hirdetés

PÉCS

Pécsvárad: a Zengő lábánál álló vár igazából egy monostor, amely több mint ezer év eseményeiről mesél

István király alapította a Szent Benedek-rendi apátságot, melynek első apátja Asztrik volt. 1000-ben őt küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért és áldásért.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. február 22.


Link másolása

hirdetés

Baranya megye egyik szép vidékén található Pécsvárad. A Kelet-Mecsek déli oldalán, a Mecsek legmagasabb pontján (681 méter) a Zengő lábánál fekszik.

A hely szépsége és elhelyezkedése miatt már korán lakott volt. István király itt alapította 1015-ben a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot. Ennek első apátja Asztrik volt, őt kérte meg István, hogy menjen el a pápához, hogy koronát kérjen számára.

1212-ben már Várad néven említik, a Pécsvárad nevet pedig 1316-ban írták egy levélben, 1333-ban pedig már városként jelzik. 1778-ban Mária Terézia rendeletével közalapítványi uradalommá vált.

A virágos, gondozott település mára kedvelt turista célpont, a vár, a katolikus templom és a városka számos látnivalót kínál. Ráadásul a környéke is gyönyörű, így túrázásra is csábítja az idelátogatókat. A környező szőlők és a szelidgesztenye-erdő is remek sétálós hely.

A pécsváradi vár igazából sosem volt vár. A falai, bástyái ugyan a bent élőket védték a rablótámadástól, de igazi csata, ostrom nem zajlott a falainál, arra nem is lett volna alkalmas. Eredetileg egy megerősített monostor volt, melyet 998-ban alapított István király,

Koppány legyőzése után, Asztrik vezetésével. Ez volt Magyarország második bencés rendháza. A cél akkoriban a vidék pogány lakosságának megtérítése volt. Ugyanakkor fontos volt, hogy a bencés rend, mint dolgozó rend a mezőgazdasági kultúrát is terjesztette.

hirdetés

A monostorhoz 41 falu tartozott, és a szerzetesek vagyona később is tovább gyarapodott. Az épületet egy 12. századi tűzvész pusztítása után a helyreállításkor kibővítették. A 13. században épült egy gótikus templom, majd később egy udvar, kerengővel, étkezde és lakótorony is.

A helyet több korabeli neves személyiség is meglátogatta, többek között felkereste Szent Gellért, de élt itt Vak Béla (Álmos herceg megvakított fia, aki II. Béla néven Magyarország királya lett) is.

A monostor hiteles hely is volt, azaz számos okiratot írtak hivatalos szerveknek, de magánszemélyeknek is.

A török időkben a szerzetesek elmenekültek Pécsváradról, de mivel a vár épülete nem volt elég erős katonai célokra, a falakat a katonák megrongálták, hogy a törökök ne használhassák. A törökök elvonulása után a romos helyre németeket telepítettek a 18. században. Ők építették újjá és alakították át. Szállodaként is hasznosították, a nagyon rossz részeket pedig lebontották és az anyagát felhasználták más építkezésen.

Ugyan az apátság nem működött, de a jövedelme megmaradt. Ezért Mária Terézia úgy döntött, hogy az uradalom bevétele az akkor létrehozott Közalapítványi Uradalmat illeti, és a Budai Tudományos Egyetem fenntartása lett a feladata. A közalapítvány központja pedig a várban kapott helyet.

Végül 1945-ben az állami erdészet központja lett a birtokközpont. 1957-ben indultak meg a régészeti kutatások, melyek harminc éven át tartottak. Számos régi emlék került elő, restaurálták a 10. századi épületet, kápolnát, kőtárat csináltak, majd 1980-ban éttermet és szállodát is kialakítottak. Végül 1988-ban adták át a látogatóknak.

A várban látható a kápolna, kovácsműhely, látványkonyha, gyógynövénykert, Vak Béla trónja, kőtár és Kígyós Sándor kiállítás is.

Bővebb információk ITT

Ha Pécsváradon jársz, kihagyhatatlan még a 18. századi Nagyboldogasszony-templom, benne a rokokó oltárok, szószék és berendezés is szép látnivaló. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, míg a református templom 1785-ből való. A Városháza 1857-ben épült neogótikus stílusban. Szépek a német parasztházak és a régi Kossuth téri épületek.

A környékre csodás kilátást biztosít egy nemrégiben átadott kilátó:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
PÉCS

Látványos képek az idei Zsolnay Fényfesztiválról

A belváros legismertebb épületeit útba ejtő, húsznál is több állomást érintő Fény Útján különleges élményben lehet része a látogatónak. Most te is szétnézhetsz egy kicsit.

Link másolása

hirdetés

Idén is megrendezik Pécsen a rendkívül látványos Zsolnay Fényfesztivált szeptember 30. - október 3. között. A megismételhetetlen látvány megalkotásában az ország számos vetítő csapata vesz részt, általuk kel életre a több mint 10.000 négyzetméternyi vetített felület, mely európai viszonylatban is kimagasló attrakció.

Íme néhány látványos pillanat:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
PÉCS
A Rovatból
hirdetés

Mintha egy festő álmodta volna meg, olyan a Pécs-környéki vidék

Mikor egy szalmabála, a learatott gabona, a haragos fellegek vagy épp a ragyogó napsütés elvarázsolják a természetet.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2021. augusztus 17.


Link másolása

hirdetés

Aranyló sárgák, harsogó zöldek, mélykékek, rozsdabarnák - festői hatást keltenek a learatott gabonatáblák a Mecsek lábánál.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Lenyűgöző fotókon a rókák titkos élete a Mecsekben

A Mecsek egyik zugában kíséri figyelemmel fotósunk a rókák titkos életét. Kicsi koruktól örökíti meg fejlődésüket, egy-egy jellemző pillanatukat.

Link másolása

hirdetés

A játékos és kíváncsi rókakölyökből hogyan lesz ravaszdi? Talán ez is kiderül a fotós képeiből, aki a Mecsek erdeiben követi nyomon kedvenceit. A nemrégiben még nagyfülű, mókás kinézetű állatból lassan elegáns, óvatos, bátor állat válik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
PÉCS

Mecseknádasd: Skóciai Szent Margit szülőhelye gyönyörű vidékkel és remek túrahelyekkel vár

Fedezd fel az egyedi klímájú helyet, az igen gazdag természeti kincseit, a tájházát, a különleges történetű templomokat és a sváb telepeseknek köszönhető borospincéket.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. november 01.


Link másolása

hirdetés

Mecseknádasd - a hegyek és erdők között kanyargó, a falut átszelő Réka-patak (Öreg-patak), a Schlossberg Várhegy és a Templom-hegy lábánál található - sváb település nem véletlenül kapta a „Keleti-Mecsek kapuja" elnevezést.

A Baranya megyei község múltja Szent Istvánig nyúlik vissza. Az ő birtokából került át a bencésekhez, erre emlékeztet a középkori freskótöredékekkel rendelkező Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.

A török idők után erre a vidékre is német ajkúak települtek be a Rajna mentéről. A falu központja a kápolna körül volt, ide épültek fel az első telepesek házai, akik szőlőkultúrát is hozták magukkal. Ennek ma is látható emlékei a pincesorok.

A festői völgyben fekvő község nemcsak a természeti környezete miatt vonzza a látogatókat, hanem az épített kulturális öröksége is felfedezésre érdemes,

például a várhegy, a tájház, a templomok, a mesterségek háza vagy a vízimalom.

hirdetés

A mikroklímája is különleges, a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb a hőmérséklete, nyáron enyhébb, szárazabb, de az ősz hosszabb, kellemesebb, a tél pedig néha kemény hideget hoz ide. A tájolása miatta a hó is tovább megmarad egyes részein.

A szép vidéket a neves természettudós, a 18. században Kitaibel Pál is többször felkereste. Írásában így mesélt róla:

„Püspöknádasd mély völgyben van.

Itt van a pécsi püspöknek a nyári nyaralója kerítéssel körülvett díszkerttel és állatkerttel. Ebben magyar hársfák vannak.

Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak… tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egészen csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény… Egykori erdőre utal a még meglevő illatos hunyor és a közönséges boróka…"

A mai növényzet is változatos: a kocsánytalan tölgy, bükk, cser, gyertyán mellett virágos kőris, a vörösgyűrűs som, a kökény, fagyal és a galagonya is megél itt. A patakok mentén számos védett növény, gimpáfrány, díszes vesepáfrány, karéjos vesepáfrány, a sasharaszt zöldell. Az erdőkben még megterem a fekete bodza, amelyet régebben nagy mennyiségben lekvárfőzésre használtak. A dombon pedig néhány évszázados szelídgesztenye facsoport is látható.

A környék állatvilágáról, a szarvasokról, vadkanokról, solymászatról Janus Pannonius számolt be verseiben. A hagyomány szerint pécsi püspöksége idején sűrűn vadászott a Keleti-Mecsek erdőségében.

A vidék számos turista útvonalon felfedezhető.

Az országos és nemzetközi turista- és zarándokút is keresztülhalad a településen: például a Dél-dunántúli Piros Túra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, a Mecseki Zöld Túra vagy a Mária Út és a Skóciai Szent Margit Emlékút.

A Skóciai Szent Margit túraútvonal Mecseknádasd és Óbánya között található.

A 18. században, barokk stílusban épült egyhajós Szent György templomban őrzik a Skóciai Szent Margit ereklyéjét, melyet a skót katolikusoktól kaptak. A templomban látható a Réka-vár kövéből készült talapzaton álló egy méteres fa szobor. A templom berendezésének nagy része is még eredeti.

A Réka-vár romjai a hegy tetején állnak. Itt egy kereszt jelzi Skóciai Szent Margit születési helyét. Az épület valaha mintegy 200 méter hosszú és 36 méter széles várudvar lehetett. Megsemmisülésének okai máig ismeretlenek, de feltételezések szerint a török időkre tehető.

Skóciai Szent Margit tiszteletére készült el az emlékút, amely Szent István király leányára, Szent Margitra emlékezik. A Réka-várban született Margit később III. Malcolm felségeként skót királyné lett és jelentős szerepe volt az állam- és egyházalapításban is Skóciában. Az 5 kilométeres túraút a születési helyétől, a Réka-vártól indul, és a Szép Ilonka-kilátóhoz visz, ahonnan be lehetett látni az egész Réka-völgyet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: