Magyar Péter a nemzeti vagyon elkótyavetyéléséről kérdezi Orbánt egy birtokába jutott, nem nyilvános kormányhatározat alapján
A Tisza Párt alelnöke azt írta: 48 értékes ingatlant hirdettek meg eladásra a határozatban. Köztük állami cégek, tankerületek és rendőrkapitányságok üdülőit is.
Több kérdést is Orbán Viktornak szegezett Magyar Péter vasárnap délutáni posztjában. A Tisza Párt alelnöke egy nem nyilvános kormányhatározatról kérdezi a miniszterelnököt, amiben 48 értékes ingatlant hirdetnek eladásra.
Magyar bejegyzése szerint ezek között állami cégek, a büntetés-végrehajtás, a tankerületek, nemzeti parkok, rendőrkapitányságok, a mentőszolgálat értékes Balaton parti üdülője, oktatási- és rekreációs központjai szerepelnek.
„Miért adják el ezeket az ingatlanokat, köztük olyat, amely a legnagyobb még be nem épített balatoni partszakasszal és kikötővel rendelkezik? Miért akarják ezt eltitkolni a magyar emberek elől? Miért fontosabb, hogy a haverok mindenhova lakóparkokat építhessenek, mint, hogy az alulfizetett állami alkalmazottak megfizethező áron egy hétre elvigyék a családjukat pihenni, vagy továbbképzésen vegyenek részt?
Ez a családbarát, vidékbarát kormány? Mire költik a befolyó vételárat? A veje és a haverjai részt vesznek a rövid határidővel meghirdetett liciteken? Hány nem nyilvános és titkosított kormányhatározatot hoztak tavaly? Miért titkosak ezek? Mi a tartalmuk?” – sorolja kérdéseit Magyar Péter.
A politikus a bejegyzés végén még egyszer megszólítja Orbánt, és azt írja:
„Vége. Lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a hazánkat és minden ilyen mutyit ki fogunk vizsgálni és az elkótyavetyélt nemzeti vagyont vissza fogjuk szerezni!”
Több kérdést is Orbán Viktornak szegezett Magyar Péter vasárnap délutáni posztjában. A Tisza Párt alelnöke egy nem nyilvános kormányhatározatról kérdezi a miniszterelnököt, amiben 48 értékes ingatlant hirdetnek eladásra.
Magyar bejegyzése szerint ezek között állami cégek, a büntetés-végrehajtás, a tankerületek, nemzeti parkok, rendőrkapitányságok, a mentőszolgálat értékes Balaton parti üdülője, oktatási- és rekreációs központjai szerepelnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”
Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.
A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.
Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”
Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”
Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.
A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.
Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.
A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.
„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keddtől 749 forint a gázolaj, már 134 forinttal drágább a piaci ár a védettnél
A közel-keleti háborús helyzet hajtja fel az olaj világpiaci árát, ami a hazai kutakon is érezteti hatását. A piaci és védett ár közötti szakadék így tovább mélyül.
Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.
A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.
A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.
A portál arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a védett ár fenntartása hosszabb távon kérdéses. „Jelen feltételek mellett a védett ár intézménye csak határozott ideig tartható fenn, hiszen a stratégiai készletek végesek. Piaci áron vásárolt olajból piaci áron lehet csak üzemanyagot értékesíteni itthon”
– közölték.
Orbán Viktor március 9-én jelentette be a védett árak bevezetését, a Barátság vezeték leállására és az iráni háború okozta sokkra hivatkozva. Ennek értelmében a benzin literenkénti ára 595 forint, a gázolajé 615 forint. Ezeket az árakat a magyar autósok magyar rendszámmal és forgalmival vehetik igénybe a hazai kutakon.
Rohamtempóban emelkednek tovább a hazai üzemanyag-nagykereskedelmi árak, keddtől a benzin literenként bruttó 6 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 18 forinttal kerül többe. Ezzel a dízel piaci ára már 134 forinttal lesz magasabb a kutakon, mint a védett ár – írja a 444.hu.
A drágulás azt jelenti, hogy a 95-ös benzin nem védett ára 678 forintra, a gázolajé pedig 749 forintra emelkedik.
A Holtankoljak.hu szerint az árakat a közel-keleti háborús helyzet hajtja felfelé, ami „nem halad jó irányba”, így a bizonytalanság és a fegyveres fenyegetettség folyamatosan drágítja az olajat a világpiacon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A frakcióvezető is visszalépett a Jobbikban, Lukács László György sem indul a választáson
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője a karcagi választókerületben indult volna az áprilisi választáson. Döntésével tovább csökkent a párt egyéni jelöltjeinek száma, miután országos listát sem tudtak állítani.
Visszalépett az áprilisi országgyűlési választástól Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. A Nemzeti Választási Iroda honlapján hétfőn jelent meg a neve mellett a „kiesett” státusz, a hírt a képviselő a Telexnek megerősítette, de nem kívánta kommentálni. Lukács a karcagi központú, Jász-Nagykun-Szolnok 3-as választókerületben indult volna.
A politikus 2014 óta országgyűlési képviselő, mindhárom ciklusban listáról jutott mandátumhoz. A 2022-es választáson a hatpárti ellenzék közös jelöltje volt ugyanebben a körzetben, ahol a szavazatok 29,18 százalékával a második helyen végzett a fideszes F. Kovács Sándor mögött, aki 64,14 százalékot szerzett. Bár idén a jobbikos jelöltek közül ő adta le először az ajánlásokat, később arról beszélt, hogy érezhetően nehezebben ment a gyűjtés a szokásosnál.
Nem Lukács az első, aki visszalép a párt jelöltjei közül. Múlt héten a mátészalkai Földi István és a budafok-budatétényi Staudt Gábor is bejelentette, hogy nem indul a választáson.
A Jobbik eredetileg 104 választókerületben kezdte meg az ajánlások gyűjtését, és 84 helyen le is adta az íveket a márciusi határidőre. Nem sokkal később azonban a párt közleményben tudatta, hogy nem sikerült 71 körzetben elegendő ajánlást összegyűjteniük, így húsz év után először nem tudnak országos listát állítani.
A párt a listaállítás kudarca után azt közölte, továbbra is támogatja azokat a jelöltjeit, akik versenyben maradtak. „A Jobbik továbbra is teljes mellszélességgel támogatja azon képviselőjelöltjeit, akik a listaállítás elmaradása ellenére is tovább dolgoznak azért, hogy megnyerjék a helyi választók támogatását” – írták. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint jelenleg 47 jobbikos egyéni jelölt van még versenyben.
Visszalépett az áprilisi országgyűlési választástól Lukács László György, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője. A Nemzeti Választási Iroda honlapján hétfőn jelent meg a neve mellett a „kiesett” státusz, a hírt a képviselő a Telexnek megerősítette, de nem kívánta kommentálni. Lukács a karcagi központú, Jász-Nagykun-Szolnok 3-as választókerületben indult volna.
A politikus 2014 óta országgyűlési képviselő, mindhárom ciklusban listáról jutott mandátumhoz. A 2022-es választáson a hatpárti ellenzék közös jelöltje volt ugyanebben a körzetben, ahol a szavazatok 29,18 százalékával a második helyen végzett a fideszes F. Kovács Sándor mögött, aki 64,14 százalékot szerzett. Bár idén a jobbikos jelöltek közül ő adta le először az ajánlásokat, később arról beszélt, hogy érezhetően nehezebben ment a gyűjtés a szokásosnál.
Nem Lukács az első, aki visszalép a párt jelöltjei közül. Múlt héten a mátészalkai Földi István és a budafok-budatétényi Staudt Gábor is bejelentette, hogy nem indul a választáson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
