hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„Az első parfüm egy magyar királynőhöz köthető, erre tényleg nagyon büszkék lehetünk”

Zólyomi Zsolt parfümőr bevezet a parfümök különleges történetébe, és mesél a Covid okozta szaglásvesztés ellen kidolgozott speciális terápiájáról is.

Link másolása

hirdetés

"Az első alkoholos parfüm egy magyar királynőhöz köthető. A citrusos-rozmaringos illat a XIV. századból származik, amelyet állítólag Erzsébet magyar királyné kapott egy szerzetestől" - meséli Zólyomi Zsolt, az első magyar parfümőr, aki többek között Sir Roger Moore és Eva Mendes számára is választott már személyre szóló illatot.

"A parfüm nemcsak illatként, hanem gyógyitalként és mosakodóvízként is szolgált, sőt, a monda szerint a királynő éveket fiatalodott használatával, aminek köszönhetően a korban idősebbnek számító hölgyet egy lengyel király feleségül is kérte" - folytatja.

Zólyomi Zsolt az 'Eau de la Reine d'Hongrie'-val, vagyis a Magyar királyné vizével a Versailles-i parfümképzésén találkozott először. Az ISIPCA nevű rangos francia iskolába abban az évben összesen tizenkét embert vettek fel a világból.

"Első nap, amikor átvittek minket az Ozmotéka nevű illattárba, elővették a hűtőből az időről-időre a széfben őrzött receptúrák alapján újrakevert, parfümtörténelmileg nagy jelentőséggel bíró parfümöket. Mikor meghallották, hogy magyar vagyok, nagyon megörültek, mert utoljára a harmincas években vett részt magyar ember ilyen iskolai képzésben. Megmutattak egy illatot, amely a legrégebbi alkohol bázisú parfüm, nevezetesen az Eau de la Reine d’Hongrie, vagyis a Magyar Királyné Vize."

"A szakmában az egész világon mindenki tisztában van azzal, hogy az első parfüm egy magyar királynőhöz köthető, erre tényleg nagyon büszkék lehetünk."

hirdetés
Hogyan készülnek a parfümök?

A parfümök eredetileg különféle növényekből, virágokból és állatokból készített kivonatokból vegyített alkoholos keverékek voltak. Ha keveset is tudunk róluk, mindenki ismeri A Parfüm című filmet, amelyhez Zólyomi Zsolt lektorálta a magyar fordítást. A filmben a parfümkészítés ma már archaikus eljárásai is láthatóak, mint az enfleurage.

"A legkönnyebb módszer, amivel illatszeralapanyagot elő lehet állítani, vagyis elcsenni a növénytől, az a hidegen sajtolás, a citrusfélék külső terméshéjából is így nyerjük ki az illóolajat" - magyarázza.

A másik, évezredes módszer a vízgőzdesztilláció, ám az magas hőmérsékleten zajlik, így nem lehet alkalmazni mindenre, ugyanis léteznek hőérzékeny virágillatok. Erre jó a tisztított, hideg disznózsírba való áztatása a virágszirmoknak, majd ennek a két üveglap között néhány napon át való “dunsztolása” - ez az enfleurage. Ma már ezeket csak történelmi parfümök rekreálására használják, amúgy senki sem dolgozik ezzel a módszerrel.

Az idők folyamán sokat változott a parfümkészítés folyamata, egyre nagyobb arányban az olcsó és könnyebben beszerezhető szintetikumokból kezdték őket összeállítani.

"Az 1800-as években a kumarin nevű természetazonos molekulát már el tudták készíteni. Ennek fantasztikus illata van, nagyon szeretem, hasonlít a széna és a száradó gyógynövények illatához" - mondja Zsolt.

Szerinte Patrick Süskind regénye és az abból készült film jól ábrázolja vizuálisan az illatok fontosságát, illetve azt, hogy egy parfümőr hogyan alkot, vagyis hogyan érez meg egy illatot, hogyan megy utána, majd hogyan próbálja azt újraalkotni.

"A parfümőr a receptúra kidolgozása során nagyon kis mennyiséggel dolgozik, sokat próbálkozva hozza létre a gyönyörű, komplex műalkotást. Ez a munkafolyamat több hónapot, de van, hogy másfél évet is igénybe vesz."

"Ma már modern kémiai laborokban dolgozunk, ugyanolyan steril körülmények között, mint egy gyógyszergyárban.”

Minden illatot létre lehet hozni mesterségesen?

“A természetnek mindig lesznek titkai, egyébként ennek örülök, vagyis, hogy nem tudunk minden illatot laborban tökéletesen leképezni. Amikor elkezdtem a pályámat, akkor legalábbis még nem lehetett bármilyen illatot megfogni."

De létezik egy úgynevezett 'headspace' technika, amivel akár egy Amazonason evezve talált virág fantasztikus illatát is le lehet koppintani.

A technika lényege, hogy egy kisebb búrát helyeznek a virágra, amely körül kvázi légmentesen lezárják a teret. Egy speciális teret hoznak létre, hogy a szagvegyületek elillanjanak a virágból, majd ezeket rögzítik.

"Nagyon kevés illatmolekulát bocsát ki egy-egy virág vagy egy gyümölcs. Miután ez megvan, ezt már lehet analizálni, hogy milyen molekulákból áll, és azok milyen arányban vannak benne jelen. Utána gyakorlatilag lesz egy receptünk, a virág pedig érintetlenül élhet tovább, még egyetlen példányt sem kellett letépni, ám az illata innentől szintetizáható.”

A parfümök körülbelül 3-15%-os töménységben tartalmaznak illatos molekulakeverékeket, és a maradék 97-85%-ban alkoholt, esetleg még nagyon kevés vizet. Érdekes azonban, hogy ugyanaz a parfüm minden emberen más illatot ad.

"A bőr illata egy biometrikus azonosításra alkalmas biológiai fenotípus-jellemző. Minden, amin egy ember teste és lelke átment az elmúlt években és az adott pillanatban, az megjelenik az aktuális bőrillatában

- meséli a magyar parfümőr.

"Ez tizedmásodpercek alatt érzelmi reakciók mentén is változik, hiszen egy hirtelen ijedtség is gyors hormonális reakciót vált ki. De ez egy bizonyos skálán belül mozog, ezért fog mindig beengedni a kertkapun a kutyusunk, ő akármilyen lelki vagy testi állapotunkban megismer minket.”

A terápiás teszt

Mivel az új típusú koronavírus egyik tünete a szaglásvesztés, - amely a betegek körülbelül egyharmadánál hosszú hónapokig megmarad - Zsolt a pandémia alatt létrehozott egy Covid terápiás tesztet is.

"Diagnosztikára is jó, mert ha végigszagolja az illető, és nem érez valamit, akkor egy jel. Ám elsősorban terápiára fejlesztettem ki. Öt különböző illatot tartalmaz, amelyeket naponta többször kell megszagolni. Egyre bonyolultabb és mélyebb, komplexebb élményeket érdemes keresni benne, ez különbözteti meg a létező szagmemória-játékoktól."

És szerencsére klinikailag bizonyítottan segít.

"Az alapelv már régebben ismert volt, ám a lényeg, hogy a szaglásvesztés kialakulása után minél hamarabb el kell kezdeni a vele való gyakorlatokat, és kitartóan, mindennap többször is végigcsinálni, ekkor járhat érdemi eredménnyel.”


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK

Magyar futó nyerte a világ leghosszabb, 1001 kilométer hosszú futóversenyét

A magyar futó másfél héten keresztül futott, szinte megállás nélkül, a második helyezett versenyző közel fél nappal később ért célba.

Link másolása

hirdetés

Újabb fantasztikus eredményt ért el Barta László ultrafutó, aki megnyerte a világ leghosszabb terepfutóversenyét, az 1001 kilométer hosszú Megarace-t, amit idén rendeztek meg először – írja a Telex.

Barta 254 óra és 12 perc alatt teljesítette a 24 ezer méteres szintkülönbséggel nehezített távot, vagyis több mint másfél hétig futott lényegében megállás nélkül.

Barta a szerda késő esti célba érkezéssel nagyjából 40 km-t vert a második helyezett Simon Gfellerre, aki Barta mögött majdnem 12 órával, csütörtök délelőtt ért célba. A szervezők közel két hétben, 327 órában, vagyis 13 napban és 15 órában határozták meg a szintidőt, az indulóknak szombat éjfélig kell célba érniük a verseny teljesítéséhez.

Barta 2015-ben Európa akkori leghosszabb terepfutóversenyét, a Goldsteig Ultratrace-t nyerte meg, de elsőként teljesítette A Kör névre keresztelt 152 kilométeres börzsönyi erőpróbát is még 2013-ban.

hirdetés

A Megarace-t eredetileg három országot, Németországot, Csehországot és Ausztriát érintve rendezték volna meg, ám a koronavírus-járvány miatt a teljes útvonalat Németországban jelölték ki. A szervezők ugyanakkor remélik, hogy 2022-ben már az eredeti tervek szerint, három országban mehet a verseny.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK

A Time a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta Karikó Katalint és a Meseország mindenkié projektkoordinátorát

Rédai Dorottya szerint az elismerés tovább bátorítja arra, hogy folytassa a munkát abban a rendkívül ellenséges politikai környezetben, amelyben most élünk.

Link másolása

hirdetés

Két magyar is bekerült a Time magazin által kiadott a világ 100 legbefolyásosabb embere közé:

Karikó Katalin biokémikus, kutató biológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a Pfizer-BioNTech oltásának egyik kidolgozója,

és Rédai Dorottya, a CEU kutatója, a Magyarországon vitát kiváltó Meseország mindenkié című mesekönyv projektkoordinátora.

A lap azt írja a tudósról:

"Katalin inspirál minket a kreativitásával, a kitartásával és az elköteleződésével arra, hogy ezt a járványt legyőzze és csillapítsa az egészségügyi fenyegetést"

- így méltatta Jennifer Dounda Nobel-díjas biokémikus tudóstársát, aki Elon Muskkal egy csoportban kapott helyet.

hirdetés

A CEU közleményt adott ki Rédai beválogatásáról. Ebben azt írják, hogy a könyv - bár komoly negatív reakciót váltott ki a jobboldali és kormányzati körökben - de nagy siker lett, és az LMBT+ embereket diszkrimináló kormányzati politika elleni tiltakozás szimbólumává vált.

A kutató a közösségi oldalán írt:

"Az, hogy bekerültem a TIME100 listára, nagy megtiszteltetés számomra és a Labrisz számára is, nemzetközi elismerése a projektben végzett hatalmas munkánknak.

Tovább bátorít, hogy folytassam a munkám abban a rendkívül ellenséges politikai környezetben, amelyben most élünk.

Azt az üzenetet közvetíti, hogy nagyon fontos az, amiért dolgozunk, és remélem, hogy más aktivistákat is arra ösztönöz majd a régióban, hogy továbbra is foglalkozzanak az LMBT+ kérdésekkel, még akkor is, ha ez nehéz, kimerítő és néha félelmetesnek vagy reménytelennek tűnik."

Forrás: Telex.hu

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„Akkor végzek jó munkát, ha észre sem veszik, amit csináltam” – interjú Az év hangmérnökével

Tóth Péter Ákos érdekes sztorikat mesélt nekünk arról, hogy a sztárok is csak emberek, és mivel a gyerek nem tudja színlelni a nevetést, előfordult, hogy csikizni kellett a felvétel alatt.
Tóth Noémi - szmo.hu
2021. szeptember 21.


Link másolása

hirdetés

Tóth Péter Ákos majdnem 40 éve adaptálja külföldi filmek hangi világát magyarra. Szórakoztató sztorikat mesélt nekünk arról, hogy a sztárok is csak emberek, és mivel a gyerekek nem tudják színlelni a nevetést, csikizni kell őket a felvétel alatt.

- Hogyan és mikor csöppentél bele a filmgyár világába?

- 1983 márciusában léptem be először a Filmgyárba, és a mai napig az a főnököm, aki akkor felvett, Háber Ferenc. Hirdetést adott fel a Népszabadság újságban, hogy „Hangfelvevő III. státuszban” az akkori kezdők kezdője, a segéd, a mindenes és a mindent elviselő fiatalt keres, lehetőleg műszaki végzettséggel. Stimmelt. Én pont leszereltem a katonaságtól, párhuzamosan otthagytam a főiskolát is, mert éreztem, hogy nem nekem való. Bonyolult, érzékeny időszak volt. Ebben az állapotban nyúlt le értem a sors keze, és ott találtam magam a filmesek között. Nagyon gyorsan felismertem, hogy ez az én világom, igaz, kifacsarja az embert. Rotációban dolgoztam. A filmezés hangi munkáinak minden fázisát megismertem, a forgatástól a zajszinkronon át a zenefelvételig. Ez volt a rend, így derült ki, hogy ki miben jobb, mit szeret, vagy éppen ki az, akinek ez az életforma egyáltalán nem való.

Így ragadtam meg a Zeneteremben, a Filmgyár hatalmas, ház-a-házban stúdiójában, ahol mellesleg számos lemez (LP) készült, nem csak filmzene. Imádtam ezt az időszakot, 8 év mennyország: zenészek között a zenében élni! De a ’90-es évek elején – most nem megyek bele, mi történt a magyar filmgyártással, de – szétesett, és a hangosztály dolgozóinak egy részével, a főnököm vezérletével megalakult a ma is létező Mafilm-Audio Kft. Szakmai életem második, talán utolsó fejezete, a szinkronos filmek készítésére szakosodva. Itt 1993-ban kaptam lehetőséget arra, hogy önálló hangmérnöki munkát végezhessek.

Természetesen rengeteg kitartás, elszántság, tanulni vágyás és alkalmazkodás előzte meg mindezt. Ami azóta is jellemző a szakmámra, rám.

- Hiába hallják az emberek minden film végén, hogy ki volt a hangmérnök, azt már nem tudják, hogy az mit jelent. Kifejtenéd, hogy pontosan mit takar ez a pozíció, és mivel telik egy átlagos munkanapod?

hirdetés

- Vicces, igen, az emberek fejében egyáltalán nincs meg a hangmérnök, mint létező, alkotó ember. Pedig a munkafolyamat végén van, ő rakja össze a végső „művet”, amivel napokat, heteket egy egész stáb dolgozott. Én már csak nevetek, amikor rendszeresen levágóznak. Először is rakjunk rendet a hangmérnökségben. Pont úgy, ahogy van mondjuk az orvos vagy a tanár – no de milyen orvos, milyen tanár? A hangmérnök is szakosodik, például egy szinkron hangi munkafolyamata merőben más, mint mondjuk egy koncert hangosítása.

Tehát az én esetemben hangmérnöknek lenni azt jelenti, hogy hűen adaptáljam az eredeti film hangi világát. Ez egy reprodukciós munka, ami sokszor nehezebb, mint kitalálni valamit a semmiből. Nekem azt kell kitalálnom, hogy mit talált ki eredetileg a film hangmérnöke. Akkor végzek jó munkát, ha észre sem veszik, amit csináltam.

Mert akkor nem vontam el a figyelmet a film cselekményéről. Mint ahogy sajnos van rá precedens, hogy a kolléga nem ügyel arra, hogy érthető legyen a magyar dialóg, vagy netán le kellene halkítani a zenét vagy effekteket, esetleg a dialógot felhangosítani, mert az valóban zavaró.

A gyakorlatban először is egy filmhez alakul egy stáb. Gyártásvezető, dramaturg (aki lefordítja a filmet), vágó, hangmérnök és szinkronrendező. Elsődleges feladatom, hogy felvegyem, rögzítsem a magyar hangot, amit a vágó szinkronba vág. Utána elvonulok egy keverőhelyiségbe és belevetem magam a film világába. A magyar dialógot megfelelő akusztikai környezetbe helyezve összekeverem az úgynevezett nemzetközivel (ami a teljes film, kivéve az eredeti dialóg). Így lesz a végén magyarul egy film. A valóság persze ennél sokkal sokoldalúbb, szélesebb spektrumú embert kíván.

Tóth Péter Ákos átveszi az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a 2021-es Szinkronünnep és Díjátadó Gálán az Év hangmérnöke díjat
A nap minden pillanatában ott kell lenni, figyelni, sokszor pszichológus vagy, tanító, barát, a mindent megoldó. Olyan nem létezhet, hogy „nem tudom”.

Az a jó, ha érzed a színészt, aki éppen a csúcsforgalom, vagy színházi próba feszültségéből lépett be hozzád a stúdióba, és már hősszerelmes vagy háborús sebesült a mikrofonom előtt. Ennyi év és rutin után már tudom a mozdulatokból, pillantásokból, csendből, hogy mit kell tennem: felvétel, vagy várjak, vagy még egy próba, nézzük meg még egyszer, mert bonyolult a jelenet. Az én életemben nincsen átlagos nap, és biztosan állíthatom, hogy egy ördög létezik, a „technika ördöge”!

- Kikkel a legnehezebb együtt dolgozni?

- Ilyen kaszt nincs. Mert lehet valaki tehetséges, gyors, ügyes a stúdióban, ha például emberileg nem alázatos. Vagy idősebb már, és nem pörög úgy a nyelve vagy az agya, de mivel a maximumot akarjuk mindig kihozni, ekkor bizony megizzadunk. Régebben, mikor még a mikrofon előtt több színész egyszerre szerepelt, ahogy egy-egy jelenet megkívánta, volt egy film, amiben ez a pár színész mind idős volt. Már a szövegpéldány gondot okozott: az egyiknek olvasó szemüveg kellett, a másik erre sztoriba vágott, hogy neki még nem kell, a harmadik otthon hagyta a bifokálist. Mire befókuszálták a szövegüket, addigra az egyik elfáradt, a másiknak gyógyszert kellett bevennie, a harmadik nem is tudta, hogy lement két próba. Imádnivalók, kilátástalannak tűnik haladni a munkával. Aztán a végére mindig zseniálisan összeáll.

Vagy a gyerekek. Vannak kicsik, akik olvasni sem tudnak. Szavanként vesszük fel, a rendező elmondja, mit kell mondani, és ha meg tudja jegyezni, akkor sem biztos, hogy jó ritmusban, jó hangsúllyal mondja.

A gyerekek nem tudják imitálni a nevetést és a sírást sem. Valami mekegés-félét produkálnak mindkét esetben. Arról már nem is beszélek, ha beszéd közben, a szavakat nevetve vagy sírva kell előadni. Az ő világuk nem kész erre. Volt olyan, hogy beküldtem a rendezőt, hogy felvétel alatt csikizze meg a gyereket.

Az egyik legkreatívabb feladatom pedig az volt, amikor a rezgős vízágyon beszélő eredeti gyerekszínészeket kellett reprodukálni, legalábbis ami a felvételi oldalt illeti. Már mindent megpróbáltunk, de sehogy sem tudtak a mikrofon előtt állva, hihető hangot kiadni. Nem volt más megoldás, mint hogy a felvétel során a rendező kellő finomsággal, de hatékonysággal ütögette a kis színészünk hátát a szöveg elmondása alatt.

- Gondolom akadtak még bőven olyan helyzetek, amelyek spontán vagy alternatív megoldást kívántak…

- Furcsa ez különben, mert mindig az igényesség hozza magával. Például a Blöff című filmben Brad Pitt figurája egy furcsa cigány akcentust hozott. Simán rábízhattuk volna egy magyar színészre, de a szinkronrendezőnk kihívást látott ebben, és egy építkezésről odahívott egy autentikus cigányembert, akinek a szöveget felolvastuk és kértük, hogy mondja el saját szavaival. Szegény azt sem tudta, hogy hol van és mit is kérünk, de nagyot dobott a magyar szinkronon. Végeredményben kultikussá vált, főleg a fiatalabbik generációnak.

Volt olyan is, hogy egy démonos filmet kevertem: egy adott pillanatban a filmben szereplő gyerekből a gonosz szólalt meg. A gyerekszínészünk tisztességgel elmondta magyarul, ami a gyakorlatban sokszor elég is, mert egy ún. pitch plug-in effekttel le tudom mélyíteni félelmetesre. De nem tetszett a végeredmény, úgyhogy nem volt más megoldásom, minthogy én magam mondtam fel kellően gonoszul. A mélyítő effekttel senki meg nem mondta, hogy én voltam – félelmetes.

Még egy eset maradt meg bennem, amikor a maffia a lábánál fogva lógatta főszereplőnket, és úgy válaszolgatott a halálos fenyegetésekre. A mikrofon előtt állva a szinkronszínész kiválóan megoldotta a feladatot, de visszahallgatva valami hiányzott. Az a valami, ami a fejjel lefelé lógatott ember rekeszizmát préseli. Lógatni nem volt lehetőség, de székekre fektetve, a fejét hátrabillentve már közelített a tökéleteshez. Persze ehhez a rendhagyó felvételhez a színész fanatizmusa is kellett.

- A munkád része, hogy ismert emberek vesznek körbe. Voltak szélsőségesen negatív vagy pozitív élményeid sztárokkal?

- Mivel mi, a szakma, a művészvilág egy család vagyunk, ezért a sztár köztünk nem sztár – a megszokott vagy inkább megkívánt formájában –, hanem ember. Ott szokott kezdődni a baj, ha valaki ezt elfelejti. De a művészek között eltöltött 38 évem alatt talán kétszer volt ilyen negatív élményem. Alapvetően, bármilyen furcsa is, hozzánk a szinkronba sokszor úgy érzem, hogy „hazajönnek” a színészek. Elmesélik mi történt velük, a csekket be kéne fizetni, eladná az autóját, receptet cserélünk, ki volt hülye vagy jófej, jaj a gyerekére vigyázzunk egy kicsit, mert két órára el kell mennie. Semmi terhet, ami netán a sztárságával járna, nem aggatunk rájuk. Nekem az egész munkásságom, általuk is, egy hatalmas pozitív élmény. Szeretem is őket, a sztárokat és a kisebb szerepekben mozgókat is, mert mondom, emberek mind. Egyformák. Nyilván tehetségben és élethelyzetben nem, de szerencsére ez nálunk nem előjog.

A Wall Street farkasának szinkronját találták a legjobbnak a 2014-es Debreceni Szinkronszemlén (Dóczy Orsolya volt a film szinkronrendezője, Tóth Péter Ákos pedig a hangmérnöke)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

Kiderült, ki Magyarország legnagyobb vasútrajongója

A Vasúttörténeti Park Orient csarnokában tartották a Nagy Vasúti Kvíz döntőjét, ahol magyar és nemzetközi vasúttörténelemről és kulturális témákból összeállított kérdéssor várta azt a 10 vasútrajongót, akik a júliusi online elődöntőn jutottak tovább.

Link másolása

hirdetés

A Dunakeszi Járműjavító és a TMH Hungary a 2021-es Európai Vasút Éve alkalmából szervezett A Nagy Vasúti Kvíz döntőjének első részében, a játékosoknak 20 feladványból álló, vasúti szakemberek által összeállított kérdéssorra kellett válaszolniuk, a legtöbb helyes választ adó két versenyzőre pedig ezek után újabb vasúti tudást mérő kör várt. Itt a felkészültség mellett a gyorsaság is számított, hiszen pontot az első helyes megfejtés ért. A szakmai zsűri tagjai Isabelle Tourancheau, a THM International munkatársa, Fejes Antal a Vasúttörténeti Park muzeológusa és Wein András, a Dunakeszi Járműjavító ügyvezető igazgatója voltak.

„Régóta szerettük volna összehozni a legnagyobb tudással rendelkező vasútrajongókat, erre kiváló alkalmat nyújtott az Európai Vasút Éve. Elképesztő vasúti tudás gyűlt össze szombaton ezen a különlegesen szép helyszínen, igyekeztünk izgalmas kérdéssorokkal készülni, és egy igazán szakmai, mégis szórakoztató eseményen kiválasztani Magyarország legnagyobb vasúti rajongóját” – mondta el Wein András.

Az ország legnagyobb vasútrajongója címet végül, Szánthó Áron magabiztosan nyerte el. Főnyereménye egy utazás Szentpétervárra, ahol megtekintheti a világ egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkező helyi vasúti múzeumot is. A második helyezett Panyik-Tóth János egy éves családi belépőt nyert a Vasúttörténeti Parkba, a harmadik legmagasabb pontszámot elérő Fábián Attila Balázs pedig a MÁV Railtours Kft. egynapos útját kapta elismerésül.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: