Leonardo da Vinci egyik találmányát is beépítették az esztergomi reneszánsz vízgépbe, amely újra működik
Esztergom egyik új látványossága egy különleges reneszánsz vízgép, amelynek megszületéséhez Leonardo da Vinci egyik találmányára is szükség volt.
Korának csúcsteljesítménye, forradalmi újítása volt a forrásvizet és a Duna vízét is munkára fogó vízkerék-együttes, amely addig soha nem látott magasságba, 50 méterre emelte fel a vizet.
Mindezt azért, mert az esztergomi érsek így szeretett volna vízhez jutni a várban. Később a vízkerék stratégiai fontosságú lett, ennek köszönhetően több mint kétszáz éven át működött, míg egy ágyúgolyó véget nem vetett a karrierjének. Nagy szerencséjére a tornyot, amelyben a szerkezet nagy része is helyet kapott, a föld betemette, megóvta, így most – sok évnyi kutatómunka után – újra megtekinthető egy rekonstruált változata.
Ha szereted felfedezni a régmúlt időket, a különleges tárgyi emlékeket, és szereted hallgatni a valaha itt élt emberek életéről szóló történeteket, akkor mindenképpen sétálj el az esztergomi Bazilika alatt, a Duna mentén a Dzsámihoz és a Veprech-toronyhoz.
Egy lakóház falai közé rejtve élte át a történelem viharait a 400 éves dzsámi
A ma már műemlék, négyszáz éves Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a régi Oszmán Birodalom - észak-nyugat irányban - legtávolabb fennmaradt és felújított dzsámija, amely a klasszikus formáktól eltérően négyzetes alapú, nyeregtetős, a sarkában áll a régi minaret, és oldalában egy gyilokjáró van.
Az épület különlegessége, hogy a 17. században, az építésekor egy már meglévő, és használatban lévő utca fölé készült el, mert máshogy már nem találtak helyet neki a várfalon belül.
A régi utca köveinek egy része a mai rózsakertben és kávézóban is még látható. (A most használatos utcaszintet később alakították ki a hegyoldalban.)