JÖVŐ
A Rovatból

Nem várhatunk a jövő technológiáira a globális felmelegedés megfékezésében – Ürge-Vorsatz Diána a Másfélfok sajtóklubjában

A különböző klímamodellek szerint körülbelül 125 ezer évvel ezelőtt volt utoljára olyan meleg a Földön, mint napjainkban, míg a felmelegedés ilyen mértékű gyorsulására utoljára 2000 éve volt példa.

Link másolása

Riasztó tényekkel és jövőképpel szembesítette a világot az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) első munkacsoportjának hétfőn közzétett jelentésében, amelyet Antonio Guterres ENSZ-főtitkár „az emberiségnek mutatott vörös kódnak” nevezett. Ehhez az eseményhez kötődve rendezte meg a Másfélfok egyesület soros online sajtóklubját, amelynek vendége Ürge-Vorsatz Diána, Nobel-békedíjas fizikus, a CEU professzora, az IPCC harmadik munkacsoportjának alelnöke volt a vendége.

Vigh Péter, a Másfélfok vezetője szerint a jelentés „új tudományos biblia” lehet az egész klímaváltozással kapcsolatos párbeszédnek, bár rohamtempóban készült az őszi glasgow-i klímatárgyalásokra, ahol súlyos döntéseket kell hozni a hatékony és határozott cselekvésről. Csak így lehet 2 C fok alatt tartani a globális felmelegedést, ahogy e célkitűzést a párizsi megállapodás kimondta. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás a Föld minden területére hatással van, egyértelműen az ember okozza kibocsátásaival, és ha ezt az évszázad végéig szeretnénk valamelyest mederben tartani, a cselekvést most kell elkezdeni – hangsúlyozta Vigh Péter.

Ürge-Vorsatz Diána bevezetőjében megállapította: történelmet írt az IPCC azzal, hogy a jelentést „zoomon” fogadták el a résztvevők, 190 ENSZ-tagállam több mint 500 tárgyalója tudott érdemi vitát folytatni, nagyon komoly politikai egyezkedésekkel. Ezzel sok, az utazásokkal kapcsolatos kibocsátást is megelőztek, ennek ellenére nem valószínű, hogy a jövőben ezt a megoldást részesítik előnyben.

A professzornő hangsúlyozta, hogy a jelentés egyrészt összefoglalta a korábbiakat, köztük a 2013-as „Másfél fokot” és a 2018-as külön jelentést, de számos új megközelítést is tartalmaz. A munka nagyságát jól mutatja, hogy nem kevesebb, mint 14 ezer tudományos publikáció tartalmát összegzi, és 78 ezer szakmai bírálat érkezett, amelyeket a szerkesztők egyenként vizsgáltak meg.

Az éghajlatban történt változások már nagyon széleskörűek, gyorsak, egyre intenzívebbek lesznek, és a legtöbbre több ezer vagy akár több millió évre visszamenően nem volt példa. Ezért, ha csak nem történnek azonnali, nagyon gyors és nagymértékű csökkenések az üvegház-hatások kibocsátásában, nem tudjuk 1,5 C fokon tartani a globális felmelegedést – erősítette meg Ürge-Vorsatz Diána, miként azt is, hogy az emberi tevékenység az oka a klímaváltozásnak, a szélsőséges időjárási jelenségeknek, a hőhullámoknak, az extrém csapadékmennyiségnek, illetve az elhúzódó aszályoknak.

Arra nincs remény, hogy „visszahűtsük” éghajlatunkat, de sok olyan jelenség van, amit le tudunk lassítani, néhányat le is tudunk állítani, amennyiben megállítjuk a globális felmelegedés általános folyamatát. De lesznek olyanok, mint például a jég olvadása vagy a tengerszint emelkedése, amelyek még évszázadokon, évezredeken keresztül változni fognak.

A professzornő külön kiemelte a légszennyezés csökkentésének fontosságát, mert ez jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az emberek egészségére Európában, így Magyarországon is.

A különböző klímamodellek szerint körülbelül 125 ezer évvel ezelőtt volt utoljára olyan meleg a Földön, mint napjainkban, míg a felmelegedés ilyen mértékű gyorsulására utoljára 2000 éve volt példa.

Az már biztos, hogy a Föld „hőmérsékleti óráját 100 ezer évvel visszatekertük”. A természetes folyamatok enyhe lehűlést hoztak volna, ezért a felmelegedés az antropogén változtatások nélkül megmagyarázhatatlan.

2019-ben a CO2-koncentráció magasabb volt, mint bármikor az elmúlt 2 millió évben, a metán és a nitrogén-oxid koncertrációja 800 ezer éves rekordot döntött meg. Ugyancsak elmondható, hogy 2 millió éve nem voltak ilyen savasak az óceánok.

Ebben a jelentésben sokkal jobban megértettük a múlt éghajlatát és azt is, hogy milyen mértékben változtattuk meg a klímát- hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint a jelenlegi tendenciákkal akár 5 C fokos átlaghőmérséklet-emelkedés sem kizárt 2100-ra.

Jó hír viszont, hogy a legjobb, még megvalósítható forgatókönyv szerint elérjük az 1,6 C-t, majd az évszázad második felére megy vissza a felmelegedés másfél fokra. De ezzel nem lehet várni „a jövő technológiáira”, a mai eszközeinkkel kell lépni, és nemcsak a CO2, hanem a metán-kibocsátás is radikális csökkentésre vár. És azt sem szabad elfelejteni, hogy minden „túllövés” részben visszafordíthatatlan akár az ökoszisztémákra, akár a társadalmi rendszerekre.

A csapadék-mennyiség változása és az aszályok kapcsán kiemelte: a Föld azon régiói, amelyekből egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedhet Európára, éppen a legérintettebbek a szárazságtól.

A jelenlegi statisztikai adatok szerint viszont a másfél fokot már két évtizeden belül elérjük, és ha nem cselekszünk, az évszázad közepére túllépjük a 2 fokot is. Már ez a 2 fok is azt jelentené, hogy a hőhullámok gyakorisága 14-szeresére, 4 fok esetén viszont 40-szeresére fog nőni, holott a jelenleg is szörnyű események számos áldozattal járnak. „Sokkal komolyabban kellene átgondolnunk, hogy mi az, amihez ragaszkodunk az életmódunkban, és mi az, amit esetleg hajlandók lennénk megváltoztatni ezek elkerülésére” – mondta az IPCC-munkacsoport alelnöke.

Számomra az is fontos új üzenete a jelentésnek, hogy bármilyen hőmérsékleten akarjuk stabilizálni az éghajlatot, ahhoz nettó nulla CO2-kibocsátást kell elérnünk. Jelenleg 40 gigatonna az évi kibocsátásunk és sajnos az idén várható az egyik valaha volt legnagyobb kibocsátás-emelkedés. Gyakorlatilag le kell szoknunk a fosszilis tüzelő anyagokról, azon is múlik a stabilizáció szintje, hogy ez mikor történik meg. Ezért is óriási a felelőssége a következő éveknek – mondta Ürge-Vorsatz Diána, aki figyelmeztetett: minél melegebb van, az óceáni és a szárazföldi biomassza annál kevésbé fogja kompenzálni CO2-kibocsátásainkat.

A jelentés újszerűségét mutatja az is, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet az úgynevezett „billenő pontokra”, amelyek közül az első az óceáni korallok kipusztulása lehet, miközben másfél milliárd ember megélhetése függ ezektől az ökoszisztémáktól. De ilyen „billenőpont” a grönlandi jég is, amelynek teljes elolvadása önmagában egy 7 méteres tengerszint-emelkedést jelentene. Az IPCC felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeknek ugyan nagyon kicsi a valószínűsége, de ha megtörténnek, nagyon nagy problémát okozhatnak. Ilyen lehet például a permafrosztban lévő metán felszabadulása, vagy a már jelentősen lelassult Golf-áramlat leállása.

„Az éghajlatváltozás itt és most történik, sokkal rosszabb lesz és nagyon gyorsan lesz sokkal rosszabb. Ha az emberek ezt megértik, talán sokkal könnyebben elfogadják azokat az intézkedéseket, amiket a politikusok ma még azért nem mernek meghozni, mert nem népszerűek, hogy belebuknak, ha túl erősen lépnek fel az éghajlatváltozás megelőzése érdekében. Hiszen az eredmények nem láthatók négy éven belül, azt nem látjuk, ami nem történik meg. Ezért támogatnunk kell a döntéshozókat abban, hogy radikális lépésekre van szükség” – tette hozzá Ürge-Vorsatz Diána.

A professzornő elismerte, hogy ezek a jelentések növelik az emberekben a klímaszorongást, sőt, a szakértők között is sokan vannak, akik éppen kutatásaik során váltak depressziósokká, de ez még mindig jóval kisebb baj, mintha eltitkolnánk vagy szépítenénk a fenyegető valóságot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: