hirdetés

„A part helyén nem volt semmi, csak óriási hullámok” – testközelből néztük meg, mire képes a klímaváltozás

Láng Dávid; címkép: Jana Cavojska - szmo.hu
2019. november 13.


hirdetés

Egészen szürreális élmény volt az ide vezető út: motoros csónakkal kellett megtenni, miközben a Google térkép végig szárazföldet mutatott (lásd a lenti videót).

Ebből is látszik, hogy a területet csak nemrég vette birtokba a tenger, a pusztítás mértéke azonban fordítottan arányos az eltelt idővel.

Doune Baba Dieye tragédiájáért nemcsak a klímaváltozás a felelős: tökéletes példa arra, hogy az emberi beavatkozás néha csak ront a helyzeten, még akkor is, ha jó szándékkal teszik.

Ez a település is a Langue de Barbarie félszigeten feküdt, Saint Louistól nagyjából félórányi autóútra dél felé. A Szenegál folyó azonban 2003-ban annyira megáradt az intenzív esőzések miatt, hogy a döntéshozók elhatározták: a földnyelvet nagyjából a közepénél átvágva ásnak egy csatornát az óceánhoz a víztömeg elvezetésére.

Amikor elkészült, 100 méter hosszú és 4 méter széles volt, de a tengerszint növekedése miatt hamar súlyosbodni kezdett a helyzet: a víz elöntötte a csatorna torkolatát, egyre nagyobb területet bekebelezve.

A 4 méteres szélességből mára több mint 6 kilométer lett, és komoly esély van rá, hogy belátható időn belül a teljes félsziget elsüllyed, 80 ezer embert otthontalanná téve. Ez már nem is a pesszimista, inkább a realista forgatókönyv.

Ameth Sène Diagne és ami Doune Baba Dieye-ből megmaradt. Fotó: Jana Cavojska

Doune Baba Dieye 2012-ben néptelenedett el végleg. Utolsó lakója Ameth Sène Diagne volt, a többi 7-800 ember már korábban elmenekült.

Ő még a szerencsésebbek közé tartozik: tudott építeni egy házat alig pár kilométerrel arrébb, az egyelőre még biztonságos szárazföldön. Mások azonban sokkal messzebb kényszerültek, ha egyáltalán van fedél a fejük felett.

Azóta már egy Keur Bernard nevű másik falut is elnyelt a tenger, és az egész Langue de Barbarie – ideértve Saint Louis UNESCO világörökséggé nyilvánított óvárosát – veszélyben van.

A Világbank tavaly áprilisi jelentése szerint már addig is több mint 250 családot kellett áttelepíteni – nagy részüket Guet Ndarból –, mert a házuk összedőlt a hullámok erejétől.

Őket egy Khar Yalla nevű menekülttáborba költöztették Saint Louis külvárosába, nyomorúságos körülmények közé: áram, vezetékes víz és megfelelő higiénia nélkül.

A tábor neve helyi wolof nyelven annyit tesz: Istenre várva.

Néha tényleg úgy tűnhet, másra nemigen számíthatnak: még a gyarmati időkben, közel 100 éve épült ugyan egy fal a parton, aminek feladata a víz visszatartása volt, ez azonban már képtelen ellátni a feladatát.

A francia elnök, Emmanuel Macron 2018 februári szenegáli látogatása során megígért egy 15 millió eurós segélyt a parti erózió elleni harcra, sőt a Világbank is beszállt 24 millióval, ennek egy részét azonban inkább áttelepítésre fordítanák, mint védekezésre.

A lakosok számára márpedig létkérdés, hogy megmentsék a végső megsemmisüléstől ezt a szűk földnyelvet, ami több generációra visszamenőleg az otthonuk: sokan közülük inkább vízbe fulladnának, minthogy elköltözzenek innen.

Így viszont nem marad más, mint az állandó reménykedés, hogy másnap is lesz még fedél a fejük felett.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
atomhaboru-katasztrofa-publicdomainpictures.jpg

A „sima” halál ehhez képest semmi: ez várna rád egy nukleáris apokalipszis közepébe kerülve

Aki egy atomrobbanás hatósugarába kerül, megsemmisül, de a Föld és az óceánok minden élőlénye megérezné.
Fotó: Public Domain Pictures - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Alan Robock klimatológus, a New Jersey állambeli Rutgers egyetem kutatója egy Oroszország és az Egyesült Államok közötti totális atomháború szörnyű vízióját vázolta nemrégiben a Fox News-nak adott interjúban. Ebben emlékeztetett arra, hogy egy atombomba olyan, mintha a nap egy darabját vinnék a Föld felszínére a másodperc tört részére, és ezáltal egy bizonyos körzeten belül minden porig égett, ahogyan Hirosimában a 15 kilotonnás robbanó erejű bomba nyomán.

Egy atomháború esetén a robbanások nyomán keletkezett minden füst felszállna a sztratoszférába, és több mint öt éven át eltakarná a napot. Lehűlés jönne, kevesebb napsütéssel, kevesebb esővel, ugyanakkor nagy mennyiségű UV-sugárzás érné a Földet, mert az ózonréteg elpusztulna

– idézte a Futurism.

Robock és kutatócsapata már tavaly közölt egy tanulmányt az amerikai geofizikus szövetségének lapjában, amelyben azt jósolták, hogy

egy nukleáris háború átlagosan 9 Celsius-fokkal csökkentené a globális hőmérsékletet, és nyáron az északi félteke nagy részén fagypont körüli hőmérséklet lenne még nyáron is.

hirdetés

Mindez súlyos élelmiszerhiányhoz is vezetne. Az óceánok a jelenleginél sokkal nagyobb széndioxid-mennyiséget nyelnének el, amelytől tovább savasodnának, és feloldanák a kagylók, rákfélék páncélját és a korallokat.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oreg-no-pxfuel.jpg

Három generáció alatt megháromszorozódott az emberi élettartam

A kutató szerint a társadalmak még nincsenek felkészülve arra, hogy tömegével jelennek meg 80-90 évesek.
MTI, Fotó: Illusztráció/Pxfuel - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A kutató elmondta, az emberiség történetének 99,9 százalékában a várható élettartam 30, de még 160 évvel ezelőtt is csak 45 év volt a svéd nők körében.

Ma a japán nők élnek a legtovább, az ő várható élettartamuk már 87 év.

"Egész egyszerűen nincs arra felkészülve a társadalom - egyénileg és családpolitikailag vagy társadalompolitikailag sem -, hogy miként lehet kezelni azt, hogy tömegével megjelennek olyan emberek a társadalomban, akik 80-90 évesek"

- mondta a kutató.

hirdetés

"Felvetődik, hogy ez a tömeg aktívan vagy inaktívan tölti-e az időskorát, illetve meddig fog tartani a nyugdíjkorhatár, ha az ember 90-100 évig él"

- tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is, fontos szerepük van a területet kutató szakembereknek, akik megoldásokat kínálnak az ebből fakadó társadalmi konfliktusokra.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
no-baba-pxfuel.jpg

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

A 34 éves francia nő meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték. Még ezelőtt vettek tőle petesejtet, így végül anya lehetett.
MTI, címkép: illusztráció (Pxfuel) - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek éretlen petesejtből, amelyet laboratóriumban érleltek, lefagyasztottak, majd öt évvel később felolvasztottak és megtermékenyítettek - jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban.

Esetleírásukban ismertették, miként született fia egy 34 éves francia nőnek, aki meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték.

A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket.

Az érett petesejteket azután lefagyasztották nagyon gyorsan folyékony nitrogénnel, hogy csökkentsék a jégkristályok formálódását és a sejtkárosodást.

Eddig még soha nem sikerült ily módon daganatos beteget megtermékenyíteni,

hirdetés

igaz születtek gyermekek in vitro peteérleléssel, de azokban az esetekben nem fagyasztották le az érett petesejteket, hanem azonnal visszaültették a páciensbe - olvasható a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Találkoztam a 29 éves beteggel azután, hogy diagnosztizálták nála a daganatot, és tanácsokat adtam neki a megtermékenyítés lehetőségeitől. Javasoltam neki a petesejtfagyasztást in vitro peteérlelés után, valamint petefészekszövet lefagyasztását. A beteg a másodikat elutasította, mivel az túlságosan megterhelő lett volna néhány nappal a rák diagnózisa után" - idézte fel Michael Grynberg professzor.

A nő petefészkeiben található éretlen petesejtek érését nem lehetett hormonkezeléssel serkenteni, mert az túl sok időbe telt volna, és súlyosabbá tehette volna betegségét. A legjobb opciónak így az IVM, majd a már érett petesejtek lefagyasztása bizonyult.

Öt évvel később a nő felépült a betegségből, de a kemoterápia miatt meddővé vált. A lefagyasztást hat petesejt élte túl, amelyet megtermékenyítettek intracitoplazmatikus spermiuminjektálással (ICSI), ami a lombikbébi kezelés egyik altípusa.

Öt sikeresen megtermékenyült, és egy embriót ültettek be a nő méhébe. Kilenc hónappal később, 2019 júliusában egészséges fiúnak adott életet.

"Nagyon örültünk annak, hogy a páciens mindenféle nehézség nélkül terhes lett, és kilenc hónapra egészséges gyermeknek adott életet" - mondta a professzor.

"A termékenység megőrzését mindig szem előtt kell tartani a fiatal rákbetegek kezelésekor. Tudatában voltunk annak, hogy a laboratóriumban érlelt petesejtek rosszabb minőségűek, mint amikor a peteérési folyamatot hormonkezeléssel serkentjük. De sikerünk azt mutatja, hogy ez a technika életképes opció lehet a női termékenység megőrzése érdekében"

- tette hozzá Michael Grynberg.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!