Így készül a gyulai májas, az ország első kenőmájasa!
Ha Gyula városa az eszünkbe jut, biztosan azonnal kapcsoljuk is hozzá hungarikumunkat, a gyulai kolbászt.
Mi ennek a terméknek a gyártásába tekinthettünk be, és közben megnézhettük a Kft. gyárépületeit is.
A Gyulahús volt az első cégek egyike a 80-as évek elején, amely ilyen típusú kenhető májast hozott forgalomba.
A két külön telephelyen zajló kolbász- és májasgyártást szeretnék összevonni, mert a májasüzemnek még bőven lenne gyártási kapacitása. Ez a beruházás magánbefektető bevonásával valósulhatna meg, aki akár 49 százalékos részesedést is szerezhet. De egyelőre még várnak ezzel, mert egy pályázat eredményétől is függ, hogy mennyi pénzük marad fejlesztésekre.
Ez egy sokkal kényelmesebb megoldás, és valószínűleg a helyieknek sem hiányzik a vágóhíd a város közepéből.
A Gyulahús is törekszik a megújulásra és a jelen kor igényeinek kielégítésére, de májasaik a kezdetektől fogva glutén- és laktózmentesek, így ebben például nem volt szükség reformációra.
Azonban nemrég nagyszabású arculatváltáson estek át. Közel 90 termékünk kapott új köntöst.
150 éve a miénk
A 19. század végén már javában gyártották a Gyulai Kolbászt, sok-sok hentes kínálta saját portékáját. Közülük emelkedett ki ifj. Balog József, aki Európa-szerte ismertté tette a Gyulait, 1910-ben a Brüsszeli Világkiállításon Aranyérmet nyert kolbászával.
Ifj. Balognál segédként dolgozott Stéberl András, aki miután kitanulta a kolbászgyártás fortélyait, összekötötte külföldön szerzett tapasztalataival, elindította a gyulai kolbász és számos más húsipari termék üzemszerű gyártását. Innen indult a történet.
2013. februárjában Gyulahús Kft. elindulásával új alapokra helyeződött a gyulai húsipari termelés. Az önkormányzat munkahelymegtartó állami támogatás segítségével megvásárolta a felszámoló cégtől a hajdani húskombinát épületeit, gépeit, márkanevét, megmentve ezáltal a Gyulai Húsipart. A szárazáru gyártás ma is az eredeti, Stéberl-féle üzemben történik hagyományos technológiák alkalmazásával, míg a töltelékes áru készítése - májas, virsli, felvágottak - a 2010-ben átalakított Kétegyházi úti telepen folyik továbbra is. Mindkét üzemben folyamatos a termékfejlesztés, fontos szempont, hogy az új termékek is beilleszthetők legyenek a táplálékallergiában szenvedők étrendjébe. Küldetésünk, hogy még 150 év múlva is a Gyulai legyen a minőség, a szakértelem, a hagyomány és az elhivatottság szimbóluma.
Maga a gyártási folyamat igazából elég egyszerű. Van egy pontos recept (ami természetesen titkos), ez alapján főzik össze a kintről beszerzett hozzávalókat.
Első lépésként bevizsgálják a beérkező alapanyagokat.
Ez után következik a főzési folyamat, már a csomagolással együtt. 70 percig, 82 fokon gőzölik a csomagokat, majd lehűtik. Végül a kész terméket természetesen laborban is bevizsgálják.
Bár ezen a sajtóúton igyekeztek főként a májasra fókuszálni, azért megnézhettünk a kolbászérlelő részt is.
És ha már kolbász, akkor még egy érdekességet meg akartam említeni. Tudtátok hogy a gyulaiak is gyárthatnak csabait és a csabaiak is gyulait?
Mi a különbség a gyulai és a csabai kolbász között?
A gyulai kolbász (vagy gyulai pároskolbász) hungarikum, amely meghatározott, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz csak Gyula és Békéscsaba városok közigazgatási határain belül előállított, fűszeres kolbászféleség.
Az első legszembetűnőbb különbség, hogy a gyulai kolbász sertés vékonybélbe töltött, vágásérett állapotában kb. 30–35 mm átmérőjű páros, amíg a csabai kuláréba, azaz sertés vastagbélbe töltött kolbász. Vastagsága nem egyenletes, átmérője 40–50 mm, esetenként 60 mm is lehet.
Második lényeges eltérés a fűszerezésben rejlik. A gyulai kolbász főként borssal, a csabai csak köménnyel készül. Mindkettő paprikás kolbász, de a csabai mindig csípős, a gyulai enyhén csípőssége a borsban rejlik.
A csabai kolbászt ma is inkább hentesek, hentes dinasztiák gyártják, a gyulai Stéberl András óta „ipari” méretekben gyártott kolbászt jelent.
Mivel a Gyulahús meghívásának jóvoltából 2 napot tölthettünk Gyulán, szerencsére a gyár megtekintésén túl akadtak egyéb programjaink is.
Az első nap estéjén például a gyönyörűen felújított Gyulai Almásy-kastély és Látogatóközpontban vendégeskedtünk.
Itt a vacsora előtt részt vettünk egy gyertyafényes tárlatvezetésen, ami abszolút különleges élmény volt. Nyilván kevesebbet lát az ember ilyenkor a kiállításból, de a hangulat mégis magávalragadó. Érdemes ránézni a látogatóközpont honlapjára, mert kiállítás, szabadulószoba, és vacsoraprogram is elérhetőek náluk.
A gyertyafényes bolondozás után pedig kaptunk egy fantasztikus vacsorát, aminek középpontjában a gyulai májas volt.
A séf minden ételbe belekombinálta hát a májat, ami májgombócként kifejezetten jól működött.
Ha erre jártok, a váron és a várfürdőn túl kötelező a gyulai pálinka és a Hentesmúzeum is!
Gyulai Hentesmúzeum
Több mint százéves, de még mindig működő szeletelőgép, legalább száz kilót nyomó jégszekrény, mázsa, teknő, ringa, kutter, hogy csak egy pár eszközt említsünk a múzeumi kiállítási tárgyakból. Fotók a századfordulóról, az 1970-es, 80-as fénykorból, laboreszközök, kések, bárdok engednek bepillantást az elmúlt másfél évszázad történetébe. A ma múzeumnak helyet adó épület az 1868-ban megépített közvágóhíd területén található (térkép és információk). A szakmai tárlatvezetés érdekes történeteket mesél a gyulai húsiparról, hogyan és kiknek köszönhető a három évszázadot átölelő időszak, hogyan dolgozták fel a húst kolbásszá, amikor még nem voltak gépek. A Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete szívügyének tekinti a „gyulai” múltat, számos rendezvényen, bemutató disznóvágásokon állít emléket elődeinknek, öregbítve ezzel a méltán híres gyulai hírnevét.
Én ennél a receptnél egy kis lisztet még adtam a gombócokhoz, hogy jobban összeálljanak.
Lecsó sült kolbásszal 4 540 Ft
Malaccsülök 5 980 Ft
Bajor kolbász & perec (bajor fehér kolbász mézes mustárral & pereccel) 2 980 Ft