hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Adta magát, hogy ide egy szórakozóhelyet kell összehozni – interjú a MONYO Land megálmodóival

Idén nyitott ki a MONYO Land, ahol a hazai zenei színtér java megfordult a nyáron.
Milbich József - szmo.hu
2021. november 17.


Link másolása

hirdetés

A MONYO eredetileg kisüzemi sörökben utazott, idén viszont kinyitották a MONYO Landet a főzde udvarában, ami egy szabadtéri koncerthelyszín. Németh Antallal, a MONYO alapítójával és Veres Péterrel a MONYO rendezvényszervezőjével beszélgettünk.

– Hogyan jut el egy sörfőzde oda, hogy nyisson egy ekkora koncerthelyszínt?

Anti: Az emberek söröznek koncerten, és volt helyünk. Illetve Vepe foglalkozott már ilyesmivel előtte is, adta magát a dolog.

Vepe: Igazából van összefüggés a sörök és a szórakozóhely felvevőpiaca között. Alapvetően az új üzem adottsága volt ez a nagy kert. Egyébként nem volt szempont a helyszínválasztásnál, hogy rendezvényhelyszín lehessen a kertjében, de már a költözésünk előtt felmerült a kérdés, hogy mit kezdünk majd itt. Ahogy Anti is mondta, adta magát, hogy ide egy szórakozóhelyet kell összehozni.

Kép: MONYO Land/Facebook

Milyennek gondoltátok és ahhoz képest milyennek éltétek meg ezt az első koncertszezont?

hirdetés

Vepe: Alapvetően, mikor elkezdtük tervezni az egész helyszínt, már akkor tudtuk, hogy egy nagyon nehéz időszakba kezdünk bele. Ugye akkor már javában tartott a covid első, második hulláma, és pontosan tudtuk, hogy a szórakozóhelyek azok, amik az egyik legerősebb korlátozást kapják a tömegrendezvények mellett. Egyáltalán nem tudtuk, hogy mi lesz ennek a kifutása, meddig tart, tavaly nyáron még azért viszonylag keveset lehetett tudni a vírusról. Most se pontosan tudjuk, mi lesz, de akkor még ennyire se tudtuk, hogy ez egy féléves, egyéves, örökre velünk élő dolog. Tavaly egy kicsit optimistábbak voltunk és úgy voltunk vele, hogy ezen a nyáron már csak hírből emlékszünk majd a vírusra. Ez a számításunk nem jött be, többször el kellett tolnunk a nyitás időpontját is. A helyszín 90 százalékosan készen állt már hónapokkal a nyitás előtt, és vártuk azt, hogy el tudjuk kezdeni. Folyamatos kommunikációban voltunk a zenekarokkal, pakolgattuk át a dátumokat, és gyakorlatilag hat-hét héttel később az eredetileg tervezett nyitástól tudtunk megnyitni.

Ez volt talán az egyik legnagyobb bizonytalansági faktor az évünkben, terveztünk bizonyos koncertszámmal, programmal, struktúrával, amit amikor elkezdtük tervezni, fogalmunk sem volt, hogy mennyire fogjuk tudni tartani. Végül kvázi napról napra kellett frissíteni a terveinket, és hatalmas ovációval fogadtuk, amikor bejelentették, hogy engedik a tömegrendezvényeket. A védettségi igazolvány működését se tudtuk még akkor, amikor elkezdtünk szervezkedni. Nyilván a zenés-táncos rendezvényeket védettségi igazolvánnyal lehetett látogatni az egész szezonban. Ez is szűrte a közönséget, és ez is egy olyan tényező volt, amivel előre nem tudtunk számolni.

– Külső szemlélőként nézve elég durva, hogy a hazai zenekarok legjavát felvonultattátok teljesen új helyszínként. Mi a siker titka szerintetek?

Anti: Abszolút sikeresnek tartjuk, és hogy mi a siker titka?

Vepe: Hogy hiszünk benne.

Anti: Igen. Tényleg nagyon sok embert elértünk, akik kilátogattak hozzánk, a vendégek elégedettek voltak, a zenekarok is megszerették a helyet. Alapvetően tök sikeres volt, a közönség várja a következő évet is, a zenekarok is. Vélhetően a következő évben még több ember fog kilátogatni hozzánk, ahogy épül föl a hely. Mi is készülünk egy csomó mindennel a következő szezonra, amiket most még nem akarunk elárulni, de megpróbáljuk a koncertek mellett kiegészíteni a helyszínt egy csomó dologgal, hogy még szerethetőbb legyen, nagyjából ez a sztori.

Kép: MONYO Land/Facebook

Vepe: Azzal talán nem árulunk el nagy titkot, hogy az eredeti terveinkkel szemben igazából a szezonnak a legvégére kaptuk meg a kertnek a hátsó felét, ugye a füves részt. Most már tisztán látszik, hogy jövőre ez az egész szezonban rendelkezésünkre fog állni. Az idei szezonban a koncerthelyszínt tudtuk hasznosítani, jövőre ennél nagyjából kétszer nagyobb területet és a szabadidős tevékenységeknek is kedvező területeket is fogunk tudni használni.

– Miben nyilvánul meg az, hogy hisztek benne?

Vepe: Ez gyakorlatilag egy szerelem projekt. Itt nagyok a befektetett energiák, jó a hozzáállása mindenkinek. Tehát ez nem csak egy munkahely, ahova bejárunk, és leüljük a nyolc óránkat és hazamegyünk. Itt együtt lélegzünk a projekttel, projektként tekintünk rá, és így tényleg az életünk részévé válik, és nem egy gyári munkásként jövünk és megcsináljuk, hanem tényleg minden résztvevő, aki ezen dolgozik, nagyon magáénak érzi ezt a dolgot.

– Voltak nehézségeitek a nyár során? Egyről tudok, amikor 17 lakó miatt fel kellett függesztenetek a koncerteket egy időre.

Vepe: Kapcsolatban vagyunk a legtöbb nagy, szabadtéri rendezvény helyszínnel. Mindenkinek vannak kisebb-nagyobb súrlódásai a környéken élőkkel. Nekünk ez az első szezonunk volt, váratlanul érkeztünk valószínűleg a környéken élőkhöz. Azt azért látni kell, hogy mi nagyon konstruktívan, rögtön az első panaszok után azonnal összehívtunk egy lakossági fórumot, leültünk a környéken élőkkel megbeszélni, hogy tudunk enyhíteni a kellemetlenségeken, mivel tudjuk őket segíteni, ezen kívül milyen előnyei lehet számukra annak, hogy itt van ez a rendezvényhelyszín.

Illetve a koncerteket minden esetben befejeztük este 10 óráig, tehát itt nem egy egész estés zajszennyezésről van szó.

Nyilván az is benne van, hogy pont egy pandémiás időszak végén érkeztünk, nyitottunk meg, amikor kisebb volt a forgalom, kevesebb autó, vonat és repülő járt erre. Gyakorlatilag a zajméréseinken az összes ezek közül nagyobb értéket mutatott, mint a mi zajkibocsátásunk, tehát normál esetben mi vagyunk a legcsendesebbek a környéken. Végül másodfokon a budapesti kormányhivatal határozott, és elutasította ezt a kérésüket, úgyhogy két hét után újra tudtunk nyitni. Jogilag mindig minden kritériumnak megfeleltünk, az összes zajhatár értéket betartottunk, a koncertek befejeződtek három perccel tíz óra előtt.

– Most, hogy lezárult a szezon, mit terveztek csinálni a hellyel? 

Anti: A külső helyszínnel nem nagyon tudunk, merthogy hideg van, viszont most is épül a taproom.

Vepe: Vannak azért titkos terveim a külső helyszínnel is, de azt majd meglátjuk, milyen lehetőségeik lesznek.

Anti: Van egy taproomunk, ahol szeretnénk tarteni céges rendezvényeket, karácsonyi rendezvényeket, főzdetúrát.

– Idén télen el is indul a főzdetúra és a rendezvényhelyszín?

Anti: Igen, még csak egy ilyen popup jelleggel, nem a végső tervek alapján, de igen, szeretnénk elindítani.

Kép: MONYO Brewing Co./Facebook

– Mondtátok, hogy nem akartok beszélni konkrét dolgokról, azt viszont elárulhatjátok, hogy külföldi zenekarokat terveztek-e jövőre?

Vepe: Az iparágnak ez a része még mindig viszonylag bezárkózott. Csomó zenekar van, aki már utazik, tervezünk is külföldi zenekarokat, de konkrét megkereséseink még nem voltak. A nagyobb menedzsmentek azért még óvatosan tapogatóznak a turnék iránt. Nagyobb külföldi nevekhez azért mi kis rendezvényhelyszín vagyunk. Az lehet az esélyünk, hogyha szerveződik egy nagyobb európai turné egy zenekarnak, és annak egy állomásaként be tudunk csatlakozni. De úgy látom, hogy ezek a trendek még azért óvatosan éledeznek külföldön is. A fesztiválokra már utazgatnak a külföldi zenekarok, egy-egy nagyobb aréna-koncert jellegű dologra a legnagyobbak megindulnak. A közepes méretű zenekarok azért európai turné szervezésbe nem nagyon mertek még belekezdeni. A terveink között szerepel, de hogy ez jövő nyáron vagy egy szezonnal később fog megtörténni, ez részben rajtunk is múlik, meg részben azon is, hogy az iparág hogy tér magához.

Már folynak a tárgyalások a jövő évi időpontokról. Sőt, van egy-két rendezvényhelyszín, akinek már bejelentett dátumai is vannak a jövő évre. Nekünk nincsenek, de az év elejére eldőlnek, hogy a fődátumokon nagyjából mik lesznek. Nyilván egy-egy kisebb lyukat be lehet még tömni később is, viszont a nagy részét most kell megszerveznünk, mert ha mondjuk teljesen eltűnik a covid április közepén, ott már gyakorlatilag nincsen mozgásterünk arra, hogy reagáljunk erre. Úgyhogy most a következő néhány hétben, egy-két hónapban meglátjuk a jövő évi program vázát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
Évek után újra bejutott egy magyar diák a Yale-re
A világ egyik legnevesebb egyetemére csaknem 47 ezren jelentkeztek tavaly, de kevesebb mint 5 százalékukat vették fel.
Címkép: m0229/Flickr - szmo.hu
2021. december 18.


Link másolása

hirdetés

"Tavaly végzett, hatosztályos képzésünket befejezett diákunk, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re" – közölte Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium.

"Sok év munkája van ebben, több száz óra jelentkezéssel töltött idő, kudarcok, de végül mindez beért. A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98 százalékos ösztöndíjat is sikerült elnyernem, ami a jövő évre 86 300 dollárt jelent" - kommentálta a hírt Dörnyei Bendegúz Facebook-bejegyzésben.

A Telex telefonon elérte a diákot, aki azt nyilatkozta, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Dörnyei 2017 óta a második magyar, akit felvettek a neves amerikai egyetemre.

A négyéves képzés költségeinek szinte egészét fedezi az egyetem, legkorábban jövő ősszel kezdi meg a tanulmányait. Elmondása szerint azért választotta a Yale-t, mert rugalmas az oktatási rendszere.

"Egyéves alapképzés után ráérek eldönteni, hogy milyen szakon tanuljak tovább. Ráadásul további ambíciókat sem kell feladni, mert amellett, hogy nagyon támogatják a kiteljesedést a fő szakirányban, mellette akár egészen más jellegű kurzusokat is fel lehet venni, és a hallgató ahhoz is megkap minden erőforrást" - mondta.

Hozzátette: az egyetemen nem csak a kiváló tanulmányi eredményt várják el, hanem arra is kíváncsiak a felvételi során, hogy a diákoknak mi az értékrendje és mennyire tudják azt jól megfogalmazni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
Cápák között: Közel 750 milliót ígértek a Cápák a kutatónak, aki stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni
Az RTL Klub üzleti showműsorának történelmében még sohasem ajánlottak ekkora összeget senki ötletéért. Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

Link másolása

hirdetés

A Cápák között eddigi legnagyobb befektetése körvonalazódott az RTL Klub üzleti showműsorának vasárnapi adásában.

Dr. Mátyás Bence 2 millió eurós, azaz közel 750 millió forintos befektetési igényével érkezett a Cápákhoz.

A kutató által képviselt vállalkozás stressztűrő növényeket és magvakat szeretne a Marsra juttatni starship űrhajókkal, hogy az emberi élethez szükséges atmoszférát megteremtse a vörös bolygón.

Dr. Mátyás Bence prezentációjában elmondta, ehhez azonban olyan eszközökre is szükség van, amik a növények állapotát figyelik, így hamarabb észreveszik, ha valami nincs rendben velük, minthogy annak látható jelei lennének.

Az űrbizniszben végül három Cápa is lehetőséget látott.

hirdetés
Moldován András, Balogh Péter és Balogh Levente fejenként 500 ezer euróval, több mint 180 millió forinttal terveznek részt venni az üzletben, továbbá a fennmaradó 500 ezer euro előteremtésére is keresnek megoldást.

Balogh Péter a Cápák között Facebook-oldalán egy kommentben azt írta: "Az eddigi legnagyobb tét a műsorban. Igyekszem mindent elolvasni a témában".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Egyedülálló, szimultán életmentő műtétet hajtottak végre egy 85 éves férfin szegedi orvosok
Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.
Fotó: SZTE SZAOK - szmo.hu
2021. december 20.


Link másolása

hirdetés

Egy 85 éves férfi beteg életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg a Szegedi Tudományegyetem orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban. Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna a beteg. Világszinten is komoly hatása lehet az eredménynek.

Két önmagában sem túl gyakori, előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető betegséget diagnosztizáltak a férfinél. Az SZTE orvosai történelmi jelentőségű sikerrel végezték el a szimultán műtétet

- írják a közleményben.

Transzkatéteres aorta billentyű beültetést (TAVI) és hasi aorta aneurysma fedett stenttel való stentelését (EVAR) hajtotta végre a Szegedi Tudományegyetem kardio-vaszkuláris hibrid munkacsoportja. A Dr. Ruzsa Zoltán, Dr. Szűcsborús Tamás kardiológusok és Dr. Palásthy Zsolt, Dr. Nyilas Áron érsebészek által végzett beavatkozás számottevően csökkenti a megterhelést és a szövődmények kockázatát is.

Világviszonylatban is csupán néhány – a mostanihoz hasonló – esetismertetést közöltek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek.

"A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az intervenciós kardiológiai és az érsebészeti munkacsoportok szoros együttműködése révén került sor a műtétre. Az előkészületek során végzett sürgős kardiológiai vizsgálat olyan súlyos aorta billentyű megbetegedést igazolt, amely önmagában is műtéti javallatot képezett. Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a kardiológiai munkacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt" – mondta Dr. Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvos.

A szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

hirdetés

"A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. A TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik. Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást, a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást" – emelte ki Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja.

A Szegedi Tudományegyetemen a társszakmák munkacsoportjainak magasszintű együttműködése figyelhető meg.

"A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait. 85 éves páciensünk számára ez bizonyosan vállalhatatlan lett volna. Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette" – mondta el Dr. Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvos.

Világszinten is komoly hatása lehet a most elvégzett műtétnek, mivel egy olyan speciális helyzetet oldottak meg a szegedi orvosok, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva, más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető.

"A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai. Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén" – nyilatkozta Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője.

A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés
Negyedszer lett Guinness-rekorder a dinnyési Várpark – megmutatjuk az újdonságokat is
Sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból – kőből és fából – elkészítve.

Link másolása

hirdetés

Évek óta kísérjük figyelemmel a Velencei-tó mellett, Dinnyésen található Várpark fejlődését és sikereit. Alekszi Zoltán nem mindennapi birodalma folyamatosan bővül és újabb meglepetésekkel szolgál. A Várpark megálmodója és megvalósítója minden betérő látogatót nagy szeretettel fogad és lelkesen mesél a várak és a park történetéről.

A fővárosból vidékre költözött, a minivárak építésének titkát menet közben elsajátító „várkapitány” munkáját eddig már három Guinness-rekord oklevéllel is elismerték. Mikor nemrégiben újra felhívott, sejtettem, hogy újabb jó hírt hallhatok. Nem csalódtam, Zoltán ugyanis arról számolt be, hogy

negyedik alkalommal is világrekorder lett.

Az erről szóló tanúsítványt a napokban kapta kézhez, és a Szeretlek Magyarországnak mutatja meg először.

A mostani díj azt igazolja, hogy

sehol máshol nem található ilyen vármakett-park, ahol 44 régi építmény áll, a kornak megfelelő építőanyagokból - kőből és fából - elkészítve.

hirdetés

Az új várak, amelyekkel a park bővült:

Léta vára

Az Erdélyben, Torda-Aranyos vármegyében, Magyarlétán állt vár, a „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda irányítása alatt állt. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. Több tulajdonosa is volt, többek között Corvin János, majd Balassa Menyhért birtoka lett. A 16. században Balassa szembeszállt János Zsigmond fejedelemmel, aki megostromolta a várat. Ekkor a várőrség fellázadt és a várat feladták. Mikor a fejedelem csapatai bevonultak a várba, a föld alatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott. Ötven katona és parancsnokuk veszett oda. A romos építményt Ghiczy János kormányzó helyreállította, így róla nevezték el Géczi-várnak. Utána is több tulajdonos váltotta egymást, míg végül, a feltételezések szerint 1711 után lerombolták. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharcot követő szatmári béke után robbanthatták fel, hasonlóan az ország sok más várához.

Diód Vára

Az Erdélyben, Alsó-Fehér vármegyében, Diódon állt vár elődjét a Diódi család építette a 13. század második felében. Később 1445 körül Hunyadi János megerősítette az építményt, amit 1562-ben János Zsigmond ostromolt meg, és végül leromboltatta a várat.

Breáza vára

A feltáráskor előkerült leletek szerint a várat egy dák vár helyén emelték a 13-14. században szintén Erdélyben, Fogaras vármegyében, Breázában. A legenda szerint Radu Negru havasalföldi államalapító építette. Valószínűleg a 15. században kezdett el lepusztulni az épület.

Bágy vára

Keveset tudni az Erdélyben, Udvarhely vármegyében, Bágyon állt várról. Keletkezését 1662-re teszik, a pusztulásának okai nem ismertek. A vár az 856 méter magas Várhegyen épült fel a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások elleni védelemre. Hat bástyáját egy-egy falu építette és egyben az ő menedékhelyük is volt. Mindegyik a saját faluja felé nézett, így megfigyelhették a térséget. Vész – ellenség vagy tűz – esetén figyelmezették a környéken élőket. A várat a feljegyzések szerint nem ostromolták, az elhagyott épület köveit a falu házainak építéséhez használták fel.

Székesfehérvár, Fekete-hegy vára

Az Árpád-kori erődítmény a leírásokban nem szerepelt. Ám 1988-89-ben egy terepbejáráson találták meg nyomait a régészek. A szakértők szerint a régen mocsaras, sík területen álló vár földsánca 90 centiméterre emelkedett ki, melyet egy 40 méter átmérőjű árok vett körül. A vár 29-30 méteres, az árka 4-6 méter széles lehetett, mely a bejáratot kivéve, kör alakban fogta körbe az építményt. Az épület nyomait nem találták meg, és a pontos építési módot is homály fedi, ezért a dinnyési palánkvár boronafallal épült fel.

Zoltán már korábban elmesélte, hogy nagy vágya, hogy 70 várat építsen fel a kertjében. A rá jellemző alapossággal, szisztematikusan előkészít mindent. Utánajár a vár történetének, régészekkel beszél, ásatásokra jár, átnézi a fellelhető dokumentumokat. Megkeresi a korhű anyagokat, és utána áll neki a munkának. Emellett a Várparkban Skanzent is épített és több más érdekességgel is találkozhatnak a látogatók. A jövőről is beszélgettünk, annyit már elárulhatunk, hogy idén egy szenzációval készül, amelyhez foghatót nemigen találni sehol máshol.

A Várparkról és Skanzenről bővebb információk ITT olvashatók.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: