ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

5+1 hasznos dolog a zöld ingatlanokról, amit neked is érdemes tudnod

Tisztázzuk, mit jelent Magyarországon a zöld otthonok fogalma. Eláruljuk, mennyi idő alatt térül meg a felújításra fordított pénzed. Illetve adunk egy extra tippet is, miből fizesd otthonod korszerűsítését.


A klímaváltozás és az emelkedő rezsi árak miatt egyre fontosabb, hogy otthonunk fenntartható legyen. Korábban már adtunk 5 tippet arra, hogyan teheted zöldebbé az otthonod minimális erőfeszítésekkel, például szelektív hulladékgyűjtéssel.

Ha azonban nagyobb felújításban gondolkodsz, és otthonod energetikai korszerűsítésére készülsz, több fontos szempontot is érdemes mérlegelned. Sőt, azzal sem árt képben lenned, mit jelent hivatalosan a zöld otthon fogalma.

A közelmúltban kikértük véleményeteket a zöld otthonokról egy kérdőívben, és örömmel tapasztaltuk, hogy egyre több dolgot tesztek meg otthonotok fenntarthatósága érdekében. A felmérésből kiderült azonban az is, hogy vannak hiányosságok, és sokan nincsenek tisztában azzal, mit is jelent pontosan fenntartható otthonban élni. Ezért úgy döntöttünk, hogy segítünk nektek, és összegyűjtöttünk 5+1 hasznos tudnivalót a zöld ingatlanokról.

1. Mit jelent pontosan, ha „zöld” egy ingatlan?

A zöld ingatlanok olyan modern épületek, amelyek az átlagosnál kevesebb energiát használnak. A „zöld” ingatlanok meghatározása időszakosan felülvizsgálatra kerül, melynek célja, hogy a hazai ingatlanállomány egyre inkább igazodjon az Európai Unió előírásaihoz, azaz minél alacsonyabb legyen az épületek környezeti terhelése. Magyarországon a hivatalos definíció szerint ez azt jelenti, hogy egy zöld ingatlan négyzetméterenként évente maximum 76 kWh energiát fogyaszt.

Akkor lesz optimális az otthonod energiafogyasztása, ha az épület megfelelően tartja bent a hőt vagy épp a hűvöset. Ezt úgy érheted el, ha felújításkor megfelelő burkolatot, szigetelést és modern fűtési/hűtési rendszereket választasz. Illetve az is előny, ha megújuló energiát alkalmazol, például hőszivattyút, geotermikus fűtést, napelemeket vagy napkollektorokat.

De ne aggódj! Nem kell mindent feláldoznod azért, hogy ingatlanod kevesebb energiát fogyasszon. Mindig van többféle megoldás, és fontos, hogy megtaláld azt a kombinációt, ami neked és az ingatlanodnak a leginkább megfelel.

És ne keseredj el akkor sem, ha elsőre nem tudsz ekkorát ugrani, mert már pl. a falak és a födém szigetelése, valamint a nyílászárók cseréje is jelenthet akár 30%-os energiahatékonysági megtakarítást, ami jelentős életminőség javulást is eredményezhet.

2. Milyen szempontokat kell mérlegelni az otthonod korszerűsítése során?

Ha lakásod vagy házad energetikai korszerűsítését tervezed, az első lépés mindenképp a meglévő állapot alapos felmérése legyen. És ebbe bizony beletartozik a nehezen hozzáférhető helyek feltárása is! Előfordulhat például, hogy évek óta nem jártál a padláson, amikor pedig végre feljutsz, észreveszed, hogy a hőszigetelés sok helyen sérült, ami hirtelen megmagyarázza az egyre növekvő fűtésszámládat.

A tervezés fázisában érdemes energetikus szakember segítségét kérned. Ő nemcsak a problémákat tudja azonosítani, hanem javaslatokat is tehet a korszerűsítés sorrendjére.

Az előzetes számításai alapján pedig láthatod, hogy mennyi energiát és költséget spórolhatsz meg.

Ezután természetesen azt is meg kell vizsgálnod, van-e elég pénzed a korszerűsítésre. De ne feledd! Nem mindig a legdrágább megoldás a legjobb! Ha például már rendelkezel egy jól működő gázkazánnal és régi öntöttvas radiátorokkal, nem feltétlenül kell azokat kidobnod. Sok esetben érdemesebb inkább kiegészítő, megújuló energiát használó rendszereket bevezetni, és kombinálni azokat a meglévővel.

3. Mennyi idő alatt térül meg az otthonod korszerűsítésére szánt befektetés?

Biztos te is szeretnéd tudni, mennyi idő alatt térülne meg az otthonod korszerűsítése. Erre azonban nem olyan egyszerű válaszolni, mert sok mindentől függ: az általad választott anyagok és gépészeti rendszerek minőségétől, az ingatlan eredeti állapotától, és hogy részleges vagy teljes korszerűsítésről van-e szó.

Általánosságban azonban elmondható, hogy a korszerűsítésre szánt befektetések átlagosan 3 és 10 év között térülnek meg.

Érdemes minden korszerűsítési lépést külön-külön megvizsgálnod, hogy lásd, mivel mennyit tudsz spórolni hosszútávon. A padlásszigetelés például viszonylag kis költségek mellett jelentős fűtési megtakarítást hozhat.

Emellett jó, ha tudod, hogy az energiahatékony ingatlanokra nagyobb a kereslet, és ingatlanod értéke is nőhet.

4. Mennyi időbe telik egy átlagos otthon energetikai korszerűsítése?

Munkások járkálnak ki-be a házadba, és az az érzésed, soha se lesz újra tisztaság és rend? Egy felújítás sok kényelmetlenséggel járhat, ezért nagyon nem mindegy, meddig tart. A munkaidő azonban sok mindentől függhet, elsősorban a korszerűsítés mértékétől.

Egy teljes energetikai korszerűsítés általában 1-4 hónapig tarthat. Ugyanakkor egy padlás befújt szigetelése egy nap alatt elkészül.

Hogy mennyi időbe telik, attól is függ, hogy társasházról vagy családi házról van-e szó. A kivitelezési folyamat általában gördülékeny, de társasházaknál egy picit hosszabb lehet, főleg, ha nyílászárók cseréjéről vagy homlokzatok hőszigeteléséről van szó, amelyek hónapokat is igénybe vehetnek. A társasházaknál a lakók véleménykülönbsége is elnyújthatja a folyamatot, de persze családi ház esetében is közbejöhetnek váratlan csúszások és módosítások.

5. Miben más az újonnan bevezetett energetikai besorolás?

Novemberben egy fontos változás érkezett az energetikai tanúsítások terén. Az új rendszer jobban illeszkedik az EU-s normákhoz és határértékekhez. Emellett a tanúsítások könnyebben értelmezhetők és felhasználóbarátabbak. Mindenképp érdemes azonban megvizsgálnod, hogy ezek a változások befolyásolják-e otthonod energetikai besorolását:

• Külön besorolása lett az épületek energetikai hatékonyságának és szén-dioxid-kibocsátásnak, az alapján, hogy mennyi káros anyagot bocsátanak ki.

• Az energetikai tanúsítás továbbra is kötelező, de adásvétel és bérbeadás esetén nem szükséges a HET (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) szám feltüntetése a szerződésben.

• A tanúsítás érvényességi ideje 10-ről 5 évre csökken, azonban bármilyen korszerűsítés azonnal érvénytelenné teheti, mivel az elért energiahatékonysági változást már nem tartalmazza.

• Bevezették a "felújítási útlevél" szövegmezőt, amely javaslatot tesz a korszerűsítési intézkedések sorrendjére, és felhívja a figyelmet az esetleges kockázatokra.

+1 Miből finanszírozd az otthonod energetikai korszerűsítését?

A korszerű otthonok nemcsak a fenntarthatósághoz járulnak hozzá, hanem az ingatlan értékét is növelik. Mióta azonban kevesebb új lakás épül, illetve az állami támogatások és EU-s források is megcsappantak, a lakások zöldítése nem egyszerű feladat. Egy korszerűsítés sok pénzbe kerülhet, és nem mindenki rendelkezik ilyen irányú megtakarításokkal. Ha te is ebben a cipőben jársz, az OTP Bank által nyújtott Zöld Lakáshitel egy jó lehetőség lehet, amit új lakás vásárlására, építésére és meglévő ingatlan felújítására is fordíthatsz.

+1 tipp: Mikor igényelhetsz Zöld Lakáshitelt az OTP Banknál?

Az OTP-nél a Zöld Lakáshitel igénylésének feltételei a Magyar Nemzeti Bank hatályos hatályos zöld elvárásaihoz igazodva:

- Ha meglévő lakásodat korszerűsítenéd, akkor ingatlanodnak a korszerűsítés után el kell érnie az „A+” minősítést és az összesített primerenergia-igénye négyzetméterenként legfeljebb 76 kWh/év lehet. De energetikai besorolástól függetlenül a felújítás akkor is zöldnek minősül, ha az ingatlannak legalább 30 százalékkal csökken a primerenergia-igénye.

- Ha inkább egy most épülő új lakást vásárolnál vagy építkeznél, akkor az építési engedélytől dátumától függ, hogy legfeljebb mekkora lehet az összesített primerenergia-igény. A 2023. november 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel rendelkező ingatlannak legalább „A+” energetikai minőségi besorolással kell rendelkeznie és az összesített primerenergia-igénye legfeljebb 68 kWh/m2/év lehet. 2023. november 1. előtt kiállított építési engedéllyel rendelkező ingatlannak legalább „BB” energetikai minőségi besorolással kell rendelkeznie és az összesített primerenergia-igénye legfeljebb 80 kWh/m2/év lehet.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Bank a hitelbírálat és a kondíciók módosításának jogát fenntartja, az egyes feltételek a hitelbírálat eredményétől függően változhatnak. A THM Zöld Lakáshitel: 8,2% meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, értéke a feltételek változtatása esetén módosulhat. A kölcsön igénybevételéhez vagyonbiztosítási szerződés megkötése vagy megléte szükséges a fedezetül felajánlott ingatlanra. A kölcsön fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog. A THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát és nem tartalmazza a vagyonbiztosítás díját. A kölcsönt az OTP Jelzálogbank Zrt. nyújtja, az OTP Bank Nyrt. közvetítőként jár el. További részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

A cikk az OTP Bank támogatásával készült.

Képek forrása: gettyimages.com, pixabay.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk