Bőven van idén akácméz, de mégsem kell senkinek
Senkinek nem kell, nem tudják eladni az akácmézet – mondta Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Hajdú-Bihar megyei elnöke a haon.hu-nak.
Beszámolója szerint:
Hosszú idő után az idei volt az első olyan év, amikor a fagy nem károsította az akácot, teljes volt a virágzás. Rengeteg akácmézet pergettünk, aminek különösen örültünk, hiszen ez a legkelendőbb a hazai és a külföldi piacokon is. A Dunántúl déli részén, főleg a Zselicben a hárs is nagyon jól virágzott. Intő jel volt azonban a repce igen gyenge virágzása.”
„A vadvirág sehol sem volt, a mi vidékünkön csupán a gazdasági növények jöhettek számításba. Igaz, a kukoricavirág nem ad mézet, viszont a virágpor miatt nagyon jelentős. Ez a takarmánynövény gyakorlatilag alig hozott termést. A napraforgó valamivel jobb volt, de a múlt esztendőkben megszokott nagy, lapostányárnyi virágok helyett az idén csupán befőttesüveg-fedőnyi volt az olajos növény virága. A facélia, a mézelőfű is gyengén virágzott”
– árulta el.
Ám ennél sokkal komolyabb gondokkal küzdenek:
Tavaly 2300 forint volt kilója. Miközben a boltokban most találkozhatunk 8 ezer forintért is akácmézzel. De ugyanúgy nem kell a vegyes virágméz, aminek kilóját 1100 forintért adnánk. Ezt az áruházláncok polcain 3500-4000 forintért kínálják”.
Az okok között lehet, hogy a három legnagyobb felvásárlóország – Franciaország, Németország és Olaszország – a korábbi évektől eltérően most nem akar nagyobb készletet felhalmozni és a hazai vásárlók is kevesebbet vesznek.
Azért aggódnak, mert elképzelhető, hogy a magas üzemanyagárak miatt a vándorméhészettel foglalkozók felhagyhatnak a méztermeléssel. De azzal is küzdenek, hogy a hatósági árassá vált, de a méhek táplálásához szükséges cukor szinte eltűnt a boltokból. Ezen kívül aggasztónak látják azt is, hogy a fafűtés megint előtérbe került, így a jól hasznosítható akácfákat nagyobb számban vághatják ki, ami pedig a méhészeknek létfontosságú.