DUNAKANYAR
A Rovatból

Leonardo da Vinci egyik találmányát is beépítették az esztergomi reneszánsz vízgépbe, amely újra működik



Az 1960-as években már kutatásokat folytattak a hely történetéről, és az itt állt épületekről. Egy oklevélből azt tudták, hogy volt itt egy torony, de a feltárás derítette ki végül, hogy a 20. században lakóházként használt épület egy dzsámit rejt, míg mellette megtalálták a Veprech-torony falainak egy jó részét. A torony a Víziváros legkorábbi olyan épülete, amelyet név szerint is ismernek, IV. Béla király 1239-ben már említést tett róla, mint a vár határépületéről.

A dzsámiról és a környezetéről több leírás is fennmaradt, ezek leghíresebbje a török világutazó és útleíró Evlia Cselebi könyvében olvasható:

„…Özicseli Hádsi Ibrahim dzsámija, ólom tetejű, festett deszka mennyezetű, nagy térfogatú, tégla mináretes magas és új építésű, szép dzsámi”.

A dzsámi a törökök kivonulása után érseki magtár volt, majd a Petz-család vette meg és lakóházzá alakították. Az államosítás után munkásszálló is volt, aztán egy üzem része lett. Az 1998-ra már romossá vált házat a Rosenberg Hungária Kft. vette meg, vendégháznak. Ám a munkálatok során kiderült, hogy milyen kincset rejtenek a falak. Végül ők vállalták a feltárást és a helyreállítást is. Így bukkanhatott elő négy méter mélységből a régi út és a minaret alja is. A felújítás után 2007-ben adták át a dzsámit, amely látogatható, és kiállításoknak, rendezvényeknek is otthont ad.

Föld borította be a 800 éves múltú Veprech-tornyot, amelyben egy különleges vízgép működött

A kutatás közben folyt tovább, és így 2019 tavaszán adták át a Veprech-tornyot és a benne lévő vízgép-modellt. A 800 éves épület múltja még 1239 előttre nyúlik vissza, ám különleges funkcióját Vitéz János esztergomi érsek idején kapta meg. A szerkezet a 15. század végétől hajtotta a vizet a magasba, egészen 1683-ig. A mellette álló Malom-bástyát a török ellen – a víz védelmére - 1542-43-ban készítették, és a törökök a vár bevétele után, a 17. század elején építették mellé a dzsámit.

A torony a – valaha itt állt - késő római épület romjaira épült, és külön érdekessége volt, hogy egy bő vizű, 27-29 fokos forrás fakadt itt (még ma is megvan, de már elenyésző a hozama). A víz a középkorban egy malmot hajtott, amellyel gabonát őröltek. A 15. században az érsek úgy döntött, hogy a forrásvizet és a Dunából nyert vizet fel kell vinni a várba, hogy legyen elegendő ivóvíz és fürdővíz. A várban akkoriban ciszternákban gyűjtötték a vizet, és a sziklás talajban remény sem volt egy megfelelő ásott kút kialakítására. Ezért firenzei mestereket hozatott, hogy készítsenek neki egy vízemelő szerkezetet.

A kutatások igazolták, hogy a szerkezet alapjai da Vinci „labdás” vízemelőjének mintájára készültek. Leonardo elképzelése még nem lett volna működőképes, ezért azt továbbfejlesztették, és kiegészítették egy i.e. 3. századi feltaláló vízpumpájával,

így két részből álló vízemelőt alakítottak ki. A Dunáról érkező víz egy vízmedencébe került, ahonnan egy speciális, golyós rész továbbította felfelé a forrásvízzel együtt. Az emelő ezenkívül tisztította is a vizet, mert bár a Duna vize akkor még iható volt, de a tetején úszó szennyeződést a különleges víztovábbításnak köszönhetően nem pumpálta a csövekbe.

A rendszerben lévő nyomás szabályozására pedig egy „leeresztő” megoldás is kellett, az erre kitalált szelepből akkoriban elképesztő magasnak számító vízsugár lövellt ki. A terv végül tökéletesen működött, még arra is volt gondjuk, hogy a várban, a szökőkútban egyenletesen csobogjon a víz.

A látványos vízemelő annyira értékes lett a későbbiekben, hogy tulajdonlása eldöntötte a település sorsát is.

Szulejmán első támadása sikertelen volt, de utána egy áruló segítségével, és egy csellel be tudta venni a várat. Ehhez a torony melletti kapun küldte be pár emberét éjjel. Miután a várlakók szembesültek vele, hogy a víznyerési lehetőségük török kézre került, önként megadták magukat 1543. augusztus 9-én.

A felújított épületek látogathatók

A torony és a vízgép sorsa rendkívül érdekes. Hogy miképp maradtak fenn a falai, hogyan sikerült feltárni a régi épületeket, milyen érdekes események zajlottak körülöttük, ezekről is sokat megtudhatsz, ha ellátogatsz a dzsámihoz és a toronyhoz, és a vezető segítségével felfedezed a különleges szerkezet kalandos történetét.

A vízgépet az eredetihez hasonló formában építették újjá, és szivattyú segítségével működtetni is tudják. A tornyot és a szerkezetet is meg lehet nézni, de csak vezetéssel. Látogatás előtt érdemes tájékozódni a nyitva tartásról (legfrissebb információnk szerint télen is látható lesz), de a gépet csak meghatározott időpontban indítják el.

A dzsámin és a tornyon kívül felújították a várfalat, elkészült egy kis rózsakert is, egyik falán szőlőlugassal, és egy kávézót, valamint egy panorámás éttermet is kialakítottak mellette.

Bővebben ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


DUNAKANYAR
A Rovatból
Visszatért Manófalva: Egy igazi mesebeli birodalom a Duna partján, az ártéri erdőben
A folyóparti erdőben újra életre kelt a madarak és mókusok apró birodalma. Kánya Tamás saját kezűleg építette fel a természet kincseiből az egyre népszerűbb mesevilágot.
szs, Fotók: Kánya Tamás - szmo.hu
2025. október 26.



Itt van az ősz, és újra vár Manófalva a Duna partján. Ha te is szereted a természetet, vágyódsz egy kis lazításra, andalgásra, madarak társaságára, vízparti sétára, akkor irány a Lupa melletti Dunapart, a folyó mentén haladó séta- és bringaút. Ahol akár két kerékkel, akár gyalogosan is felfedezheted az ártéri erdőt.

Az út két oldalán a hatalmas, ősöreg fák elképesztő formákat alkotnak. A futó, kúszó növényektől pedig olyan, mintha egy őserdő liánjai kúsznának a csúcs felé. A moha pedig ezernyi zöld színben lepi be a törzsüket.

Az erdőben meglepetés vár: egy kis Manófalva bújik meg a fák tövében. Kánya Tamás elképesztő fantáziája és ügyessége már régóra tudott, hiszen a Római-partról ismert művész itt az út mentén rendszeresen készít land art alkotásokat, melyeket a Római-parti "Kőkert" Land Art in Hungary közösségi oldalán is megmutat.

Kánya Tamás régi vágyát valósította meg két éve, amikor a folyópart mentén talált uszadékfából, száraz ágakból, termésekből, mohából, csigákból megalkotta ezt a csodavároskát. A környéken élő kisállatok pedig azonnal birtokba is vették a helyet.

A Szeretlek Magyarország portál is többször megmutatta már a land art művész fából, kőből, sárból, termésekből, kagylókból készült szobrait, mandaláit, kőtornyait. Pár napja megint jelentkezett Tamás, elújságolta, hogy

elkészült az idei Manófalva, a madarak és mókusok őszi-téli birodalma. Nagyobb és szebb az előzőnél.

Volna-e kedvem meglátogatni? Persze, első szóra indultam is. Hiszen kedvelem azt a környéket, imádom az ezer csodás apró részletet rejtő Manófalvát, és Kánya Tamás elképesztő fantáziáját, kreativitását, kézügyességét és kitartását.

Az eső utáni szürkeség lassan feloszlott, és a színek is életre keltek. A pompás őszi színkavalkádba öltözött hatalmas fák tövében, egy szélcsendes zugban, a sétánytól húsz méterre várt az idei csoda. A minifalu most beljebb van, így mellette van bőven hely megállni a látogatóknak és a kerékpárosoknak is, a nézelődök nem zavarják az úton a forgalmat.

Képgaléria: Manófalva (Fotókért kattint a képre)

Egy egész település, bájos házikók, kis terek, parkok, arcot formázó korhadt fa térelválasztók, színes termésekből készült tetőcsúcsok, az ágról lelógó eleséget tartó kosárkák, a méretes farönkökön álló pici házikók között hidak, lépcsők, kötélhágcsók, védelmet nyújtó tetők. Azt se tudja a nézelődő, hova kapja a fejét.

Annyi mindent érdemes megszemlélni, elmerengeni a vidáman röpködő cinkék és csúszkák szorgoskodásán, hogy úgy eltelt a másfél óra, hogy észre sem vettük.

Képgaléria: Manófalva - részletek (Fotókért kattint a képre)

A bájos hely jótékonyan hat mindenkire. Ott jártamkor – hétköznap - idegenek köszöntek egymásra, kerékpárosok, és a gyalogosok álltak meg egy kis pihenésre, nézelődésre, pár jó szóra. Egy dologban mindenki egyforma volt: aki arra járt, és meglátta Manófalvát, mosolyogni kezdett.

Tamás elmondta, hogy most is mindent ő talált ki, ő gyűjtögette össze a hozzávalókat, saját idejét, erejét használva építi, szépíti a kis falut. És saját pénzéből veszi meg az állatoknak a téli eleséget.

A tavalyi Manófalva házacskái közül sikerült jópárat megmentenie, így azok újra visszaköltözhettek, felfrissülve, kiegészülve.

A művész azt is elárulta, hogy számára is nagy élvezet a Manófalva felépítése, majd napi szintű gondozása, de fő célja, hogy az arra járóknak örömet szerezzen. Nagyon élvezi, ha látja, hogy milyen szeretet veszi körül a kis madártanyát. Tavaly is igen népszerű volt a hely, sok túrázó, bringázó, sétáló kereste fel. Jöttek óvodás, iskolás csoportok, nyugdíjasklubok, baráti közösségek, családok.

De vannak sajnos rossz tapasztalatok is. Tamás most október 1-én kezdte meg a falucska építését, és pár napja valaki lefotózta, megosztotta egy közösségi csoportban a hírt. Azóta máris többen érkeztek, hogy elsők között láthassák a helyet. Ám mindig akad olyan is, aki nem nézi jó szemmel Manófalvát. Egyikük azzal fenyegette meg, hogy feljelenti, és követelni fogja, hogy bontsa le a kis falucskát, mert szerinte túl sok sétálót vonz az ártéri erdőbe. Tamás elmondta, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján – akkor is megfenyegették - idén előre bejelentette a helyi önkormányzatnál és a területileg illetékes parkerdőnél is a tervét, ahol támogatták az ötletét. A fenyegetőnek tehát nincs jogalapja, bár a bántó megjegyzései szereztek pár nehéz órát az alkotónak. Szerencsére sokkal többen vannak, akik örülnek Manófalvának, és most is odajöttek csak azért, hogy megköszönjék Tamásnak az élményt.

A meseváros most elkészült, bár Tamást ismerve minden nap lesz valami újdonság is benne. Hiszen amikor teheti jön, díszíti, ellenőrzi az építményt, ha szükséges eleséget tesz ki az állatoknak.

Arról is beszélgettünk, hogy mivel tudnánk mi segíteni Manófalva üzemeltetésében. Azt azért tudnotok kell, hogy Tamás mindent maga finanszíroz, nincs mögötte semmilyen támogató, szponzor. Örömmel fogadna segítséget, de azt kérte, hogy eleséget ne vigyen senki, mert a bolti csemegét ezek az állatok nem eszik meg. Ha támogatnánk, akkor a cikk végén lévő számlaszámra lehet utalni, a beérkező pénzből pedig megfelelő ennivalót tud vásárolni.

Kánya Tamást rendszeresen láthatod a Duna mentén, akár a Római parton, akár a Lupa-tó mögötti folyóparti bicikliút-sétányon. A kis Manófalvát is itt építette meg. (A Lupa-strand után tovább haladva le tudsz parkolni, ha autóval jönnél, onnan kis séta Szentendre felé a vízparton. Ha bringával érkezel, akkor a kerékpárúton el sem kerülheted.)

A képeket Kánya Tamás készítette, és hozzájárulásával közöltük. Azokat a Szeretlek Magyarország részére adta át, további publikálásuk csak a szerző külön engedélyével lehetséges.

Még több képet ITT találsz.

Ha tetszenek a munkái és szeretnéd támogatni a művészt, vagy segítenéd a madarak, mókusok etetését, akkor itt megteheted: Kánya Tamás HU90-10401110-86768889-67571004.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
DUNAKANYAR
A Rovatból
Fotógaléria: Szentendre hó alatt – mintha egy mesekönyv képei elevenedtek volna meg
A Duna-parti városka a hólepel alatt igazán romantikus arcát mutatja meg. A képek segítségével most ti is bekukkanthattok a havas utcákba és a tetők fölé is.


Mesevilág lett a festői kisvárosból, Szentendréből is. A hósipkás házak, a hólepte utcák, a fehérbe burkolt tornyok alatt színes házikók - mintha egy mesekönyv lapjai lennének. Napközben, esti megvilágításban, mindenhogy igazi romantikus hangulatú hely lett a Duna-parti városka.

Képgaléria: A mesés téli Szentendre


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

DUNAKANYAR
Megnyitott az egy éve tűzvész miatt bezárt Hotel Silvanus – Fotókon mutatjuk, hogy néz ki a szálloda a felújítás után
A Dunakanyar legszebb részen található Magyarország egyik legkülönlegesebb panorámájú szállodája. Most megújulva, olyan attrakcióval is készülnek, amihez hasonlót nem sokat találni idehaza.
szs - szmo.hu
2025. április 11.



Újra élvezhetik a vendégek a csodás panorámát, a kiváló wellnesst, a barátságos vendégfogadást – és a megújult, megszépült Hotel Silvanus nyújtotta élményeket Visegrádon.

A héten nyitották meg újra a tavaly március elején bezárt szállodát. A hotel tetőrészében keletkezett tűz komoly károkat okozott az épületben, amelyet emiatt kénytelenek voltak bezárni. A tulajdonosok pedig úgy döntöttek, hogy amint lehetséges, azonnal nekifognak a felújításnak. És ha már ekkora feladat vár rájuk, a korábban tervezett fejlesztéseket is megcsinálták.

Hatalmas munka vette kezdetét, amelynek részeként újraépítették a tűzben elpusztult negyedik szintet, teljesen megújult a többi emelet is, megszépült a wellness részleg, ahol egy új szaunát is kialakítottak. Az étterem, a lobby is felfrissült. Érkeztek új bútorok, és a Duna felöli oldalon üvegfalú erkélykorlátokat szereltek fel. Új látványosság lett a beltéri medence fölötti üvegmennyezet.

A legnagyobb attrakciót pedig a tervek szerint májusban adják át. Magyarország egyik legszebb kültéri medencéjét ugyanis átépítik, a mérete is megkétszereződik. Egy igazi kuriózum lesz az üvegfalú, a domboldal fölé kinyúló medence.

A megnyitó ünnepségen a szálloda tulajdonosa és vezetője, Lantos Árpád elmondta, hogy számtalan segítséget kaptak a tűzvész után. Sok korábbi szállóvendég vásárolt utalványt, hogy ezzel is segítsék az óriási költségek előteremtését, kaptak állami támogatást is és saját erőforrásaikat is felhasználták. Amire külön büszkék, hogy a munkatársaikat végig meg tudták tartani. A kollégák beálltak a felújtást végzők mellé, hogy ezzel is segítsék a munkálatok mielőbbi elvégzését.

A teljes felújítás még nem fejeződött be, de két szinten már fogadják a vendégeket, és hamarosan a többi szobába is érkezhetnek a többiek. A megújult étterem és a korábbi hangulatát megőrző, de továbbra is különleges wellness is üzemel. A hotel mindig is híres volt az itt dolgozókról, a barátságos, mosolygós, segítőkész hozzáállásukról. Így a törzsvendégek és az újonnan érkezők is a megszokott családias hangulatba érkezhetnek.

Képgaléria: A megújult Hotel Silvanus (A többi fotóért kattint a képre)

A Hotel Silvanus az egyik legszebb helyen, a Dunakanyarban, Visegrádon található, a Fellegvár szomszédságában. Nem véletlenül kedvelt ez a vidék, hiszen a gyönyörű természeti környezet számtalan kirándulási lehetőséget kínál, de van itt bob- és canopy-pálya, lehet a környéken lovagolni, vízi sportokat űzni, és persze belemerülni a múltba a szomszédos várban, a Dunaparton lévő Királyi Palotában vagy a Salamon-toronyban.

A hotelről bővebb információk ITT

Ilyen volt a tűzvész:

Ilyen lesz, ha elkészül a kültéri medence is:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

DUNAKANYAR
A Rovatból
A Pilis egyik legkedveltebb turistacélpontja a Lajos-forrás, ahol jó megpihenni
A tisztavízű forrás már régóta kedvelt helye volt a hegyeket, erdőket járóknak. A Szentendréhez közeli forrás környékét több népszerű túraútvonal is keresztezi. Szép időben remek hely az aktív kikapcsolódásra.
szs - szmo.hu
2026. április 30.



A Visegrádi-hegységben, a Szentendre melletti kirándulóhelyek egyik legkedveltebb csomópontja a Lajos-forrás, amely az 587 méter magas Bölcső-hegy tömbjében fakad. A forráshoz közel található a Holdvilág-árok és a Sikárosi-rét is, és számos turistaút érinti, hat különböző jelzés keresztezi itt egymást.

Az iható forrásvíz mellett egy remek piknikező rét is található, ahol akár bográcsozni, sütögetni is lehet, vannak padok, asztalok, így kényelmesen lehet étkezni is.

Aki nem túraúton érkezik, hanem autóval, annak a forrás mellett egy parkoló is rendelkezésre áll. (Azt azonban jó tudni, hogy az idevezető út eléggé megviselt, szűk, és sok helyen kátyúkat is kerülgetni kell.)

A forrás előtt egy kis medence is van, amit még 1908-ban építettek. Mögötte áll az elhagyott, omladozó turistaház, amely szebb időket is megélt. Az épületet a Dreher-család az 1930-as években építette vadászkastélynak. A második világháború után állami kézbe került, majd 1947-ben turistaházzá alakították a kastély egyik melléképületét, majd 1953-ban Ságvári Endre menedékház lett a kastélyból. Végül a menedékházból kulcsosház lett, állapota egyre romlott, és legvégül 2005-ben bezárták.

A Lajos-forrás vizét a környékbeliek szívesen fogyasztják, sokan jönnek kannákkal, palackokkal, hogy hazavigyék a valóban vegyszermentes vizet.

A forrás nevéről több elképzelés is született. Az egyik szerint a forrás neve Nagy Lajos király nevét őrzi, mert szívesen vadászott errefelé. A másik szerint a Magyar Turista Egyesület a terület akkori földbirtokosa, báró Podmaniczky Lajos után adta a forrásnak a Lajos nevet.

A XVII. században betelepült szerbek Dobra vodának (Jóvíz) nevezték. A forrás víze innen a Jóvíz patakban halad tovább, hogy a Bükkös-patakba ömölve végül a Dunáig jusson el.

Képgaléria: Lajos-forrás és környéke

(Képekért kattints a fotóra)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk