hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

70 nap után felépült a koronavírusból a kismama, akinél műtüdő-kezelésre is szükség volt

Szilvi több műtéten is átesett, műtüdő-kezelést kapott, kislányát pedig sürgősségi császármetszéssel segítették világra a terhesség 34. hetében.
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

Sikerrel zárult a koronavírusos kismama műtüdő-kezelése a Semmelweis Egyetemen - írja közleményében az intézmény.

A 34 éves kismama 70 nap után elhagyhatta a Semmelweis Egyetem klinikáit és megkezdődhetett a rehabilitációja.

A nőnél tavaly november 11-én diagnosztizáltak koronavírus-fertőzést, a betegség szövődményei miatt pedig sürgősségi császármetszést kellett végrehajtani a terhessége 34. hetében. A többszörös műtéten átesett és „műtüdő”-, azaz ECMO-kezelésben is részesült édesanya és koraszülött kislánya is jól vannak.

A közlemény szerint Szilvia ellátásában a Semmelweis Egyetem három klinikája vett részt: az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás, a Szülészeti és Nőgyógyászati, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika. A beteg a hatvani kórházból 2020. november 15-én került az egyetemre, a COVID-19 okozta súlyos tüdőgyulladás és a magzat életét is veszélyeztető oxigénhiányos állapot miatt. Az egyetemen azonnali, sürgősségi császármetszést hajtottak végre nála, ezzel megmentve a magzat életét.

Az egyetem közleménye szerint a beteg általános állapota a műtétet követően stabilizálódott, a császármetszést követően 5 nappal meg lehetett szüntetni a gépi lélegeztetést, amelyet azonban 24 órával később, a tüdő kiújuló funkciózavara miatt ismételten el kellett indítani.

hirdetés

A speciális, hasra fordított pozícióban alkalmazott gépi lélegeztetés ellenére a beteg – a koronavírus szövődményeként kialakult – globális légzészavarát nem sikerült stabilizálni, így fennállt a veszélye, hogy rövid idő alatt kritikus oxigénhiányos állapot alakulhat ki nála.

Az orvoscsoport ekkor döntött úgy, hogy november 21-én

Szilviánál megkezdik az úgynevezett ECMO-kezelést, vagyis egy, a betegágy mellett elhelyezett „műtüdő” segítségével helyettesítették a kismama tüdőkapacitásának jelentős részét.

Szilvia állapotát az ECMO programnak és a komplex intenzív terápiás ellátásnak köszönhetően sikerült stabilizálni, a tüdő helyettesítésére beállított ECMO-támogatásról fokozatosan „szoktatták le” a kezelőorvosai, míg december 18-án végleg sikerült eltávolítani az eszközt.

Szintén a komplex és fokozatos terápiának köszönhetően 2021. január 8-tól már a gépi lélegeztetésre sem volt szüksége.

Szilvia izomereje, általános állapota, közérzete folyamatosan javult, felépült a koronavírusból,

így a rehabilitációját – további intenzív terápiás kezelési igény hiányában – az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben folytatja – összesen 69 nap intenzív kezelést követően.

Az egyetem közleményében megjegyzik azt is, hogy tudomásuk szerint ez volt Közép-Európában az első sikeres „műtüdő-kezelés” COVID-19 okozta tüdőgyulladás terápiája során. Nemzetközi statisztikák szerint is ritka, hogy várandósoknál ilyen súlyos lefolyása legyen a COVID-19 fertőzésnek, a betegség európai és amerikai megjelenése óta alig néhány esetet regisztráltak csak - teszik hozzá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Magyar siker: háromszor annyi kritikus állapotú lélegeztetett beteget tudnak megmenteni egy új módszerrel

A sikereket saját fejlesztéssel érik el a kiskunhalasi kórházban: a túlzott immunválaszt okozó molekulákat gyakorlatilag kimossák a koronavírusos beteg szervezetéből.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 07.

hirdetés

Csaknem háromszor annyi lélegeztetett beteget tudnak megmenteni Kiskunhalason, mint korábban - az RTL Híradónak a kiskunhalasi kórház igazgatója. A sikereket saját fejlesztéssel érik el: a túlzott immunválaszt okozó molekulákat gyakorlatilag kimossák a koronavírusos beteg szervezetéből.

Ez azért szükséges, mert a koronavírus-fertőzés az arra érzékenyeknél túlzott immunreakciót indít el, az úgynevezett citokinvihar pedig a legtöbbször halálos. Az immunrendszer a koronavírus hatására a beteg ellen fordul. Az új kezeléssel a folyamat megállítható.

"Gyakorlatilag kimossuk és levesszük, a normálison túli részt lehúzzuk, visszahúzzuk a szervezetet egy normál működésbe. 24 óra alatt a szervezet megnyugszik, majd utána nem indít az esetek nagy többségében újabb támadást a szervei ellen, így időt tudunk hagyni a szervezetnek a gyógyulásra"

- mondta az RTL Híradónak Frei Norbert, a járványkórház főorvosa.

Így mentettek meg egy olyan válságos állapotban lévő koronavírusos kismamát is, akinek kezelőorvosai tüdő- és szívtranszplantációt javasoltak. Ő már otthon lábadozik, ahogy Narancsik József is.

"12 éjszakát voltam mélyaltatásban, lélegeztetőgépen. A család elmondása szerint válságos állapotban voltam, de az orvosok mindent megtettek, és hál' istennek sikerült visszajönnöm"

- mondta az RTL Híradónak.

hirdetés

Ezt a terápiát január közepe óta alkalmazzák, de hosszas út vezetett idáig.

"Próbáltuk önmagában a citokin megkötő kapszulát, illetve kipróbáltuk önmagában a plazmavízcserét. Egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és ezért megpróbáltuk, mi lenne, ha ezt a kettőt kombinálnánk" - mondja Frei Norbert.

A járványkórház igazgatója szerint így csaknem háromszor annyi lélegeztetett koronavírusos beteget tudnak megmenteni, mint korábban.

"Kezdetben ugye az intenzíves invazív lélegeztetésre szoruló betegnél 10-ből 8 beteget elvesztettünk. Jelenleg 10-ből 4 beteget veszítünk el maximum, így csökkent a halálozási arány"

- számolt be az RTL Híradónak Szepesvári Szabolcs a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház SZTE Oktatókórház igazgatója.

A halasi kórház dolgozói szerint a technológia a legtöbb kórházban elérhető, tapasztalataikat is szívesen megosztják másokkal.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Elsőre furcsa, de egy fekete hullámpalával borított ház lett az év épülete

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.
MTI, Fotó: Konkrét Stúdió - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Egy üllői családi házzal a Konkrét Stúdió csapata a legjobb épület kategóriában, míg Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja a legjobb terv kategóriában nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.

Idén már 16. alkalommal ismerték el az adott év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait az Építészfórum szervezésében megvalósuló Média Építészeti Díja - ezúttal online - gálája keretében szombaton a Trafó Kortárs Művészetek Házában - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

Közleményük szerint a 2020-as megmérettetésen mintegy 180 munka versenyzett, közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában.

Az előzsűrit Indira van't Klooster (Hollandia), az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ igazgatója vezette, mellette Brendan Cormier (Kanada/Egyesült Királyság); Stefan Ghenciulescu (Románia), a Zeppelin lap szerkesztője, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője vett részt a munkában.

Indira van't Klooster üzenetében kiemelte: az idén kiválasztott projektek európai szinten is magas építészeti minőséget képviselnek, ám az előző évekhez képest nem volt olyan gazdag a programok és témák felhozatala.

hirdetés
Óriási mennyiségű, többnyire egyedülálló és privát lakóházat láttunk, elég sok irodát, de alig néhány projektet, ami a köztérrel vagy közösségi lakhatással foglalkozik, se olyanokat, amik aktuális problémákra keresnek megoldást, mint a klímaváltozás vagy a városok határainak terjedése.

Ez nem feltétlenül az építészek hibája: talán a megbízók megszűntek vállalkozó szelleműnek és ambiciózusnak lenni, vagy talán a pénz hiányzik" - idézi az előzsűri elnökét a közlemény.

A zsűri - melynek tagjai Zubreczki Dávid szakíró, zsűrielnök mellett Bagi László szerkesztő, újságíró (Forbes); Földes András újságíró, videós (Telex); Zsuppán András újságíró (Válasz Online) és Géczy Nóra építész tervezőművész (Széchenyi István Egyetem) voltak - a legjobb épület díját a Konkrét Stúdió csapatának ítélte üllői családi házukért.

A bírálók kiemelkedőnek tartották, hogy az épületet a tervező és a megbízó közösen prezentálták, ezzel is mutatva, hogy megfelel funkciójának. Továbbá felhívták a figyelmet a ház külső anyagválasztásának sajátosságára is: a fekete hullámpala, bár elsőre megkérdőjelezhető választás lehet egy családi házon, más szemszögből viszont a ház a magyar településeken előszeretettel használt építőanyag igényes felhasználására mutat alternatívát - vélekedett a zsűri.

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával (konzulens: Vannay Miklós) nyerte el az elismerést.

Ez a terv, mely már korábban sok más rangos díjat is elnyert, vállaltan ideiglenes életidejével hívta fel magára a zsűri figyelmét. A zsűri kiemelte, hogy ez a megközelítés nagyon fontos a mai, pazarló építőipari gyakorlat fényében, és hogy az egyre mélyülő klímaválság korában üdvözlendő a természetes, lebomló építőanyagok használata.

A közönség tetszését ebben az évben az épületek közül a kolozsvári PJ-ház nyerte el, melyet Péterffy Miklós és csapata tervezett, a legtöbb közönségszavazatot kapott terv díját pedig Györgyi Csenge és Iszak Bálint vehette át Vulkánmúzeum Izlandon című munkájukért.

Tavaly óta egy új közönségdíjat is kiosztanak a szervezők épített környezet kategóriában, melyben idén Bunyik Emese Pele királysága című munkája bizonyult a legjobbnak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Nemzetközi matekbajnok lett a mindössze 7 éves, pestszentlőrinci Benett

„Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény” – büszkélkedett az apa.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Néhány hete nemzetközi bajnokságot nyert egy dubaji matekversenyen a mindössze 7 éves Jagnesák Benett, írja a Blikk.

Az indulóknak feladatokat kellett megoldaniuk abakusz, a több ezer éves mechanikus számológép segítségével, és az adott időn belül Benett tudta a legtöbb jó megoldást.

A pestszentlőrinci bajnok kisfiú hetente jár szakkörre vagy különórára, különleges képességeit a mára 42 országban működő Brainobrain oktatási hálózat fejleszti.

Még beszélni is épp csak elkezdett, amikor kétévesen egy reggel közölte szüleivel, hogy számolni akar, mutassák meg neki a számokat.

A szülők először nem vették komolyan a kérését, de idővel rájöttek: a pestlőrinci kisfiúnak a matek olyan, mint másnak a mesék vagy a szuperhősök világa.

"Az iskolában nem abakusszal számolunk, de így is tudom a megoldásokat. Sajnos hiába jelentkezem, a tanító néni mindig mást szólít fel, így egy kicsit unalmas az iskola" – mondta a lapnak Benett.

hirdetés

"Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény" – büszkélkedett az apa.

A trénere szerint "Benett abban ügyes, hogy nagyon könnyen megért és megtanul dolgokat. Meglepett, hogy a második alkalommal mindenre emlékezett, amit előző órán mondtam neki, és már használni tudta az abakuszt."

Az abakusz eredetileg néhány vékony pálcából állt, rajtuk meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható koronggal vagy golyóval, amelyekkel összeadni és kivonni lehet, a szorzás és osztás bonyolult szabályokkal lehetséges.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Takarításból élt korábban az a kolumbiai bevándorló, aki most a NASA marsjáróját irányítja

Annyira szegények voltak Kolumbiában, hogy sokszor egy félbevágott főtt tojás volt az ebéd.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 02.

hirdetés

17 éves korában érkezett Amerikába Diana Trujillo, aki akkor még egy szót sem beszélt angolul, ma viszont már a NASA Perseverance-programjának repülési igazgatója, írja a People. A ma már 41 éves kolumbiai nőnek akkor mindössze 300 dollár, vagyis mai árfolyamon 90 ezer forint lapult a zsebében, de minden vágya az volt, hogy valahogy közelebb kerülhessen a csillagokhoz és megtudja: van-e élet máshol is az univerzumban.

Trujillo szülei még 12 éves korában váltak el. Az anyjának akkor annyira nem volt pénze, hogy többször is csak egy félbe vágott főtt tojás jutott ebédre a kislánynak. Gyakran előfordult, hogy Diana a fűben feküdve nézte a csillagokat és azon gondolkozott, hogy valahol a messzi távolban kell lennie egy helynek, ami sokkal jobb ennél. Talán valahol él egy másik, ismeretlen faj, amelyik jobban megbecsüli a tagjait.

A hazájában folyó drogháborúk és a szegénység elől végül Miamiba menekülő Trujillo kezdetben takarítói állást vállalt a főiskola mellett, hogy fenn tudja tartani magát. Ezt követően vették fel a Floridai Egyetem repülésmérnöki karára. Életének erről az időszakáról azt mondja, hogy mindent egy lehetőségnek fogott fel.

Egyáltalán nem zavarta, ha néha éjszakánként kellett dolgozni, és az sem okozott gondot, ha éppen egy vécét kellett kitakarítani: örült, hogy van munkája, tud miből ételt vásárolni és van fedél a feje felett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: