Váradi Viktória egészen kivételes karriert futott be európaiként a hatalmas ázsiai országban. De hogyan válhat egy európai országosan ismert és népszerű tévés műsorvezetővé, majd énekesnővé a a milliárdos lélekszámú Kínában?
Viktória először háromévesen került Kínába, amikor a szülei munkája miatt két évet éltek Pekingben. Jóllehet legfeljebb három szót tudott kínaiul, mégis egy életre beleszeretett a távol-kelet varázslatos mesevilágába, és eltökélte, egyszer még visszatér oda. Már a Külkereskedelmi Főiskolán belevetette magát a kínai kultúra és nyelv tanulásába, aminek rövidesen meg is lett az eredménye, ösztöndíjat nyert egy kínai egyetemre.
„Az volt életem egyik legjobb éve, lelkes voltam, a kínai emberek pedig kedvesek, segítőkészek, és nagyon pozitívan álltak a nyugatról jött külföldiekhez. Márpedig én ott nem kelet-európai voltam, ott mindenki nyugati, aki tőlük nyugatra esik, az oroszok és a törökök is. Amikor hazajöttem, beiratkoztam a Keleti Nyelvek Iskolájába, mert nem szerettem volna elfelejteni kínaiul” - mondta Váradi Viktória az nlcafe.hu-nak.
A következő állomás a kínai sztárság felé a Hanyu Qiao (Kínai Híd) nevű verseny volt. Ezt minden évben megrendezik külföldiek számára, amolyan "Ki tud többet Kínáról?" típusú vetélkedő, ahol a versenyzőknek nem csak a kínai nyelvben, de az ország történelmében és tágabb értelemben vett kultúrájában való jártasságukat is összemérik. Miután Viktória megnyerte a magyarországi elődöntőt, bekerült a döntőbe.
Váradi Viktória pekingi operarészletet ad elő a Kínai Híd döntőjében
Annak ellenére, hogy ez alapvetően azért mégiscsak egy nyelvi verseny, a döntőkben többféle műsorszámmal kellett fellépniük. Viki szerepelt több rövid színdarabban, énekelt kínaiul, új-zélandi társával egy operából adtak elő részleteket, sőt még rappelnie is kellett. Viki végül második lett a versenyen, és még egy különdíjat is elnyert, amihez újabb ösztöndíj társult - így 2009-ben visszatért Kínába, és azóta is ott él.
Viktória már ekkor rendkívül népszerű volt az ázsiai országban. A műsor nézettsége nagyon magas volt, ezért amikor megjelentek az utcán, az emberek tapsoltak, fotóztak, autogramokat kértek. A sikeres szereplés után Viktória tévés karrierje is beindult. Elkezdett műsorvezetőként dolgozni, egyre rangosabb tévécsatornákban és műsorokban, míg végül önálló műsort kapott az országos Honkong Szatelit Tévében. Állandó műsorának címét úgy fordíthatnánk: Kelet és Nyugat. Minden adásban két külföldi vendéggel beszélget kultúrákról, szokásokról, hagyományokról.
A Kelet és Nyugat egy adása Váradi Viktória vezetésével
Váradi Viki a Yanjing sörfesztiválon énekel, Pekingben
Viki azonban amellett, hogy tévé- és rádióműsorokat, gálaesteket vezet, mostanra már énekesnőként is befutott Kínában. Többször fellép az országos média által is közvetített rendezvényeken énekesnőként, és most már több videoklipjét is láthatja a kínai közönség. A "kínai Youtube-on", a Youkun futó egyik klipjét itt nézhetitek meg
A 29 éves Viktória kínai diadala úgy tűnik, megállíthatatlan, egymásra találásuk a kínai közönséggel pedig páratlan sikertörténet. Ennek ellenére Viki nem úgy tervezi, hogy örökre Kínában marad. "Szeretek itt élni, de hiányzik Magyarország; az itthoni ízek, a családom, a barátaim, a budapesti épületek. Meg persze a cipővásárlás. Negyvenegyes lábam van, ekkora cipőt csak itthon kapok” - nyilatkozta az nlcafe.hu-nak.
Viki egy másik kínai nyelvű dala, aminek klipjét Hévízen forgatta, tavaly
Rövid interjú a Hévízi Tv-nek
„Hosszabb távra tervezek, de úgy érzem, lesz egy nap, amikor visszaköltözöm Magyarországra. Addig is szeretnék szakmailag fejlődni, más típusú műsorokban is dolgozni, illetve még többet megtudni a kínai kultúráról” - tette hozzá Viki.
Váradi Viktória egészen kivételes karriert futott be európaiként a hatalmas ázsiai országban. De hogyan válhat egy európai országosan ismert és népszerű tévés műsorvezetővé, majd énekesnővé a a milliárdos lélekszámú Kínában?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
100 nap alatt több mint 63 ezer megmentett termék – így működik Magyarország első élelmiszer-outletje
A Récsei Centerben működő PRÍMA OUTLET-ben a közeli lejáratú vagy csomagolássérült termékek akár 70 százalékkal olcsóbban is megvásárolhatók, miközben több tonnányi élelmiszer menekül meg a kidobástól.
Az élelmiszer-pazarlás világszinten is égető probléma, de szerencsére egyre több hazai kezdeményezés mutat példát arra, hogyan lehet ezt a mindennapokban is kezelni. A budapesti Récsei Centerben működő PRÍMA OUTLET – Magyarország első élelmiszer-outletje – száz napos működése alatt bebizonyította, hogy a fenntarthatóság és a kedvező árak nem zárják ki egymást, sőt, kéz a kézben járhatnak.
Az eredmények önmagukért beszélnek: több mint 63.000 terméket mentettek meg a pazarlástól, ami 16,6 tonna élelmiszert jelent.
Ez a mennyiség 44 tonna szén-dioxid kibocsátásának elkerülésével egyenértékű – vagyis akkora megtakarítás, mintha egy átlagos magyar család 17 évnyi áramfogyasztását spórolták volna meg.
A vásárlók sem jártak rosszul: az outlet áraknak köszönhetően 21.737.043 forint maradt a pénztárcákban –
ez átlagosan 300–400 forint megtakarítást jelent termékenként,
miközben minden árucikk a jól ismert PRÍMA-minőséget képviseli.
A PRÍMA OUTLET kínálata naponta változik:
a polcokra csomagolássérült, közel lejáró, túlkészletezett vagy szortimentfrissítésből kikerülő termékek kerülnek, akár 70%-kal olcsóbban.
Az üzlet így egyszerre kínál okos, fenntartható és pénztárcabarát alternatívát a tudatos vásárlóknak.
„A PRÍMA OUTLET egyszerre nyújt kedvező árakat, magas minőséget és fenntartható megoldást az élelmiszer-pazarlás ellen. Büszkék vagyunk arra, hogy rövid idő alatt kézzelfogható eredményeket értünk el: több tízezer termék kapott új esélyt, a vásárlóink pedig több millió forintot spóroltak meg.” – mondta Breier Péter, a vállalat tulajdonosa.
Segítség a rászorulóknak is
A fenntarthatóság azonban nem áll meg az üzlet polcainál: a századik működési napon a Breier Cégcsoport bejelentette, hogy a Récsei Centerben található Príma szupermarket együttműködési megállapodást kötött a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Céljuk az, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentése mellett, közvetlen segítséget nyújtsanak a nehéz helyzetben élő családoknak is.
A PRÍMA OUTLET mögött álló Breier Csoport több mint 30 éve meghatározó szereplője a hazai élelmiszer-kiskereskedelemnek. A családi tulajdonban lévő vállalat jelenleg 26 üzletet üzemeltet Budapesten és Pest megyében, és elkötelezett a minőség, az innováció és a közösségi értékteremtés mellett.
A PRÍMA OUTLET első száz napja megmutatta, hogy az élelmiszermentés nemcsak egy jó ügy – hanem mindannyiunk közös jövőjének kulcsa.
Az élelmiszer-pazarlás világszinten is égető probléma, de szerencsére egyre több hazai kezdeményezés mutat példát arra, hogyan lehet ezt a mindennapokban is kezelni. A budapesti Récsei Centerben működő PRÍMA OUTLET – Magyarország első élelmiszer-outletje – száz napos működése alatt bebizonyította, hogy a fenntarthatóság és a kedvező árak nem zárják ki egymást, sőt, kéz a kézben járhatnak.
Az eredmények önmagukért beszélnek: több mint 63.000 terméket mentettek meg a pazarlástól, ami 16,6 tonna élelmiszert jelent.
Ez a mennyiség 44 tonna szén-dioxid kibocsátásának elkerülésével egyenértékű – vagyis akkora megtakarítás, mintha egy átlagos magyar család 17 évnyi áramfogyasztását spórolták volna meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orvosi bravúr: aranybevonatú, személyre szabott pacemakert kapott egy beteg Pécsen
Az országban elsőként a A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikáján ültettek be ilyen pacemakert, amelyre eddig világszinten is csak nagyon kevés példa volt.
Itthon eddig példátlan beavatkozást hajtottak végre a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikáján: októberben az országban elsőként ültettek be aranybevonatú pacemakert.
Ez azért is komoly bravúr, mert a nemzetközi szakirodalomban is csak elenyésző számú hasonló beavatkozásról számoltak be ezidáig.
A klinika közleménye szerint a beavatkozásra egy különleges eset kapcsán volt szükség: a beteg a hagyományos, titántartalmú generátorral szemben túlérzékenységi reakciót mutatott. A titánérzékenység egy rendkívül ritka állapot, amelynek kapcsán a szervezet allergiás reakcióval reagál a beültetett eszközzel szemben.
A pacemaker-generátort egyedileg, a beteg alapbetegségének megfelelően gyártották le részletes kivizsgálást követően.
A piacon nem is érhető el ilyen eszköz, hiszen minden esetben a beteg kórtörténetének részletes elemzését követően gyártják le, majd ültetik be. A speciális aranybevonat megakadályozza, hogy a beteg szervezete allergiás reakcióval reagáljon a beültetett generátorral szemben.
A közleményben azt is írják, hogy
a pacemaker-generátor nem csak összetétele miatt számít különlegesnek, hanem jól példázza azt is, hogy a modern orvoslás egyre inkább a személyre szabott ellátás irányba halad.
„A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikájának célja, hogy hazai és nemzetközi szinten élvonalbeli terápiás megoldásokat kínáljon betegeinek – az egyéni különbségek és a magas szintű szakmai gondoskodás szem előtt tartásával” – írták.
Itthon eddig példátlan beavatkozást hajtottak végre a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikáján: októberben az országban elsőként ültettek be aranybevonatú pacemakert.
Ez azért is komoly bravúr, mert a nemzetközi szakirodalomban is csak elenyésző számú hasonló beavatkozásról számoltak be ezidáig.
A klinika közleménye szerint a beavatkozásra egy különleges eset kapcsán volt szükség: a beteg a hagyományos, titántartalmú generátorral szemben túlérzékenységi reakciót mutatott. A titánérzékenység egy rendkívül ritka állapot, amelynek kapcsán a szervezet allergiás reakcióval reagál a beültetett eszközzel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint egymillióan voltak kíváncsiak a magyar pavilonra Japánban
A magyar megjelenés az Expó központi témájához egyedi módon kapcsolódott, a figyelmet a hagyományokra, az ember és a természet harmóniájára, valamint a múlt értékeiből építkező jövő gondolatára irányítva.
A magyar részvétel minden szempontból sikertörténetnek bizonyult: közel 70 kulturális programmal, több mint 80 szakmai és üzleti rendezvénnyel, 46 ezer éttermi és 2250 protokollvendéggel, valamint kézzelfogható turisztikai eredményekkel zárta Magyarország a fél éves oszakai bemutatkozását.
Élő Népzenei Előadás a Pavilon Szívében
A Magyar Pavilon központi élményét az állandó élő népzenei előadás jelentette, amely 184 napon át negyedóránként várta a látogatókat. A program keretében 21 énekesnő naponta 43 alkalommal szólaltatta meg a magyar népdalokat.
Az előadás összesen 7848 alkalommal csendült fel – több mint 58 000 percnyi élő műsort ajándékozva a közönségnek. A magyar népzene, a viseletek és az előadók közvetlensége különleges atmoszférát teremtett: a látogatók a pavilonba belépve nemcsak hallhatták, hanem át is élhették a magyar hagyományok lüktetését.
A Magyar Konyha Diadala
A Magyar Pavilon étterme a világkiállítás egyik legnépszerűbb vendéglátóhelyévé vált. A Miska Kitchen & Bar hat hónap alatt 46000 vendéget fogadott, napi mintegy 250 főt.
A kulináris sikerek számokban:
Gulyáslevesből: 18 600 adag
Hortobágyi palacsintából: 17 000 adag
Somlói tekercsből: több mint 4100 adag, azaz 164 méternyi desszert készült – ez több mint másfél futballpályányi édes élmény.
A magyar ételek iránti érdeklődést jól mutatja, hogy sok látogató már reggel 8:55-kor, közvetlenül az Expó nyitását követően beállt a sorba, hogy biztosan bejusson az étterembe, amely hivatalosan 13 órakor nyitott.
Tradíció Kézműves Formában
A pavilon harmadik emeletén 22 héten át kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket, amelyek végig teltházzal működtek. Összesen 11 tradicionális magyar mesterség mutatkozott be, köztük a nemezelés, a gyékényfonás és a kékfestés. A látogatók saját kezűleg készíthettek el kisebb tárgyakat, miközben megismerkedhettek a magyar kézművesség aprólékos technikáival.
Kultúra, Üzlet és Diplomácia
A Magyar Pavilon az Expó egyik legaktívabb országpavilonjaként zárt:
Kultúra: Közel 70 koncertet szervezett 50 magyar fellépővel, csaknem 600 művész és stábtag közreműködésével. Ezzel Magyarország a harmadik legtöbb kulturális programot bemutató országként zárta a világkiállítást, bemutatva hazánk zenei örökségének sokszínűségét a klasszikus, népi és kortárs műfajokban egyaránt.
Üzleti és Szakmai Rendezvények: 84 szakmai és üzleti rendezvény valósult meg hat különböző helyszínen, köztük a pavilon Community Centerében és az Expó ikonikus Női Pavilonjában, ahol Magyarország szervezte a legtöbb eseményt. Összesen 31 magyar vállalat mutatkozott be a japán partnerek előtt, ami új gazdasági és turisztikai együttműködések alapját teremtette meg.
Diplomácia: A pavilon 2250 protokollvendéget fogadott, 440 delegáció tagjaként. Tiszteletüket tették a japán császári család tagjai, de a vendégek között volt Nobel-díjas, államfő, kormányfő, olimpikon, nagykövet, tiszteletbeli konzul és püspök is.
Turisztikai Eredmények és Jövő
A pavilon nemcsak megszólította, hanem inspirálta is a japán közönséget – a kulturális jelenlét érzékelhetően erősítette Magyarország turisztikai vonzerejét.
„A világkiállítás ideje alatt 19 százalékkal nőtt a Magyarországra beutazó japán turisták száma 2024 azonos időszakához képest. A magyar bemutatkozás hidat épített a két nemzet között: élményt és inspirációt adott mindazoknak, akik az expós látogatásukat követően személyesen is szerették volna felfedezni hazánkat. A kulturális jelenlétnek ez a formája hosszú távon erősíti Magyarország imázsát a szigetországban.”
– Kristó Ákos miniszteri biztos
A Magyar Pavilon a „Múltunk nélkül jövőnk sincs” gondolat jegyében épült, és az elmúlt fél év során méltó módon képviselte Magyarország értékeit. A látogatók számára a pavilon nem csupán építészeti különlegesség, hanem egy érzelmi és kulturális utazás is volt – lenyomata annak, hogy a fenntartható jövő kulcsa a természethez és hagyományainkhoz való visszatérésben rejlik.
A magyar részvétel minden szempontból sikertörténetnek bizonyult: közel 70 kulturális programmal, több mint 80 szakmai és üzleti rendezvénnyel, 46 ezer éttermi és 2250 protokollvendéggel, valamint kézzelfogható turisztikai eredményekkel zárta Magyarország a fél éves oszakai bemutatkozását.
Élő Népzenei Előadás a Pavilon Szívében
A Magyar Pavilon központi élményét az állandó élő népzenei előadás jelentette, amely 184 napon át negyedóránként várta a látogatókat. A program keretében 21 énekesnő naponta 43 alkalommal szólaltatta meg a magyar népdalokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mi köze a Túró Rudinak a babaváráshoz? Németh Nóri, a PregHello applikáció megalkotója elárulja nekünk
Saját várandóssága adta az ötletet Németh Nórinak az ingyenes applikációhoz, amit ma már több tízezer kismama használ a babavárás időszaka alatt és után.
Nem ritka, hogy sok nőt megihlet az anyaság, a babavárás, sokan ebben az időszakban találnak rá önmagukra, kezdenek új dolgokba, váltanak karriert, vállalkozást alapítanak. Németh Nórival, a PregHello applikáció megálmodójával és tulajdonosával is pontosan ez történt: észrevette, hogy nincs olyan magyar nyelvű információgyűjtemény a piacon, ahol a kismamák egyszerűen, gyorsan, átláthatóan és nem utolsósorban szórakoztatóan tájékozódhatnak, ezért úgy döntött, készít egyet ő maga. Nóri a mára rendkívül népszerűvé vált alkalmazás megszületéséről, a további célokról és tervekről mesélt nekünk.
SZMO: Hogyan született meg a PregHello ötlete, és mik voltak az első lépések, amiket megtettél, hogy applikációt fejleszthess?
Németh Nóra: Amikor elszántam magam, hogy összerakok egy olyan tartalomcsomagot, ami segíti a kismamákat, akkor fogtam egy A4-es lapot és elkezdtem összeírni, hogy milyen információk segítenének engem és más várandós kismamákat. Az alkalmazás fejlesztése ugyan csak akkor kezdődött el, amikor a kisfiam bölcsis lett, de addigra elég jól összeállt az első verzió tartalma.
A kezdetektől fogva fontos volt számomra, hogy a kismamák hiteles forrásra támaszkodhassanak, így szakmájukban elismert és aktívan dolgozó egészségügyi szakemberek validálták és a mai napig is folyamatosan aktualizálják az alkalmazásban szereplő összes tudásanyagot.
SZMO: Volt személyes élményed, ami inspirálta a fejlesztést?
Németh Nóra: Azt gondoltam magamban: „Milyen jó lenne, ha lenne egy olyan platform, ami kifejezetten a magyar viszonyokat tükrözi.” Országonként ugyanis teljesen eltérőek a javaslatok, így szerintem nagyon fontos, hogy kifejezetten az itthoni viszonyokat vegyük figyelembe a magyar kismamák számára. Magába az applikációba is rejtettem pár személyes élményt.
A várandósság heteit az applikáció főként gyümölcsökhöz hasonlítva mutatja, a kismamák lelkesen mutatják mindig a párjuknak, hogy az adott napon épp milyen gyümölcs méretének felel meg a kisbabájuk. Van két dolog azonban, amik kifejezetten személyes emlék miatt kerültek be az appba..
A Playmobil figura a férjem nagy kedvence, és egyik alkalommal, miután az orvostól jöttünk haza, vidáman vette észre, hogy amekkora akkor volt a kisbabánk, teljesen megegyezett a kezében tartott Playmobil figura méretével. Ugyanígy a túró rudi a a 14. hétnél szerepel. Én nagy túró rudi rajongó vagyok és a túró rudi hossza pont akkora, mint ebben a korban a magzat mérete. Lemértük vonalzóval.
SZMO: Mi volt a legnagyobb kihívás az applikáció fejlesztése és működése során?
Németh Nóra: Mindig vannak kisebb dolgok, amikkel meg kell küzdeni, amiket helyre kell hozni, mielőbb meg kell oldani. A rendszerhibák, illetve a határidők betartása, az ezekre való állandó koncentráció az, ami számomra nehézség, ez persze nem a legszórakoztatóbb része a dolognak. Nem volt könnyű olyan szakembereket, fejlesztőket találni, akikkel kifejezetten jó együtt dolgozni és nem csak értenek a dolgukhoz, de emberileg is könnyen megértetik magukat és gördülékeny velük a közös munka. De szerencsére találtunk megfelelő munkatársakat, és a szakértők, akikkel együttműködünk az egyik legfontosabb mozgatórugói a gépezetnek. Tőlük leszünk igazán hitelesek és naprakészek.
Szakértőink között találunk szakorvost, nőgyógyászt, gyermekápolót, védőnőt, pszichológust, bábát, szülésznőt, gyógytornászt, szonográfust, diabetikust, mentőtisztet, szülésznőt és visszérspecialistát is.
Úgyhogy azt hiszem joggal mondhatom, hogy tényleg minden területre odafigyelünk és profi, hiteles forrásból adunk információt a kismamáknak.
Szerencsésnek érzem magam, mert tudom, hogy sokan, akik vállalkozásba kezdenek, eljutnak egy olyan ponthoz, amikor el kell dönteniük, hogy megéri-e folytatni, vagy nem. Nálam nem volt ilyen pont, mindig tudtam, hogy mit szeretnék a PregHellóval. Viszont egyértelműen szükség van néha pihenésre, megújulásra, mert azért el lehet fáradni a vállalkozásvezetésben.
SZMO: Mikor érezted először azt, hogy az applikáció sikeres, mikor gondoltad, hogy „Igen, pontosan ezt képzeltem el, megcsináltuk”! ?
Németh Nóra: Az alkalmazás létrejötte után két héttel. Ugyanis szinte azonnal letöltötte 2500 kismama, ez pedig egyértelmű visszajelzés volt számomra, hogy mekkora szükség volt már itthon egy ilyen platformra. Amire pedig nagyon büszke voltam akkor is és most is, hogy ezek a kismamák nem csak letöltik és használják az applikációt, de visszajelzést is adnak folyamatosan.
Már az elején is rengeteg pozitív üzenetet kaptunk, de ami nekem külön öröm, hogy javaslatokat, ötleteket írnak, ami mind hozzájárul ahhoz, hogy megfelelően fejlesszük az alkalmazást és minél inkább kielégítsük a felhasználók igényeit. Ez pedig nagyon nagy érték.
Ha már visszajelzés: számomra például az egyik legkedvesebb a MAVE-hoz (Magyar Védőnők Egyesülete) kapcsolódik, akik előszeretettel ajánlják a PregHellót a kismamáik számára, ez pedig szakmailag is egy szuper elismerés.
SZMO: Mi volt az eddigi legnagyobb mérföldkő az applikáció életében?
Németh Nóra: Majd most jönnek az igazi mérföldkövek! De eddig az applikáció „kistestvérének”, a BabyHellónak a létrejötte volt különös jelentőségű. Ez az app is egyre népszerűbb, ezt is már több ezer kismama töltötte le itthon, így erre mindenképp büszke vagyok.
De említhetem mérföldkőként az idén ősszel első alkalommal megrendezésre kerülő Babaváró fesztivált, amit már elképesztően várok! Tényleg egy igazi jó hangulatú, szakmai, ám vidám és színes, közösségépítő fesztiválra készülünk, ami úgy gondolom, hogy más lesz, mint az eddig itthon megrendezett baba-mama expók.
Preghello Babaváró fesztivál - Írd be a naptárba már most!
A fesztivált szeptember 13-án, szombaton egy gyönyörű helyszínen, az Eiffel Műhelyházban rendezik meg és a szervezők nem titkolt célja, hogy egy olyan közösségi élmény legyen ez a nap, ahol minden kismama és kispapa jól érzi magát és az eseményről magabiztosan és boldogan távozzanak.
SZMO: És mit gondolsz, maga az applikácó miben különbözik akár az itthoni, akár a külföldi alkalmazásoktól?
Németh Nóra: Amellett, hogy kifejezetten a magyar viszonyokat tükrözi, amit meglehetősen hiányoltam, átláthatóra, letisztultra terveztük az alkalmazást, amiben nincsen felesleges s töltet és forgatag, amiben el tudna veszni a kismama.
SZMO: Milyen terveitek vannak a jövőre nézve a PregHellóval?
Németh Nóra: Minden folyamatosan változik, én inkább közeli célokat szoktam kitűzni elsősorban, mint például amilyen a fesztivál is. De mindenképpen tervben van, hogy szeretnénk külföldi piac felé is nyitni, létrehozni a PregHellót több nyelven is, jelenjünk meg minél több helyen. De mindennek meg van a maga ideje, én ebben nagyon hiszek. A BabyHello és a fesztivál is pont akkor valósult meg, amikor itt volt az ideje, és biztos vagyok benne, hogy ezek a tervek is a megfelelő időben fognak.
Nem ritka, hogy sok nőt megihlet az anyaság, a babavárás, sokan ebben az időszakban találnak rá önmagukra, kezdenek új dolgokba, váltanak karriert, vállalkozást alapítanak. Németh Nórival, a PregHello applikáció megálmodójával és tulajdonosával is pontosan ez történt: észrevette, hogy nincs olyan magyar nyelvű információgyűjtemény a piacon, ahol a kismamák egyszerűen, gyorsan, átláthatóan és nem utolsósorban szórakoztatóan tájékozódhatnak, ezért úgy döntött, készít egyet ő maga. Nóri a mára rendkívül népszerűvé vált alkalmazás megszületéséről, a további célokról és tervekről mesélt nekünk.
SZMO: Hogyan született meg a PregHello ötlete, és mik voltak az első lépések, amiket megtettél, hogy applikációt fejleszthess?
Németh Nóra: Amikor elszántam magam, hogy összerakok egy olyan tartalomcsomagot, ami segíti a kismamákat, akkor fogtam egy A4-es lapot és elkezdtem összeírni, hogy milyen információk segítenének engem és más várandós kismamákat. Az alkalmazás fejlesztése ugyan csak akkor kezdődött el, amikor a kisfiam bölcsis lett, de addigra elég jól összeállt az első verzió tartalma.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
