hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„A legtöbb ember nevetett rajtunk” – A koronavírus elleni vakcina feltalálásának filmbe illő története

Mikor kiderült, hogy működik a vakcina, Karikó Katalin örömében egyedül megevett egy egész zacskó Goobers mogyorós csokit.
hirdetés

Magyarországon nőtt fel, egy hentes lányaként. Tudós akart lenni, pedig sosem találkozott eggyel sem. A 20-as éveiben az Egyesült Államokba költözött, de évtizedeken keresztül nem talált állandó munkát – írja a New York Times, amely terjedelmes portrécikket közölt Karikó Katalinról.

A 66 éves Dr. Karikó Katalint, akit kollégái csak Katinak hívnak, sokan a Nobel-díj esélyesének tartják. Karikó egész karrierjét az mRNS kutatásának szentelte – ez a genetikai kód új fehérjék előállítására képes utasítani az egyes sejteket. Meg volt róla győződve, hogy ezzel az eljárással a szervezetben található sejtek saját magukat teszik védetté.

Karikó karrierje azonban korántsem volt zökkenőmentes. Laborból laborba vándorolt, és évi 60 ezer dollárnál sosem keresett többet.

A története sok kutató számára ismerős lehet. Ahhoz, hogy az mRNS-t kutassa, pályázati pénzeket kellett volna elnyernie, tudományos karrierje nagy részében azonban nem sokan hittek az elképzeléseiben. És nem is volt kifejezetten nagy pályázatíró.

"Amikor az elképzelésed szembemegy a konvencionális tudományos nézetekkel, nagyon nehéz kitörni" – mondta Karikó Katalinról Dr. David Langer, aki idegsebészként dolgozott együtt vele.

hirdetés
Karikó Katalin mRNS kutatása pedig határozottan unortodox volt.

Dr. Anthony Fauci amerikai járványügyi szakértő, virológus szerint az mRNS úttörő lesz számos más területen, például a HIV-fertőzés, az influenza és a malária kezelésében is.

Korábban mi is írtunk arról, Karikó Katalinék felfedezése áttételesen a HIV vakcina elkészítését is elősegítheti.

Karikó Katalin szinte minden napját a laborban töltötte. Férje, Francia Béla mondta is neki:

"Te nem dolgozni jársz oda, hanem szórakozni".

Egyszer azt is kiszámolta feleségének, hogy a végtelennek tűnő túlórák miatt Karikó nagyjából 1 dollárt keres egy óra alatt.

Karikó Katalin Kisújszálláson született. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett Ph.D. fokozatot, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni.

1985-ben, mikor az egyetemi kutatási források elapadtak, döntöttek úgy, hogy akkor két éves lányukkal, Zsuzsával (aki azóta kétszeres olimpiai bajnok evezős) Philadelphiába költöznek. A magyar szabályok szerint csak 100 dollárt vihettek magukkal, ő és a férje azonban lányuk plüssmackójában további 1200 dollárt rejtettek el.

Amikor Karikó Katalin elkezdett foglalkozni az mRNS kutatásával, az első, kisebb lépések is nagyon nehéznek, ha nem lehetetlennek tűntek. Hogyan fogják előállítani az mRNS-t egy laborban? Hogy lehet bevinni az mRNS-t a szervezet sejtjeibe?

1989-től Dr. Elliot Barnathan asszisztenseként dolgozott a Pennsylvania Egyetemen, továbbra is nehéz körülmények: alacsony fizetés mellett, pályázati pénzek nélkül.

"A legtöbb ember nevetett rajtunk" – mondta a New York Timesnak Dr. Elliot Barnathan. Mégis sikerült nekik a céljuk: az mRNS segítségével teljesen új fehérjéket kezdtek előállítani maguktól a sejtek.

"Istennek éreztem magam" – emlékezett vissza a felfedezés pillanatára Karikó Katalin.

Ekkor munkatársával tele voltak ötletekkel, a férfi azonban egy biotech cégnél helyezkedett el, így Karikó Katalin labor- és pénzügyi forrás nélkül maradt. Kis híján ott hagyta az egyetemet, ami nem igazán látott lehetőséget Karikó kutatásában, de korábbi kollégája, Dr. David Langer meggyőzte az idegsebészeti intézetet, hogy alkalmazzák a kutatót.

"Megmentett engem" - emlékezett vissza Karikó. Dr. Langer szerint azonban Karikó Katalin mentette meg őt.

Langer szerint Karikó nem az a fajta tudós, aki az adatokat arra használja fel, hogy minden áron alátámassza a feltételezéseit. "Kati zsenialitása, hogy elfogadja a kudarcot és tovább próbálkozik, olyan kérdéseket válaszol meg, amiket mások fel sem mertek tenni."

Dr. Langer elképzelése az volt, hogy az mRNS technológiával kezelhetik és megelőzhetik, hogy agyműtétek után a páciensekben vérrögök alakuljanak ki, amik gyakran stroke-ot okoznak.

Minden kísérletük kudarcba fulladt. Később Dr. Langer elhagyta az egyetemet, így Karikó Katalin ismét labor és kutatási források nélkül maradt.

Egy fénymásoló mellett találkozott véletlen Dr. Weissmannal, akinek mesélt a kutatásáról, és hogy bármire képes az mRNS-sel. Dr. Weissman elmondta Karikónak, hogy a HIV elleni vakcinán dolgozik. Karikó Katalin azt válaszolta: "Persze, az is menni fog".

A kutatásai azonban elakadtak. Petri csészében bármilyen fehérjét képesek voltak előállítani, az egér azonban megbetegedett tőle.

"Senki sem tudta, miért" - emlékezett vissza Dr. Weissman. Kiderült, hogy az immunrendszer kórokozónak nézte a befecskendezett mRNS-t, és gyulladással válaszolt.

Újabb talánnyal szembesültek: ha az emberi szervezet alapból is előállít mRNS-t, amivel szemben nem védekezik az immunrendszer, akkor miben különbözik az általuk befecskendezett mRNS?

Rájöttek, hogy az emberi szervezet által termelt mRNS összetevője a transzfer-RNS, azaz tRNS is, amelyben található a pszeudouridin-molekula. Miután Karikó Katalin és Dr. Weisman hozzáadták az mRNS-hez ezt a molekulát, az élő szervezet befogadta, sőt tízszer több fehérje előállítására késztette a sejteket.

Ez volt az egyik legfontosabb tudományos áttörés az mRNS-technológia alkalmazásában, ami számos alkalmazási területet nyitott meg.

A friss eredményekkel a zsebükben a két kutató bele is kezdett a pályázat- és publikáció írásba. Továbbra sem nyertek el azonban pályázati pénzeket, publikálni az eredményeiket pedig csak többszöri próbálkozás után tudták egy tudományos folyóiratban, kevés recepcióval.

Ők azonban nem adták fel. Majmokon végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a technológia képes vörös vérsejtek előállítására is késztetni a szervezetet. Ez a kutatókat megerősítette abban, hogy az mRNS új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztésére lehet alkalmas.

Ahelyett, hogy a vírus egy részét juttatnánk a szervezetbe a védőoltással, az orvosoknak elég lenne az mRNS-t a szervezetbe juttatni, amely a sejteket arra késztetné, hogy maguk állítsák elő a vírusnak azt a részét, amely kiválthatja az immunválaszt.

Végül az amerikai Moderna és a német BioNTech figyelt fel a munkájukra. A Pfizer a BioNTech partnere lett, és a két cég közösen finanszírozta a kutatókat.

Dr. Weissman és Dr. Karikó az mRNS alapú influenza elleni védőoltáson, valamint a Zika vírus elleni védőoltáson dolgoztak, mikor berobbant a koronavírus-járvány.

A tudományos közösség előtt már 20 éve ismert volt, hogy a koronavírus felületén fehérjetüske van, amellyel befecskendezi magát az emberi sejtbe. Ez tehát tökéletes környezetet biztosított az mRNS technológiának.

Kína 2020 januárjában ismertette a vírus génszekvenciáját. Ezt követően a BioNTech pár óra alatt, a Moderna pedig két napon belül kifejlesztette a vakcináját.

Az mRNS vakcinák az emberi testbe jutva arra késztetik a sejteket, hogy állítsák elő a koronavírus felületén megtalálható fehérjetüskét. Ez immunreakciót vált ki, a szervezet megtámadja a fehérjét és védetté válik a vírussal szemben.

A Pfizer–BioNTech tanulmányának első eredményei 2020. november 8-án jelentek meg, és igazolták, hogy erős védettséget nyújtanak a vírussal szemben.

"Ó, működik. Tudtam"

– mondta ekkor Karikó Katalin férjének.

Karikó Katalin örömében egyedül megevett egy egész zacskó Goobers mogyorós csokit. Dr. Weissman egy olasz étteremből rendelt ételt és bort, családjával ünnepelt.

"Mindig is az volt az álmom, hogy kifejlesztünk valamit, ami segít az embereknek. Most beteljesedett életem álma" – mondta Dr. Weissman.

Karikó Katalint és Dr. Weissmant december 18-án oltották be az általuk előállított vakcinával a Pennsylvania Egyetemen – a jelenlévő egészségügyi dolgozók tapsvihara közepette.

Karikó Katalin életpályája azt mutatja: nagyon kevésen múlhatott, hogy elismertté vált ez az úttörő technológia. A dolgok akár teljesen máshogy is alakulhattak volna. "Valószínűleg rengeteg olyan ember van még, mint Karikó Katalin, akik azonban elbuktak" – mondta Dr. Langer, Karikó Katalin korábbi munkatársa a New York Timesnak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Már négy hónaposan bölcsődébe adta kislányát Karikó Katalin

A világhírű kutató elmesélte azt is, hogy férjével eltérő műszakban dolgoztak, így a gyerek közvetített közöttük. De együtt mindent megoldottak.
hirdetés

Az anyaság és karrier lehetőségéről beszélt Karikó Katalin a Doktoranduszok Országos Szövetségének online rendezvényén.

Elmesélte, hogy már a terhessége idején - a radioaktív anyagokkal végzett vizsgálatok miatt - csökkentenie kellett a laboratóriumi munkát. A világhírű tudósnak a bölcsőde nagy segítséget jelentett, mikor 1978-ban megkezdte munkáját a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban doktoranduszként - írja a Szegedi Tudományegyetem Hírportálja.

"Miután megszületett a lányom, már négy hónapos korában a bölcsődébe adtam. Nagyon kedvezményes volt ez az ellátás a ’80-as évek elején. A gyermekorvos napi látogatása pedig biztonságot jelentett.

Lehetett üzenő füzetbe írni azoknak, akikre rábízta az anya a gyermekét. A dolgozó nő úgy érezhette, hogy szakértők vigyáznak a kicsire, akit közösségben helyezett el. A bölcsőde nagy segítség egy női pályán" - mondta Karikó Katalin.

Amerikában sem volt egyszerű összeegyeztetni a munkát és a családot.

"Reggel 5-6 órakor már a laboratóriumban kezdtem a napot.

hirdetés
A kislányom már második-harmadik osztályos korában tudta, hogy egyedül kell felkelnie, fel kell öltöznie. Ha a férjem az éjszakai műszakból hazajött, elvitte az iskolába. Később már egyedül ment a buszmegállóba, ahol az iskolabusz felvette. Én pedig délután mentem érte az iskolába"

– mesélte a kutató. Azt is elárulta, hogy mivel férjével különböző műszakban dolgoztak, így a lányuk "közvetített" közöttük. Sokszor kérdezték a kislányt, hogy "mit mondott apád" vagy "mit mondott anyád"? De végül közösen megoldottak mindent.

Elárulta, hogy kislánya nagyon önálló lett, de mivel egyedül öltözött, ezért "nem láttam reggelente, hogy mibe öltözik a lányom. Így aztán előfordult, hogy amikor érte mentem délután az iskolába, látom: a lyukas nadrágja van rajta. Kérdeztem: Miért ezt vetted fel az iskolába? Mert ez a kedvencem – válaszolta".

Karikó Katalin kislánya - Francia Zsuzsanna - a sportolói pályát választotta, élsportoló lett és két olimpiai aranyérmet is szerzett evezésben. A gyereke sikerei kapcsán sokáig úgy tartották számon, mint az olimpiai bajnok édesanyja.

A kutató azt is elmondta, hogy számára fontos példát mutattak szülei, akik keményen dolgoztak: "a szüleim is példaképeim voltak. Sokat dolgoztak és támogattak… Boldog gyerekkorom volt".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Nem várt siker: Curtis és Szabó Ádám klipjét Los Angelesben díjazták

Az Ez vagyok én című dalukhoz készült elképesztő látványvilágot a Los Angeles Film Awards legjobb videóklip kategóriájában díjazták.
hirdetés

A Los Angeles Film Awards legjobb videóklip kategóriában díjazta Curtis és Szabó Ádám remekét, az Ez vagyok én-t. A klip 2 hónapja debütált és már több mint kétmilliószor pörgették a YouTubeon.

Február végén robbant be a két előadó kollaborációja, amely barátságuknak is himnusza is egyben.

A klip elképesztő látványvilággal érkezett, ami nem is meglepő, hiszen a videón már összeszokott stáb dolgozott. A mesteri anyagot Jimy J. Hollywood rendezte, a srácok pedig annyira parádésan alakítottak, hogy emellett még az Egyesült Államokban sem tudtak szó nélkül elmenni.

„Amikor először meghallgattam a dalt rögtön megfogott a mondanivalója, hogy a barátság mennyire fontos dolog Ádi és Curtis életében. Szerettük volna ezt megjeleníteni olyan köntösben ami egy kicsit vad, vakmerő, ezért gondolkodtunk kosztümös megvalósításban és így alakítottuk Curtis kedvenc filmjéhez”

- emlékezik vissza a rendező.

„A gyártásvezetőm telefonált hogy megnyertünk egy olyan díjat Los Angelesben, amit előttünk James Arthur és Travis Barker vitt el! Nagyon büszkék voltunk erre a videóklipre már előtte is, de ez hatalmas elismerés nekünk! Köszönöm az egész stábnak a kitartó munkáját”

- osztotta meg Jimy J. Hollywood.

hirdetés

Curtis így reagált: „Ez óriási elismerés, ráadásul éppen az a klipünk nyert, ami a szívügyünk volt már az első pillanattól kezdve. Az a video, ami az igazi barátságról, a feltétel nélküli, őszinte barátságról szol. Nagyon jó érzés, hogy nem csak a nézők, hanem a szakma is elismeri a munkánkat. Teljesen meglepett a hír, de nagyon örülök és büszke vagyok a csapatra”.

VIDEÓ: Ez vagyok én


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

„Leveleket, mohát, hamut használnak” – az indiai nők menstruációs szegénységét oldja meg két magyar fejlesztése

A téma érzékenysége és nehézsége miatt nem sokon múlt, hogy feladják – de végül nyertek a versenyen.
hirdetés

Lehetséges, hogy Magyarországról két fiatalember megoldást nyújtson más földrészen élő nőknek komoly higiéniai-menstruációs szegénységbeli problémáikra? Miért fontos ez nekik? Miért pont ez a projekt? Amikor először hallottam róla, hogy még egy világversenyt is megnyertek a fejlesztésükkel, őrülten büszke lettem, hogy az egyiküket ismerhetem, és hogy ilyen nemes célért dolgozik. Mindenképp meg akartam szólaltatni Dr. Ország-Krisz Axelt, hogy mi vezette el odáig őt és kollégáját, Dr. Vécsey Richárd Ádámot, hogy ennyire messzire lépjen egy átlag IT-s komfortzónájából, és a puszta segítő szándék vezérelje egy olyan ügyben, ami sokak számára még mindig tabu. Axelről azért egy mondatban annyit elárulok, hogy egy főiskolára jártunk, és bár majdnem húsz éve nem találkoztunk élőben, minden évben, minden nőnapon kapok tőle egy kedves üzenetet. Azt hiszem, ez már önmagában árulkodó. A Rotathon: Innovate. Empower. Impact. nevű versenyen a kihívás támogatója által odaítélten első helyezést értek el.

Facebook-posztjában így mesélt először a projektről:

"A fejlesztés során többször kerültünk mélypontra. Sőt volt, amikor abba akartuk hagyni, annyira nyomasztó és lelkileg megterhelő volt a témáról olvasni. Ekkor mindig arra gondoltunk, hogy nekünk meg lenne a lehetőségünk feladni és elzárkózni a probléma elől, de azok a nők, akik mélyszegénységben élik a mindennapjaikat, ők nem tudnak elbújni. Képzeld el, hogy Indiában vannak olyan térségek, ahol a nőknek 30-40 km-t kellene megtenniük azért, hogy olyan helyre jussanak, ahol lenne lehetőségük beszerezni a tisztálkodási és higiéniai eszközöket. Azért feltételes módban, mert az esetek többségében pénzük sincs arra, hogy ezeket megvásárolják. Az iskolás korú lányok az iskolában gyakran kapnak adományként tisztasági betétet. Persze sokszor el sem tudnak jutni az iskolába. Évente körülbelül 23 millió olyan lány van, akik kimaradnak az iskolából az első menzeszük után. A nőknek mindössze 36%-a, körülbelül 355 millió használ betétet vagy valamilyen kendőt.

Akik szegénységben élnek, megpróbálnak mindenféle alternatív módot találni: használnak rongyokat, leveleket, mohát, hamut. Igen, hamut. Mindezt egy olyan közegben, ahol a menstruáció tabu, nem beszélnek róla. Számukra az egyetlen lehetőség az, ha támogatásként kapnak betétet, szappant, törlőkendőt, illetve elmagyarázzák nekik a mindennapi helyes tisztálkodás fontosságát.

Ez csak a jéghegy csúcsa. Ezek olyan élethelyzetek, amelyeket senkinek sem lenne szabad megtapasztalnia. Az egészet pedig nagyon könnyű lenne félresöpörni azzal, hogy a probléma Európából nézve nem jelentős, India nagyon messze van. Erre csak azt lehet mondani, egyes felmérések szerint a hazai nők körülbelül 30%-a él a menstruációs szegénységben. A probléma sajnos sokkal közelebb van, mint azt a legtöbben gondolnánk."

Magatokról, kérlek, mesélj pár mondatban! Kik vagytok?

hirdetés

Szeretünk magunkra úgy gondolni, mint két átlagos, hétköznapi srácra.Talán a munkánk különleges, mert deep learning fejlesztők vagyunk, amit a legtöbben magyarul mesterséges intelligencia fejlesztőnek fordítanak.

Persze ez nem azt jelenti, hogy éppen terminátort építünk. A mindennapjainkban általában intelligens üzleti és robotikai megoldásokon dolgozunk, de elég nagy tapasztalatunk van IT tanácsadásban is. Mivel szabadúszók vagyunk, egy-egy projektre szoktak minket “felbérelni”, így viszonylag sokféle tapasztalatunk van az informatika, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén.

Dr. Ország-Krisz Axel

Ez a tapasztalat és gondolkodásmód nagyon jól jön akkor, ha olyan problémákkal találkozunk, aminek az informatikán kívüli szakmai része nekünk is új. Alapvetően abban hiszünk, az informatikai megoldásoknak olyannak kell lenniük, ami annyira alkalmazkodik egy-egy terület, probléma elvárásaihoz, amennyire csak lehetséges.

Többször hívtak már minket azért egy-egy céghez, mert hallottak valahol a mesterséges intelligenciáról és szeretnék átalakítani a céges belső folyamataikat, vagy egy ismert mémet parafrazálva: “beszállnak a mesterséges intelligenciába”. Ilyenkor általában eltöltünk néhány napot azzal, hogy megismerjük az adott cég működését, illetve az iparágat, ha az ismeretlen számunkra és tanácsokat, milyen folyamatok és döntések automatizálása lehet érdekes és hasznos.

Mit kell tudnunk a versenyről, amit megnyertetek?

A verseny fő célja az volt, hogy Indiát érintő problémákra keressenek informatikai megoldásokat a világ minden tájáról. Összesen 11 féle kihívás közül lehetett választani. Így például: hulladékgazdálkodás, pénzügyi tudatosság növelése, települések karbonsemlegessége, menstruációs szegénység.

Mi az egészségügy, higiénia és jólét témában indultunk. A versenyen több mint 350-en vettek részt 18 országból. A döntőben csak mi képviseltük az euroatlanti térséget.

Nekünk külön öröm, hogy az általunk választott kiírást támogató cég választott minket nyertesnek, mert ez azt mutatja számunkra olyan problémát és olyan módon kívánunk megoldani, ami fontos és valós.

Dr. Vécsey Richárd Ádám

Miért épp ezt a problémát céloztátok meg? Ez egy nagyon nemes ügy.

Nagyon szeretjük a kihívásokat, de nekünk a verseny nem csak egy jó móka, illetve nem csupán arról szól, hogy összemérjük a tudásunkat és a képességeinket másokkal. Törekszünk arra, hogy olyan problémák megoldását válasszuk egy versenyen, ami nem csak fejlesztői oldalról kihívás, hanem amivel egy ténylegesen létező problémának a megoldásában vagy enyhítésében tudunk segíteni. A verseny összes kategóriába ilyen volt, így a döntéshez elővettük a szokásos módszerünket. Minden kategória esetében elgondolkodunk azon, milyen lehetséges megoldásokat látunk.

Ezután pedig következik a három kérdéses tesztünk. Feltesszük az alábbi három kérdést, és ha mindegyikre igen a válasz, akkor zöld jelzést adunk az ötletnek:

A problémával érintett emberek vagy csoportok életminősége javul a megoldásunk által?

Az ötletünk eléggé általános e ahhoz, hogy máshol, más országban is használható legyen?

Mi boldogabbak lennénk-e egy olyan világban, amely használja a megoldásunkat?

Számunkra furcsa volt azt látni, hogy a menstruáció és így a menstruációs szegénység témaköre is mennyire tabu arrafelé. Így meglepő volt szembesülni azzal, hogy a velünk kapcsolatot tartó szervező még a témával kapcsolatos szakkifejezéseket is csak pironkodva merte használni.

Volt olyan szervező, aki a menstruáció vagy a tisztasági betét kifejezések angol változatát pedig egyáltalán nem mondta ki. Ez meglehetősen nehézzé tette a kommunikációt bizonyos esetekben.

Úgy gondoljuk, szakmai tudásunk mellett azt is hozzá tudtuk most adni a feladathoz, hogy a témáról nyíltan beszéltünk és megoldást kerestünk rá.

Mikortól működik a gyakorlatban a projektetek?

Mint minden hackathonon, itt is igaz, hogy a győzelem pillanatában nem feltétlenül piacra kész az ötlet. Ami a mi megoldásunkat illeti, azon is van még fejleszteni való. Mivel nyertünk, mindenképp teljes egészében le is fejlesztjük az ötletet. Ehhez még néhány hónapra van szükségünk. A nyár végére már biztosan használható lesz az első változat.

Ha egy teljesen laikusnak kéne elmagyaráznod, aki nincs képben a témával - hogyan képzelje el, hogy egy menstruációs szegénységben élő nőhöz miként jut el a havi betétje?

Talán filléreskedésnek tűnik a betétek hatékony kiszállításával foglalkozni, de a helyi viszonyok között még a legolcsóbbak is megfizethetetlenek sokaknak. Ezzel kapcsolatban itt van két link, ahol kutatások alapján nagyon nehezen emészthető tényekkel lehet találkozni:

https://www.bbc.com/news/world-asia-india-52830427

https://www.bbc.com/news/world-asia-india-52718434

A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha egy hatalmas konténernyi betétet lehetne elhelyezni a közösségi terek mellett, ahonnan mindenki ki tudná venni a számára szükséges mennyiséget. Sajnos nincs akkora felesleges kapacitás, amely ezt lehetővé tenné.

Minden egyes olyan betét, amely napokig vagy hetekig áll egy raktárban, az valahonnan hiányzik. Az elosztás hatékony megszervezése azért is fontos, mert ha a felhasználatlan kapacitást csak falunként 2-3 darabbal lehet csökkenteni,

azzal térségi szinten már egy újabb falunyi nő számára nyílik meg a lehetőség a menstruáció higiénikus kezeléséhez. Nagyon meglepő volt szembesülni azzal, hogy habár vannak olyan segélyszervezetek, akik tisztasági csomagok eljuttatását vállalják a szegényebb térségekbe, a forráshiány miatt sokkal kevesebb a raktárukban álló betétek mennyisége, mint ami itthon egy közepes méretű drogériában megtalálható kint a polcokon.

A termék egy olyan rendszer, amely két fő részből áll: egy szervezeti és egy felhasználó szoftver.

A szervezeti rész további két részre oszlik, az egyik szoftver rész ténylegesen azoknak van, akik a betéteket megveszik, legyártják és kiszállítását szervezik, a másikat pedig a szállítást végzők tudják használni. Mi elsősorban jótékonysági szervezetekre találtuk ki a megoldást, de úgy fejlesztjük le, hogy mások is tudják használni, ha akarják.

A szervezeti alkalmazás nyitó képernyőjének bemutató terve (a dizájn még nem végleges). Itt követhető nyomon a kiszállítás és a raktárkészlet állapota.

Milyen adatokból indul ki a rendszer?

A rendszer alapja az igények felmérése, aminek egyik kulcsa a felhasználói alkalmazás. Ebben a nők tudják rögzíteni a ciklusukkal kapcsolatos adatokat. Az alkalmazás ezek alapján előre jelzi a várható igényeket egy adott térségben.

Ezen felül a nők részére az alkalmazás képest jelezni azt is, ha az adatok valamilyen betegség veszélyét jelzik, illetve az applikáció jelzi a kiszámított termékenyebb vagy kevésbé termékeny időszakokat is.

Az alkalmazásban lehetőség van arra is, hogy higiéniával vagy egészséggel kapcsolatos információk jelenjenek meg. Mivel nem mindenki rendelkezik okostelefonnal, illetve nem mindenütt van internet, a rendszer a szállítói visszajelzések alapján is tudja korrigálni az igényeket.A szállítói alkalmazásban a legfontosabb újdonság, hogy QR-kóddal lehet azonosítani a csomagokat, illetve a felhasználót. Ezzel megtartható az anonimitás is, illetve megoldható az érintésmentes csomagátadás, ami most a járvány alatt is fontos lehet, de a jövőben is hasznos tulajdonság.

Felhasználói, női alkalmazás nyitó képének funkcionális terve (A rajta lévő funkciók már működnek, de a dizájn még itt sem végleges)

A szervezetek részére szóló alkalmazás fogja össze az egész rendszert, itt a raktározástól a kiszállításon át az egyes betétek célba éréséig mindent nyomon lehet követni. E téren is voltak, illetve vannak érdekes kihívások.

Egyes indiai falvak annyira elzárt helyeken vannak, hogy a kiszállítást nem csak az igények, hanem a célba juttatás extrém időigénye szempontjából is kell optimalizálni. A két elvárás pedig egymással teljes egészében ellentétes, de azért persze nem feloldhatatlan.

Büszkék vagytok?

Mi nagyon örülünk, ha ilyen sikereket érünk el, de igazán az tesz bennünket boldoggá, ha egy-egy megoldásunkat a mindennapokban is használják. Épp ezért már mi is alig várjuk, hogy a szoftver a gyakorlatban is bizonyíthasson.

Röviden összefoglalva: a betétek elosztását egy központi szervezet végzi a szoftverünk egyik része segítségével. Ez a program előkészíti a kiszállítási tervet az alapján, hogy melyik faluba mikor volt utoljára szállítás, milyen messze van az adott helyszín, hány nő él ott, stb. A program folyamatosan tanul, így minden kiszállításkor felmérésre kerül, hogy maradt-e az előző csomagból felesleg. Ezt a tanulási folyamatot tudja segíteni egy menstruációs ciklus rögzítésére alkalmas applikáció, amely előre jelzi, hogy egy adott területen mikor és mennyi betétre lesz szükség. A betétek célba juttatása helyi kiszállítókkal történik. Minden egyes csomag QR kóddal rendelkezik, így akár egy-egy betét is nyomon követhető a raktárba érkezéstől a célba érkezésig.

Mosható betétről is lehet szó? Egyrészt a zero waste miatt, másrészt azért, mert újrahasználhatnák a nők minden hónapban, így nem lenne akkora gond az állandó vásárlás.

Igazából semmi akadálya nincs, hogy az alkalmazást arra is használják, mivel ez néhány paraméter módosításával ugyanúgy kezelhető. Másfelől viszont azt gondolom, a vidéki Indiában ezt nem biztos, hogy ki tudják fizetni, illetve az is kérdés, mennyire tabu a száradó betét. Egyébként az általunk választott kihívás támogatója pont olyan cég, aki mosható betéttel is foglalkozik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: