úgy csapódhat le a fiatalokban, hogy a fizika vicces dolog, a biológia kész szórakozás. Azután eljutnak az egyetemre, és ott szembesülnek azzal, hogy ez azért nem egészen úgy néz ki, mint középiskolában vagy általános iskolában.

szertar4

- Akkor mégis mi a célja a Szertárral?

- Semmiképpen sem az, hogy mindenkiből kutató legyen, vagy hogy mindenki természettudományos pályát válasszon. A hosszútávú célom az, hogy a laikusok elfogadják: a tudományok művelői értik a szakmájukat, sőt jobban értenek hozzá, mint a bulvársajtó munkatársai. Természetesen kuruzslóktól vagy áltudományos oldalakról sok mindent össze lehet szedni az interneten, de ne feledjük, hogy

a kutatók nem véletlenül tanulnak annyit egy adott témában. Ezeknél az ő véleményükre érdemesebb lehet odafigyelni, mint a fodrászéra vagy a szomszéd ismerősének az unokatestvérére.

A tudományos munka alapból tehát nem mindig élvezetes, és nem is az a cél, hogy minden szegmensét érdekessé, hanem inkább elfogadhatóvá tegyük. Bár szerintem ehhez az is elkerülhetetlen, hogy a tudományos világ magabiztosan tudjon táncolni a hitelesség és a hihetőség határán álló borotvapengén, akár egy bulvárlapban is. Meg kell tanulni megszólítani az embereket azokon a csatornákon, amelyekre nyitottak.

- Nem válik öncélúvá a vicces természettudományos bemutató? Mi szükség van a humorra, a kiszólásokra?

- Ha partnerként tudjuk kezelni a közönséget, akár gyermekekről, akár felnőttekről van szó, az már félsiker. Ha nem tanítani akarjuk őket, hogy ezt így és így kell csinálni, hanem arra helyezzük a hangsúlyt, hogy együtt fedezzünk fel bizonyos dolgokat, akkor máris be tudjuk mutatni a kutatómunka alapelveit: hogyan figyelünk meg jelenségeket, hogyan vonunk le következtetéseket.

Persze azért sok minden félremehet. A laborban ugyanúgy tudunk röhögni azon, ha egy kísérletet valami butaság miatt elszúrunk, mintha egy előadáson fröcsköl ki idő előtt a kóla. De mindig az adott közönség lelkében kell megtalálni azt a pontot, amit humorral csiklandozni lehet.

szertar2

- Honnan merít inspirációt?

- Nincs új a nap alatt, Öveges professzor kísérletei is gyűjteményekből származtak. Nem én találom ki, nem is Öveges tanár úr találta ki ezeket; régóta ismert jelenségek. Itt inkább azon van a hangsúly, hogy hogyan tudunk egy jelenséget úgy bemutatni, hogy a mondanivalója célba is érjen.

- Meggyújtják a fején a PB-gázzal töltött szappanhabot, robbantásokat mutat be, szárazjéggel kísérletezik… Őszintén, nem érzi magát állandó veszélyben?

- Veszélyes, necces helyzet mindig akadhat, éppen ezért,

"
amikor azt mondom egy videóban, hogy ezt ne csinálják meg otthon, akkor azt teljesen komolyan gondolom.

Balesetem bemutatón, kísérlet közben még nem volt, azonban egy ízben az előkészületek során olyan csúnyán elvágtam a kezemet, hogy be kellett vinni az ügyeletre.

- Hogyan lehet elkerülni veszélyt, a necces helyzeteket?

- Az élő bemutatókhoz mindig készülnek B tervek, alternatív forgatókönyvek, és menekülési útvonalak. Nem csak lehet készülni a bajra, de kell is.

"
A védőfelszerelés is fontos. Sokan ezerszer begyakorolt rutinkísérletek után a traumatológiára menet tanulják ezt meg.

Olykor a magabiztosság nálam is felülírja a kockázatkerülést. Ezt viszont egyáltalán nem tartom követendő példának, és sajnos szembemegyek azzal az iskolai elvvel, hogy mindent köpenyben, gumikesztyűvel, szemüvegben csináljunk. Persze, amikor itthon kólával és liszttel kísérletezem, nem veszek védőfelszerelést. De ma már biztos nem indulok el kísérlet bemutatóra védőszemüveg nélkül.

A Szertártól a jótékonyság sem idegen. Zsiros László Róbert fontosnak tartja, hogy elmehessen hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó iskolákba, olyan helyekre, ahonnan a gyerekek nehezen, vagy nem tudnak eljutni például a Csodák Palotájába. Erre csak ritkán van alkalma, mivel ezeknek a bemutatóknak a költségeit és az útiköltséget senki nem finanszírozza, önerőből áldoz rájuk.

szertar1

- Mennyi előkészítő munka szükséges egy-egy Szertár videó forgatásához?

- Változó. Ha eszembe jut valami, és minden szükséges eszköz kéznél van, pikkpakk le lehet forgatni a videót; megvágni sem olyan hosszú idő már, mint a „hőskorban”. De akad olyan kísérlet, amelyet rengeteg előzetes kísérletnek kell megelőznie, és több hetes munkát igényel az elkészítése – ha nem is folyamatosan.

- Mit tart a legnagyobb sikerének?

- Eddig még nem gondolkodtam ezen,

"
mivel én a Szertárt egy hosszabb folyamatként látom sok buktatóval és apróbb sikerekkel.

Folyamatosan alakul. Úgy érzem, ha lenne egyetlen hatalmas siker, amit meg tudnék nevezni, azt jelentené, már mindent elértem, és ott lenne a vége.

Mégis, mi minden lehet siker? Amikor visszajelzéseket kapok, hogy hatással voltam gyerekekre a pályaválasztásban. Amikor szülők írják azt nekem, milyen jó, hogy ez leköti a gyermekeiket, vagy amikor tanároktól kaptam leveleket, hogy értelmet találtak abban, hogyan töltsék ki a napközis foglalkozások idejét. Nem a Facebook-lájkokra hajtok, azoknak nem tulajdonítok akkora jelentőséget, mint annak, amikor odaállt elém egy srác az Atomoktól a csillagokig ELTE-előadáson, és mondta: meg akarja köszönni, hogy miattam ment olyan középiskolába, amelyből nagyobb eséllyel veszik fel majd műszaki egyetemre. Jó lenne tudni, mi van most vele...

Ha érdekes volt az interjú, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A magyar lábbelik Moszkvába tartanak – interjú a BATZ márka alapítójával

Majdnem orvos lett, kezdetben kávéautomatákkal üzletelt, aztán a szakdolgozatának is köszönhetően, végül a lábbelik hozták meg számára a világsikert. Kárpáti Zoltán a megálmodója, ügyvezető igazgatója a több milliárdos bevételt hozó cégnek, aki imádja a bokszot.

Link másolása

hirdetés

– Egy edzőterem kávézójában beszélgetünk most. Minden reggeled így indul: egy kis sporttal?

– Többé-kevésbé igen. Heti 3-4 alkalommal járok ide. Gyerekkorom óta hobbim az ökölvívás, ez ad energiát, de a mosoly az arcomon csak délig tart. Utána már a napi ügyintézések fokozzák az egészséges feszültségemet. Jó átmozgatás a boksz.

– Sokat idegeskedtél a vírushelyzet miatt?

– Inkább azt mondom, hogy felrázott. Addig évről-évre volt egy szinte töretlen fejlődésünk, aztán azon kaptuk magunkat, hogy nem jönnek a megrendelések. Először 1 napig, aztán egy hétig, majd két hétig. Új, innovatív megoldásokon kellett törnünk a fejünket, hiszen drasztikusan csökkent forgalom. Nem volt más hátra, mint az internet felé fordulni. Megújítottuk a webshopunkat, még alaposabban figyeltük a világ új trendjeit. Utólag azt mondhatom, elengedhetetlen volt ez a ráncfelvarrás, ami mellé olyan szolgáltatásokat is bevezettünk vásárlóinknak, melyekkel még kényelmesebbé vált a vásárlás. Annak idején még én is csodálkoztam azon, miként lehet próba nélkül, weboldalon keresztül lábbelit venni, de ez már a múlté. Nem volt könnyű időszak, hiszen racionalizálnunk kellett sok mindent. Ki kellett adni a munkatársaknak a kötelező szabadságokat, többen felálltak és elköszöntek a cégtől, de ma már azt mondhatom, hogy túl vagyunk mindezen. Azóta többször voltam külföldön kiállításokon, szóval tartjuk a lépést.

– Amikor huszonévesen megírtad a szakdolgozatodat a főiskolán a márka-és brandépítésről, melynek központjában a lábbelik álltak, gondoltad volna, hogy ekkora sikertörténet kezdődik?

hirdetés
A szakdolgozat mellett ott volt a családi indíttatás is, hiszen a szüleimnek lábbeli kereskedése volt. Kaptam egy kocsikulcsot és elindultam, hogy az árut eladjam szerte az országban. Ennél egy kicsit kreatívabbnak éreztem magam, így eldöntöttem, hogy a saját fejem után megyek, ha arra kerül a sor. Bár az is igaz, ekkor már nagyon nagy válaszút előtt álltam, hiszen közben belefogtam a kávéautomata bizniszbe, ami igazán rentábilisnek bizonyult.

– Honnan jött az ötlet?

– Egy véletlen baráti beszélgetés során kerültek szóba a kávéautomaták. Leendő közgazdászként elkezdtem számolgatni, és arra jutottam, ki kellene ezt próbálni. Egyszer hazafelé menet aztán Budakalászon megláttam egy hatalmas építkezést, ahol gyalulták a földet. Odakanyarodtam és megkérdeztem, mi lesz azon a helyen. A munkások elmondták, hogy Cora áruház épül. Nekem több sem kellett, elővettem az Aranyoldalak telefonkönyvet, kikerestem a telefonszámot és felhívtam a központjukat, majd kértem egy időpontot az értékesítési osztálytól. A szerződést gyorsan aláírtuk. Csodálkoztak is, mire ez a nagy sietség, hiszen csak egy év múlva lesz kész a hipermarket, de végül az idő engem igazolt: mire megnyitott az áruház, a konkurencia két kézzel verte az ajtót, hogy be akar jutni, szerződésem viszont csak nekem volt. Aztán egyik Cora áruház jött a másik után, nekem pedig gyarapodott az automatáim száma. Jól prosperáló üzlet volt, de nem láttam benne a kihívást. A gépekkel mehettem volna iskolákba, kórházakba, de a házalás nem az én stílusom volt és úgy éreztem, abban nem tudok kiteljesedni, nem tetszett az a világ. Eldöntöttem, életre hívok egy hazai márkát, amelynek a minőségét én felügyelem. Igaz, nem vagyok cipész, hanem közgazdász, éppen ezért rengeteget olvastam utána, és végül ez lett a diplomamunkám témája is.

– Mi volt az első lépés? Itt is az Aranyoldalt nyitottad ki legelőször?

– Nem – mosolyodik el Kárpáti Zoltán, - egy kicsit másként. Véletlenül megismerkedtem egy idősebb cipőgyártóval, aki családi vállalkozásban készített olyan minőségű lábbeliket, melyek elnyűhetetlenek voltak. Megállapodtunk, beindult a munka, de nem bírta a tempót, így elkezdtem más cipőgyárakat is felkutatni az országban. 1999-et írtunk, amikor nagyon botladozott a gyártás. Szétszéledtek a megbízható szakemberek, eltűnt a kvalifikált munkaerő. Mikor személyesen kerestem fel mindenkit, furcsállották, hogy mit is akar tőlük valójában egy 25 éves fiatalember, és szinte mindenki azonnal ajtót mutatott.

Végül volt még egy címem, ahová már el sem akartam menni, mert annyira csalódott voltam a sok elutasítás miatt, de megembereltem magam, és ez lett az óriási szerencsém. Bementem egy hideg irodába, ahol egy megtört tulajdonos fogadott a szellemjárta épületben. Hihetetlennek tűnt, hogy itt valaha cipőket készítettek.

Szó szót követett, és megállapodtunk, hogy ha komolyan gondolom, visszahívja a törzsgárdát, és a maroknyi szakemberrel elkezdünk dolgozni. Így lett. A létszám hamarosan 120-150 főre duzzadt, és azóta túlvagyunk az ötmilliomodik legyártott BATZ lábbelin.

– Mikor robbant be a márka?

– Hihetetlen módon a legelső pillanatban. Bizományos partnereket kerestünk, belementem a több hónapos fizetési határidőbe, és talán a legvonzóbb az volt a termékekben, hogy egy saját fejlesztésű, jó minőségű display-t (állványt) is adtunk a lábbelikhez, amelyre kihelyezhették a boltokban a termékeket, és hamar több száz viszonteladónk lett. Törekedtünk a szép modellekre, a jó minőségre, és főleg arra, hogy minden termékünk valóban nagyon kényelmes legyen. Ez is vonzotta a vásárlókat, akik a minőségnek köszönhetően innentől már ragaszkodtak a márkához. Nem is hirdettük, mégis óriási népszerűségük lett a megfizethető, minőségi lábbeliknek. Ma már persze elengedhetetlen a hirdetés, de tíz évig majdhogynem állandó áruhiánnyal küzdöttünk.

– A gazdasági világválság sem rengette meg a BATZ márkát?

– A 2008-as év gyengébb volt, mint a többi, de azt követően ugyanúgy fejlődtünk tovább, és most már elmondhatom, hogy Magyarországon 400, Csehországban és Szlovákiában pedig 200 bizományos boltunk van. Emellett több, mint 30 országba exportálunk.

– Immáron húsz éve vagy ügyvezető igazgatója a cégnek. Mi motivál még? Ehhez kell az ökölvívás?

– Nem feltétlenül. Az sokkal inkább motivál, hogy látom a munkatársaim arcát, akik mosolyogva lépnek be az épületbe, kedvesen és derűsen fogunk egymással kezet. Új telephelyet építettünk, bővültünk, új kollégák érkeztek, akik kiválóak a szakmájukban, ami innovációval párosul. Ez jó kombináció, inspirál engem is. Nagyon régen élveztem ennyire a munkát, mint most.

– Mi hajt előre, hiszen mégiscsak üzletember vagy! Még több millió forint?

– Nem nagyképűségből mondom, de ez már nem a pénzről szól. Nekem az a lényeg, hogy ez a csodálatos szerkezet, mint egy perpetuum mobile, működjön. Nem a számok számítanak.

Persze közgazdászként muszáj megnéznem az Excelt, és hogy a vonal alatt mi marad az év végén. Ami kihívás, az a külföldi piacok felé nyitás. Most voltam Moszkvában és meglepett, hogy az emberek mennyit költenek vásárlásra. Szeretnénk az orosz piacra eljutni, és ha sikerül, két-három év múlva meg tudjuk duplázni a cég forgalmát. Magasak velünk szemben az elvárások, és ez nagy kihívás. Most ezen van a fókusz. Erre koncentrálunk.

– A nap 24 órájában kattog az agyad?

– A bent töltött idő az nagyon intenzív. Kellő döntési szabadsága van a kollégáimnak, nem kell mindennel hozzám rohangálni, de az tény, arra törekszem, hogy minden e-mailre időben válaszoljak. Ez olykor egy-egy piros lámpánál, ékezet nélküli válaszokban merül ki, de szeretek úgy lefeküdni, hogy az adott nap teendőit lezártam és maximálisan képbe kerülök minden folyó projekttel kapcsolatban.

– Energiában ezt meddig lehet bírni?

– Jó lenne, ha évek múlva a kisebbik fiam, aki most 17 éves, vagy a kislányom besegítene majd. Remélem, ezt a cikket nem fogják olvasni – felnevet... Ha eljön az idő, akkor szívesen átadnám a stafétabotot. A nagyfiam most 21 éves és orvosnak tanul. Büszke vagyok rá. Nagyon jó tanuló és biztos vagyok benne, hogy kiváló orvos válik belőle.

– Valahol akkor a te álmodat is teljesíti, hiszen gyerekkorodban te is kacérkodtál az orvosi pályával!

– Igen, volt idő, amikor megfordult a fejemben. Emlékszem, hogy a biológia felmérőkre az akkor orvostanhallgató nagynéném egyetemi könyvéből hozzátanultam az anyaghoz – a dolgozatot javító tanár legnagyobb megdöbbenésére. Talán, ha akkor nyakon csípnek a szüleim és a tanárok, most egy orvossal beszélgetnél.

– Milyen apa és férj vagy?

– Erről a feleségemet kellene megkérdezni... Ő szokta mondani, hogy nem tartozom az egyszerű személyiségek közé, hamar felkapom a vizet, vagyis hirtelen haragú vagyok, és ezen dolgoznom kell. Több mint 22 éve élünk együtt, de mindig odafigyeltünk arra, hogy kettesben is sok időt töltsünk egymással. A 10 éves kislányomnak minden este mesét olvasok és a közös játékok sem maradhatnak el, de ez pont így volt a fiúkkal is. Erre mindig szakítottam időt és ez a jövőben sem lesz másképp.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK

Magyar bonbon nyűgözte le a zsűrit a gasztronómiai Oscaron

A ZAX árulja Magyarország legértékesebb csokoládéválogatását, de kérhető tőlük egyedi forma és ízesítés is.

Link másolása

hirdetés

Közép-Európából egyedülállóan

két csillagot kapott a gasztronómia Oscar-díjaként számon tartott Great Taste Awardson a ZAX csokoládéműhely erdei gyümölcsös bonbonja. De kézműves Zsutella mogyorókrémüket is díjazták.

Varga Zsuzsa csokoládémester világhírű mesterektől tanulta a szakma fortélyait, hobbijából az elmúlt évtizedben lett hivatás majd sikeres családi vállalkozás.

A prémium minőség pedig olykor az árban is megmutatkozik, hiszen

övék a legdrágább bonbon is az országban:

a 100 darabos Black Edition válogatás 45.500 forintba kerül, de tavaly karácsonykor egy jótékonysági árverésen 400 eurót adtak egy kollekciójukért Szlovákiában egy kétszáz darabos csomagért.

Varga Zsuzsában tíz évvel ezelőtt fogalmazódott meg, hogy milyen izgalmas hobbi lehetne a csokoládékészítés. Be is iratkozott egy tanfolyamra, majd előbb csak a szűk családnak, később már a barátoknak, végül a barátok barátainak is készítette a finomságokat. Így jutott el odáig, hogy az egyik karácsonykor már száz helyre szállított csokikat.

hirdetés

Bár férjével, Varga Ferenccel korábban évtizedekig belsőépítészettel foglalkoztak, felmerült bennük a kérdés: miért ne lehetne 60 évesen is kipróbálni valami újat és másik vállalkozást indítani? Az édesszájúak nagy örömére belevágtak és így született meg a ZAX.

A házaspár a Duna partján nyitotta meg első üzletét és a csokoládéműhelyt is. Zsuzsa a szakma legnagyobbjaitól tanul és napi szinten követi a trendeket, ezekben a napokban is egy online kurzuson vesz részt egy spanyol csokoládémesterrel.

Az értékesítésben jeleskedő Varga Ferenc arról beszélt, alapelvük, hogy prémium terméket csak kiváló alapanyagokból lehet készíteni. Éppen ezért ők a világ legjobb összetevőivel dolgoznak, kerüljön az bármennyibe is.

„Beutaztuk a világ országait és összeválogattuk a legkiemelkedőbb termelőket, hogy tőlük szerezzük be az édes alapot. A kakaóbab Dél-Amerikából és Afrikából, a vanília Madagaszkárról, a mogyoró Piemontból, míg a mandula Kaliforniából vagy a Mediterrániumból érkezik”

– magyarázta.

Mint fogalmazott, termékeikkel élményt szeretnének nyújtani, a vizuális élmény pedig minden élelmiszernél nagyon fontos az ízvilág mellett. Ezért gondosan ügyelnek a csomagolásra, a csokoládék így első ránézésre mondhatni ehető ékszerként hatnak. Bár rendkívül finomak az édességek, a vásárlóknak sokszor fáj a szívük felbontani azokat.

A ZAX termékeinek egyik nagy előnye, hogy bár prémium minőségű, elérhető áron hozzájuthat bárki. A skála rendkívül széles, a házaspár odafigyelt arra, hogy minden célcsoportot el tudjanak érni. A legolcsóbb termékük mindössze 1400 forint, ugyanakkor ők árulják Magyarország legdrágább bonbonját is, a 100 darabos Black Edition válogatást, ami 45 500 forintba került. Ez utóbbit főként különleges alkalmakra ajánlják a webshopban.

Aki megkóstolja a ZAX csokoládéit, kivétel nélkül arról számol be, hogy ehhez foghatót még életében nem kóstolt. A minőséget pedig már a szakma is elismerte: a ZAX mindössze három hónappal a cég indulását követően ezüstérmet szerzett a világ egyik legjelentősebb versenyén, a londoni Academy of Chocolate Awards 2020-on passiógyümölcsös bonbonjával, majd az International Chocolate Awards 2020-as kelet-európai döntőjén sóskaramellás és meggyganache bonbonjukkal bronzérmet érdemeltek ki.

Múlt héten újabb szintet léptek: egyedüli közép-európai versenyzőként két csillagot kapott a csokoládéműhely erdei gyümölcsös bonbonja a londoni Great Taste Awardson, de kézműves Zsutella mogyorókrémüket is csillaggal jutalmazták.

A ZAX a magyar és a szlovák piacon egyaránt jelen van, mindkét országban dinamikusan nő az érdeklődés a termékeik iránt.

Varga Ferenc elárulta, a vevőik 70 százaléka ajándékba vásárolja a csokoládékat, de egyre gyakrabban tapasztalják, hogy az emberek magukat lepik meg a finomságokkal. Hozzátette, mindemellett céges ajándékként is tökéletesen tudnak működni a termékeik.

„Megrendelésre ízlés szerint egyedi csokoládékat tudunk készíteni, így a döntéshozók olyan szín-, íz- és formavilágú édességeket rendelhetnek, amit ajándékba a legszívesebben adnának a kollégáiknak. Így könnyen lehet tükrözni a cég által képviselt értékeket, ami ezáltal a brandépítésnek is az egyik legtökéletesebb módszere: ha valaki ezt a csokoládét megkóstolja, emlékezni fog rá, hogy kitől kapta, annyira különleges és finom” – magyarázta.

A házaspár büszke rá, hogy értéket teremthetnek a magyar csokoládépiacon és újabb emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy vidéki kisvárosból is lehet világszínvonalú terméket készíteni, ha valaki alázattal, szenvedéllyel végzi a dolgát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

Magyar fiatal fotói a LEGO Star Wars kampányban

Lampert Benedeknek, a figurafotó hazai mesterének látványos képei a LEGO Csoport Star Wars - This is How We Play (Így játszunk mi) kampányában jelentek meg, amely során a fiatalokat szeretnék inspirálni a kreatív játékra, és hogy megvalósítsák azt a világot, amelyet elképzelnek.

Link másolása

hirdetés

A LEGO Csoport Star Wars - This is How We Play kampányában összesen hat alkotó vett részt szerte a világból, akik négy kategóriában - fotó, grafika, építés, animáció - hozták létre saját LEGO® Star Wars™ tematikájú alkotásaikat. Lampert Benedek öt éve kezdett kísérletezni a figurafotó (toy photography) műfajában, az évek során pedig folyamatosan fejlesztette a technikákat, hogyan tud minél élethűbb, miniatűr világot megjeleníteni.

Fotóinak különlegessége, hogy az effekteket manipuláció nélkül a kamera előtt készíti el, így a ködöt, a hófúvást vagy a bemozdulást is a valóságban hozza létre.

A mostani képekhez egy speciális nagylátószögű makró objektívet is használt, ami szó szerint új perspektívákat nyitott meg előtte.

A nagylátószög miatt a korábbiakhoz képest jóval nagyobb, majdnem teljes asztal méretű díszleteket kellett építenem. A téli TIE vadász képre észrevétlenül elment 3 kg liszt hó gyanánt. Az Első rendi csapatszállító képhez - ahol a föld bemozdulása szintén valós - egy teljes vödör csincsilla fürdető homokot használtam fel

– mondta el Benedek a fotók hátterét. „Ezeknél a képeknél arra törekszem, hogy minden a kamera előtt történjen, ezért általam épített díszletben, valós környezeti hatásokkal dolgozom. Utómunka során használom csak a képszerkesztőt a fényeléshez és a végleges színek eléréséhez. Nyilván a fénykardok, lövedékek és esetenként a felhős ég is utólagos ” – tette hozzá.

Saját bevallása szerint egy gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy a LEGO Csoport dán központja felfigyelt a munkájára és részt vehetett a kampányukban. Az elkészült fotók és a werk videó a LEGO.com weboldalon és a LEGO nemzetközi Facebook és Instagram oldalain jelentek meg.

Official Lego Star Wars Project

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„A miskolci gyökereink nekünk csak előnyt jelentenek” - interjú a Falatozz.hu társalapítójával

Egy borsodi testvérpár minden szabad percében, strandon és egyetemi vizsga közben is dolgozott az ételrendelő portálon, évekig csak visszaforgatva a pénzt. Sokat kockáztattak a ma már évi többmilliárdos kereskedelmi forgalomért.
Tóth Noémi - szmo.hu
2021. október 05.


Link másolása

hirdetés

Kevesen tudják, hogy a Falatozz.hu országos ételrendelő portál egy ízig-vérig magyar vállalkozás. Veres László és testvére, Veres Dániel társalapítók Miskolcról indították útjára a portált, és a mai napig a cég egyik székhelye – a fővárosi mellett – ott található. Veres László ügyvezetővel beszélgettünk a sikersztori kezdeteiről és a jelenlegi tendenciákról.

Milyen indíttatásból kezdted el a Falatozz.hu-t, mi volt az ötlet háttere?

A modell, amely szerint egy aggregátor oldalon összefogjuk az adott település éttermi kínálatát és ezzel forgalmat generálunk a helyi vendéglátóknak, nem volt teljesen új már 11 évvel ezelőtt sem. A Falatozz.hu viszont megoldást jelentett egy hatalmas piaci résre: ekkor még hozzánk hasonló portál ugyanis csak Budapesten működött, a vidéki városokban valahogy nem látott lehetőséget a konkurencia. Mi azonban igen, és évekig nem is fókuszáltunk a fővárosra, inkább a vidéki nagyvárosokban terjeszkedtünk. Tehát egy máshol, főleg külföldön jól működő üzleti modellt ültettünk át hazai, vidéki környezetbe.

Hogyan fogtál neki a portál felépítésének, melyek voltak az első lépések és nehézségek?

A céget 2010-ben alapítottuk testvéremmel, Dániellel, ekkor ő 19 éves volt, én pedig 26. A fejlesztésen kívül eleinte mindent mi csináltunk, az ügyfélszolgálati feladatoktól kezdve az adminisztráción át egészen a grafikai munkákig.

hirdetés
A Falatozz.hu felépítése minden szabad energiánkat lekötötte: diszpécserkedtünk reggeltől késő estig az év 365 napján, autóból (utasként), strandon, a főállású munkahelyemen ebédszünetben, sőt, az öcsém még az egyetemen, vizsga közben is. Mindezt anyagi motiváció nélkül, ugyanis minden fillért visszaforgattunk a vállalkozásba éveken át.

Nem is tudom, miért csináltuk, talán a látványos fejlődés vitt minket előre.

Mennyiben volt előny vagy hátrány, hogy tősgyökeres miskolci cégről van szó, illetve hogy onnan kerültek ki az első ügyfelek és megrendelők?

Szerencsés helyen indultunk el, az egyik legnagyobb vidéki városként Miskolcon óriási piaci potenciállal szembesültünk. A szűkös erőforrásainkból itt meg tudtuk oldani az éttermekkel a személyes kapcsolatfelvételt, valamint a lokális marketing-kampányokat is finanszírozni tudtunk.

A miskolci gyökerek úgy érzem most is előnyt jelentenek, hiszen sokkal jobb kapcsolatot tudunk ápolni az éttermekkel, mint egy multi képviselője.

Akik ismerik a hátterünket, értékelik, hogy vidéki és családi vállalkozásként jutottunk el az évi többmilliárdos kereskedelmi forgalomig.

Mi volt a fordulópont, mikor nőtte ki magát országos lefedettségű portállá a Falatozz.hu?

Az országos terjeszkedés a harmadik tulajdonostársunk érkezésével indult el. Vizi Balázzsal egy hipermarket marketing-osztályán dolgoztunk együtt. Annyira szimpatikus volt neki a Falatozz.hu, hogy egy nagyon jó pozíciót hagyott ott azért, hogy elkezdje körbeutazni az országot és beszervezni az éttermeket a portálra. Ez a vízválasztó döntés egyébként előbb-utóbb mindhármunknál bekövetkezett: Dániel visszautasított egy kecsegtető fejlesztői állást, és nekem is ott kellett hagynom a stabil hátteret biztosító főállásomat. Ekkor még csak három éve működött a cég.

Az ételrendelő piacon állandó a változás, kisebb cégek jönnek-mennek, vagy felvásárolják őket a nagy multik. Mi a siker kulcsa, hogy még mindig teljes mértékben magyar vállalkozásról beszélhetünk, az eredeti tulajdonosokkal?

Az elektronikus kereskedelem ezen szegmensében borzasztó költséges már a piacra lépés. Ahhoz, hogy valaki életképes szereplőként megmaradjon a piacon, ezres nagyságrendben kell szerződnie éttermekkel, és a felhasználók bizalmának megnyerése hatalmas marketingköltést emészt fel, mivel rutinszerű újravásárlásról van szó, lojálisak egy-egy portálhoz.

Valóban sokan próbálkoznak a semmiből betörni erre a területre, évente több ilyen vállalkozás elbukik. Multit is láttunk már kivonulni a magyar piacról. Mi időben indultunk és az elmúlt 11 évben kellően “nagyra” nőttünk ahhoz, hogy stabil szereplőként legyünk jelen.

A külföldi cégek magyarországi felvásárlásaival és az ezekkel párhuzamos, konkurenciánál megjelenő tőkeinjekciókkal olyan versenytársak jelentek meg a piacon, akik lényegesen nagyobb erőforrással gazdálkodnak, mint mi. De igyekszünk ebben a helyzetben is meglátni a lehetőséget, inspirálóan hat a környezet a fejlődésünkre. Jó érzés hazai vállalkozásként multinacionális cégekkel egy ringben állni.

Az évek során egyébként mi is több megkeresést kaptunk vételi szándékkal, de egyik ajánlat sem volt annyira komoly, amely versenyezni tudott volna azzal a fejlődési tartalékkal, amit még a Falatozz.hu-ban látunk.

A covid-járvány felülírta a létező összes szabályt a vendéglátásban, a kényszerűség rugalmasságot és újdonságokat is hozott. Hogyan kezelte a krízist a Falatozz.hu, és hogyan érintette a változás?

Sokakkal ellentétben nekünk egy kellemes problémával kellett megküzdenünk, nevezetesen azzal, hogy az új megrendelők száma 59%-kal, az újonnan jelentkező éttermek száma pedig 150%-kal növekedett rögtön az első hullám alatt. A legnehezebb feladat az adminisztrációs csapat újraszervezése és gyors bővítése, képzése volt. Mindezt ráadásul úgy, hogy pont az egyik erősségünk a jól áttekinthető és logikusan felépített étlap-megjelenítés, tehát tartanunk kellett a korábbi színvolanat.

2018 végén elindult a Falatozz Zölden! Program, amelynek lényege, hogy a megrendelő a programban résztvevő éttermektől 100%-ban lebomló dobozokban és kiegészítőkkel kapja meg a rendelését. Mindezt akkor indítottátok útjára, amikor még nem volt kötelező kivonni az egyszer használatos műanyagokat a piacról. Hogyan került képbe akkoriban a környezetbarát szemlélet, és melyek azóta a visszajelzések?

Talán furcsán hangzik, de nem volt tudatos a zöld hullám meglovaglása. A Falatozz Zölden! programot a cég környezetvédelem iránti attitűdje alapozta meg. Látva a forgalmi mutatóinkat, egyszerűen lelkiismeretfurdalást okozott – és okoz ma is – az, hogy az ételkiszállítás számának emelkedésével a kiszállított hulladék mennyisége is nő.

Megoldást kerestünk arra, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat, ezek közül azt választottuk, amely nagyobb közönség számára alkalmazható, és nem feltételez jelentős változtatást a fogyasztói magatartásban. Első lépésben csak annyit, hogy a megfelelő szelektív gyűjtőbe dobja a megrendelő a csomagolást, mi pedig arra ösztönözzük az éttermeket, hogy csak újrahasznosítható anyagokba csomagoljon.

A pandémia még jobban kitermelte az igényt a kiszállításra, miközben futárhiánnyal küzdenek az éttermek. Erre hogy reagál a Falatozz.hu, készül saját futárszolgálat felállítására?

A futárhiány és az online rendelések számának hirtelen növekedése miatt egyre több étterem tart igényt arra, hogy az ételrendelő platformok ki is szállítsák a közvetített rendeléseket. Eleinte szerettünk volna kimaradni ezen szolgáltatók köréből, mivel a rentábilis modell – amelyben egyéni vállalkozókat foglalkoztatnak a saját járműveikkel – nem garantálta azt a színvonalat, amelyet mi megkövetelünk. Szerencsére viszont már vannak olyan futárcégek, amelyek saját flottát működtetve, szabályozott keretek között hajlandóak kiszállítani a Falatozz.hu rendeléseit. Velük dolgozunk együtt, egyelőre csak néhány vidéki városban, de amennyiben beválik ez a megoldás, minden településen igyekszünk majd megtalálni azt a kiszállító partnert, akivel elégedett lehet a megrendelő és az étterem is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: