EGÉSZSÉG

Mire figyeljünk, ha grapefruitot eszünk?

A grapefruit az egyik legjelentősebb gyógyszerhatást befolyásoló élelmiszer.

Szatmári Péter gyógyszerészhallgató cikke a Gyógynövénylap oldalon, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. március 29.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagjai szerkesztik azt a portált, ahol hasznos, szakszerű és érdekes cikkeket olvashattok a gyógynövényekről. Céljuk a szakszerű gyógynövény-alkalmazás terjesztése, propagálása és az olvasók célzott tájékoztatása egy-egy gyógynövénnyel kapcsolatban.

Az elmúlt évek során egyre népszerűbbé vált a természetes eredetű anyagokat, gyógynövényeket tartalmazó termékek alkalmazása, valamint az egészséges életmód követése, azonban fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy olykor a gyógynövények és élelmiszerek is képesek befolyásolni az általunk szedett gyógyszerek hatását.

Bizonyos növények csökkenthetik vagy növelhetik az alkalmazott gyógyszerek várható aktivitását, amelyek a terápia hatástalanságához vagy a nemkívánt mellékhatások megjelenéséhez vezethetnek. A grapefruit az egyik legjelentősebb gyógyszerhatást befolyásoló élelmiszer.

A grapefruit (Citrus paradisi Macfadyen) a Karib-tenger térségéből származó növény, melyet több trópusi és mediterrán éghajlatú területen is termesztenek. A gyümölcstermése nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, illetve flavonoidokat. Ezen vegyületek mellett jelentős mennyiségben vannak jelen a furokumarinok és a limonoidok.

A gyümölcs húsát és levét antioxidáns tartalma miatt lehet kedvező fogyasztani, azonban a köztudatban inkább a grapefruitmag kivonata ismert. Jelenleg a grapefruitmag kivonatából készült cseppeket megtalálhatjuk a gyógyszertárak és a gyógynövényboltok polcain, mivel igen népszerűek az étrend-kiegészítők körében, amit annak köszönhetnek, hogy számos gyógyhatást tulajdonítanak nekik.

S. Hermann & F. Richter képe a Pixabay -en.

Főként különböző fertőzések ellen és immunrendszererősítő hatású kivonatként reklámozzák. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy jelenleg nincs megfelelő tudományos bizonyíték arra, hogy a mag kivonatának baktérium-, gomba vagy vírusellenes hatása lenne az emberi fogyasztás során.

A grapefruitmag bizonyos kivonatának antibakteriális hatása in vitro körülmények között egyes baktériumtörzseken bizonyított, azonban erről humán vizsgálati adatok nem állnak rendelkezésre. Egy nigériai tanulmányban megvizsgálták a mag antibakteriális hatását, azonban azt csupán négy emberen tesztelték, így a tudományos eredmény megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető.

Az elmúlt évek során végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy ezen termékek mikroorganizmus-ellenes hatása a fertőtlenítő szerrel való hamisításának köszönhető. Ebből kifolyólag a grapefruit magjának kivonatát tartalmazó készítmények alkalmazása nem javasolt.

Ezzel szemben

a grapefruit gyümölcsnek és az abból nyerhető gyümölcslének klinikailag bizonyított kölcsönhatása a gyógyszerekre igazolt.

A grapefruit hatását 1989-ben véletlenül fedezték fel, amikor a felodipint (vérnyomáscsökkentő) alkohollal vizsgálták. A grapefruitot az alkohol ízének elfedésére használták, azonban a felodipin plazmakoncentrációja többszörösen magasabb értéket mutatott a vártnál. Ezután kezdték el felderíteni a folyamat biokémiai hátterét.

