hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Lovász László kapta az Abel-díjat, a legmagasabb matematikai elismerést

Az MTA volt elnökét Avi Wigdersonnal megosztva tüntették ki.
MTI - szmo.hu
2021. március 17.

hirdetés

Lovász Lászlónak, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének és az izraeli Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejtett Tanulmányok Intézete munkatársának ítélte oda 2021-ben az Abel-díjat a Norvég Tudományos Akadémia.

A testület elnöke, Hans Petter Graver szerdán jelentette be Oslóban, hogy a két matematikus kapja idén az elismerést

„meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.

A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett, 2002-ben alapított Abel-díjat a norvég kormány finanszírozza, és 7,5 millió norvég korona (271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul.

"Mindig is az izgatott, hogyan lehet a különböző tudományterületeket összekapcsolni: ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni" - mondta el az MTI-nek Lovász László.

Felidézte, hogy a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány kapcsolata az 1960-1970-es években alakult ki.

hirdetés

„Akkoriban a diszkrét matematika nem volt fősodorbeli része a matematikának, inkább fejtőrös érdekességnek számított” - fogalmazott a tudós, aki ebben az időben Erdős Pál mentoráltjaként foglalkozott a gráfelmélettel.

Mint mondta, a diszkrét matematika egymástól elkülönült elemekből álló szerkezeti struktúrákkal foglalkozik. Mikor megjelentek az első számítógépek, hamar kiderült, hogy azok szintén ezen az elven működnek: diszkrét lépésekben, digitálisan, bitenként végzik el a műveleteket. Ekkortól kezdődött a két terület összefonódása, majd robbanásszerű együttes fejlődése, végül a diszkrét matematika vált a számítógép-tudomány alapjává. Olyan izgalmas eredmények születtek, amelyek néhány évtizeden belül beépültek a számítógépek működésébe.

Bár a gráfelmélet állt a gondolkodásom, kutatásaim középpontjában, mindig is érdekelt a számítógép-tudomány, már akkor is, amikor még Magyarországon csak a csírái voltak meg

- mondta.

„Nagy lelkesedés jellemezte ezt az időszakot, tudtuk, hogy valami olyan izgalmas dolog történik, ami túlmegy azon, mint amit az egyetemen tanultunk” - emlékezett vissza Lovász László, aki beszélt arról is, hogy a gráfelméletnek a számítógép-tudománnyal való kapcsolatán kívül a matematika hagyományos fejezeteivel való kapcsolata is mindig izgatta. Két éve jelent meg egy könyve, amelyben a gráfelméletet a geometriával kapcsolta össze.

A matematikus arra a kérdésre, hogy kik voltak rá hatással pályáján, Erdős Pál mellett kiemelte Gallai Tibor, Sós Vera és Hajnal András nevét. „Ez egy erős közösség volt, ahol többen voltak még, így sorolhatnék másokat is, de ők voltak a legfontosabbak” - jegyezte meg.

Jelenlegi munkái közül kiemelte közös projektjét Barabási Albert László fizikussal, akivel egy közösen elnyert európai uniós pályázaton a nagy hálózatok dinamikájával foglalkoznak. Lovász László szerint a járvány matematikai szempontból is nagy kihívás, kutatócsoportjával az emberek kapcsolati hálóján keresztül a járvány terjedésének dinamikáját vizsgálják.

Meglátása szerint a matematika oktatása során azt is érdemes bemutatni, hogy mely területeken alkalmazzák, példaként említve a mobiltelefonok vagy a GPS működését, amelyek olyan izgalmas dolgok, hogy a tananyag szintjén is érdekessé tehetik ezt a tudományt. Fontos, hogy az oktatási rendszerben átadják a diákoknak a matematika szeretetét, hiszen matematikával foglalkozni olyan élmény, mint rejtvényt fejteni - vélekedett Lovász László.

Az Abel-díj a matematikában adható legmagasabb kitüntetés, amit "matematikai Nobel-díjként" is szoktak emlegetni, lévén ebben a tudományágban nem osztanak Nobel-díjat. Ennek népszerű, ám hamis magyarázataként azt szokták emlegetni, hogy a díjat alapító Alfred Nobelt egy matematikussal csalta meg a felesége. Az igazság ezzel szemben az, hogy a svéd feltaláló sosem nősült meg. A matematikát mint elméleti tudomány pedig korában egyszerűen nem tartotta elég fontos ágnak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Már négy hónaposan bölcsődébe adta kislányát Karikó Katalin

A világhírű kutató elmesélte azt is, hogy férjével eltérő műszakban dolgoztak, így a gyerek közvetített közöttük. De együtt mindent megoldottak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 02.

hirdetés

Az anyaság és karrier lehetőségéről beszélt Karikó Katalin a Doktoranduszok Országos Szövetségének online rendezvényén.

Elmesélte, hogy már a terhessége idején - a radioaktív anyagokkal végzett vizsgálatok miatt - csökkentenie kellett a laboratóriumi munkát. A világhírű tudósnak a bölcsőde nagy segítséget jelentett, mikor 1978-ban megkezdte munkáját a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban doktoranduszként - írja a Szegedi Tudományegyetem Hírportálja.

"Miután megszületett a lányom, már négy hónapos korában a bölcsődébe adtam. Nagyon kedvezményes volt ez az ellátás a ’80-as évek elején. A gyermekorvos napi látogatása pedig biztonságot jelentett.

Lehetett üzenő füzetbe írni azoknak, akikre rábízta az anya a gyermekét. A dolgozó nő úgy érezhette, hogy szakértők vigyáznak a kicsire, akit közösségben helyezett el. A bölcsőde nagy segítség egy női pályán" - mondta Karikó Katalin.

Amerikában sem volt egyszerű összeegyeztetni a munkát és a családot.

"Reggel 5-6 órakor már a laboratóriumban kezdtem a napot.

hirdetés
A kislányom már második-harmadik osztályos korában tudta, hogy egyedül kell felkelnie, fel kell öltöznie. Ha a férjem az éjszakai műszakból hazajött, elvitte az iskolába. Később már egyedül ment a buszmegállóba, ahol az iskolabusz felvette. Én pedig délután mentem érte az iskolába"

– mesélte a kutató. Azt is elárulta, hogy mivel férjével különböző műszakban dolgoztak, így a lányuk "közvetített" közöttük. Sokszor kérdezték a kislányt, hogy "mit mondott apád" vagy "mit mondott anyád"? De végül közösen megoldottak mindent.

Elárulta, hogy kislánya nagyon önálló lett, de mivel egyedül öltözött, ezért "nem láttam reggelente, hogy mibe öltözik a lányom. Így aztán előfordult, hogy amikor érte mentem délután az iskolába, látom: a lyukas nadrágja van rajta. Kérdeztem: Miért ezt vetted fel az iskolába? Mert ez a kedvencem – válaszolta".

Karikó Katalin kislánya - Francia Zsuzsanna - a sportolói pályát választotta, élsportoló lett és két olimpiai aranyérmet is szerzett evezésben. A gyereke sikerei kapcsán sokáig úgy tartották számon, mint az olimpiai bajnok édesanyja.

A kutató azt is elmondta, hogy számára fontos példát mutattak szülei, akik keményen dolgoztak: "a szüleim is példaképeim voltak. Sokat dolgoztak és támogattak… Boldog gyerekkorom volt".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Nem várt siker: Curtis és Szabó Ádám klipjét Los Angelesben díjazták

Az Ez vagyok én című dalukhoz készült elképesztő látványvilágot a Los Angeles Film Awards legjobb videóklip kategóriájában díjazták.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

A Los Angeles Film Awards legjobb videóklip kategóriában díjazta Curtis és Szabó Ádám remekét, az Ez vagyok én-t. A klip 2 hónapja debütált és már több mint kétmilliószor pörgették a YouTubeon.

Február végén robbant be a két előadó kollaborációja, amely barátságuknak is himnusza is egyben.

A klip elképesztő látványvilággal érkezett, ami nem is meglepő, hiszen a videón már összeszokott stáb dolgozott. A mesteri anyagot Jimy J. Hollywood rendezte, a srácok pedig annyira parádésan alakítottak, hogy emellett még az Egyesült Államokban sem tudtak szó nélkül elmenni.

„Amikor először meghallgattam a dalt rögtön megfogott a mondanivalója, hogy a barátság mennyire fontos dolog Ádi és Curtis életében. Szerettük volna ezt megjeleníteni olyan köntösben ami egy kicsit vad, vakmerő, ezért gondolkodtunk kosztümös megvalósításban és így alakítottuk Curtis kedvenc filmjéhez”

- emlékezik vissza a rendező.

„A gyártásvezetőm telefonált hogy megnyertünk egy olyan díjat Los Angelesben, amit előttünk James Arthur és Travis Barker vitt el! Nagyon büszkék voltunk erre a videóklipre már előtte is, de ez hatalmas elismerés nekünk! Köszönöm az egész stábnak a kitartó munkáját”

- osztotta meg Jimy J. Hollywood.

hirdetés

Curtis így reagált: „Ez óriási elismerés, ráadásul éppen az a klipünk nyert, ami a szívügyünk volt már az első pillanattól kezdve. Az a video, ami az igazi barátságról, a feltétel nélküli, őszinte barátságról szol. Nagyon jó érzés, hogy nem csak a nézők, hanem a szakma is elismeri a munkánkat. Teljesen meglepett a hír, de nagyon örülök és büszke vagyok a csapatra”.

VIDEÓ: Ez vagyok én


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Sok súlyos koronavírusos beteg életét mentheti meg a magyar fejlesztésű lélegeztetőrendszer

Az Óbudai Egyetemen kifejlesztett prototípus nagyszámú, kritikus állapotú légzési elégtelenséggel küzdő beteg egyszerre történő és személyre szabott lélegeztetésére használható, akár kórházi körülményeken kívül is.
MTI, címkép: Óbudai Egyetem - szmo.hu
2021. április 23.

hirdetés

Sok súlyos állapotú koronavírus-fertőzött életét mentheti meg annak a magyar fejlesztésű lélegeztetőrendszernek a prototípusa, amelyet az Óbudai Egyetemen fejlesztettek ki.

Az egyetem pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint

a tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa nagyszámú, kritikus állapotú légzési elégtelenséggel küzdő beteg egyszerre történő - személyre szabott - lélegeztetésére használható, akár kórházi körülményeken kívül is.

Az Óbudai Egyetemen - mérnökök, orvosok, fizikusok, matematikusok közreműködésével - tavaly indult MassVentil projekt keretében valósult meg a tömeg-lélegeztetőrendszer mobilizálható, könnyen szállítható prototípus változatának (konténeres megoldás), valamint a tesztkörnyezetének a kialakítása, és már tesztelték is a berendezés működését.

Az egyetem közleménye szerint a tömeg-lélegeztetés az egyéni lélegeztetés hagyományos módját egészíti ki új funkciókkal, ellentétben a járvány első hullámánál kialakított úgynevezett társlélegeztetés koncepciójával.

A tömeg-lélegeztetőrendszer az egységesített szoftvermegoldásaival az orvosi munka hatékonyságát is növeli: egyszerre több páciens hatékony monitorozására ad lehetőséget. Egyben védi a szakszemélyzet egészségét azzal, hogy a kilélegzett levegőt a pácienstől automatikusan elszállítja és megszűri - írták.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A magyar fotós képei eddig 11 alkalommal nyerték el a National Geographic Nap képe elismerését

Kószó András egyik Magyarországról készített filmjét pedig bemutatta az ismeretterjesztő csatorna az Európa a magasból című sorozatában.
Fotók: Kószó András - szmo.hu
2021. április 24.

hirdetés

Hogyan kerül egy magyar fotós képe a világ egyik legismertebb ismeretterjesztő magazinjába? Ráadásul - a magát amatőr fotósnak tartó Kószó András - nem is egy képét tartották méltónak a közlésre.

Hogyan kezdett fotózni, miért a természet ejtette rabul és hogyan került kapcsolatba a világhírű magazinnal? Erről is mesél a Szeretlek Magyarországnak Kószó András.

"A képi ábrázolás már gyermekkoromban elbűvölt, különösen a magasból elém táruló természeti szépségek, tájak, különleges helyszínek, amik nagy hatással voltak már akkor is rám. Édesapám pilótaként sokszor magával vitt repülései során, így a madarak szemszögéből láthattam a lenti világot.

Nagy öröm volt számomra, amikor hazánkban is elérhetővé váltak a kamerával felszerelt drónok, az elsők között jutottam hozzá egy ilyen szerkezethez, azóta is ez a kedvenc fotózási eszközöm.

Úgy érzem, jól döntöttem, hisz az általam készített fotók már 11 alkalommal nyerték el a National Geographic online felületén a Nap képe címet, majd a Hónap képe címet is kiérdemeltem, ami a magazinban is megjelent.

A fotózáson túl kedvencem lett a filmkészítés is, e technika alkalmat adott arra, hogy minél szebb és szebb tájakat, épületeket, természeti jelenségeket örökítsek meg a csodálatos Magyarországról.

Különösen a kevésbé ismert, eldugott, a nagyközönség által nem ismert helyeket szeretem előszeretettel bemutatni.

Ha lehetőségem van külföldre utazni, ott lapul nálam a kamerám, hisz elengedhetetlen számomra, hogy megörökítsem az ottani, helyi szépségeket is, majd útifilm formájában közreadni.

hirdetés

Örömmel és egyben büszkeséggel tölt el, hogy egy angliai filmvállalat, aki a Nat Geo filmjeit is készíti, elkérte az egyik Magyarországról készített filmemet és bemutatta a National Geographic, az Európa a magasból című sorozatában, ami a csatornámon jelenleg is itt elérhető.

VIDEÓ: Magyarország madártávlatból

Ezen kívül több külföldi tv társaság is keresett meg hasonló kéréssel, hogy útifilmjeimet bemutathassák csatornájukon.

Egyre jobban érdekel a filmkészítés is, hisz munkámból adódóan már olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy

a Magyarországon forgatott híres amerikai filmekhez is készíthettem zászlókat, ami gyakorlatilag a „fő foglalkozásom”. Vehettem már részt forgatáson is, és ez még jobban megerősített abban, hogy ha hobbiként is, a fotózást és a filmkészítést tovább folytassam és mind magasabb szintre emeljem, hisz mindennapjaim részévé vált e tevékenység."

Ezek a fotók jelentek meg a National Geographic-on a Nap képekén:

András fotógalériáját ITT találod.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: