SZEMPONT
A Rovatból

Kiss Tibi: Nehéz helyzetben luxus pesszimistának lenni

Hogyan látja a Quimby frontembere a rendszerváltást, az elmúlt 25 évet és a mai Magyarországot?


A Quimby budafoki próbaterme elvarázsolt hely: kívülről elhagyatott gyártelepnek tűnik, beljebb lépve azonban rögtön megváltozik a kép. A tágas helyiségben mindenütt hangszerek hevernek, a falakat pedig Kiss Tibi festményei borítják, nem mindennapi hangulatot teremtve. A csövekben zubogó víz miatt olyan érzésünk van, mintha kint állandóan esne az eső.

Itt beszélgettünk az ország egyik legnépszerűbb zenekarának frontemberével. Most elsősorban nem szakmai kérdésekre, vagy a Quimby aktuális terveire voltunk kíváncsiak, hanem arra, mit gondol Tibi a mai magyar közhangulatról, a fiatalok egyre nagyobb mértékű elvándorlásáról, illetve lehetünk-e szerinte bizakodóak a jövőt illetően.

- Épp a rendszerváltás éveiben léptél felnőttkorba. Milyen várakozásaid voltak akkor, és mi valósult meg ezekből?

- 1989-ben érettségiztünk, ezért számunkra

dupla fless volt az egész történet: egyszerre szabadult fel az ország, és mi magunk is, mint fiatal felnőttek, megkezdhettük az önálló életünket.

Ez a két dolog együttesen hatalmas örömöt és szabadságérzetet keltett bennünk, hiszen elköltöztünk otthonról, az oroszok is elmentek, mondhatni az összes szinten levetettük a béklyóinkat. Minden együtt volt ahhoz, hogy irgalmatlan lelkesedéssel vessük bele magunkat az életbe, és az ország is elinduljon egy általunk is már régóta várt új irányba. Hogy mi valósult meg ebből? Mi akkor úgy gondoltuk, az egész átmenet sokkal gyorsabb és zökkenőmentesebb lesz, nem ilyen nehézkes, "kettőt előre egyet hátra" módon fog működni. Persze fiatalok és idealisták voltunk, azért ezt hozzá kell tenni.

Arra számítottunk, hogy Magyarország pár éven belül hasonló kaliberű hely lesz, mint nyugatabbra fekvő szomszédjaink.

Nyilván az ember mindig abba az irányba tekint, amelyik szimpatikusabb számára, pedig az igazság az, hogy mi azért erőteljesen a Balkán és a nyugati világ metszéspontjában vagyunk. Csak éppen az előbbiről az említett szabadságérzet miatt a többség hajlamos megfeledkezni. Mi is azt gondoltuk, hogy 10 év se fog beletelni, és tiszta Nyugat lesz itt minden. Ami természetesen túlzott volt, mint ez utólag kiderült – ráadásul elsősorban a Nyugat erényei lebegtek a szemünk előtt, az árnyoldalakat kevésbé ismertük. Ezt nem feltétlenül gazdaságilag, materiálisan értem, sokkal inkább a kevésbé megfogható dolgokat, az eszmeiséget vártuk nagyon a kint szerzett élményeink alapján.

Névjegy

Kiss Tibor 1971-ben született Dunaújvárosban. Eredetileg képzőművész akart lenni, 16 éves kora körül kezdett komolyabban zenéléssel foglalkozni, de a festés máig megmaradt az életében. 1991-ben alapította meg a Quimby zenekart (a mai tagok közül Varga Liviusszal és Mikuli Ferenccel közösen), amely mára az ország egyik legnépszerűbb, legnagyobb rajongótáborral rendelkező együttesévé vált. Emellett tagja a Budapest Bár énekesi csapatának, illetve vendégként időnként feltűnik a Csík zenekar koncertjein is. Egy gyermeke van, aki nemrég múlt kétéves.

Mostanra már nyilván kiderült, hogy a valóság ehhez képest nagyon elmaradt a várakozásainktól, mindazonáltal így is nagyon sok klassz dolog született. És az is bebizonyosodott, hogy egy új kort elkezdeni egyáltalán nem egyszerű.

Azt vettük észre, hogy az előző rendszert egy annál sokkal vadabb és kezdetlegesebb valami váltotta fel.

A kapitalizmus mellett a demokrácia összes botlását és gyermekbetegségét is el kellett szenvednie az országnak. Ezzel mi nem számoltunk, úgy gondoltuk, hogy szép egyenes menetelés lesz az egész. De nem így történt, mint ahogy sok példa mutatja. Azóta volt már olyan, hogy kicsit közelebb éreztük magunkat az ideához – most az egész generációm nevében beszélek –, és volt hogy távolabb.

Az utóbbi időben ismét azt érzem, hogy mintha nem tudnánk eldönteni, merre akar tartani ez az ország, és közben már el is röppent 25 év.

Ma már nem lehet mindent az átkos 40 évre fogni.

IMG_0187

- Téged egyébként tizen-huszonévesen foglalkoztatott a politika, követted az eseményeket?

- A mindennapi politika egyáltalán nem érdekelt, csak a tényleg nagy kaliberű dolgokkal foglalkoztam. Például az nem volt mindegy számomra, milyen rendszerben élünk, kinek vagyunk a csatlósai, van-e demokrácia, vagy éppen lehet-e szabadon külföldre utazni. Ezek a részek természetesen fontosak voltak nekem, de a hétköznapok történései sokkal kevésbé.

IMG_0263

- Milyennek látod ma a közhangulatot Magyarországon?

- Rendkívül zavarosnak. Mindenkinek van egyfajta sajátos elképzelése az ország jövőjéről, amit főleg a politikai pártok diktálnak nekünk. Ezekre, mármint klasszikus értelemben vett pártokra pedig a mai világban egyáltalán nem lenne már szükség. Szerintem manapság már teljesen túlhaladott ez a fajta 100-150 éves ideológiákon alapuló gondolkozás. Úgy érzem,

"
kicsit olyan, mintha egy vallást kaptunk volna a politikától

nem pedig valami olyan biztonságot, hogy majd ők jó szakemberként elvezetik az országot.

Nagyon károsnak tartom, hogy a politika ennyire benne van az emberek magánéletében. Metaforikus értelemben lassan acélbetétes bakanccsal kell kirugdalni a hálószobából. Ez elég rendesen mérgezi az életünket.

Bőven elég lenne, ha egyszerűen csak bízhatnánk abban, hogy a szakemberek vezetik a rájuk bízott tárcákat és felelősen elvégzik a feladatukat. Népszerű gondolat, hogy a demokrácia a vagyonosok diktatúrája: ez a rendszer a legalkalmasabb arra, hogy a vezetők úgy bánjanak a néppel, ahogy csak akarnak. És a demokráciában lehet a legkönnyebben lopni, ami szintén nagyon furcsa és paradox helyzet. Na mindegy, ezt is megtanultuk. Meg azt is, hogy ez az új világ morális romlást hozhat a közhangulatba. Hihetetlen, hogy mennyi ember vált ellenségévé a másiknak az elmúlt két évtizedben, kizárólag a politika miatt.

IMG_0464IMG_0466

- Szerinted mikor kezdődhetett ez a folyamat, hogy a politika ennyire része lett az emberek életének?

- A rendszerváltás utáni első évek az öröm, a remény, a szabadság és a bizakodás jegyében teltek. Voltak nézeteltérések, de messze nem azzal a végső konklúzióval, hogy akkor én állok a jó oldalon, és ha te nem tartozol oda, szükségszerűen ellenség vagy. Ez az egész nagyon erősen talán csak az utóbbi tíz-tizenkét évben kezdődött, de már kicsivel korábban is látszottak a jelei. Megvadultak az emberek. És hát fejétől büdös a hal, az acsarkodó politikusoktól kapta a nép az ihletet. Az elmúlt években így szép lassan eljutottunk a nihilisztikus, reményvesztett, magyar rögvalóságig.

Hatalmas bűne ez az ország vezetőinek, hogy ilyen szintre vitték le a párbeszédet. Ma már közéleti témákról se lehet úgy beszélni, hogy ne soroljanak be ehhez vagy ahhoz az oldalhoz.

Ha nyíltan kiállsz bírálni a kormány valamelyik döntését, azzal azonnal komcsi b*zi liberális zsidó vagy, a másik oldalról mocskos Fidesz-bérenc. Holott talán csak arról van szó, hogy pont az adott dologgal nem értesz egyet. Ez beteges, hiszen a legjobb rendszereknek is kell, hogy legyenek kritikusai, az viszi őket előre. Nálunk nem lehet úgy kritizálni, hogy azonnal ne döngöljenek a földbe, és ne süssék rád, hogy a másik szekértáborhoz tartozol.

Pedig a legtöbb embert szerintem rohadtul nem érdeklik a pártkötődések, egyszerűen csak a saját életüket befolyásoló döntésekre szeretnének reagálni.

IMG_0299

- Mi a helyzet a könnyűzenében?

- Mostanában téma meg ihlet akad bőven (ez is lehet hasznos...), de a szabadság és a finanszírozás terén nem igazán vagyunk elkényeztetve.

Bár a kirakat-kultúrpolitikára olykor hatalmas összegeket áldozunk, a számomra fontos, alternatív és független területeken mégis rossz az infrastruktúra, nagy a bizonytalanság, kevés a lehetőség.

Nagyon kevés a jól működő klub, és gyakorlatilag egy kisregényt lehetne írni arról, hogy mi minden hiányzik. Ha legalább megyeszékhelyenként működhetne egy mindenki által igénybe vehető közösségi tér, annak örülnék.

Minden területen hasznos lenne megszüntetni azt a fajta urambátyám-viszonyt, ami jelenleg jellemző.

Borzalmas károkat okoz a korrupció és a munkanélküliség. A politikát vissza kéne terelni a saját területére, és minél nagyobb autonómiát adni az egyes szakterületeknek: a kultúrának, az egészségügynek, a szociális szférának, az oktatásnak, vagy éppen a civil szervezeteknek. A kisebb sejtek hatékonyabban és valószerűbben működnek. Nem egészséges, hogy mindent fentről döntenek el. Nem jó érzés komplett idiótákat látni felelős pozíciókban. Megnyugtató lenne, ha őket olyan szakemberekre cserélnék, akik pártállástól függetlenül megkapják a fejlesztésekhez szükséges anyagi forrásokat. Fel kéne számolni az olyan és hasonló disszonanciákat, hogy bár sok tízezer üresen álló bérlakás van, mégis a hajléktalanság az egyik legnagyobb társadalmi probléma manapság. Az kellene, hogy a közösség érdekei az egyéni érdekek fölé kerüljenek, mert jelenleg egy szűk elit gyakorlatilag kizsákmányolja az országot.

- Azért vannak biztató jelek is?

- Rengeteg kiváló művész, tudós, gondolkodó ember él ebben az országban, akik teszik a dolgukat. Én is, mint mindenki, nagyon örülök egy felújított játszótérnek, egy új működő klubnak, vagy autópályának, és ha egy rászoruló kisgyereknek a közösség erejével összejön az életmentő műtéthez szükséges pénz.

Jó látni azt, hogy bár sokan nem értenek egyet egymással, a nagy bajban, kardinális ügyekben mégis képes összefogni az ország.

Mindig ilyen ügyek mentették meg ennek a népnek a lelkiismeretét.

IMG_0228
IMG_0462

- Te személy szerint szeretsz itt élni?

Budapest a kedvenc városom, és szeretem Magyarországot. Az a szeretet és megbecsülés, amit mi a zenekarral, és személy szerint én is kaptam az elmúlt években az emberektől, felbecsülhetetlen. Szeretek itt élni. Olykor jó elmenni is, de jó visszatérni.

- A sok gond és probléma ellenére is?

- Azt gondolom, hogy ennek az egésznek elsősorban mi vagyunk a rákfenéi, a legtöbb bajt magunknak okozzuk. Elsősorban nekünk kéne dűlőre jutnunk azzal, mit akarunk kezdeni az anyaföldünkkel. A probléma zöme belül van, a rendszert irányító fejekben.

A külföldi barátaim gyakran sajnálkoznak, hogy milyen világ van nálunk, aztán amikor elviszem őket a pesti éjszakába, vagy akár a Káli-medencébe, leesik az álluk.

Abszolút kétpólusú az ország megítélése, lehet itt nagyon jól érezni magad, ugyanakkor kifelé megy egy olyan üzenet is, hogy azért mégse annyira felhőtlen a helyzet.

- Sok fiatal dönt úgy, hogy inkább külföldön próbál szerencsét. Szerinted miért?

- Sajnálatos, de a legnagyobb probléma az, hogy sokan nemcsak rövid-, de hosszabb távon sem látják itthon a jövőjüket. Ez vonatkozik az idősebbekre is, de ők már gyakran félnek beleugrani az ismeretlenbe, a fiatal generációban viszont nincsenek ilyen gátak. Ha nem tudnak előre tervezni, csak a kilátástalanság a biztos számukra, elég könnyen a lelépés maradhat az egyetlen alternatíva. Az is nagy baj, hogy pont egy aktív, energiával és ötletekkel teli réteg távozik, akikre a legnagyobb szükség lenne. És nem röghöz kötéssel kéne itt tartani őket, hanem lehetőségekkel, hogy önszántukból maradjanak. Ha például van egy kutyám, akivel rosszul bánok, hiába kötöm meg, belül dühöngeni fog. Ebből pedig negatív energiák születnek, és előbb-utóbb meg fog harapni.

IMG_0471IMG_0469

- Neked megfordult a fejedben valaha, hogy elmenj?

- Egy átlagemberhez képest kiváltságos helyzetben vagyok, ezért sem gondolkodtam el rajta komolyabban. Számos összetevő szükséges ahhoz, hogy az ember útnak induljon, viszont sajnos több ismerősöm is van, akik nyitva tartják ezt a lehetőséget – például nem fektetnek be itthon, nem terveznek hosszútávra, mert bizonytalanok a jövőjükben itthon. Ami engem illet, sokat utazom, évente egy-két hónapot így is külföldön töltök. Már csak azért is, nehogy „túladagolást” kapjak, másrészt frissítő olykor más kultúrákkal találkozni. Ennek az aránya ugyan változhat, de alapvetően nem tervezek elköltözni.

És ezúton is szeretném megkérni a jó embereket, hogy maradjanak itthon, mert a rosszak úgyis itt fognak. (mosolyog)

- Magyarország egyik legismertebb zenekara vagytok, százezres rajongótáborral. Tudjátok befolyásolni, miről-hogyan gondolkodjanak az emberek? Egyáltalán, van ebben szerinted felelősségetek?

- Mi egy rock 'n' roll zenekar vagyunk, az a dolgunk, hogy szórakoztassuk, utaztassuk és élményekben részesítsük az embereket. Nem szeretnék se nagy megmondó, se prédikátor lenni, hiszen annyiféle nézőpont létezik, mindenkinek megvan a maga elképzelése a világról. Persze a gondolataimat elmondhatom egy-egy történetről, hogy mindenki kiválogathassa belőle a számára hasznos részeket, de annyira nem érzem magam nagy tudásúnak, hogy mindenről meglegyen a véleményem. Inkább apróbb dolgokban tudok tanácsot adni, mondjuk hogy melyik a legjobb torzítópedál... Bár még ez is szubjektív. (mosolyog)

- A Kivándorló Blues megírásával nem lépted át ezt a magad által felállított határvonalat?

- Szerintem egyáltalán nem. Miért, mire gondolsz?

- Leginkább arra, hogy ezelőtt nem nagyon volt olyan dalotok, amibe akár vélt, akár valós politikai üzenetet lehetett belelátni, ezt viszont többen így értelmezték.

- A kivándorlás egy társadalmi probléma, bár mint ügy, nálunk politikai színezetet is kapott. A dal egy kétségbeesett szerelmes szám, amiben Magyarország egy metafora. Hallottam én is olyan sületlen véleményeket, hogy a dal kivándorlásra buzdít, de ez egy baromság.

Kivándorló Blues

Úgy kell a kutyáknak a hús

ahogy a szívnek mélabús

dallamok közt táncoló

lélek párologtató

lidércekből szőtt elem

te szürkésbarna félelem

és én mint csíkos rab ruhád

néha gondolok még rád

de köszönöm hogy elmúlt ez a szerelem.

Ha bekacsintok hogy mi van

e koszos pornó moziban

látom a bambaság korát

rejszolni át az északát

rajzolni át az arcokat

az ondó szagú vakolat

alatt vas karmokat növeszt

és a fülembe súgja ezt

i am the best markolat.

Ne szoríts meg engem

ne szoríts erősen ez fáj

inkább szoríts nekem

ha menni muszáj

hidd el én veled maradnék

szívesen széjjelszakadnék

ha lenne mér'

Magyarország!

Ki hercegnő volt egykoron

teríték lett a koncasztalon

vicsorgó élettelen hús

felzeng a woodoo-techno blues

matatnak sóvárgó kezek

az égbe nyúló terpeszek

mentén egy új világ jön el,

ahol már nincs számomra hely

ha nem leszek hát nem leszek.

Ne szoríts meg engem

ne szoríts erősen ez fáj

inkább szoríts nekem

ha menni muszáj

hidd el én veled maradnék

szívesen széjjelszakadnék

ha lenne mér'

Magyarország!

- Mit gondolsz azokról a zenekarokról (például a Kozmosz), akik viszont nyíltan, még csak nem is metaforikusan nyilvánítanak véleményt?

- Ez az ő vállalásuk, egyén- és zenekarfüggő, kit mi ihlet meg. Ráadásul egy magára valamit is adó punkzenekarnál a politikai elit ostorozása szinte kötelező téma. Rám a díszletek, vagyis a körülöttünk lévő dolgok sosem voltak akkora hatással, sokkal inkább a mögöttes tartalom. Nem fogok nyíltan rugdosni egy politikust, de általános értelemben, mondjuk a hatalommal, vagy a hatalomvággyal és az ezzel járó lelki torzulásokkal szívesen foglalkozom, mert mélyen emberi, és engem ez érdekel. Akadhat egy-egy konkrét ügy is, aminek kapcsán kiállok elmondani a véleményem, ezt viszont nem feltétlenül a művészet keretei között tenném.

"
Én világokat szeretek teremteni

amibe ezek nem férnek bele.

IMG_0332
IMG_0215IMG_0314

- Mekkora szabadságot ad neked az átlagemberekhez képest, hogy zenélésből élhetsz?

- Nagyon nagyot. Ráadásul nemcsak hogy ebből élek, de nem is függünk olyan mértékben azoktól a hatásoktól vagy folyamatoktól, amelyektől az országban rengetegen. Nekünk ilyen értelemben nincsenek főnökeink, egyedül a közönség kegyeire vagyunk bízva. Akik vagy szeretnek minket, vagy nem, vagy támogatják a működésünket, vagy nem. Úgyhogy kizárólag azzal kell foglalkoznunk, hogy őket ne csapjuk be. Ezt abban az egy esetben tudunk teljesíteni, ha önmagunkat se csapjuk be, mivel ők általában annak örülnek, ha azt csináljuk, ami természetesen jön.

- A kisfiad most múlt kétéves, az ő jövőjét milyennek látod?

Nehéz bármit is ennyire előre látni, de igyekszem egyfajta nyitottságot és lehetőséget adni neki arra, hogy tudjon majd választani. Ő azért még elég soká lesz abban a korban, mikor belekerül ebbe a mókuskerékbe, én persze addig is próbálom felkészíteni azokra a dolgokra, amiket egy szülő át tud adni a gyerekének. De ha az iskoláztatásra gondolok, már most vakarom a fejemet. Na mindegy, azon a hídon majd akkor megyünk át, amikor odaértünk.

- Mennyire vagy bizakodó általánosságban a jövőt illetően?

- Szerintem

nehéz helyzetben luxus, hogy pesszimista legyen az ember.

Mindenképpen bízni és bizakodni kell, legrosszabb esetben csalódás lesz a vége. De ha valaki nem bízik, annak állandóan rossz hangulatban fognak telni a mindennapjai, az meg kinek jó? Én bizonyos szempontból realista vagyok, de nem puffogok sokáig dolgokon, inkább nekiállok keresni a megoldást. És bízom abban, hogy hosszú távon minden probléma megoldódik. Enélkül akár már most elkezdhetném ásni a síromat.

Ha tetszett az interjú, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktor nem vette észre, hogy amikor erőt próbál felmutatni, és az nem sikerül, mennyire gyengíti őt
Orbán Viktor nem mert kockáztatni az évértékelőjén, miközben egyre többször derül ki, hogy már nem az az erős ember, akinek mutatni szeretné magát - mondja a szakértő, akivel a gödi mérgezés és a hálószobai videó lehetséges következményeiről is beszélgettünk.


Az év eleji politikai rituálék között kevés olyan visszatérő esemény van, amely akkora figyelmet kap, mint Orbán Viktor évértékelői. Bár sokan hajlamosak az amerikai elnökök State of the Union beszédéhez hasonlítani, a két műfaj valójában más logikára épül: míg Washingtonban egy alkotmányos kötelesség teljesül a Kongresszus előtt, addig Budapesten egy politikai közösség gyűlik össze, hogy meghallgassa a miniszterelnök saját narratíváját az ország helyzetéről és a következő év irányairól.

Az idei évértékelő leginkább kampánybeszéd volt. És bár érdekes volt az is, amiről és ahogyan beszélt a miniszterelnök, az is sokatmondó, mi mindent nem hozott szóba. A beszédet és a hét két legtöbbeket foglalkoztató politikai hírét: a gödi akkumulátorgyár és a hálószobába rejtett kamerával készített állítólagos videó sorsát Somogyi Zoltán szociológus elemezte.

— Orbán Viktor a halál vámszedőinek nevezte az Erste-t és a Shellt, egy egész részt épített a nagytőke elleni kirohanásokra a beszédében, és a Tiszát a nagytőke pártjának nevezte. Erre lehetett számítani?

— A nagytőke elleni kirohanásnak az az egyik oka, hogy az ellenfele csapatában vannak olyanok, akik dolgoztak multinacionális cégnél, nem is kis pozícióban. Bár utána otthagyták ezeket a cégeket, de

a kormánypárt szerint ez úgy működik, mintha ők örökre ott maradtak volna, akár a titkosügynökök,

akik sosem tudják már elhagyni a cégüket. Tehát, a Fidesz értelmezése szerint ezek az emberek, mivel az ellenzékhez csatlakoztak, most is azokat a cégeket képviselik, ahol korábban dolgoztak. Másrészt pedig, amikor a kormányfő nem pont ezért utalt a multikra, akkor ezt azért tette, hogy rájuk hárítsa az összes felelősséget, ami most az országban gazdasági és szociális téren kialakult, azaz levegye a kormányról a felelősséget és áttegye más szereplőkre. Ez utóbbiban olyan nagy újdonság nem volt, ezt a trükköt már korábban is alkalmazta a miniszterelnök. A helyzet az, hogy ebben az egész beszédben sem volt semmi nagy újdonság. Talán várhattuk volna, bár persze lehetnek kétségeink, hogy mennyire tudja a mostani helyzetben dinamizálni a választókat a saját irányába, mert azért van elégedetlenség a kormányzással szemben. Most lett volna lehetősége, hogy valamit tegyen, hiszen nagyon közel vannak a választások. Ilyenkor annak, aki esetleg veszélyeztetve érzi a kormányzása folytatását, vagy gyengének érzi az esélyeit, kockáztatnia kell. Olyan ez, mint a sport: ha nem kockáztat, miközben vezet az ellenfél, akkor a végén kikap.

Ebben a beszédben ilyen kockáztatást nem nagyon éreztem.

Nem láttam, hogy ezt a beszédet arra akarná felhasználni, hogy csökkentse a különbséget a Tisza és a Fidesz között.

— Orbán Viktor ezúttal azt is elmagyarázta, szerinte miből futotta a rezsicsökkentésre, a nyugdíjak emelésére, az szja-mentességre nulla növekedés mellett: 15 év alatt 14.596 milliárd forintot vettek el a bankoktól és a multiktól, és idén is majdnem 2 ezer milliárdot vonnának el.

— Ezt már egy gazdaságilag közepesen képzett ember is szkeptikusan figyeli. Egyrészt nem lett költségvetési többlet az országban, amiből osztogatni lehetne. Tehát most is a semmiből osztogat, azaz tulajdonképpen pénzt nyomtat. A másik, hogy joggal gondolhatják sokan ebben az országban azt, hogy ha a miniszterelnök a politikájával a terheket rárakja a szolgáltatói oldalra, akkor azok továbbhárítják ezt a választókra.

— Vajon az, hogy az a pénz, amit sikerült beszedni a multiktól és a bankoktól, pariban van-e azzal a pénzzel, amit immár negyedik éve nem sikerül beszedni az Európai Uniótól?

— Erről nem beszélt. Ha sorba vesszük mindazt, mi mindenről nem beszélt a miniszterelnök, akkor láthatjuk, miért is van bajban. Például attól lehet bajban, ha ő másban látja az ország gondjait, mint a választók többsége. Ha a legfontosabb és egyetlen témája az Ukrajnával való szembenállás, ráadásul nagyon durva, kemény szavakkal, az nem biztos, hogy a választók többségének igényeivel találkozik.

Ha pedig nem ezt gondolják a választók, akkor beszélhet akármennyit, nem fogja tudni átvinni az akaratát, mert a politika mégiscsak a választóktól és az ő észlelésüktől függ.

Ha a választók mást látnak problémának, akkor ebben a beszédben inkább az jöhetett át nekik, hogy a miniszterelnök nem látja a problémáikat.

— Amikor azt mondta, hogy ő soha nem fogja engedni, hogy belevigyék Magyarországot a közös európai külpolitikába, ahogy ő mondta: nem, nem, soha, talán akkor kapta az egyik legnagyobb tapsot.

— Igazából az nem számít, hogy ott mit tapsoltak meg a teremben.

— Igaz is: a legnagyobb tapsot tavaly a Pride betiltása kapta.

— Azt valószínűleg tavaly a teremben sem gondoltak végig, tényleg olyan jó ötlet egy ilyen lépés. Ma már nem tapsolnának szerintem olyan nagyon.

Az is érdekes kérdés lesz, hogy az amerikai külügyminiszter, Rubio mit mond Orbánnak hétfőn, Budapesten.

Ő ugye most éppen azzal került be a hírekbe, hogy mondott egy határozott atlantista beszédet. Azt mondta, Amerikának és Európának szorosan együtt kell működnie, mert van egy kulturális közös örökségünk, és együtt kell fellépnünk más, ebbe nem integrálható kultúrákkal szemben. Amerika nem elpusztítani szeretné az európai kultúrát és együttműködést, hanem erősíteni. Hogyan fér bele ebbe az az orbáni beszéd, amely elzárkózik az Európai Unióval való szoros együttműködéstől? Miközben ebben az országban az emberek népszavazással döntöttek úgy, hogy az EU tagjai akarnak lenni, ami együttműködési kötelezettségekkel jár.

— A másik, amit Orbán Viktor látványosan elkerült a beszédében, az a Magyar Péter-féle videó. Még csak célzás szintjén sem foglalkozott vele.

— Veszélyes lett volna, ha a beszédének a központjába teszi ezt a videót. Még abszolút nem dőlt el, hogy ezzel a videóval ki jár jobban és ki rosszabbul. Két nagyon veszélyes pont van benne.

Egyrészt, hogy van-e abban a videóban olyan, ami esetleg morálisan vállalhatatlan teszi az ellenzék vezetőjét. A másik, hogy azt a videót ki és hogyan vette fel.

Éppen ezért a kormányzat már korábbi napokban is tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Ez volt az ésszerű lépés, hiszen ha köze lenne, akkor el kellene ismerniük, hogy a titkosszolgálatok az ellenzék vezetőjének a magánéletét lesik ki rejtett kamerával. Az azért elég kemény lenne, nem?

— Orbán Viktor néma maradt, ám az évértékelőre ékrező fideszesek mindegyike drogos bulinak nevezte az összejövetelt.

— Ugyanis idáig eljuthatnak az értelmezésben, mert ezt Magyar Péter maga mondta el. Elment valahova, ahol mások droghoz hasonlítható dolgokat fogyaszthattak, ő nem. Innentől kezdve megengedett az a politikai értelmezés az ellenfelétől, aki nem akarja, hogy Magyar Péter kormányra kerüljön, hogy ez egy drogos buli volt. A drogos bulikban sem szív mindenki drogot, nem ezért hívják így. Ez az értelmezés még „csak” a politikai játszma része. Ráadásul ezt nem máshonnan tudják, mint Magyar Pétertől.

— Azon gondolkozom, a videó akár úgy is elérheti a hatását, hogy le sem játsszák soha. Magyar Péter kénytelen volt foglalkozni vele, talán többet is árult el a kelleténél. A Fidesznek tán jobb is, ha nem játssza le, mert akkor nem lehet őket megvádolni ízléstelen húzásokkal. Viszont a sejtetés mégis eléri a hatását: aki azt akarja gondolni, ezek után, hogy Magyar drogtanyán járt, az azt fogja gondolni, ráadásul a bizonytalanok egy részét is elgondolkodtathatja.

— Az az érdekes kérdés, ha ez a dolog így marad, befejezetlenül, akkor lehetséges, hogy Magyar Péter értelmezése lesz az utolsó, amit a választók ezzel kapcsolatban hallanak. Tehát, ha így marad, az nem feltétlenül baj Magyar Péternek. Hiszen azt a videót, ahol elmondja a történetét ezzel kapcsolatban, több mint hárommillió ember nézte meg. Abban pedig nemcsak a videóról beszél, hanem erőteljesen kritizálja is a kormányzatot, hogy hogyan kormányoznak.

Ha Magyar Péteré az utolsó szó ebben az ügyben, akkor még közel sem kerül a kormányzat ahhoz, hogy megbuktassa őt.

Másrészt a politikai helyzet is változott azóta, amikor ezt a videót valaki felvette. Akkor még tényleg csak egy egyszereplős pártkezdemény volt a Tisza. Ha most véletlenül megbuktatnák Magyar Pétert valamilyen ügyben, egy perc alatt lennének olyan szereplők, akik hasonlóan jó teljesítményt tudnának letenni az asztalra. Pont ez erősíti a Tisza pártot, hogy ez már nem egy egyszemélyes politikai erő. Ott van például rögtön mögötte Kapitány István vagy Orbán Anita. És ez a csere egyáltalán nem biztos, hogy jó lenne a Fidesznek. Tehát sok dinamika vezethet oda, hogy végül lejátsszák vagy nem azt a felvételt – ha van egyáltalán valami.

— Az eredeti terv gondolom az lehetett, hogy lejátsszák. Végül mi történhetett? Felmérték, hogy mégsem lenne jó ötlet? Illetve az, hogy esetleg visszaléptek, nem erősíti azt az egyre általánosabb benyomást, hogy a kormánypárt elbizonytalanodott és gyengébb, mint amilyennek mutatja magát?

— Az első az, hogy nem tudjuk, mi van ezen a videón, innentől csak találgatni lehet. Ezt a műfajt pedig én nagyon nem szeretem. De a kérdés második felére lehet válaszolni.

Úgy tűnik, Orbán Viktor nem vette észre, hogy amikor erőt próbál felmutatni, és az nem sikerül, mennyire gyengíti őt.

Ez a Pride-dal kezdődött, de abszolút nem fejeződött be ott. Legutóbb például rendeletben akart bírósági eljárásokat megszüntetni, amire a legfőbb bíró, akit az ő szimpátiájával és támogatásával neveztek ki, mondta azt más bírók mellett, hogy hoppá, ilyen nem lesz, mert ebbe nem szólhat bele a miniszterelnök. Tehát itt is komoly gyengeséget mutatott. Úgy tűnik, annyira nem izgatja, milyen következményei vannak annak, hogy ő, akit egy erős embernek szoktak meg, nem tudja ezt a szerepet felmutatni.

— A hálószobás képből mérhetetlen mennyiségű mém született. Amikor már kiskutyák ugrálnak az ágyon, meg a Ragyogás ikrei jelennek meg ott, az nem hiteltelenítette előre azt a videót, amit közzé szerettek volna tenni?

— Pont a Fidesz használta az AI eszközöket annyira túlzó módon, hogy most már akármikor mondhatják ellenfelei egy videóra, hogy igen, ez egy AI-videó. De azért el lehet képzelni még így is olyan jeleneteket, amelyek után a Tisza vezetőjének magyarázkodnia kellene. Nem tudjuk, van-e ilyen. Ha van, nem tudjuk, miért nem teszik ki, vagy hogy ki fogják-e tenni egyáltalán. Ebben a pillanatban nem tudunk teljes értékű állítást megfogalmazni a videóval kapcsolatban, még nincs ennek itt az ideje.

— Viszont nem a videóval indult a hét, hanem Göddel. A Telex anyagából új részletek derültek ki, több százszoros határérték-túllépésekről és a titkosszolgálat bevetéséről.

— Itt az új információ az volt, hogy a kormány foglalkozott vele, de nem tiltotta be. Hát ez elég kemény állítás, hogy tudatosan hagyja ezeket az egészségkárosító tevékenységeket, azaz megöli a saját választóit. A kormányzat ezt azonnal tagadta is, mert ez egy annyira kemény állítás, ami a választásokat azonnal eldönthette volna.

Így, hogy a kormány tagad, a gödi ügyből csak akkor lesz valami, ha ténylegesen előkerülnek beteg emberek, akik ettől betegedtek meg. Akkor nagyon komoly ügy lenne belőle.

Ha nem lesznek ilyenek, és azért reméljük, hogy nem lesznek, mert az élet és az egészség az első, akkor a gödi ügyből nem lesz olyan nagy ügy.

— Ezek a betegségek akár 5-10 év múlva is okozhatnak tüneteket, tehát nem valószínű, hogy ez most kiderül.

— Sok minden lehet még ebben az ügyben is, de egyelőre azt kell mondanom, nem feltétlenül ez lesz a választások legfontosabb ügye, akármilyen furcsán is hangzik.

— Mi lehet a legfontosabb ügy?

— Például az, hogy az emberek úgy érzik, a miniszterelnökük nem találja el, mi a problémájuk.

Az lehet választást eldöntő ügy, hogy másról beszél, mint ami a választók többségének a gondja.

Ahogy említettem, ha Ukrajna nincs a probléma-lista első tíz helyén, és ha az emberek szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy háború esetén Orbán Viktor meg tudná menteni őket, akkor nagy probléma, hogy ő ide helyezi a politikai fókuszpontot, és ezt próbálja a kampány legfontosabb témájává emelni. Mert így a környezet érdektelenné válik.

— Egy nemrég készült felmérés szerint, melyben azt vizsgálták, hogy különböző európai országokban az emberek mennyire érzik veszélyben az ország biztonságát, és Magyarország nincs a felső harmadban. Máshol sokkal jobban érzik veszélyeztetve magukat.

— Ez például lehet egy ok. De erre a miniszterelnök mondhatja, hogy ez az ő politikájának az eredménye, hogy nincs ez a fajta veszélyeztetettség.

— Most viszont veszélyeztetettséget akart kelteni, tele van a város háborús plakátokkal.

— Egyszerre kelt veszélyeztetettséget, másrészt pedig biztonságérzetet: azt üzeni, amíg ő van, addig a magyar választók biztonságban érezhetik magukat. Tehát azt mondja, hogy ott a veszély, mert kitörhet a háború, és ott a biztonság, mert én vagyok az, aki vigyázok rátok. Ezt a kettőt egyszerre kell előállítania. Mert önmagában csak a veszélyről beszélni nem jó, mert akkor még nincs ott a megoldás. És itt a megoldás ő maga lenne: az, hogy megmenti az országot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor az ágybotrányról: Ez már Orbán Viktor politikai örökségének a része lesz
A politológus szerint egy ilyen ügy nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnökre nézve sem. Akkor is a nevéhez fog tapadni, ha az eszköz végül a hatalom megtartásában segít.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 12.



Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán tett közzé néhány gondolatot a magyar politikai kampányok állapotáról és Magyar Péterrel szemben napok óta lebegtetett, magánéleti jellegű ügy lehetséges hatásairól. Bejegyzése elején megjegyzi, hogy bár egy elemzőnek szerinte nem dolga a moralizálás, a közélet „romlása, hanyatlása kiüti a szemet”. Úgy látja, a mostani helyzet új fejezetet nyithat a kampánytémák történetében.

„Régen a kampányokban arra vártunk, hogy Horn Gyula leül-e Orbán Viktorral vitatkozni, vagy mik lesznek a pártok nagy ígéretei, most meg, ugye, erre... Persze, voltak már magánéleti jellegű kampánytémák, minden oldal tudja sorolni, de azért ez esélyes arra, hogy új fejezetet nyisson” – írja a radnaoimark.hu oldalon két nappal ezelőtt megjelent rejtélyes ágy kapcsán.

Az ügy lehetséges hatásairól szólva az elemző kifejti, hogy az alapvetően a tartalomtól és az arra adott reakcióktól függ. Úgy véli, a léc és az ingerküszöb is magasan van, de létezhet olyan tartalom, ami már védhetetlen. „Egy választási kampányban minden veszteség/nyereség számít, ha csak párszázezer embert megmozdít, a rendezőnek már megérte. De ha nem éri el ezt a szintet, akkor onnantól kezdve minden attól függ, hogy mit kezdenek vele a felek. Lehet hatástalanítani, visszafordítani, átértelmezni és még egy csomó mindent. Onnantól olyanná válik, mint az eddigi témák” – állapítja meg.

Török Gábor szerint nem szabad azt gondolni, hogy egy ilyen ügy a kormányoldal számára teljesen veszélytelen lenne. Úgy véli, a többség azt gondolhatja, hogy egy ilyen fajsúlyú téma Orbán Viktor hozzájárulása nélkül nem kerülhetne elő.

„Ha valóban kikerül végül valami a nyilvánosságba, ez már – nyilván a főszereplők mellett és után – a politikai emlékezetben összekapcsolódik a miniszterelnök nevével is. Bizonyára lesznek, akik ünneplik majd érte, de akárhogy is, ez a politikai örökségének a része lesz. Egy olyan országban, ahol a politikusok szeretik azt a látszatot kelteni, hogy ismerik a határokat (...), ez nem biztos, hogy szívesen vállalt következmény – akkor sem, ha az eszköz végül a hatalmi kérdés megoldásában segíteni fog”

– fogalmaz.

Végül egy kampánytechnikai gondolatot is megosztott. Emlékeztetett, hogy a Fidesz a múltban az ellenfeleket érintő nagy ügyeket előre keretezni szokta. „Most, ha valóban az jön, ami, akkor két dolog lett volna a Fidesz érdeke: előhangolni és a manipuláció viszontvádját gyengíteni, de legalább nem erősíteni. Érdekes módon egyik sem történt meg, sőt, még a legutóbbi hetekben is mesterséges intelligenciával készült videók sokaságával állt elő a kormányfő is. Ha van egy ilyen »all in« felvételük, akkor éppen a mesterséges intelligencia elleni harc élharcosának kellett volna lenniük, hogy a megtámadott kevésbé sikeresen tudja ezt az érvet használni. De pont ellenkezőleg: mintha a Fidesz ágyazott volna meg annak, hogy a közvélemény mindent az AI számlájára írjon akkor is, ha nem az. Ez legalábbis furcsa” – zárja gondolatait Török Gábor.

Az elemző már korábban is foglalkozott a honlapon felbukkant ággyal:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Moszkvában lőtték le az orosz katonai hírszerzés egyik legfontosabb emberét - A nyomok egyenesen a Kreml belső köreihez vezetnek
Február 6-án lőtték le Vlagyimir Alekszejev altábornagyot, a GRU kulcsfiguráját. A gyanúsítottak között orosz tisztek is vannak, ami a Kremlen belüli leszámolás lehetőségét veti fel.


Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.

Nem illett bele az orosz katonai vezetőkről kialakult sztereotípiába: közvetlen, embereire odafigyelő parancsnoknak tartották, akit a szervezeten belül tiszteltek és szerettek.

A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.

A nevéhez köthető a Krím megszállásának megtervezése, az Ukrajna elleni 2022-es támadás kidolgozása, valamint a 2015-ös luhanszki „nagytakarítás” is,

amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.

A Wagner zsoldossereg megszervezése is Alekszejev projektje volt. A sereg arcának a letagadhatóság érdekében Jevgenyij Prigozsint tették meg, de a háttérben mindvégig a GRU irányított.

Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:

„Vigyed őket”

Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.

Az orosz hatóságok szerint a merénylet mögött az ukránok állnak, ezt állítja az ügyben nyomozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat, és erről beszélt Szergej Lavrov külügyminiszter is. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz.

A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.

A merénylet végrehajtása feltűnően amatőrnek tűnt.

Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.

A lehetséges elkövetők között felmerültek haragtartó wagneristák, a luhanszki tisztogatások sértettjei, de akár a Védelmi Minisztérium vezetői is, akik zokon vehették Alekszejev megjegyzését a Prigozsinnal folytatott tárgyaláson.

Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ennél nagyobbat már nem is léphetnénk” - Trump egyetlen tollvonással eltörölte az összes klímavédelmi szabályozás alapját
Donald Trump hatályon kívül helyezte a 2009-es "endangerment finding" nevű szabályozást, amelyen az összes klímavédelmi intézkedés alapult az Egyesült Államokban. A döntés azonnali változásokhoz vezet, és 2055-ig 18 milliárd tonna többlet-kibocsátást okozhat.


Február 12-én egyetlen tollvonással véget vetettek annak a 17 éve tartó korszaknak, amelyben az amerikai szövetségi kormányzatnak volt törvényi felhatalmazása a klímaváltozás elleni küzdelemre. Donald Trump és a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Lee Zeldin bejelentették a 2009-es „veszélyeztetettségi megállapítás” visszavonását.

Az intézkedés azonnali hatállyal megszünteti a járművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó szabványokat, de a tét sokkal nagyobb. „Ha a bíróság helybenhagyja a visszavonás alapjául szolgáló jogi érvelést, akkor a jövőben egyetlen Környezetvédelmi Ügynökség sem lesz képes szabályozni a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta Jeff Holmstead, aki a George W. Bush-kormányzat alatt az ügynökség levegőügyi irodáját vezette.

Az eddigi klímavédelmi szabályok egy 2007-es legfelsőbb bírósági ítéletre vezethetőek vissza. Akkor a Massachusetts kontra Környezetvédelmi Ügynökség ügyben a testület kimondta, hogy az üvegházhatású gázok a légszennyezésről szóló törvény, a Clean Air Act értelmében légszennyező anyagnak minősülnek. Az ítélet arra kötelezte az ügynökséget, hogy tudományos alapon vizsgálja meg, vajon ezek a gázok veszélyeztetik-e a közegészséget és a társadalmi jólétet.

Két évvel később, 2009-ben az ügynökség megállapította, hogy igen, a veszély fennáll, az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberi egészséget és a környezetet.

Ez a „veszélyeztetettségi megállapítás” vált azóta minden szövetségi szintű klímaszabályozás jogi alapjává az Egyesült Államokban, az autók kibocsátásától az erőművekig. Ennek az alapnak az eltávolítása az egész szövetségi klímavédelmi stratégiát megkérdőjelezi.

„Ennél nagyobbat már nem is léphetnénk” – mondta Donald Trump elnök csütörtökön arra utalva, hogy ezzel a lépéssel a szövetségi kormány elvesztette a jogalapját, hogy ellenőrizze a bolygót veszélyesen felmelegítő szennyezést. A döntés eltörli a szén-dioxidra, a metánra és négy másik üvegházhatású gázra vonatkozó korlátozásokat is.

A most hatályon kívül helyezett, „endangerment finding” néven ismert tudományos megállapítást több mint 200 oldalnyi kutatáson alapult. Ez szolgált jogalapul az elmúlt közel 17 évben az olaj- és gázkutakból, járművekből és erőművekből származó szennyezés szabályozásához.

Trump elnök, aki a klímaváltozást „hoax”-nak, vagyis átverésnek, a klímatudósokat pedig „hülyéknek” nevezte, csütörtökön ennek ellenére azt állította, a megállapításnak „nincs ténybeli alapja”.

A döntést egy „radikális szabálynak” nevezte, amely a „Green New Scam” (Zöld Új Átverés) alapjává vált, ezt a címkét adja az elnök minden kibocsátáscsökkentő vagy megújuló energiát fejlesztő erőfeszítésnek.

Lee Zeldin, a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője szerint ez „az Egyesült Államok történetének legnagyobb egyszeri deregulációs intézkedése”. Éérvelése szerint a Tiszta Levegő Törvény csak olyan szennyezés korlátozását engedi meg, amely közvetlen kárt okoz az amerikaiaknak, és csak olyan esetekben, amikor a kár „a szennyezés forrásának közelében” keletkezik.

„A veszélyeztetettségi megállapítás 16 éven át korlátozta a fogyasztói választást, és a klímaváltozás vallásának szent grálja volt. Ennek most vége” – mondta a Washington Postnak Zeldin. Hozzátette, hogy a korábbi szabályozás egy „baloldali kívánságlistát” erőltetett Amerikára, és „megtámadta a fogyasztói választást”.

A döntést üdvözölték a konzervatív agytrösztök is. A Heritage Foundation szerint a 2009-es megállapítás elavult tudományon alapult, a Competitive Enterprise Institute pedig úgy fogalmazott: „ma elkezdtük megvédeni az amerikaiakat azoktól a bürokratáktól, akik azt hiszik, ők döntik el, milyen autót vezethetünk”. Tom Pyle, az American Energy Alliance elnöke szerint a lépés helyes, mert „amikor a Kongresszus azt akarja, hogy a végrehajtó hatalom szabályozza az üvegházgázokat, akkor hozzon erről egyértelmű törvényt”.

Doug Burgum belügyminiszter a Fox Business műsorában egy megcáfolt álhírt hangoztatott: „A szén-dioxid soha nem volt szennyező anyag. Amikor lélegzünk, CO2-t bocsátunk ki. A növényeknek CO2-re van szükségük a túléléshez és a növekedéshez. Több CO2-vel jobban fejlődnek” - állította. Ezzel szemben a tudósok szerint bár a szén-dioxid segítheti a növények növekedését, a légkörben lévő rendkívül magas szintje túlterheli a természetes folyamatokat, és növeli az aszályok, hőhullámok és más káros események gyakoriságát és súlyosságát.

A kritikusok szerint a kormányzat a tudományt, a jogot és a valóságot tagadja meg. „Nincs mód összeegyeztetni a Környezetvédelmi Ügynökség döntését a joggal, a tudománnyal és a katasztrófák valóságával, amelyek egyre nagyobb terhet rónak a közösségeinkre” – jelentette ki a Washington Postban Abigail Dillen, az Earthjustice jogvédő szervezet elnöke. Az American Lung Association és más egészségügyi szervezetek közös közleményükben „sötét napnak” nevezték a döntést. „A klímaváltozás árt az egészségnek, pont” – fogalmazott Harold Wimmer, az egyesület elnöke,

Az Environmental Defense Fund nevű érdekvédelmi szervezet szerint

a veszélyességi megállapítás visszavonásával az Egyesült Államok 2055-ig akár 18 milliárd tonnával több kibocsátást juttathat a légkörbe. A csoport szerint a többletszennyezés 2055-ig akár 58 ezer korai halálesethez és 37 millióval több asztmás rohamhoz vezethet.

Barack Obama volt elnök a közösségi médiában azt írta, a visszavonás nyomán „kevésbé leszünk biztonságban, kevésbé leszünk egészségesek, és kevésbé leszünk képesek harcolni a klímaváltozás ellen – mindezt azért, hogy a fosszilis tüzelőanyag-ipar még több pénzt keressen.”

Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója bíróságra megy. „Ha ez a felelőtlen döntés túléli a jogi kihívásokat, több halálos erdőtüzet, több extrém hőség okozta halálesetet, több klímaváltozás okozta áradást és aszályt, valamint nagyobb fenyegetést fog jelenteni a közösségekre országszerte” – mondta, hozzátéve, hogy Kalifornia „be fogja perelni ezt az illegális intézkedést”.

A törvényhozók közül kevesen dicsérték nyilvánosan a döntést.

Egyikük Shelley Moore Capito, Nyugat-Virginia republikánus szenátora volt, ahol a szén továbbra is a gazdaság kulcsfontosságú eleme. „Ez a visszavonás átalakítja szülőállamomat, Nyugat-Virginiát, mivel ezek az erőfeszítések visszafordítják a megfizethető, benzines járművek elleni káros demokrata támadásokat, amelyeket a nyugat-virginiaiak már túl régóta szenvednek el” – mondta Capito.

Az iparág szereplői megosztottak a kérdésben. Mike Sommers, az olaj- és gázipari vállalatokat képviselő American Petroleum Institute elnöke szerint az iparág a gépjárművekre vonatkozó szabályozás megszüntetését akarja, de a kormánynak továbbra is korlátoznia kellene a szén-dioxid- és metánkibocsátást az erőművekből és az olaj- és gázkutakból.

Albert Gore, a The Zero Emission Transportation Association nevű kereskedelmi csoport igazgatója szerint a lépés „kihúzza a szőnyeget azon vállalatok alól, amelyek az Egyesült Államokban a következő generációs járművek gyártásába fektettek be”. John Bozzella, a legtöbb autógyártót képviselő Alliance for Automotive Innovation elnöke nem foglalt állást, de megjegyezte, hogy a Biden-kormányzat által bevezetett kibocsátási normákat „rendkívül nehéz elérni az autógyártók számára a jelenlegi piaci kereslet mellett”.

A veszélyességi megállapítás visszavonásának ötlete jóval azelőtt megfogalmazódott, hogy Trumpot újra megválasztották volna;

a Project 2025, a szövetségi kormány átalakítására irányuló konzervatív terv egyik célkitűzése volt.

Trump korábban visszaléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös Párizsi Megállapodásból, az ENSZ alapvető klímaegyezményéből, valamint a világ vezető klímatudósait tömörítő Nobel-díjas csoportból is.

Via New York Times


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: