"Ez egy véletlen volt" - Miranda Liu, Magyarország legfiatalabb koncertmestere
Nagyon kicsi korodban kezdtél el zenélni, de először zongorán játszottál. Hogyan kerültél kapcsolatba a hangszerrel?
Kétévesen kezdtem el zongorázni. Az anyukám, aki zenetanár, azt akarta, hogy hegedűn is tanuljak, hogy jobban megismerjem a zenét, de csak később döntöttem úgy, hogy a hegedüléssel szeretnék foglalkozni. Eleinte mind a kettőt tanultam egyszerre. Három évesen játszottam először színpadon egy karácsonyi koncerten. Azt mondják, nagyon élveztem és egyáltalán nem izgultam. A koncerten egy szólódarabot és egy négykezest játszottam az anyukámmal zongorán egy nagyon magas széken ülve.
Mikor döntötted el, hogy komolyan szeretnél a zenével foglalkozni? Vagy más terveid voltak?
Szerintem kilenc vagy tíz évesen döntöttem el, hogy zenélni fogok. Kicsi korom óta szerettem a színpadon állni és előadni valamit. Akár hegedűn, zongorán vagy táncolni… mindig egyre többet akartam fellépni. A hegedű jó döntés volt végül, mert az életem végéig tudok vele foglalkozni. Volt egy időszak kicsi koromban, amikor balettozni akartam. Most tangózom, nagyon szeretem, mert jó kikapcsolódás. Mellette szeretem a nyelveket is, most a magyar mellett oroszt tanulok, de Zeneakadémia Doktori Iskolájába is járok.
Kaliforniában születtél, de utána Európába jöttél zenét tanulni. Itt jobb a zenei élet?
Szerintem a klasszikus zene mindenhol népszerű a világon. Európába azért jöttem, hogy megismerjem a kultúrát. Tíz évesen költöztem Salzburgba az anyukámmal. Mindig oda mentem, ahová az élet vitt. A szüleim pedig támogattak.
2013-ban jöttem Magyarországra. Előtte nem beszéltem egy szót se magyarul. Nem volt nehéz megtanulnom, mert nagyon sokat hallottam a nyelvet, és hamar beszélnem kellett, hiszen itt éltem. Budapesten nagyon sok szép koncertterem van, az embereknek több lehetőségük van koncertekre járni, mint bármelyik másik városban. Nem nagyon szoktam tervezni, de szeretnék minél tovább itt maradni Magyarországon.
Már tizenkilenc évesen a Concerto Budapest koncertmestere lettél. Hogyan sikerült ezt ilyen fiatalon elérned?
A zenekar művészeti vezetőjét, Keller Andrást már korábban ismertem és a zenekar koncertjeire is sokat jártam. Láttam, hogy kiírtak egy koncertmesteri próbajátékot, amire csak három hetem volt felkészülni. A próbajátékon nagyon sokat kellett játszani. Főleg szólót, de volt kamaradarab, zenekari darab, koncertmesteri szóló is. Majdnem három órát hegedültem a próbajátékon. Ezután döntött úgy a zenekar közösen, hogy felvesznek.
Nem terveztem, hogy tizenkilenc évesen már koncertmester leszek. Az igazság az, hogy ezzel a próbajátékkal tapasztalatot akartam szerezni, soha nem gondoltam volna, hogy nyerni fogok.
Nemcsak a Concerto Budapestben játszol, hanem kamara formációkban is. Hogyan alakult meg ez a felállás?
A Central European String Quartet nagyon izgalmas formáció. Másfél éve játszunk együtt, de nem az volt a terv, hogy állandó kvartett leszünk. A csellistánk, Szabó Judit doktori zárókoncertjén játszottuk együtt Bartók IV. vonósnégyesét. Utána jöttünk rá, hogy milyen jól működik ez a csapat, milyen jól és gyorsan tudunk együtt dolgozni, a darabokat megtanulni. Még játszottunk pár koncertet, utána döntöttünk úgy, hogy állandóvá válunk. Igyekszünk mindig kreatív műsort összeállítani a klasszikusoktól a mai darabokig, a Bartók-vonósnégyesek különösen fontosak számunkra.
Milyen eseményekre készülsz most?
Sok koncertem lesz a Concerto Budapesttel, és lesznek majd szóló koncertek is. A napokban Szalai Éva, zongoraművésszel játszottam Krakkóban, a Lengyel Zenei Fesztiválon, ahol egyedüliként képviseltük Magyarországot. Egy magyar-lengyel műsorral készültünk, Lisztet és Bartókot játszottunk, és valamint mivel ez egy lengyel fesztivál, Chopint, Wieniawskit és Szymanowskit is.
A kvartettemmel pedig nemrég hirdettünk ki egy nemzetközi zeneszerzőversenyt, amire minden korú és nemzetiségű zeneszerző jelentkezhet. Fontos nekünk a mai zene, és szerettük volna a tehetséges, de talán nem olyan ismert zeneszerzőket is támogatni. A díjnyertes művet pedig a kvartettel a következő évadban fogjuk előadni.
Fotók: Suha Péter