A gyógyszerek hatásának megszűnéséhez a hatóanyagnak át kell alakulnia az emberi szervezetben. A legfontosabb folyamatot a lebontó (metabolizáló) enzimek végzik, melyeknek tagjai az úgynevezett citokróm P450 3A4 (CYP3A4) enzimek. A CYP3A4 a gyógyszerek közel 50%-nak a lebomlásában részt vesz. Ezek az enzimek a vékony és vastagbélben, valamint a májban találhatók meg.

A grapefruitlé megbénítja a CYP3A4 enzimeket, aminek következtében az enzim nem tudja lebontani a gyógyszer hatóanyagot, így a hatóanyag magasabb mennyisége kerül a vérkeringésbe, ami a szervezetben megemelkedett plazmakoncentrációt eredményez, emiatt a mellékhatások mértéke is felerősödhet. Ezen kívül a grapefruitlé transzporter proteineket is képes gátolni, így vannak olyan hatóanyagok (fexofenadin), amelyek emiatt nem képesek felszívódni a bélben, így a hatás sem alakul ki.

❤ Monika ? ? Schröder ❤ képe a Pixabay -en.

Az enzimbénítás hátterében a furokumarinok állnak, melyek szintén a CYP3A4 enzimrendszeren metabolizálódnak. A furokumarinok visszafordíthatatlanul, irreverzibilisen kötődnek a belekben lévő enzimekhez, inaktiválják azokat, így azok nem képesek ellátni a funkciójukat. A hatás addig tart, amíg új enzimek képződnek a szervezetben. Ez a folyamat körülbelül egy napot vesz igénybe, azonban a teljes regenerációhoz három nap szükséges, viszont ez egyénenként eltérő lehet.

Ha például nagy mennyiségű grapefruitlé mellett veszünk be koleszterinszintcsökkentő atorvasztatin vagy szimvasztatin tartalmú készítményt, akkor a mellékhatások felerősödnek, növekszik a máj és az izmok károsodásának esélye, és ennek következtében veseelégtelenség alakulhat ki. Bizonyos fogamzásgátló hatóanyagok (etinilösztradiol) is kölcsönhatásba lépnek a grapefruitlével, ennek hatására megemelkedhet a vénás trombózis gyakorisága.

Számos, jelenlegi ismereteink szerint több, mint 85 hatóanyag vérben mért koncentrációja valószínűsíthetően vagy bizonyítottan növekszik, ha egyidejűleg grapefruitot is fogyasztunk.

Érdemes megjegyeznünk, hogy a gyógyszerekkel való kölcsönhatás a grapefruit esetében egy hatóanyag specifikus folyamat és nem osztályspecifikus (nem minden azonos hatású gyógyszer esetén alakul ki). Számos gyakran alkalmazott gyógyszer is idetartozik, mint például a verapamil (vérnyomáscsökkentő), atorvasztatin, szimvasztatin (koleszterinszintcsökkentők), kolhicin (köszvényellenes szer), etinilösztradiol (fogamzásgátló), nifedipin (vérnyomáscsökkentő), fexofenadin (antihisztamin).

Mivel a furokumarinokat a grapefruit minden formája tartalmazza (egész gyümölcs, gyümölcslé, fagyasztott koncentrátum), így mindegyiknek fogyasztása esetén van esély arra, hogy megbénítsák a CYP3A4 enzimrendszert. Már egy egész grapefruit vagy 200 ml grapefruitlé elegendő ahhoz, hogy a plazmában klinikailag jelentős hatóanyag koncentráció emelkedés történjen és ezzel együtt a mellékhatások gyakorisága is megemelkedjen.

Más gyümölcsök, mint a sevillai narancs (a narancslekvár gyakori eleme), a pomelo, a tangelo és a lime, illetve a zöldségek közül a paszternák és a zeller szintén tartalmaznak furokumarin származékokat. Viszont a furokumarinok különösen a grapefruitlében, illetve a friss grapefruitban koncentrálódnak nagy mennyiségben. Az édes narancs, mint a navel vagy valencia, nem tartalmaznak furokumarinokat, így azok nem lépnek interakcióba az enzimmel. Amennyiben a grapefruitléből eltávolítjuk a furanokumarinokat, az enzimgátló hatás nem alakul ki.

Van arra is példa, hogy egy növény fogyasztása csökkenti a hatóanyagok koncentrációját a vérben.

Az enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére világszerte egyre gyakrabban használják a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) kivonatokat tartalmazó készítmények. Az orbáncfű – a grapefruithoz hasonlóan – szintén képes befolyásolni a szervezetünkben lévő enzimeket. Míg a grapefruit főként a bélrendszerben lévő CYP3A4 enzimeket befolyásolja, addig az orbáncfű elsősorban a máj enzimeire gyakorol ellentétes hatást. A növény főként Közép-Európában fordul elő, de évszázadok óta használják Ázsiában antidepresszánsként. Az orbáncfű naftodiantronokat, flavanoidokat és florogucin-származékokat tartalmaz, mely utóbbi vegyületek közé tartozik a hiperforin is.

FinjaM képe a Pixabay -en.

A benne lévő hiperforin – az antidepresszáns hatása mellett – képes dózisfüggő módon fokozni a CYP450 enzimrendszer számos tagjának működését, illetve a P-glikoprotein transzportert a vékonybélben, így számos gyógyszernek a lebontását meggyorsítja,

ami az orbáncfűvel egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek esetében hatáscsökkenést eredményez. Ilyen gyógyszerek például egyes orális fogamzásgátlók, melyek egyidejű alkalmazása esetén a teherbeesés elkerülése végett kiegészítő fogamzásgátlást javasolt alkalmazni. De bizonyos görcsoldók, antidepresszánsok, koleszterinszintcsökkentők, immunszupresszánsok vagy akár az antivirális szerek (HIV) esetében is fokozott körültekintéssel kell eljárni.

Annak ellenére, hogy számos gyógyszerrel kölcsönhatásba léphet az orbáncfű kivonat, termékei a világ több országában vény nélkül hozzáférhetők, köztük Magyarországon is.

A grapefruit és orbáncfű példája erősíti azt, hogy az általánosan vélt egészséges élelmiszerek, étrend-kiegészítők és gyógynövények is rejthetnek veszélyt magukban bizonyos gyógyszerek alkalmazása mellett. Mindenképpen beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével, illetve olvassa el a betegtájékoztatót, megbizonyosodva arról, hogy az Ön által szedett gyógyszerek kockázatot jelentenek-e a grapefruit, orbáncfű vagy egyéb más természetes anyagok használata során!

A Gyógynövénylap blogon a gyógyszerészektől mindent megtudhatsz a gyógynövények felhasználásáról. Keresd őket a Facebookon is!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Még a The Boys is eltörpül mellette? Az Invincible új szezonja tényleg letarol mindent!

Egy sorozat, ahol minden rész felér egy fináléval. Az Amazon PrimeVideo-sorozat negyedik évada már az elején bedobja a legkeményebb morális kérdéseket. És innen még csak durvább lesz…

KÉK HÍREK

„Mintha csak direkt el akarta volna ütni!” – a Veszprémben elgázolt 23 éves rendőr apja nem hisz a véletlen balesetben

Zalavári Bálint Zsolt és társa egy elütött szarvas tetemét mozgatták az útról Veszprém vármegyében, amikor egy autó elsodorta őket. A fiatal rendőr meghalt, apja szerint a sofőr áttért a sávjukba a belátható úton.

KÉK HÍREK

Letartóztattak egy fiatal férfit a Pócs János által szervezett G.w.M-koncert utáni balhé miatt, öt embert még mindig keresnek

A nyomozási bíró elrendelte egy 25 éves férfi letartóztatását a jászberényi verekedés után. Az eddig elfogott négy ember tagadta a bűnösségét a gyanúsítotti kihallgatáson, volt, aki azzal védekezett, hogy ott sem volt.

Címlapról ajánljuk

EGÉSZSÉG

„Köpni szabad, öblíteni szigorúan tilos?” – itt az új szabály, ami felülír mindent, amit a fogmosásról eddig tudtál

Nemzetközi fogorvosi szervezetek a „köpj, ne öblíts” elvét javasolják, a szájvíz használatát pedig egy másik napszakra időzítik.

Fehér Adél, Fotó: Freepik.com - szmo.hu
2026. március 18.

Egy frissítő, erősen mentolos fogmosás után a legtöbbünk számára teljesen automatikus, szinte reflexszerű mozdulat, hogy a csapot megnyitva egy nagy korty hideg vízzel öblítjük ki a szánkat. Tisztaságérzet, friss lehelet, a habos fogkrém nyomainak tökéletes eltüntetése – generációk óta ezt a kőbe vésett rutint követjük a fürdőszobákban. Mégis,

egyre több hivatalos egészségügyi ajánlás állítja a szöges ellentétét: ha fogmosás után nem öblítünk azonnal vízzel, a fogkrémben lévő fluorid sokkal tovább védi a fogainkat.

Bár a napi rutin megváltoztatása első hallásra jelentéktelen apróságnak tűnik, a téma valóságos indulatokat generál az emberek között, hiszen a megszokott, azonnali tisztaságérzet csap össze a tudományosan igazolt, hosszú távú fogászati megelőzéssel.

Az elmúlt időszakban a közösségi médiát is letarolta a téma, a rövid videós platformokon futótűzként terjedt a „köpj, ne öblíts” üzenet, ami rengeteg felhasználóból váltott ki heves reakciót. A laikusok által felkapott trendre a szakmai szervezetek is reagáltak, és a meglepetés sokakat arcul csapott: a furcsa, megszokhatatlannak tűnő tanács nagy vonalakban valóban megállja a helyét. A brit nemzeti egészségügyi szolgálat útmutatója egyértelmű:

„Ne öblíts vízzel közvetlenül fogmosás után, mert lemossa a fogakon maradó, koncentrált fluoridot.”

Az Amerikai Fogorvosi Szövetség is ebbe az irányba mozdult el, bár egy kompromisszumos javaslattal: aki ragaszkodik az öblítéshez, tegye azt kevés vízzel, vagy várjon legalább húsz percet.

A tudományos háttér is ezt támasztja alá. Egy 2024-es vizsgálat kimutatta, hogy az öblítés elhagyásával a szájüregi fluoridszint tartósabban és magasabban marad, ami hatékonyabb védelmet nyújt a fogszuvasodás ellen.

Ez a megnövekedett koncentráció segíti a fogzománc ásványi anyagainak visszaépülését, és gátolja a baktériumok savképző tevékenységét.

A helyes sorrend tehát: először fogselyem vagy fogköztisztító kefe a lepedék fellazítására, majd kétperces fogmosás magas fluoridtartalmú (felnőtteknél 1350-1500 ppm) fogkrémmel. Ezután a felesleget ki kell köpni, de nem kiöblíteni. Ha valaki mégis szájvizet használna, azt a nap egy másik szakaszában, például ebéd után tegye, hogy ne mossa le a fogkrém jótékony hatását.

Magyarországon a helyzetet bonyolítja, hogy nincsen országos, közösségi ivóvíz-fluoridálási program, így a lakosság fluoridbevitelének szinte egyetlen jelentős forrása a fogkrém. Ennek helyes használata ezért kiemelten fontos a fogszuvasodás megelőzésében.

A módszer különösen hasznos lehet a fogszuvasodásra hajlamosabb csoportoknak, például gyerekeknek, fogszabályzót viselőknek vagy azoknak, akik gyakran fogyasztanak cukros, savas ételeket és italokat.

Aki szeretne változtatni a berögződésein, próbálja ki két hétig az öblítésmentes módszert a javasolt sorrenddel. A legfontosabb, hogy a témáról konzultáljon saját fogorvosával, aki személyre szabott tanácsot adhat a fogkrém típusára és a szájápolási rutinra vonatkozóan.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Brutális medvetámadás Székelyföldön, mentőhelikopter vitte kórházba az 58 éves túrázót

Egy 58 éves férfit ért medvetámadás a Maros megyei erdőben, Torboszló és Székelyabod között. A súlyos, nyílt sebekkel és töréssel küzdő sérültet a marosvásárhelyi kórházba szállították műtétre.

KÉK HÍREK

Szörnyű tragédia! A síneken feküdt, a mozdonyvezető már nem tudott fékezni – gázolt a Mecsek InterCity

A balesetet a vonat vezetője jelentette fél hat után a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak. Az InterCity utasait a MÁV pótlóbuszokkal szállította tovább Simontornya felé.

KULT

Hipnotizőr kellett neki a szexhez, azt hazudta egy rendőrnek, hogy terhes, és Little Spoon néven rappelne – 50 dolog, amit nem tudtál az 50 éves Reese Witherspoonról

Hollywood legjobban fizetett színésznője volt, máig viseli egy autós gázolás nyomát a homlokán, és antik ágyneműket gyűjt. Vannak még ilyen infók a tarsolyunkban.

EGÉSZSÉG

Aggódva szaglászta a gazdája száját a kutya, ezzel mentette meg az életét

A 60 éves nőt a kétéves kutyája addig nem hagyta békén, amíg orvoshoz nem ment.

Fehér Adél, Fotó: Freepik.com - szmo.hu
2026. március 17.

Egy kutya heteken át a gazdája száját szaglászta, és ezzel a zavaró, furcsa szokással végül megmentette az életét. Amikor az angol Colleen Ferguson először vette észre, hogy Inca nevű kutyája valamiért a leheletére vadászik, és minden egyes alkalommal aggodalmas fintorral odébbáll, még a legrosszabb rémálmaiban sem sejtette, mekkora a baj.

A makacs, megmagyarázhatatlannak tűnő állati jelzés végül egy alapos, teljes testes orvosi vizsgálathoz vezetett, amely feketén-fehéren kimutatta, hogy a nő bal tüdejében egy korai fázisú rosszindulatú daganat lappang.

A ritka szerencsének és az állat kitartásának köszönhetően a szakemberek még azelőtt elcsípték a halálos betegséget, hogy az áttéteket képzett vagy végzetessé vált volna.

A történet akkor kezdődött, amikor a hatvanéves nő német juhásza hirtelen, minden előzmény nélkül megváltoztatta a viselkedését. A kutya napokon, majd heteken keresztül kitartóan a gazdája szája körül szimatolt, mintha valami láthatatlan, de rendkívül intenzív nyomot követne. Ferguson először a legkézenfekvőbb magyarázatra gyanakodott, vagyis arra, hogy valami gond lehet a fogaival vagy az ínyével.

Haladéktalanul felkereste a fogorvosát, de a szakember a legalaposabb vizsgálat után is mindent teljesen rendben talált a szájüregében.

Mivel az állat továbbra is nyugtalanul viselkedett, és a szaglászás nem maradt abba, a nő a háziorvosához fordult segítségért. A vérvételek és az általános vizsgálatok során sorra zárták ki azokat a rejtett betegségeket, például a gluténérzékenységet vagy a cukorbetegséget, amelyek jellegzetes szájszagot okozhatnak, de minden lelete negatív lett.

Inca azonban nem adta fel.

„A viselkedése megváltozott velem szemben, elkezdett a számra fókuszálni. Mintha csak a számra koncentrált volna az egész lénye, és addig nem lehetett elhessegetni, amíg ki nem fújtam a levegőt”

– idézte fel Ferguson a Daily Mirrornak. A nő a kutya állhatatossága miatt egyre jobban aggódott, ezért úgy döntött, az orvosok megnyugtató leletei ellenére inkább kifizet saját maga egy teljes testes képalkotó vizsgálatot, hogy minden kétséget kizárjanak. A diagnózis lesújtó volt:

a felvételek egy golf-labda nagyságú, nagyjából 4,3 centiméter átmérőjű tumort mutattak ki a bal tüdejében, I. stádiumban.

A nemdohányzó, korábban biológiatanárként dolgozó nőt sokkolta a hír. „Eszembe sem jutott, hogy tüdőrák lehet. Olyan megrázó volt, mert nem dohányzom, és a fáradtságon kívül semmilyen tünetem nem volt.”

Fergusont hamarosan megműtötték. Az operáció sikeres volt, a daganatot teljes egészében eltávolították. Mivel a rákot korai fázisban fedezték fel, sem kemoterápiára, sem sugárkezelésre nem volt szükség. A beavatkozást végző sebész is elismerte az eset rendkívüliségét.

„A sebész azt mondta: ‘Sosem kapjuk el az I. stádiumban; a kutyája megmentette az életét’”

– emlékezett vissza a nő. A tudomány mai állása szerint a kutyák rendkívül érzékeny szaglása képes lehet a daganatos sejtek által termelt, a lehelettel vagy más testnedvekkel távozó illékony szerves vegyületek (VOC) kiszűrésére. Klinikai kísérletek sora igazolta már, hogy a speciálisan kiképzett ebek nagy pontossággal képesek azonosítani többek között a tüdő-, mell- vagy prosztatarákos mintákat. A kutatók jelenleg olyan elektronikus „orrok” fejlesztésén dolgoznak, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek lennének utánozni ezt a képességet, széles körben elérhetővé téve a korai, nem invazív szűrési módszereket.

Inca kutya a PDSA állatvédő szervezet hivatalos elismerésében részesült életmentő tettéért.

Via Daily Mirror

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Apa és fia is a csörögi támadók között, akik baltával és bottal estek egy férfinak

A 48 éves áldozat súlyos, többszörös töréseket szenvedett a Pest vármegyei támadásban. A bíróság mindhárom gyanúsított letartóztatását elrendelte életveszélyt okozó testi sértés miatt.

KÉK HÍREK

Egy egész sícsoportot sodort el a lavina az olasz Alpokban, ketten meghaltak

Az olasz hegyi mentőszolgálat két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be a dél-tiroli baleset után. A mentéshez 6 helikopter kellett.

KÉK HÍREK

Szörnyethalt a motoros, aki elé őz ugrott, majd a hozzá siető mentő is karambolozott Szombathelyen

Az 51 éves motoros halálával végződő balesethez riasztott mentőegység maga is balesetet szenvedett Szombathelyen. A Brenner Tóbiás körúton egy Opellel ütköztek, a karambolban mindkét sofőr megsérült.

EGÉSZSÉG

Döbbenetes adatot tárt fel egy óriási kutatás: a Parkinson-kórral élők 96 százaléka egy súlyos tünettől szenved

A betegek szinte mindegyike álmatlansággal vagy nappali álmossággal küzd. Ezt a panaszt gyakran a szaglásvesztés és a szédülés is kíséri.

DM Petra, kép: freepik - szmo.hu
2026. március 16.

Miközben a Parkinson-kórral élők száma 2050-ig akár a háromszorosára is nőhet, egy nagyszabású, közel 11 ezer fős vizsgálat most rámutatott, mennyire másképp sújtja a betegség a férfiakat és a nőket, és hogy a leggyakoribb tünetek sokszor teljesen „láthatatlanok”.

A Parkinson-kór egy progresszív idegrendszeri betegség, amelyben az agy „substantia nigra” nevű területén pusztulni kezdenek a dopamint termelő sejtek.

Bár leginkább mozgászavarként ismert, amely nyugalmi remegéssel, lelassult mozgással, izommerevséggel és egyensúlyproblémákkal jár, a betegséghez számos nem motoros tünet is társul. Ezek közé tartoznak a hangulati változások, a memória és a gondolkodás nehézségei, az alvászavarok, valamint olyan autonóm működési problémák, mint a székrekedés vagy az alacsony vérnyomás, melyek gyakran jobban rontják az életminőséget, mint a látható mozgásbeli panaszok.

Egy nagyszabású kutatásban 10 929, Parkinson-kórral élő aszemély vett részt, akik kérdőíveket töltöttek ki és nyálmintát adtak genetikai elemzésre.

Ez jelenleg a legnagyobb aktív Parkinson-kohorszvizsgálat a világon. Az eredmények megerősítették, hogy a nem motorikus tünetek rendkívül gyakoriak: a résztvevők 52 százaléka szaglásvesztésről, 65 százaléka memóriaváltozásokról, 66 százalékuk pedig fájdalomról és szédülésről számolt be.

Különösen kiugró adat, hogy a betegek 96 százaléka küzdött valamilyen alvászavarral, például álmatlansággal vagy nappali álmossággal.

A kutatás tisztább képet adott a kockázati tényezőkről is. Az életkor továbbra is az elsődleges rizikófaktor, a tünetek átlagosan 64 éves korban kezdődtek, a diagnózist pedig 68 évesen állították fel.

Bár a betegek negyedénél a családban már előfordult a kór, az eseteknek csupán 10-15 százaléka köthető egyértelműen specifikus génmutációkhoz.

A betegség kialakulásáért a legtöbb esetben – 85-90 százalékban – a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az idősödés komplex kölcsönhatása felelős.

A betegség másfélszer gyakrabban fordul elő férfiaknál, és a tünetek is eltérően jelentkeznek a nemek között.

A nők átlagosan fiatalabbak voltak a tünetek megjelenésekor (63,7 év a férfiak 64,4 évével szemben) és a diagnózis idején is (67,6 év a férfiak 68,1 évével szemben). A nők körében gyakoribb volt a fájdalom (70 százalék a férfiak 63 százalékához képest) és az esések (45 százalék a 41 százalékhoz képest).

Ezzel szemben a férfiaknál gyakrabban fordultak elő memóriaváltozások (67 százalék a nők 61 százalékával szemben) és impulzív viselkedésformák, különösen a szexuális jellegűek (56 százalék a 19 százalékkal szemben), bár a legtöbb résztvevőnél az impulzivitás enyhe volt vagy teljesen hiányzott.

A tanulmány egy pillanatképet ad, de nem hasonlítja össze a betegeket egy egészséges kontrollcsoporttal, és nem követi a tünetek időbeli változását. Mindezek ellenére az eredmények kulcsfontosságúak lehetnek a kockázati tényezők jobb megértésében, ami elvezethet a veszélyeztetettek korábbi azonosításához és a betegség személyre szabottabb kezeléséhez.

Via Science Alert

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG

A legveszélyesebb tévhitek az agyhártyagyulladásról: ezért nem szabad a kiütésre várni

A sötétlila, nem elhalványuló kiütés a véráramfertőzés (szepszis) kései jele, nem a betegség kezdete. Aki erre a tünetre vár, az a kritikus állapotig halogatja az életmentő orvosi segítségkérést.

Fényes Andrea, fotó: Freepik - szmo.hu
2026. március 21.

Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.

Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb félreértésekre, a legfontosabb, hogy tudd, mikor kell azonnal cselekedni.

Felnőtteknél és idősebb gyerekeknél a hirtelen fellépő magas láz, a kínzó fejfájás és a merev, mozgathatatlan tarkó klasszikus tünetegyüttese azonnali vészjelzés, amit gyakran fényérzékenység, hányinger vagy zavartság kísér.

Csecsemőknél a figyelmeztető jelek sokkal árnyaltabbak lehetnek: a baba túlzott aluszékonyságot, vigasztalhatatlan sírást, az étel elutasítását, valamint a koponyán lévő kutacs feszülését vagy elődomborodását mutathatja.

Ha ezekhez hideg végtagok, szapora légzés, erős izomfájdalom, és később sötétlila kiütések társulnak, amelyek nem halványulnak el még akkor sem, ha átlátszó tárggyal (például pohárral) enyhén megnyomjuk őket, az már a véráramban terjedő fertőzés, azaz szepszis jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Ilyenkor Magyarországon egyetlen helyes lépés van: azonnal hívni a 112-t és egyértelműen jelezni az agyhártyagyulladás gyanúját.

Sokan gondolják, hogy ez egy tipikus gyermekbetegség, ami felnőttként már nem fenyeget. Ez az első és talán legveszélyesebb tévhit.

Bár a kisgyermekek valóban a legveszélyeztetettebb korosztály, a bakteriális agyhártyagyulladás bárkinél, bármikor lecsaphat.

Az elmúlt évek adatai ráadásul azt mutatják, hogy bizonyos kórokozótörzsek kifejezetten a 30 és 60 év közötti felnőtteket támadták.

„Bizonyos esetekben a fertőzés rendkívül gyorsan súlyosbodhat, és a beteg órákon belül meghalhat” - nyilatkozta az American Medical Association-nek Dr. Jeffrey Silvers infektológus.

A kockázat tehát nem korfüggő, a legnagyobb hiba mégis az, amikor a beteg vagy a családja egyetlen, jól ismert tünetre vár.

„Megvárom, amíg megjelenik a kiütés” – hangzik a második tévhit, ami végzetes lehet.

A jellegzetes, nem elhalványuló bőrjelenség ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, és ha megjelenik is, az gyakran már a betegség egy kései, rendkívül súlyos szakaszát jelzi.

A betegség influenzaszerű tünetekkel indulhat, de az állapot órák alatt drámaian romolhat. „Szólaljanak meg a vészcsengők, mert az agyhártyagyulladás olyan, mint a villámcsapás; sosem gondolod, hogy veled történik meg” – mondta a Meningitis Now-nak egy túlélő kislány édesanyja, aki a szülői ösztönére hallgatva kért időben segítséget.

A harmadik gyakori félreértés a védőoltásokhoz kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy ha be vannak oltva, teljes védettséget élveznek.

A valóság az, hogy bár a vakcinák a megelőzés leghatékonyabb eszközei, nem fednek le minden egyes kórokozót és szerotípust. Az oltottság drasztikusan csökkenti a kockázatot, de nem teszi nullává.

Éppen ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor az oltási státusztól függetlenül ugyanaz a szabály érvényes: azonnali orvosi segítségkérés.

Ezzel szorosan összefügg a negyedik tévhit: a halogatás. A betegség lefolyása annyira gyors, hogy nincs idő mérlegelni vagy arra várni, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek.

Minden egyes óra késlekedés rontja a túlélési esélyeket és növeli a maradandó károsodások, például hallásvesztés, agykárosodás vagy végtag-amputáció kockázatát.

Végül sokan tévesen ítélik meg a fertőzés terjedésének módját is.

Az ötödik tévhit szerint a betegség egy rövid, hétköznapi találkozás során is könnyen elkapható.

Ezzel szemben a leggyakoribb bakteriális kórokozó terjedéséhez jellemzően szoros és hosszan tartó kontaktus szükséges, például közös evőeszköz használata, csókolózás vagy egy háztartásban élés.

A beteggel való szoros kapcsolat esetén a hatóságok döntenek a megelőző antibiotikumos kezelés szükségességéről.

A betegség ritka, de a lefolyás brutalitása miatt a legkisebb gyanú is azonnali cselekvést követel. Ahogy a már idézett édesanya fogalmazott: „Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha várok.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk