News here

SIKERSZTORIK
A Rovatból

Ők hosszabbítják majd meg az életünket is? – magyarok oldják meg mesterséges intelligenciával egy betegség felismerését

Dr. Ország-Krisz Axel és Dr. Vécsey Richárd Ádám ismét versenyt nyertek. Elmagyarázták azt is, hogyan tanul be egy mesterséges intelligencia.
Szajki-Vörös Adél - szmo.hu
2021. augusztus 16.


Link másolása

Nemrégiben írtunk egy magyar fejlesztőpárosról, akik egy speciális appal nyertek világversenyt, mely a világ legszegényebb vidékein élő nők menstruációs szegénységére talált megoldást. Most ismét szociális érzékenységükről tesznek tanúbizonyságot: Dr. Ország-Krisz Axel és Dr. Vécsey Richárd Ádám ezúttal egy komoly betegséggel kapcsolatos mesterséges intelligenciát fejlesztettek.

Ők ketten igazán empatikus szakemberek, hogy stílusos legyek: roppantul "humanoidok". Látták az Ex Machina című filmet is, naná, hogy arról is kérdeztem őket.

– Mikor találkoztatok ezzel a betegséggel először?

– A neurofibromatózissal először a verseny kiírása közben találkoztunk. Szerencsére nincs érintett családtagja vagy rokona egyikünknek sem. A betegséget az idegrostokat körülvevő kötőszöveti sejtek túlburjánzása okozza.

Ezek végső soron tumorokká válnak és minden tekintetben nagy változatosságban fordulhatnak elő az emberi testben. Ezen felül a betegségnek külső jelei is vannak a bőrön megjelenő csomók, az úgynevezett neurofibrómák formájában. A neurofibromatózis öröklődő betegség, így a tudományos vizsgálódásnak a genetika is fontos eleme.

Dr. Ország-Krisz Axel

– Miért különleges siker ez most számotokra?

– Sikerült nem csak nyernünk egy, az USA-ban tartott egészségügyi fejlesztői versenyen, ahová a világ többi tájáról is érkeztek orvosok és fejlesztők, hanem plusz díjként lehetőséget kaptunk arra is, hogy a jövőben az ötletünket továbbfejleszthessük. A versenytársak között több évtizednyi egészségügyi munkatapasztalattal rendelkező szakorvosok is voltak, és a programozói közösség elitjéből is többen megmutatták magukat az eseményen.

Az egyik hatalmas repülőtársaság is állított saját csapatot, egyébként nagyon briliáns ötlettel.

– Viszont ez csak a versenyzői oldal, aminél sokkal érdekesebbek a szervezők, szponzorok és a zsűri. Bizonyára sokan hallottak már a Maryland államban lévő Johns Hopkins kórházról és az egyetemről, akik többek között élen jártak a legutóbbi járvány kezelésében, és nem mellesleg ők az Amerikai Egyesült Államok negyedik legjobb kórháza. Tőlük kaptuk a további fejlesztési együttműködés lehetőségét. Az MIT egyetemet sem szükséges bemutatni, akik a projekt szakmai véleményezését végezték, illetve folyamatosan elláttak minket a szükséges motivációval. Erre elég nagy szükség is volt, mert a verseny több, mint egy hónapig tartott.

– Mikor találkoztatok ezzel a betegséggel először és mit kell tudni róla?

– A verseny témája a ritka betegségekhez kapcsolódott, azon belül mi az 1-es típusú neurofibromatózishoz kapcsolódó kihívást választottuk.

Szívből reméljük, hogy senki sincs az olvasók között, aki tisztában van ennek a borzalmas betegségnek a tüneteivel. Az idegi tumorok felismerése MRI felvételeken nem egyszerű feladat, mivel nagyon kevés a rendelkezésre álló képi anyag,

illetve amik vannak, azok is zajosak (fehér foltok az MRI felvételen, amik nagyon hasonlítanak a tumorokra). Először arra gondoltunk, segítünk az orvosoknak az ilyen tumorok azonosításában, de ahogy teltek a napok és egyre több időt és energiát szántunk a fejlesztésre, azt láttuk, a probléma sokkal mélyebb.

Vannak olyan orvosok szerte a világon, akiknek sosem volt ilyen betegségtől szenvedő páciense. Az orvosi tankönyvek sokszor ugyanazt a képet tartalmazzák illusztrációként. Vagyis nagyon kevés az adat.

– Arra gondoltunk, hogy a probléma ezen vetülete sokkal sürgetőbb. Éppen ezért fejlesztettünk egy olyan mesterséges intelligencia (neurális háló) alapú rendszert, amely képes MRI képeket gyártani. A verseny ideje alatt elég szépen be is tanult, nagyon elégedettek voltunk az eredménnyel. Ugyanakkor szükségünk lesz hosszú fejlesztési időszakra a “The Neurofibromatosis Therapeutic Acceleration Program” keretében a “The Johns Hopkins University School of Medicine” támogatásával, hogy egy olyan keretrendszer jöjjön létre, amelynek a végén az orvosok egy-két kattintással szintetikus MRI felvételek tucatjait tudják elkészíteni, amelyeken beállíthatók például a tumorok adatai, az elhelyezkedésük, típusuk, meg még egy csomó minden. Az egészségügyi kutatásban néhol már használnak mesterséges adatokat (MRI képeket is), de ez a koncepció nagyon újszerű ezen a területen. Nagyon büszkék vagyunk az eddig elért eredményeinkre és reméljük hamarosan beszámolhatunk további sikerekről is.

Természetesen minden fontosabb lépést, mérföldkövet dokumentálni fogunk.

– Miért pont ennek a megoldásnak a keresését tűztétek ki célul ezen a versenyen?

– Ez a verseny alapvetően különbözik a szokásostól abban az értelemben, hogy itt bő két hetet csak a problémák azonosításával töltöttünk. A szervezők, támogatók, betegek és a versenyzők rengeteg ötletet dobtak fel.

Az számunkra biztos volt, hogy mesterséges intelligencia alapú megoldással szeretnénk indulni.

– Az orvosok és kutatók nagyon sok olyan problémát azonosítottak, amely számunkra kézenfekvő ötlet lett volna a zajok MRI képekről való kiszűrésétől kezdve egészen a tumorok azonosításáig. Mivel ez egy ritka betegség, nagyon csekély számú elérhető adat áll rendelkezésre a kutatásokhoz. Mi is 50 páciens teljes testes MRI adataival tudtunk dolgozni.

Betegenként 20 képet kaptunk. Ez hihetetlenül kevés adat. Ebből a felismerésből egyenesen következett, hogy a területen ez a legnagyobb probléma, amelynek a megoldása az összes többi probléma megoldását is elősegíti. Ráadásul ez nem csak az orvostudomány, hanem a mesterséges intelligencia fejlesztés számára is hasznos. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy a feladat roppant összetett és nehéz, így számunkra már nem is volt kérdés, hogy követjük-e a saját ösztöneinket és ezzel a saját ötlettel indulunk-e el a versenyen.

– Ismertek olyan személyt, aki érintett?

– Szerencsére közelről nem. A versenyen voltak olyan szervezők és mentorok, akik maguk is érintettek, illetve olyanok is, akik ilyen betegségben szenvedő gyerekeket nevelnek. Bár az ember ezt az élethelyzetet kívülről nyilvánvalóan nem tudja elképzelni a maga teljességében, azért érzékelhetővé vált, mennyire drámai körülményeket tud eredményezni az ember és családja életében, ha ilyen kórban szenved. Sajnos jellemző a neurofibromatózisra, hogy már gyerekkorban megjelennek az első tünetek. Ez talán csak még inkább fokozza a téma iránti elköteleződést.

– Jól érzem, hogy nagy empátia is kell ezen projektek kivitelezéséhez? Nemcsak IT-s tudás...

– Mindenképp szükség van nyitottságra olyan kérdések iránt, ami nem érinti közvetlenül az ember sorsát.

Ez bizonyos értelemben megterhelő is, hiszen megismerni és átérezni ennyire súlyos gondokat mindenképp olyan lelki terhet is jelent, amit magára vesz az ember, még ha csak átmenetileg is. Mi személy szerint azt gondoljuk, az informatikának és az informatikával foglalkozóknak igyekezniük kell mindenre megoldást kínálni és találni,

hiszen az emberiség mai történetében az IT-s háttértámogatás lassan az alapvető szükségletek közé tartozik. Másfelől egy-egy ilyen probléma megoldása nagyon jó terepe annak, hogy visszaadjunk valamit a világnak azért a lehetőségért, hogy olyan izgalmas dolgokkal foglalkozhatunk, mint az informatika, ezen belül is mesterséges intelligencia.

– Mit jelent, hogy az A. I. az esetetekben "betanult"? Hogyan képzelje el ezt egy átlagember? Engem borzasztóan érdekel a folyamat.

– A betanulás a projektünkben azt jelenti, a számítógép képes mesterségesen MRI felvételeket előállítani.

A valóságban ez nem egy, hanem két mesterséges intelligencia, úgynevezett neurális háló eredménye. Az egyik hálózat az alkotó vagy generáló, a másik pedig az ellenőrző szerepet tölti be. Mindkettő megpróbál túljárni a másik eszén és így közösen tanulnak a hibákból.

A folyamat úgy indul, hogy az alkotó elkészít egy képet, amit az ellenőrző rendszer véleményez. Amennyiben az ellenőrző azt mondja a képre, az egyáltalán nem hasonlít egy teljes testes MRI képre, akkor az alkotó büntetőpontot kap és újra kell próbálkoznia, egy kicsit más módon. Ez egészen addig ismétlődik, ameddig a generálás vége egy olyan kép nem lesz, amely képes megtéveszteni az ellenőrzőt.

Dr. Vécsey Richárd Ádám

Amikor az ellenőrző azt mondja, hogy igen, ez már egy MRI kép, akkor ő kap büntetést és újra kell tanulnia, hiszen a mesterséges képünket eredetinek ismerte fel. A folyamat egy ilyen körkörös tanulási ciklus eredménye.

Az talán már ebből is látszik, ez egy nagyon hosszú, sok erőforrást igénylő tanulási folyamat. Természetesen nem is mindig sikeres, nekünk is voltak olyan próbálkozásaink, amikor csak pacák és maszatok jelentek meg a képen. Ez része a fejlesztésnek és mi büszkén vállaljuk azt, hogy milyen lépéseken keresztül jutottunk el a megoldásig. A verseny elején a kitűzött cél az volt, hogy bemutassuk a koncepciót és annak megvalósíthatóságát.

– Hogyan fog folytatódni a projekt?

– Nemcsak a versenyt nyertük meg, hanem inkubációs lehetőséget is kaptunk a Neurofibromatosis Therapeutic Acceleration Program (NTAP) által, amely a Johns Hopkins Medicine ernyője alatt tevékenykedik. A Johns Hopkins Egyetem és Kórház a COVID-19 járvány kapcsán nagyon sok adatot publikált, amit szerte a világon használtak kutatók és újságok is. Az inkubációs lehetőség miatt a projektre a közeljövőben is nagy figyelem fog irányulni.

A projekt végeredményeként egy olyan terméket szeretnénk látni, amely előre megadott szempontok szerint készít MRI képeket akár egészséges, akár beteg embereket szimulálva. Ez nagy segítség lesz az orvosoknak és az orvostanhallgatóknak, mivel így ritka betegségek felismerésében is képesek lehetnek megfelelő rutint szerezni. A megoldás segít majd abban is, hogy minél korábbi stádiumban fel lehessen ismerni a betegséget.

Az egészségügyön túlmenően más kutatók vagy fejlesztők számára is hasznos lesz a rendszerünk, mivel az adathiány nem lesz a jövőben a kutatások és fejlesztések gátja.

– Ha az ember ilyen szakemberekkel beszélget, úgy érzi, na, ez a valaki tényleg fontos dolgot csinál... Milyen nagy célt tűztél ki te magad a jövőben? Úgy látom, problémamegoldó gondolkodással és folyamatos célok kitűzésével léteztek.

Axel: – A célok kitűzését nagyon fontosnak tartom.

Vannak olyan gondolkodók, akik szerint a cél az alapvető emberi szükségletek egyike. Ezzel a megállapítással még úgyis egyet tudok érteni, hogy időnként a céltalanságban is meg lehet találni az örömöt és a szépséget.

Mi, emberek nagyon sokfélék vagyunk, ennek a sokszínűségnek a vizsgálata egy életen át kitartó feladat lehetne, de mivel informatikával foglalkozom, ez inkább csak hobbiként jelenik meg az életemben. Ugyanakkor nagyon szeretnék olyan megoldások kifejlesztéséhez hozzájárulni, amelyek segítségével érdemben sokkal több embernek meg lehet adni a szellemi és fizikai egészséget, illetve jó lenne olyasmin dolgozni, amivel a teljes élet időbeli határait érdemben meg lehet hosszabbítani. Talán azért is segítenék szívesen, hogy én is tovább űzhessem a hobbim szabadidőmben, így azért az elgondolás nem teljesen önzetlen.

Richárd: – Gyerekként sikerorientált nevelést kaptam, amelynek része volt újabb és újabb elérendő célok kitűzése úgy, hogy ne a mennyiség, hanem a minőség legyen a vezérfonal. Próbálok olyan célokat kitűzni, amelyek elérése nem csak számomra, hanem a környezetem számára is jó és hasznos. A távoli nagy célokat mindig akkor szűkítem, amikor közelebb kerülnek. Az biztos, hogy szeretnék az egészségügyi kutatások területén maradni. Nagyon sok olyan feladat van, amelynél a mesterséges intelligencia kifejezetten hasznos tud lenni, legyen szó akár genetikus kutatásokról, az emberi élettartamot alapvetően meghatározó és befolyásoló tényezők feltárásáról vagy a személyre szabott gyógyszerek előállításáról.

– Van olyan probléma a világban, ami nagyon foglalkoztat titeket, esetleg sejtitek is a megoldást, de jelenleg nincs lehetőséged megoldani? Frusztráló lehet, ha van ilyen...

Axel: – Ha az ember hivatásszerűen azzal foglalkozik, hogy problémákat oldjon meg, előbb-utóbb olyan kihívásokon is elkezd gondolkodni, amelyekkel még nem kereste meg senki. A napi rutinban van egy jó fokmérője annak, egy megoldásra váró feladat mennyire jelent nagy problémát. Az ember elkezd keresni az interneten és megnézi, van-e már megoldás arra, ami épp neki kell.

Az informatika egy olyan terület, ahol egyáltalán nem szégyen másoktól tanulni. Rengeteg probléma jár a fejemben és néhányra a megoldást is tudni vélem, de amíg nem jutok odáig, hogy ki is próbáljam őket, addig csak elméletek maradnak.

Richárd: Próbálom rajta tartani az ujjam a világ pulzusán, így természetesen sok probléma kerül a szemem elé. Szerintem nagyon fontos, hogy hagyjunk lehetőséget mindenkinek kibontakozni, hiszen az emberiség és a világ számára nagyon előnyös az, ha mindenki ott próbál segíteni, amihez nagyon ért, vagy amiben úgy érzi, másokhoz képest egy kis pluszt is tud hozzáadni.

A világ az egyéni apró tettekből épül fel. Minden apróság számít, mert globális szinten összeadódnak.

Sosem szabad elfelejteni, hogy nem csupán egyének vagyunk, hanem egy jóval nagyobb közösség részei, ami felelősséggel jár.

– Mi a legnagyobb sikerélmény számotokra?

Axel: A siker nagyon relatív dolog mást és mást jelent az élet különböző területein. Személyes szinten mindig nagy örömnek élem meg, ha meg tudok oldani valamit, amiben nem vagyok biztos, hogy elegendő képességgel vagy idővel rendelkezek hozzá.

Szerintem a siker nagyon érdekes dolog, én abban hiszek, hogy nem kell keresni, mert ha odaadással és másokra is figyelve csináljuk azt, amit teszünk, előbb-utóbb ránk talál.

Richárd:– A legnagyobb sikerélmény az, amikor olyat tudok tenni vagy mondani, ami más számára hasznos.

A közelmúltbeli legnagyobb siker mégis egy olyan srácnak az üzenete volt, aki a világ túlfelén él és már nagyon régóta szeretett volna karriert váltani, csak nem tudta miként vágjon bele. Vele úgy kerültünk kapcsolatba, hogy nemrég Axellel tartottunk egy előadást a szabadúszó fejlesztők életéről és mindennapjairól. Nagyon sok kérdés volt, rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. Az említett srác is a kérdezők között volt.

Az előadás után néhány nappal kaptunk tőle egy üzenetet, hogy beadta a jelentkezését egy programozással foglalkozó céghez és felvételt nyert. Az igazi sikerélmény például az a boldogság, ami sugárzott a leveléből.

– Egy filmes kérdés: láttátok az Ex Machina című filmet? Nagyon érdekelne róla a véleményetek.

Axel: – Mesterséges intelligenciával foglalkozó emberként minden olyan filmet igyekszem megnézni, ami kapcsolódik az AI-hoz. A filmek legtöbbször arról adnak jó képet, milyen gondolatok járnak az emberek fejében a témával kapcsolatban. Ez a háttértudás mindig jól jön olyan helyzetben, amikor olyanokkal kell beszéljek a témáról, akik nem szakértői a kérdésnek, de valamilyen oknál fogva érdekli őket a terület.

Az AI a filmekben mindig nagyon humanoidnak, emberszerűnek tűnik, épp ebből fakad az is, hogy ijesztőnek találjuk.

Általában olyan kérdéseket mutatnak be az alkotók a mesterséges intelligencián keresztül, ami egyébként foglalkoztatja, feszíti az embereket. Fejlesztőként viszont egészen más kihívásokkal találkozunk. Nagyon izgalmas az emberi működést olyan pici szeletekre bontani, ami egy neurális hálózat számára értelmezhető problémát jelent. A feladatok megoldása során az AI természete nagyon sokszor kényszerít arra, hogy arról gondolkodjak, hogyan épülünk fel és hogyan tanulunk a mindennapokban, hiszen látom, a mesterséges intelligencia hogy tanulja meg kezelni azokat az apró problémákat, amelyek sokaságából a mi életünk is felépül. A humanoid mesterséges intelligenciától még távol vagyunk, de mivel az alkotó művészet már kitalálta, biztosan meg fog valósulni egyszer, de legalábbis haza tudunk majd vinni egy terméket, ami elhiteti velünk, hogy ő egy intelligens társ a hétköznapokban.

Ugyanakkor szerintem sosem szabad szem elől téveszteni azt az alapigazságot, egy szoftver csak azt tudja megtenni, aminek a megtételére alkalmassá tesszük. Épp ezért felelős magatartással szerintem a negatív következmények elkerülhetők.

Richárd:– Láttam a filmet, Alicia Vikander remek alakítást nyújtott benne. Manapság a mesterséges intelligencia nagyon sok filmben megjelenik, amely egyrészt jó, hiszen az emberek fejében kezd kialakulni egy kép a technológiáról és nem csak abból a szempontból, hogy egy napon majd leigázza az emberiséget, mint a régebbi akciófilmekben. Másik oldalról viszont sokszor pontatlan a kép és olyan szempontokat is behoznak az alkotók, amelyre nem csak a tudomány, hanem a társadalom sincs felkészülve.

Jelenleg a technológia nagyon távol áll attól, hogy általános értelemben vett mesterséges intelligencia létrehozásáról beszélhessünk. A gondolkodó gépek érzelmei szintén a fantasztikum kategóriába tartoznak. Jelenleg a mesterséges intelligencia annyi, hogy nagyon komplex feladatokat vagyunk képesek megoldani hihetetlenül összetett módon.

Nem osztom azt a nézetet, hogy a mesterséges intelligencia egy fekete doboz, mert fejlesztőként nekem feladatom, hogy átlássam, mi zajlik a rendszeren belül. Természetesen emberként van egy határom, így például fejben nem tudom kiszámolni azt a sok millió vagy milliárd egyenletet, amit egy algoritmusom pillanat alatt elvégez. Ex jogászként a volt kollégák révén többször találkozom a mesterséges intelligencia és a jog kettősségének problémájával. Célom, hogy előmozdítsam a párbeszédet a jogászok és az informatikusok között, hiszen abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindkét nyelvezetet és gondolkodásmódot értem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
28 milliós jutalmat kapott a Google-től egy magyar fiú, mert talált egy súlyos biztonsági hibát
A 21 éves Schütz Dávidot kissé megváratta a Google, de végül kijavították a hibát, a fiú pedig megkapta a megérdemelt jutalmat.

Link másolása

Egy véletlennek köszönhetően sikerült felfedeznie egy súlyos biztonsági hibát a Google-nél egy magyar fiatalembernek, akit ezért a cég 28 millió forinttal jutalmazott meg. Schütz Dávid a Szegedi Napnak mesélte el, hogy érte ezt el.

Egy hosszú útról ért haza, amikor annyira le volt merülve a mobilja, hogy egy fontos üzenet közben ki is kapcsolt. Gyorsan feltette töltőre, a telefon pedig ekkor a SIM-kártya kódját kérte. Mivel a fiatal férfi háromszor is elrontotta a PIN-kódot, letiltotta a SIM-kártya, és immár a PUK-kódot kellett megadnia. Szerencsére megtalálta ezt a kódot a SIM-kártya dobozában, és miután beírta, új PIN-kódot adott meg a SIM-kártyához. Ezután azonban furcsán kezdett el viselkedni a telefonja: az ujjlenyomatot kérte bekapcsolás után, utána pedig egy fura, beragadt helyzetbe került, és úgy maradt a képernyő is. A problémát újraindítással sikerült megoldani, de felmerült benne a gyanú, hogy ez talán nem csak funkcionális hiba, hanem biztonsági problémát is okozhat.

Nem is hagyta ezt annyiban, elkezdte tüzetesebben megvizsgálni a hibát.

Feltűnt neki, hogy ha nem indítja újra a telefont és úgy állítja vissza a SIM-kártya kódját a PUK-kóddal, akkor nem lefagy a telefon, hanem feloldódik. Ezt egy régi telefonján is kipróbálta, és mivel azon is sikerült, már tudta, hogy ez egy több eszközt érintő hiba.

Ez azért veszélyes, mert bárki feloldhatja bárkinek a telefonját a feloldó kód nélkül is úgy, hogy a készülékbe helyezi a saját SIM-kártyáját, amihez tudja a PUK-kódot.

A 21 éves fiú egy óra múlva már jelezte is a hibát a Google-nek, ahol 34 percen belül be is fogadták, de csak egy hónappal később reagáltak. Akkor azt írták, hogy a hibát már más is jelezte korábban, ezért Dávid nem számított arra, hogy pénzt kap. Mivel azonban súlyosnak gondolta a hibát, többször is rákérdezett a cégnél, majd a Google mérnökei előtt, élőben is produkálta a hibát.

Végül elismerték, hogy ez valóban komoly hiba, november elején ki is javították. A szegedi fiatalnak pedig jutalmul 28 millió forintnyi jutalmat adtak.

Akinek a telefonja a "November 5, 2022" nevű biztonsági frissítést mutatja, akkor azon már nem jelentkezik ez a hiba. Ha korábbi a legutóbbi frissítés, akkor érdemes a legújabbra frissíteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
28 millió forintot kapott a Google-től egy magyar fiatal, aki felfedezett egy biztonsági hibát
Meglepően egyszerű módon törte fel képernyőzárját Dávid, az óriáscég nem volt hálátlan.
Fotó: PhotoMIX-Company / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. november 24.


Link másolása

28 millió forintot kapott a Google-tól az a 21 éves magyar fiatal, aki felfedezett egy súlyos biztonsági hibát – írja az RTL.

Schütz Dávid középiskolás kora óta foglalkozik bug bounty-val, azaz biztonsági hiba kereséssel, a legnagyobb „fogására” azonban véletlenül bukkant. Felfedezte, hogy egy meglepően egyszerű módszer segítségével fel tudja oldani a telefon képernyőzárját, anélkül, hogy tudta volna a kódot.

A hibát beküldte a Google-nek, a cég pedig 70 ezer dollárral, azaz 28 millió forinttal jutalmazta Dávidot.

Dávid minden érdeklődőt arra biztat, hogy bátran vágjon bele a bug bounty-ba, az interneten található számos ingyenesen letölthető tananyaggal ugyanis bárki elsajátíthatja a módszert, ami pénzkereseti forrásnak sem utolsó.

Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Alig ér célba a világ egyik legdurvább versenyén, már a következő kihívást nézi a legkeményebb magyar fogorvosnő
Lubics Szilvia háromgyermekes édesanya már közel húsz éve ultrafutó, és mára legendává lett a neve.

Link másolása

Lubics Szilvia 86 és fél óra alatt teljesítette a csaknem 400 kilométeres távot, ezzel pedig a női mezőny harmadik helyén végzett az amerikai Utah államban - hangzott el az RTL Fókusz című műsorában. A fogorvos és háromgyermekes édesanyának a futás már közel húsz éve az életének része, de nem gondolta volna, hogy neve legendás lesz az ultrafutók körében.

Legyen szó hőségről, havazásról, sivatagról vagy óriási hegyláncokról, a világ egyik legkeményebb futóversenye sem foghatott ki Lubics Szilvián.

383 kilométert tett meg, szinte egyhuzamban. 86 és fél órára volt szüksége ahhoz, hogy legyűrje a távot, amivel nem csak a hegycsúcsokra, hanem a dobogóra is sikerült felkapaszkodnia: a női mezőny harmadik helyén végzett.

Pedig nem a futás a hivatása: fogorvosként dolgozik és háromgyermekes édesanya. De még így is jut ideje arra, hogy fusson és ilyen emberpróbáló kihívások elé állítsa magát. Igaz, ehhez minden percét beosztja, hajnalban már edz.

Fél 9-re érek haza, szóval a délutánok eléggé húzósak, akkor vagyok a rendelőben. Így viszont a délelőtt szabad, és az erősítő edzéseket általában hajnalban, hatkor kezdődnek

– mesélte.

A többit a Fókuszban nézhetitek meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
20 éve még autókat őrzött, most a „Felelős üzletember példakép” díját kapta meg
Hajós István szerint a hiteles férfi minta legalább olyan fontos, mint a szociális segítség, ezért az új terve egy alapítvány, hogy egész évben segítse a családokat.

Link másolása

November 18-án Gránit Oroszlán Példakép Díjat, annak is a „Felelős üzletember példakép” elismerését kapta meg Hajós István, a Bastion Group ügyvezetője. A robotikai és biztonságtechnikai szakértőnek ez az első komolyabb díja, de biztos abban, hogy nem csak az üzleti életben nyújtott munkásságáért kapta, hanem a szociális és jótékonysági tevékenységért is, ami nagy hangsúlyt kap az életében.

A „Felelős üzletember példakép” olyan vállalkozók, cégvezetők, menedzserek, üzletemberek számára kialakított kategória, akik a saját szigorúan vett érdekeiken túl messze távolabb látnak és komolyan veszik, hogy felelősségük van az egész társadalommal szemben, ami nem csak szavakban, de tettekben is megnyilvánul. 2022-ben már hatodszor adták át a díjat.

A díjjal elsősorban a hétköznapok hőseit akarják kitüntetni, azokat a férfiakat, akik tetteikkel, példamutatásukkal, hitükkel, lelkesedésükkel a társadalom javát szolgálják.

A Gránit Oroszlán Példakép Díjjal a férfi minta nélkülözhetetlenségére szeretnék a fókuszt helyezni. Arra, hogy a férfi lét nem adottság vagy lehetőség, hanem értékteremtő kötelezettség is egyben.

Bedő Imre, a díj alapítója szerint „manapság a férfiak alig vannak jelen a családokban, ezért fontos, hogy kiegyensúlyozott és hiteles minták közvetítésével motiváljuk az embereket”.

„Felemelő érzés volt átvenni ezt a díjat, mert azt bizonyítja, hogy nem dolgozok hiába. Kaptam már cégektől köszönő elismeréseket, de ez most egészen más. A munkámat szép csendben csinálom a háttérben, de a segítségnyújtás másfajta feladat, vagy inkább küldetés. Már a nagyszüleimtől is ezt a neveltetést kaptam, hogy ha tudunk adjunk, mert az élet azt meghálálja. Ennek szellemében nőttem fel és mai napig ezt vallom” – mondta Hajós István, a Bastion Group ügyvezetője, robotikai és biztonságtechnikai szakértő, aki legutóbb a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház gyermekosztályának felújításával került be a hírekbe.

A kistarcsai intézmény legfiatalabb páciensei már sokkal jobb környezetben gyógyulhatnak. Hajós István cégcsoportjának és partnereinek köszönhetően több mint 800 négyzetméteres felületen festettek, pótoltak hiányzó csempéket, korszerűsítették a mosdókat és javították a termek lábazatait is.

„Amikor segítek, nem az vezérel, hogy kapjak érte valamit, csak az, hogy szerezzek valami jó élményt, legalább néhány napra. Ha csak egy kicsivel valaki ettől jobban végzi a munkáját vagy boldogabb lesz a napja, ha egy beteg ettől felvidul, már megérte” – tette hozzá az üzletember, aki most egy alapítvány elindítását is tervezi.

„Barátok és kollégák javaslatára úgy döntöttem, hogy az adományozás mostantól alapítványi kereteket ölt. Még nincs meg a neve, de a működési elve már igen. Fontos, hogy így majd más cégek is tudnak csatlakozni a segítségnyújtáshoz.

Egy olyan alapítványt szeretnék felépíteni, ahol hátrányos helyzetű családok mindennapi segítséget kaphatnak. 10 családot szeretnénk segíteni, minden hónapban egy fix összeggel, egy éven keresztül.

Az eseti adományozásoktól sem zárkózunk el, de most nem ez a fő irány. Ha legalább 100 támogató összegyűlik, akkor már 10 család jobb megélhetése biztosítva lesz” – mondta Hajós István, aki 20 éve még parkolót őrzött, ma pedig 2 milliárdos cégcsoportot irányít.

A sorozatvállalkozó, start up finanszírozásban is gondolkodik, az elmúlt években a robotika biztonsági ágába ásta bele magát: a cégével ők kezdtek elsőként biztonsági robotok alkalmazásával kísérletezni itthon, Budapesten több objektumban is tesztelik a robotokat. De vannak fertőtlenítő robotjaik, kísérleteznek recepciós és festő robotok alkalmazásával is. Borász végzettsége van, bor témájú festményeket gyűjt és rendelkezik egy kb. 1500 palackból álló különleges magángyűjteménnyel is, amelyben több ezer eurós tételek is megtalálhatóak. István ma már túl van a fiatalkori hibák időszakán, túllépett vállalkozói élete mélypontján, felállt a csőd széléről is, és tapasztalataival segíti az újabb vállalkozói generációt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: