Önbizalomnövelde: a magyar diákok és tanárok önbizalmáért küzdenek országszerte
Az Önbizalomnövelde célja, hogy 2025 nyarára a magyarok önbizalma elérje a nemzetközi átlagot. Ehhez az egész országban önkéntes coachok és trénerek adnak ingyenes önbizalomnövelő órákat, főként a diákokra, tanárokra koncentrálva, mert az ő önbizalmuk a magyar átlagnál is alacsonyabb. De más, nehéz helyzetben lévő közösségek jelentkezését is szívesen fogadják.
„15 éve dolgozom felsővezetői coachként és párhuzamosan foglalkozom külföldi és magyar vezetőkkel egyaránt. Az volt a tapasztalatom, hogy a külföldiek sokkal határozottabbak, sokkal merészebben tűznek ki célokat maguk elé, mint a magyar vezetők” - meséli Komócsin Laura ötletgazda, a Business Coach Kft ügyvezetője.
Szeretett volna mélyebbre ásni, ezért a könyve kapcsán indított egy nemzetközi kutatást a témában. "Ez a kutatás igen széleskörű volt, tehát a belgiumi jógaoktatótól a japán professzorig mindenkit megkérdeztünk, akit csak lehet."
A magyarok általában lassabban hoznak döntést, halogatják a nehezebb feladatokat, inkább megtartják maguknak a véleményüket, igyekeznek úgy viselkedni, ahogy elvárják tőlük, nehezebben ismerkednek új emberekkel, és sokkal több pozitív visszajelzést szeretnének kapni.
Ezután megvizsgálták az egyes társadalmi csoportokat is. Kiderült, hogy a magyar vállalkozók és vezetők hasonlóan magabiztosak, mint a külföldiek. Leginkább a diákok/hallgatók és a tanárok önbizalomhiánya húzta le a magyar átlagot.
„A tanároké lett a legalacsonyabb, és ebből akkor már nem nehéz arra sem következtetni, hogy a diákok a következő, alacsony önbizalommal rendelkező csoport.”
Jellemző az is, hogy lassan hoznak döntést. Vannak olyan diákok, akik már általános iskola alsó tagozatában el tudják dönteni mivel szeretnének foglalkozni, és vannak olyanok, akik még az első diplomájuk után is csak azt tudják, mivel nem. Kevésbé mernek kérdezni, vagy épp megosztani tudásukat a rivalizáció, az erős versenyhelyzet miatt. A külföldiekhez képest az is eltérés, hogy a magyar diákok közel háromnegyede megpróbál úgy viselkedni, ahogy azt elvárják tőlük, nem mernek nemet mondani az olyan feladatokra, amikről azt gondolják, hogy nem nekik kellene elvégezniük. Emellett a magyar diákok kétharmada erősen kapaszkodik a kapcsolataiba, új társaságban félénkek, visszahúzódók.
Laura nem elégedett meg azzal, hogy felméri, mi a helyzet. „Elhatároztam, hogy a következő három évem arról fog szólni, hogy ezen változtassak.”
Kiposztolta a Facebookon, hozzá hasonlóan vállalná-e valaki más is, hogy ingyenes önbizalomnövelő programokat tart a leginkább rászorulóknak. „Abban bíztam, hogy egy hónap alatt csak összejön két ember, akiknek szintén fontos ez a téma. Ehhez képest három nap alatt több mint 50-en jelentkeztek, alig győztem válaszolni.”
„Most ott tartunk, hogy 140 nagykövetünk van. Mindenki ingyen dolgozik ebben a programban. Mindenki vállalta, hogy három Önbizalomnöveldét tart különböző helyeken évente. Most már mind a 19 megyét lefedjük, sőt, határon túliakkal is dolgozunk. Én voltam Erdélyben is például.”
Ambíciózus célt tűztek ki maguk elé: azt szeretnék elérni, hogy a program segítségével három év alatt, azaz 2025 nyarára a magyar önbizalom elérje a nemzetközi átlagot, ami szerintük az ország versenyképességéhez és az "össz boldogság-szintjéhez” is hozzájárulna.
Az önkéntesek egyike, Krekács Petra azt mondja, számára nem volt meglepetés, hogy épp a diákok és a tanárok önbizalomszintje a legalacsonyabb.
Komócsin Laura szerint alapvetően van egy rossz hangulat az iskolákban, ráadásul 6-8 órákat össze vannak zárva a tanárok és a diákok, így egy idő után egymás hangulatát is átveszik.
Petra középiskolásoknak tartott eddig foglalkozásokat, és azt tapasztalta, hogy bennük azért nagyobb az önbizalom. 10 fős csoportokkal dolgozott, a diákok fele az előzetesen kitöltött kérdőívek alapján magas önértékeléssel rendelkezett. Nyitottabbak a világra, ami szerinte a technikai fejlődésnek is köszönhető.
A program sikerét utólag is mérik.
„A végén a résztvevők egy akciótervet fogalmaznak meg, hogy a következő időszakban mit tesznek majd azért, hogy jobban érezzék magukat. A leggyakoribb válasz az, hogy pozitív visszajelzést kérnek a szülőktől, vagy megmérettetik magukat, vagy olyan helyzetekben próbálják ki a képességeiket, amikben korábban nem, csak vágytak rá titokban. Három hónap elteltével pedig visszamérjük egy kérdőívvel, ki-hogy haladt.”
„Így például a mélyszegénységben élőkkel, a romákkal, a beszédhibásokkal, vagy épp az elváltakkal. Legközelebb tartunk majd Önbizalomnöveldét autista szülők gyerekeinek.”
Gyerekek esetében egyelőre 12 év az alsó korhatár, de jelentkeztek már érdeklődők, hogy lehetne-e kisebbeknek is.
Az Önbizalomnövelde egy teljesen ingyenes kezdeményezés, az alapító kérése csupán annyi, hogy ne profitorientált cégek jelentkezzenek, hanem tényleg csak olyanok, akik nem tudnák maguknak megengedni a hasonló programokat. Önkormányzatok, iskolák is jelentkezhetnek, egy egyszerű kérdőív kitöltésével.</div
