KULT
A Rovatból

Tíz nap egy másik világban – ilyen volt a Művészetek Völgye

Ez a fesztivál örök szerelem: jóformán már el se tudjuk képzelni, hogy bármikor a jövőben kihagyjuk. Felsoroljuk az okokat, miért.
Láng Dávid - szmo.hu
2015. augusztus 05.



Nehéz szavakat találni az elmúlt másfél hétre: leginkább olyan volt az egész, mintha kiszakadtunk volna a megszokott életünkből, egy sokkal jobb, párhuzamos dimenzióba. Az összes pozitív élményt lehetetlen volna egyhuzamban felsorolni, így jöjjön inkább csak néhány szemelvény, a programhelyszínekre koncentrálva.

Kaláka Versudvar

A Kaláka zenekar és Lackfi János udvara idén is hozta a formáját: a népzenétől az irodalmon át a könnyűzenei koncertekig terjedt a palettájuk. Kora délutánonként versműhellyel indítottak, ahol a résztvevők Lackfi vezetésével írtak új szöveget ismert költeményeknek, és hasonlóan elborult művek születtek a zenés versimprón is, mindig más költők és zenészek bevonásával.

A legemlékezetesebb pillanat vitán felül az volt, amikor Gryllus Vilmos a szokásos kalákás stílusban elénekelte a Kis Bence című népdal Lackfi által átértelmezett verzióját, ami így nézett ki: "Volt egyszer egy kis kanca / Rámászott egy suhancra / Lett ebből nagy gubanca / Adta büdös ribanca!" Erről nyugodtan mondhatjuk, hogy forradalmi.

kalaka1

kalaka2

Blue Spot Major

Ez a helyszín nagyon jót tett a Völgynek: végre lett egy igazi nagyszínpad, így meghívhatták az elsővonalas fesztiválfellépőket, a Vad Fruttiktól a hiperkarmán, Szabó Balázs Bandáján és a 30Y-on át a Quimby-ig. Persze voltak fanyalgó hangok, akik szerint ezek a zenekarok nem illenek a kapolcsi hangulathoz, de szerintem egyáltalán nincs így. Ettől még ugyanúgy megmaradnak a klasszikus helyszínek és programok is, ugyanakkor rengeteg új arcot be tudtak vonzani ilyen módon, akikben eddig fel se merült, hogy eljöjjenek a fesztiválra. Most viszont megtették, és talán rá is éreztek annyira az ízére, hogy jövőre is visszatérnek. A rekordközeli, 200 ezres össz-látogatószám szintén arról árulkodik, hogy igen is van létjogosultsága az ilyen irányú nyitásnak.

bluespot1

bluespot2

Klastrom

Erről már szó esett az előző cikkben is: valószínűleg a legegyedibb hangulatú színpad nemcsak a Völgyben, de úgy általában a hazai fesztiválokon. A középkori Szent András-templomrom tövében olyan előadók léptek fel, mint Palya Bea, a Parno Graszt, Ferenczi Görgy és a Rackajam, a Middlemist Red, vagy az Elefánt, de volt Balaton Method filmvetítés, illetve több DJ is.

A záró vasárnapon pedig ökumenikus, zenés istentiszteletet tartottak, ami még az egyébként nem hívők számára is érdekes lehetett. Kicsit kiesett a fősodrásból, Taliándörögd központjától nagyjából 15-20 percet kell hozzá sétálni, de bőven megérte. Több év kihagyás után került idén vissza a programba, és nagyon remélem, hogy innentől tartósan benne is marad.

klastrom1

klastrom2

klastrom3

Momentán udvar

Velük is külön cikkben foglalkoztunk, így most legyen elég annyi, hogy a legemlékezetesebb nem koncertjellegű programok itt voltak a Völgyben. A kötelező RögvEst mellett a Főhős is egyből belopta magát a szívünkbe, ahogy tulajdonképpen a társulat mindegyik produkciója. A lufikkal feldíszített, szuperül kinéző fáért külön pluszpontot érdemelnek. Bár a Palya-udvart is nagyon szerettük, ki lehet jelenteni, hogy méltó utódja lett.

momentan1

momentan2

MAO-Hajós András színpad & Hobo Klub

A két helyszínt az utolsó pillanatban vonták össze a szervezők egy váratlan fejlemény miatt, így a nyomtatott programfüzetben még nem is jól szerepeltek. Ebből akadt némi bonyodalom, például az elcsúsztatott kezdési időpontok miatt, de egyébként jól megfért egymás mellett a két (vagyis három) fél. Annál is inkább, mivel a Modern Art Orchestra vezetője, Fekete-Kovács Kornél Hobo zenekarának is tagja.

Az új helyszínnek választott Gástya-árok előnye, hogy sokkal központibb helyen van, mint a Kapolcs szélén található Malompart vendéglő, ugyanakkor időnként rossz volt, hogy a zúzósabb Hobo-dalok nagyon áthallatszottak a szomszédos Gólya-udvarba. Mindazonáltal szerintem jobb lenne, ha jövőre is itt maradna, mintha visszakerülne.

maohobo1

maohobo2

Muharay-udvar

A Folk udvar mellett jó ideje ez a népzenék és a táncházak központja a fesztiválon. Idén Sebestyén Márta volt a házigazda, tíz nap alatt gyakorlatilag az összes magyarlakta tájegység hagyományait megelevenítették. Az utolsó napra pedig egy különleges esemény is jutott: Kurdi Gáborné Bözsi nénit, a legidősebb kapolcsi születésű lakost köszöntötték 100. születésnapján – nemcsak virággal, de még meg is táncoltatták!

muharay1

muharay2

muharay3

Harcsa Veronika udvar

Idén a sok ütközés miatt nem tudtunk itt annyi időt tölteni, amennyi jó programot kinéztünk előzetesen, de a Random Trip csapata például szokásosan remek bulit csinált, mások mellett Jónás Vera, MC Kemon, Big John Whitfield, Farkas Izsák, na és persze Harcsa Veronika részvételével.

randomtrip1

randomtrip2

Elevenkert

Az amúgy Szentendrén működő Elevenkert stábja idén harmadik alkalommal szervezett saját színpadot a taliándörögdi óvoda kertjében. Főleg a kevésbé ismert, underground-alternatív nevekre mentek rá, de volt azért pár ismertebb fellépő is a programban, például az ef Zámbó Happy Dead Band, vagy utolsó nap a kistehenes Kollár-Klemencz László legesleges című műsora, amit már a Müpában is bemutattak.

És rajtuk kívül is csupa remek zenekar: Pluto, Presszó Tangó Libidó, Sajnosbatár, Colombre Band, Vasárnapi Gyerekek, Wakachuka, Quarktett, az erdélyi Funkorporation, és még hosszan lehetne sorolni. Napközben pedig az improvizációs Song-óra csoport zenei, illetve a Nem Privát Színház dráma workshopjai töltötték ki az időt. Újdonság volt, hogy a színpad előtti területet ponyvával fedték be, ami főleg az első hétvégi vihar idején tett jó szolgálatot.

elevenkert1

elevenkert2

elevenkert3

Gólya

Itt volt meg leginkább a budapesti romkocsma-fíling, de mégse ugyanúgy: falusi verzióban, szalmával felszórt terepen. Az Elevenkerthez hasonlóan nem túl ismert, de annál szimpatikusabb együttesek koncerteztek, például a Mayberian Sanskülotts, a Stukker, a Butterfly Effect, vagy a hatalmas tömeg előtt ezzel arányos méretű bulit csapó Csaknekedkislány. Délutánonként pedig filmklub és beszélgetések kerültek terítékre. És finom volt a kenyérlángos.

golya1_plusz

Ez a fotó a Gólya Fb-oldaláról van

golya2

Kolics-borudvar

Nem hivatalos helyszín Taliándörögdön az Elevenkerttel szemben, de annál nagyobb ott az élet. Délutánonként Matemorfózis címmel érdekes ismeretterjesztő előadások, éjszakánként pedig szinte mindig óriási örömzenélések vannak. Spontán formációk alakulnak ki a lehető legkülönfélébb felállásban, és játszanak mindent, ami eszükbe jut: Cseh Tamást, Kispált, bluesokat, vagy bármit. Itt még az utolsó napon is hajnalig tartott a buli, amikor már jóformán minden más hely bezárt a fesztiválon. Ráadásul az árak is ellenállhatatlanok (80 forint a rizling és a chardonnay decije, egy házmester 280-ból kijön), és akkor a kiszolgálásról még nem is beszéltünk.

lajos1

lajos2

Hello Wood falu

Bár a Hello Wood tavalyhoz hasonlóan ismét a Kapolcs és Vígántpetend közötti Csórompusztán tartotta éves nemzetközi alkotótáborát, az elkészült installációkat a fesztivál indulása előtt átszállították az utóbbi falu határába. Az idei koncepció maga a falu volt, így ez a helyszín több mint ideális.

A műalkotások egy kistelepülés jellemző épületeit modellezték, a kocsmától a templomon át a piacig. Múltkor felróttam, hogy hiányoznak a magyarázó szövegek, így a mögöttes üzenet a laikus szemlélőknek nem biztos, hogy átjön – nos, szerencsére ezt a problémát is orvosolták, részletes kifejtő táblák voltak mindegyik installációra rögzítve.

hwood1

hwood2

hwood3

Kék Abrosz

Pár éve indult a kezdeményezés, hogy a helybéliek a saját maguk által megtermelt élelmiszerekből főzzenek, és lássák vendégül a fesztiválozókat. Idén már 8-10 körüli ilyen lehetőség volt Kapolcson és Taliándörögdön. Az egész nagyon szimpatikus: egyrészt minőségi alternatívát nyújt az unásig ismert lángos-hamburger-hotdog felhozatalhoz képest, másrészt nem is drágább: a főételek árai többnyire 700 és 1000 forint között mozogtak. Bár az adagok néha talán kicsit kisebbek voltak a kelleténél, összességében így is sokkal szívesebben ettünk ezeken a helyeken, mint máshol.

kekabrosz

+1: Időjárás

Az első két napon igazi kánikula volt, majd szombat este megérkezett a hidegfront, rövid ideig tartó, de elég intenzív vihar kíséretében. Utána szerencsére nem sokat esett, koncertek közben szinte egyáltalán nem, viszont nagyon lehűlt az idő. Nappal is minimum pulóveres-hosszúnadrágos, de inkább széldzsekis szintre, éjjel pedig kimondottan hideg volt. Sokszor még úgy is fáztunk, ha minden hozott ruhánkat magunkra vettük. Hét közepétől újra fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, és a második hétvégére ismét igazán nyáriassá vált. Összességében nincs okunk panaszra ilyen téren, pár kellemetlenséget leszámítva, lehetett volna sokkal rosszabb is.

Már létrehozták a jövő évi Művészetek Völgye Facebook-eseményét is, ITT tudtok csatlakozni. Mi biztosan nem tervezünk semmi más programot arra a tíz napra.

(További képeket IDE KATTINTVA nézhettek meg.)

Ha te is szereted a Völgyet, oszd meg ezt a cikket!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk