News here

SIKERSZTORIK
A Rovatból

A Maty-éri kajak-kenu versenyek „hangja” az olimpián bíráskodik

Weixl Mónika élete a sportág, bíróként Tokióban érhetett fel a csúcsra.
Gallai Péter interjúja a www.duol.hu oldalon, Címkép: Szabóné Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap - szmo.hu
2021. augusztus 04.


Link másolása

A dunaújvárosi sportolókon és edzőn felül van még egy helyi résztvevője a tokiói olimpiának. Ugyanúgy öt év munkája van benne, mint az előbbieknek, hogy Magyarországot képviselve ott lehet Japánban. Ő a dunaújvárosi, jelenleg Kulcson élő Weixl Mónika, aki rövid kitérőtől eltekintve csak a kajak-kenu sportágban és sportért dolgozik évtizedek óta.

A versenybíró az ötkarikás játékokon a nemzetközi szövetség delegáltjaként tevékenykedik a hétfőn kezdődött versenyeken.

A világ legnagyobb sport­eseményével kapcsolatban rendre csak a sportolók, edzők kerülnek rivaldafénybe, holott nagyon sokak munkája kell ahhoz, hogy a „show” tökéletesen és zökkenőmentesen menjen végig. Egyrészt a helyi szervezőké és önkénteseké, másrészt a szintén a világ minden pontjáról érkező további közreműködőké, akik a különböző sportágak delegáltjaiként vesznek részt a lebonyolításban. Kajak-kenuban is van egy magyar résztvevő, aki szerényen ezt nem verte nagy dobra.

– Menjünk vissza kicsit a kezdetekhez, milyen út vezetett odáig, hogy most ott van az olimpián?

– Gyerekként cseppentem bele Dunaújvárosban a sportágba, de aztán a tanulás lett a hangsúlyosabb, ezért ifjúsági korosztály után abbahagytam a versenyzést. Az ezt követő évben, húszévesen már le is tettem a hazai versenybírói vizsgát, majd 2005-ben a nemzetközit, azóta veszek részt világversenyeken is. Mellette 2003-tól 2011 végéig a Magyar Kajak-Kenu Szövetség irodavezetője és szakmai titkára voltam, de közben volt két év szünet 2004–2006 között. 2012-től 2018-ig pedig a Dunaferrben edző – ekkor csak nemzetközi színtéren bíráskodhattam –, s idén március elsejétől lettem a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapítványi titkára. Most ha összeadom, több mint harminc éve vagyok a sportágban.

– Ez azt jelenti, hogy nem akart, tudott elszakadni a közegtől, miután a versenyzést abbahagyta?

– Ez abszolút szerelem, kétszer próbáltam meg rövid ideig más területen dolgozni, de mindig rájöttem, nekem másutt nem jó, itt vagyok otthon.

– Miért pont versenybíró akart lenni?

– Hubikné Éva néni vetette fel, amikor indult egy tanfolyam, hogy vegyek részt rajta, mert szerinte alkalmas lennék rá. Letettem a vizsgát, ez volt a kezdete mindennek.

– Aztán egyszer csak tréner is lett, emlékszem, a Dunaferr évzáróin rendre meghatódva értékelte kis tanítványai munkáját. Azt is szívvel és lélekkel csinálta, ám mégis abbahagyta.

– A szövetségnél rettentő megterhelő volt a napi szintű ingázás 2010-ig Újvárosból, majd utána Kulcsról. Amikor például a 2011-es vb-t rendeztük, aludni sem jöttem haza, szóval már tudtam, váltani szeretnék, de elszakadni nem a sportágtól. Az akkori vezetőedző, Hubik András hívott a klubhoz, és ugyan már nem dolgozom itt, de mind a mai napig imádom a gyerekeimet, akik nekem azok maradtak. S látja, három éve nem edzem őket, de most, hogy szóba hozta, megint elérzékenyülök… Mégis,

úgy éreztem, nem az én utam az edzői munka, volt, ami rajtam múlt, volt, ami nem, de tudtam, hosszú távon nem csinálom, ám a gyerekek, a víz és a sportág iránti szeretetem töretlen.

– Ennek részeként folytatta versenybíróként, ami elég tág fogalom.

– Egy versenyhez, még egy kicsihez is alapból tizennégy ember kell, hogy rendben és szabályosan lemenjen. Számos pozíció van, amikor valaki levizsgázik, képesnek kell lennie az összes feladat ellátására, de a magyar és külföldi gyakorlat szerint mondjuk, ha valaki beválik indítóként, és szeretik a versenyzők, az bele tud ragadni a szerepébe.

– A hazai versenyeken többször az „égből” ismertem meg és fel a hangját, mint a szegedi pálya műsorközlője.

– 1999 óta vagyok tájékoztató, egyszerűbben műsorközlő, ebben a két évtizedben ritkán tudtam Magyarországon kiszállni abból a székből. Szokták is mondani, én vagyok a Maty-ér hangja.

Ám a 2011-es vb-n például hozzám tartozott a dopping, a szövetség részéről ezért voltam felelős. Idén már változott a helyzet, mert voltam elnök, vagy éppen célbíró is, ebből a szempontból változatosabb lett az év.

– Miként választották ki, az olimpián éppen milyen csapat vesz részt, s ebbe hogyan került bele?

– Nemzetközi versenyen értelemszerűen nemzetközi versenybíró működhet, és a japánoknak nincs ennyi és ilyen képesítésű emberük. Nálunk is számos országból érkeztek bírók, a csapat a nemzetközi kajak-kenu szövetség égisze alá tartozik.

Ami pedig a kiválasztást illeti, ez úgy néz ki, mint a sportolók esetében, hogy egy olimpiai ciklust kell teljesíteni. Magyarul azok kapnak meghívást, akik ezen idő alatt minden világversenyen ott voltak, dolgoztak, ez egy íratlan szabály. Így próbálják meg ugyanazt a gárdát együtt tartani arra a négy, azaz most öt esztendőre. Azokból az emberekből választanak, akiket a nemzeti, így a magyar szövetség is delegál minden év végéig a következő esztendőre. Ezeket összesítik, a húsz helyre mondjuk van százhúsz jelentkező, s közülük választanak.

Ebben a ciklusban a felnőtt vb-kre mindig engem delegáltak Magyarországról, és mindig be is kerültem a csapatba, aminek eredményeként ez a megtiszteltetés ért. Most előindító vagyok, nem választhattam, ezt a szerepet kaptam, ami az angol megfelelő nem pontos fordítása, de ebben a pozícióban dolgoztam a tesztversenyen is, amit két éve ugyanitt rendeztek. Egyébként nem mindenki jön a sportágból, sokan civilben teljesen mást csinálnak – ügyvéd, légiutas-kísérő, tanár –, de abban az időben csak és kizárólag a kajak-kenu sportért tevékenykednek.

– Mi a feladata Tokióban?

– Egy katamaránból a rajtvonal előtti százméteres területért felelünk a kollégámmal.

Ide a futam előtt három perccel még nem evezhetnek be a versenyzők, hogy a vízfelület hullámmentes maradjon. Ügyelünk arra, hogy mindenki betartsa a szabályokat, aztán, hogy szépen egyvonalban felsorakozzanak a hajók a rajt előtt, és persze, amikor a rajtgépbe beállnak a versenyzők, mindenki a megfelelő módon a csizmába illessze a hajó orrát. Ellenőrizzük, mindenki a megfelelő helyen van a hajóban és a megadott ember ül, térdel-e ott, a rajtszámokat, a felszerelést. Amíg ez a procedúra tart, piros zászlót emelünk a magasba, ha minden rendben, jöhet a fehér és az indítóbíró startjele.

– Akkor hasonló sikerként élte meg, hogy elért a csúcsra, kijutott az olimpiára, mint egy versenyző?

– Minket is mindig megfigyelnek, értékelnek, tehát meg kell felelni az elvárásoknak. Igen, mondhatjuk, megdolgoztam érte, persze nem annyit, mint egy sportoló, korántsem akkora az érdemem, de nagyon boldog vagyok, hogy elértem ezt. A versenybíráskodásban ennél följebb már nincs. Azért nekem pici előnyöm lehetett abból, hogy a magyar kajak-kenu sport nagyon sikeres, és ezt a jelölésnél igyekeznek figyelembe venni. Persze, ha nem teljesítem az elvárásokat, akkor a magyarságom ehhez kevés lett volna.

– Magyar és külföldi sztárok sokasága veszi körül ilyenkor önöket, ami azért nem újdonság.

– Általánosságban mindig azt szoktam mondani, ami mindenre érthető, hogy engem, remélem, érthető amit mondok, nem az érdekel, valaki hányszoros olimpiai bajnok, hanem egyébként milyen ember. Nem tudok automatikusan fejet hajtani valaki előtt, mert elért valamit, szerintem például egy orvos előtt is ugyanúgy meg kell hajolni, pedig nem lett aranyérmes.

Természetesen minden tiszteletem azoknak, akik egyáltalán kijutnak, a győzteseknek meg pláne. Mondjuk azok sem dolgoztak kevesebbet, akik másodikak lettek, vagy az utolsók, főleg, hogy nélkülük nincsenek elsők sem.

Egyébként nagyon kedvelem a sportolókat és az edzőket, persze, itt is van sokféle típus, kedvesebb vagy éppen morcosabb, zárkózottabb.

– A katamaránban ülve, amikor a magyarok érkeznek a rajthoz, akkor lehet, szabad mondani nekik pár biztató szót?

– Alapvetően, mint előindító nem kommunikálok a versenyzőkkel, annyit mondhatok: fordulj meg, rossz pályán vagy, kérlek, menj arrébb.

Egy olimpián annyira fókuszáltak a versenyzők, ha én valami olyasmit mondok, ami nem szorosan kötődik a futamhoz, akkor lehet meg sem hallja, vagy éppen kizökkentem a koncentrálásból.

Ebből a szempontból abszolút tisztelem őket, legyen szó bárkiről, ezért semmilyen módon nem szeretném megzavarni. Voltam a ciklusban a vízreszállásnál is ellenőr, ott aztán tényleg közvetlen kontaktusban vagy mindenkivel, de nagyon kevés az, akivel lehet beszélni, akár csak az előfutamban is. Mindenkinek megvan a saját dolga, arra figyel.

– Azért én elég nehezen tudnám megállni, hogy akkor legalább a start után ne kiabáljak és szurkoljak honfitársaimnak.

– Nekünk ezt nem szabad,

tiltott minden megnyilvánulás, maximum magamban izgulok és elmorzsolhatok két könnycseppet, miközben szorítok lányainkért és fiainkért.

Olyan szinten vagyok minden porcikámmal a sportágban, leginkább a lelkemmel, hogy nem tudnám kivonni magam ez alól, de én most nem egy magyar, hanem egy nemzetközi bíró vagyok. Meg azért elég vicces lenne, ha azt mutatná a kamera, hogy ott ugrálok a hajóban.

– És a futamok után?

– Korábbi versenyeken volt rá példa, hogy ebédszünetben kimentem a magyar csapathoz, és akikkel szorosabb kapcsolatban vagyok, beszélgettem. Ám itt olyan szigorú biztonsági előírások vannak, hogy ez képtelenség. Teljes karantén van, a saját szobáinkat csak akkor hagyhatjuk el, amikor enni megyünk, és egyedül étkezés közben nem kell maszkot viselni. Napi tesztelés van, leadjuk az egészségügyi állapotunkról a kérdőívet, ugyanazok a követelmények vannak velünk szemben is, mint a sportolókkal. Így is nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek, s mivel az a szokás a magyar versenybírói testületnél, hogy egy ember egy olimpián szerepelhet, megpróbálom ennek minden pillanatát hasonlóan megélni.

Ha érdekel, mit tippel egy versenybíró a magyarok szereplésével kapcsolatban és mitől lesz tökéletes a munkája, az eredeti cikk végén ELOLVASHATOD!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
28 milliós jutalmat kapott a Google-től egy magyar fiú, mert talált egy súlyos biztonsági hibát
A 21 éves Schütz Dávidot kissé megváratta a Google, de végül kijavították a hibát, a fiú pedig megkapta a megérdemelt jutalmat.

Link másolása

Egy véletlennek köszönhetően sikerült felfedeznie egy súlyos biztonsági hibát a Google-nél egy magyar fiatalembernek, akit ezért a cég 28 millió forinttal jutalmazott meg. Schütz Dávid a Szegedi Napnak mesélte el, hogy érte ezt el.

Egy hosszú útról ért haza, amikor annyira le volt merülve a mobilja, hogy egy fontos üzenet közben ki is kapcsolt. Gyorsan feltette töltőre, a telefon pedig ekkor a SIM-kártya kódját kérte. Mivel a fiatal férfi háromszor is elrontotta a PIN-kódot, letiltotta a SIM-kártya, és immár a PUK-kódot kellett megadnia. Szerencsére megtalálta ezt a kódot a SIM-kártya dobozában, és miután beírta, új PIN-kódot adott meg a SIM-kártyához. Ezután azonban furcsán kezdett el viselkedni a telefonja: az ujjlenyomatot kérte bekapcsolás után, utána pedig egy fura, beragadt helyzetbe került, és úgy maradt a képernyő is. A problémát újraindítással sikerült megoldani, de felmerült benne a gyanú, hogy ez talán nem csak funkcionális hiba, hanem biztonsági problémát is okozhat.

Nem is hagyta ezt annyiban, elkezdte tüzetesebben megvizsgálni a hibát.

Feltűnt neki, hogy ha nem indítja újra a telefont és úgy állítja vissza a SIM-kártya kódját a PUK-kóddal, akkor nem lefagy a telefon, hanem feloldódik. Ezt egy régi telefonján is kipróbálta, és mivel azon is sikerült, már tudta, hogy ez egy több eszközt érintő hiba.

Ez azért veszélyes, mert bárki feloldhatja bárkinek a telefonját a feloldó kód nélkül is úgy, hogy a készülékbe helyezi a saját SIM-kártyáját, amihez tudja a PUK-kódot.

A 21 éves fiú egy óra múlva már jelezte is a hibát a Google-nek, ahol 34 percen belül be is fogadták, de csak egy hónappal később reagáltak. Akkor azt írták, hogy a hibát már más is jelezte korábban, ezért Dávid nem számított arra, hogy pénzt kap. Mivel azonban súlyosnak gondolta a hibát, többször is rákérdezett a cégnél, majd a Google mérnökei előtt, élőben is produkálta a hibát.

Végül elismerték, hogy ez valóban komoly hiba, november elején ki is javították. A szegedi fiatalnak pedig jutalmul 28 millió forintnyi jutalmat adtak.

Akinek a telefonja a "November 5, 2022" nevű biztonsági frissítést mutatja, akkor azon már nem jelentkezik ez a hiba. Ha korábbi a legutóbbi frissítés, akkor érdemes a legújabbra frissíteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
28 millió forintot kapott a Google-től egy magyar fiatal, aki felfedezett egy biztonsági hibát
Meglepően egyszerű módon törte fel képernyőzárját Dávid, az óriáscég nem volt hálátlan.
Fotó: PhotoMIX-Company / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. november 24.


Link másolása

28 millió forintot kapott a Google-tól az a 21 éves magyar fiatal, aki felfedezett egy súlyos biztonsági hibát – írja az RTL.

Schütz Dávid középiskolás kora óta foglalkozik bug bounty-val, azaz biztonsági hiba kereséssel, a legnagyobb „fogására” azonban véletlenül bukkant. Felfedezte, hogy egy meglepően egyszerű módszer segítségével fel tudja oldani a telefon képernyőzárját, anélkül, hogy tudta volna a kódot.

A hibát beküldte a Google-nek, a cég pedig 70 ezer dollárral, azaz 28 millió forinttal jutalmazta Dávidot.

Dávid minden érdeklődőt arra biztat, hogy bátran vágjon bele a bug bounty-ba, az interneten található számos ingyenesen letölthető tananyaggal ugyanis bárki elsajátíthatja a módszert, ami pénzkereseti forrásnak sem utolsó.

Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Alig ér célba a világ egyik legdurvább versenyén, már a következő kihívást nézi a legkeményebb magyar fogorvosnő
Lubics Szilvia háromgyermekes édesanya már közel húsz éve ultrafutó, és mára legendává lett a neve.

Link másolása

Lubics Szilvia 86 és fél óra alatt teljesítette a csaknem 400 kilométeres távot, ezzel pedig a női mezőny harmadik helyén végzett az amerikai Utah államban - hangzott el az RTL Fókusz című műsorában. A fogorvos és háromgyermekes édesanyának a futás már közel húsz éve az életének része, de nem gondolta volna, hogy neve legendás lesz az ultrafutók körében.

Legyen szó hőségről, havazásról, sivatagról vagy óriási hegyláncokról, a világ egyik legkeményebb futóversenye sem foghatott ki Lubics Szilvián.

383 kilométert tett meg, szinte egyhuzamban. 86 és fél órára volt szüksége ahhoz, hogy legyűrje a távot, amivel nem csak a hegycsúcsokra, hanem a dobogóra is sikerült felkapaszkodnia: a női mezőny harmadik helyén végzett.

Pedig nem a futás a hivatása: fogorvosként dolgozik és háromgyermekes édesanya. De még így is jut ideje arra, hogy fusson és ilyen emberpróbáló kihívások elé állítsa magát. Igaz, ehhez minden percét beosztja, hajnalban már edz.

Fél 9-re érek haza, szóval a délutánok eléggé húzósak, akkor vagyok a rendelőben. Így viszont a délelőtt szabad, és az erősítő edzéseket általában hajnalban, hatkor kezdődnek

– mesélte.

A többit a Fókuszban nézhetitek meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
20 éve még autókat őrzött, most a „Felelős üzletember példakép” díját kapta meg
Hajós István szerint a hiteles férfi minta legalább olyan fontos, mint a szociális segítség, ezért az új terve egy alapítvány, hogy egész évben segítse a családokat.

Link másolása

November 18-án Gránit Oroszlán Példakép Díjat, annak is a „Felelős üzletember példakép” elismerését kapta meg Hajós István, a Bastion Group ügyvezetője. A robotikai és biztonságtechnikai szakértőnek ez az első komolyabb díja, de biztos abban, hogy nem csak az üzleti életben nyújtott munkásságáért kapta, hanem a szociális és jótékonysági tevékenységért is, ami nagy hangsúlyt kap az életében.

A „Felelős üzletember példakép” olyan vállalkozók, cégvezetők, menedzserek, üzletemberek számára kialakított kategória, akik a saját szigorúan vett érdekeiken túl messze távolabb látnak és komolyan veszik, hogy felelősségük van az egész társadalommal szemben, ami nem csak szavakban, de tettekben is megnyilvánul. 2022-ben már hatodszor adták át a díjat.

A díjjal elsősorban a hétköznapok hőseit akarják kitüntetni, azokat a férfiakat, akik tetteikkel, példamutatásukkal, hitükkel, lelkesedésükkel a társadalom javát szolgálják.

A Gránit Oroszlán Példakép Díjjal a férfi minta nélkülözhetetlenségére szeretnék a fókuszt helyezni. Arra, hogy a férfi lét nem adottság vagy lehetőség, hanem értékteremtő kötelezettség is egyben.

Bedő Imre, a díj alapítója szerint „manapság a férfiak alig vannak jelen a családokban, ezért fontos, hogy kiegyensúlyozott és hiteles minták közvetítésével motiváljuk az embereket”.

„Felemelő érzés volt átvenni ezt a díjat, mert azt bizonyítja, hogy nem dolgozok hiába. Kaptam már cégektől köszönő elismeréseket, de ez most egészen más. A munkámat szép csendben csinálom a háttérben, de a segítségnyújtás másfajta feladat, vagy inkább küldetés. Már a nagyszüleimtől is ezt a neveltetést kaptam, hogy ha tudunk adjunk, mert az élet azt meghálálja. Ennek szellemében nőttem fel és mai napig ezt vallom” – mondta Hajós István, a Bastion Group ügyvezetője, robotikai és biztonságtechnikai szakértő, aki legutóbb a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház gyermekosztályának felújításával került be a hírekbe.

A kistarcsai intézmény legfiatalabb páciensei már sokkal jobb környezetben gyógyulhatnak. Hajós István cégcsoportjának és partnereinek köszönhetően több mint 800 négyzetméteres felületen festettek, pótoltak hiányzó csempéket, korszerűsítették a mosdókat és javították a termek lábazatait is.

„Amikor segítek, nem az vezérel, hogy kapjak érte valamit, csak az, hogy szerezzek valami jó élményt, legalább néhány napra. Ha csak egy kicsivel valaki ettől jobban végzi a munkáját vagy boldogabb lesz a napja, ha egy beteg ettől felvidul, már megérte” – tette hozzá az üzletember, aki most egy alapítvány elindítását is tervezi.

„Barátok és kollégák javaslatára úgy döntöttem, hogy az adományozás mostantól alapítványi kereteket ölt. Még nincs meg a neve, de a működési elve már igen. Fontos, hogy így majd más cégek is tudnak csatlakozni a segítségnyújtáshoz.

Egy olyan alapítványt szeretnék felépíteni, ahol hátrányos helyzetű családok mindennapi segítséget kaphatnak. 10 családot szeretnénk segíteni, minden hónapban egy fix összeggel, egy éven keresztül.

Az eseti adományozásoktól sem zárkózunk el, de most nem ez a fő irány. Ha legalább 100 támogató összegyűlik, akkor már 10 család jobb megélhetése biztosítva lesz” – mondta Hajós István, aki 20 éve még parkolót őrzött, ma pedig 2 milliárdos cégcsoportot irányít.

A sorozatvállalkozó, start up finanszírozásban is gondolkodik, az elmúlt években a robotika biztonsági ágába ásta bele magát: a cégével ők kezdtek elsőként biztonsági robotok alkalmazásával kísérletezni itthon, Budapesten több objektumban is tesztelik a robotokat. De vannak fertőtlenítő robotjaik, kísérleteznek recepciós és festő robotok alkalmazásával is. Borász végzettsége van, bor témájú festményeket gyűjt és rendelkezik egy kb. 1500 palackból álló különleges magángyűjteménnyel is, amelyben több ezer eurós tételek is megtalálhatóak. István ma már túl van a fiatalkori hibák időszakán, túllépett vállalkozói élete mélypontján, felállt a csőd széléről is, és tapasztalataival segíti az újabb vállalkozói generációt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: