5 történet, ami miatt kihagyhatatlan az idei Budapest Folk Fest
Május 24-28. között a Fonó és a Várkert Bazár napsütötte, de estefelé már kellemesen szellős Öntőház Udvara a helyszín, ahol nagyszínpad, előtte pedig a borterasz vár minket válogatott boraival, és a csodás kilátással a Dunára. És zene, sok és jó, különleges, olyan amilyet nem hallunk mindennap, de nagyon a miénk, ahogyan a hely is, amit belakunk vele.
Fotók: Zsugonits Gábor
Nem szól rád a házmester
A nyolcadik Budapest Folk Fest nem csak karakteres zenei arculatot hoz a főváros kulturális életébe, hanem a helyét is megtalálta, hisz második éve a Fonó Budai Zeneház mellett, a Várkert Bazárban rendezik meg az eseményt. Kevés jobb szabadtéri koncerthelyszín akad Budapesten, mint a Várkert Bazár. A Duna és a Vár ölelésében található szabadtéri bulihelyszín ideális, hisz itt fel lehet tekerni a „volumét”, és „nem szól rád a házmester”, még akkor sem, ha ugrálsz, énekelsz, táncolsz, vagy ha a fűben heverészve van kedved borozni. Ezt a szabadságot az izgalmas zenék és fényfestés teszik teljessé.
A fesztivál kínálatából
összeszedtük az öt legérdekesebbnek ígérkező előadót.
Lássuk, kik azok!
Esszencia
Kevesen ismerik a hazai világzenei színtér egyik vezető együttesének történetét. Három éve Lakatos Róbert a pozsonyi RÉV Zenekar vezetője meghívást kapott a Csík Zenekar Amit a szívedbe rejtesz albumának felvételére. Lakatos Róbert hozta a Csík lemezre az Adagio Swingissimo című komolyzenei, népzenei és jazzelemekből építkező szerzeményt, ami Csík Jánosnak is tetszett. A stúdiózást követően is kapcsolatban maradt a két zenész. Lassan kezdett kialakulni egy olyan alkotói irány, amely akkor egyikük zenekarának repertoárjába sem fért be. A Kárpát-medencei népzene, a klasszikus zene és a jazz egyéni hangú elegye volt ez. A két zenész Dresch Mihályt, Balogh Kálmánt, Kováts Gergőt, Kunos Tamást és Bognár Andrást hívta társul az Esszencia Zenekar megalapításához. A többi már történelem. Az Esszencia május 25-én játszik a fesztiválon, a Várkert Bazár szabadtéri színpadán.
Clejaniból Belgiumba – Mahala Rai Banda
A kilencvenes évekig az ott élőkön, a postáson és szomszéd falu lakóin kívül senki sem tudta, hogy merre kell keresni a térképen Clejanit. Aztán egyik napról a másikra szinte az egész világ megismerte ennek a jobbára cigányok lakta romániai falunak a nevét. Innen indult a Taraf de Haïdouks és alig tíz évvel később a Mahala Rai Banda, hogy a világ egyik legismertebb zenekaraivá váljanak. A két zenekar nem csak azonos településről származik, de a Mahala Rai Banda alapítóját, Aurel Ionitát rokoni szálak fűzik a Taraf tagjaihoz, tőlük kapta első hegedűjét is. Mindkét zenekar debütáló és egyben a világhírt is jelentő albuma - 11 év különbséggel - Belgiumban jelent meg a Crammed Discsnél. (Taraf de Haïdouks – Honourable Brigands, Magic Horses And Evil Eye, 1994., Mahala Rai Banda - Mahala Rai Banda 2005).
A Mahala Rai Banda május 25-én lép fel a fesztiválon. A hagyományos romániai rezesbanda-felállásba vonósokat, harmonikát vegyítenek, és még egy kis funkyt, rockot és popot is. Ebből a zenei mixből alakult ki a mai napig egyedülálló és elsöprő energiájú hangzásuk, ami koncertjeiket mindig felejthetetlenné teszi.
Az underground díva a highlife hazájából - Sena
A highlife sajátos fúziója a kelet-közép afrikai és a karibi zenének, valamint az amerikai jazznek. A 40-es, 50-es években ez volt az első modern szórakoztató zenei műfaj a kelet-afrikai országokban, a hatvanas években nagy hatással volt az afrobeatre is. A highlife Londonban teljesedett ki az ott élő kelet-afrikai bevándorlók révén. A műfaj olyan zenészeket inspirált, mint Ronnie Scott, Georgie Fame, a Genesis vagy a Rolling Stones. (A Rolling Stones legendás 1969-es Hyde Park-beli koncertfilmjén a Sympathy For The Devil című számában a highlife leghíresebb zenekara, Ginger Johnson & His African Messengers is közreműködik).
A highlife egyik központja Ghána volt, ahol Sena született. Sena egy beszélgetés során elmondta, hogy gyerekkorában magyar származású, rendkívül kíváncsi édesanyjával rengeteget utaztak az országban, megismerte a hagyományos akan zenét, a ghánai kultúrát, a rádiókból afrobeat, soul, R'n'B, pop és hip-hop szólt. Sena izgalmas és kísérletező zenéjét a mai napig ezek a műfajok is meghatározzák. Világzene ez a javából. Sena május 26-án lép fel a fesztiválon.
A vándortrubadúrok és a pszichedelia Isztambulban találkoznak - BaBa ZuLa
A sazt vagy más néven baglamát - amely török eredetű, hosszú nyakú, héthúros lant - a magányosan, faluról falura utazó költők, az aşıkok használták. A török BaBa ZuLa egyike azoknak, akik pick-upokkal felerősíttetve használják ezt az ősi hangszert. A BaBa ZuLánál így az anatóliai hagyományos népzene új zenei térbe került, mert mindezt a hatvanas évek pszichedelikus rockzenéjével, a dubbal és az elszállós elektronikával elegyítik. Az Isztambulban alakult zenekar a kezdetektől az alkotás szabadsága mellett tört lándzsát. Ebből annak ellenére sem engednek, hogy lemezeik nagy részét nem játssza a török állami média, sőt, egy egy német kiadónál, januárban megjelent XX című albumukat is betiltotta a cenzúra. A BaBa ZuLa a szabadság hangján szólal meg május 27-én a Várkert Bazárban.
Az ötlet szülőanyja - Dikanda
A fesztivál zárónapján egymás után lép fel a Buda Folk Band és a lengyel Dikanda. Nevezhetjük őket akár testvérzenekaroknak is, mivel több fesztiválon is találkoztak, és a magyar együttes a létezését köszönheti a Dikandának.
A Dikanda tagjai tudták Csoóri Sándor "Sündi"-ről, hogy aktívan zenél, és beajánlották egy szczecini fesztiválra a „zenekarát”, ami akkor egyáltalán nem létezett. Kihagyhatatlan lehetőségnek tűnt a meghívás, Sündi szólt gyerekkori barátjának, Éri Mártonnak, és még néhány zenész barát is csatlakozott hozzájuk. Gyorsan valamilyen nevet is kellett adni az alkalmi együttesnek, s mivel többségük Budán lakott, népzenét játszottak és külföldre készültek, kézenfekvő volt a Buda Folk Band elnevezés. Közös történetük a Budapest Folk Festen folytatódik.
Budapest Folk Fest részletes programjáért és jegyinfóért KATT IDE!
