ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mikor nevezhetünk egy otthont fenntarthatónak? 100-ból 10-en azt hiszik, a légkondi is azzá teszi

A nemrég készített online felmérésünk szerint messze nem mindenki számára egyértelmű, mit jelent fenntartható otthonban élni. Mik valójában a "zöld" otthon ismérvei? És vajon kik a környezettudatosabbak, a nők vagy a férfiak? Kérdőívünk eredményeiből kiderült.

Link másolása

A mindennapi életünk során egyre inkább szem előtt tartjuk a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot. Otthonaink esetében is egyre inkább kulcsfontosságú szerepet játszanak a tényezők. Talán neked is ismerős fogalmak ezek: passzív házak, bioklímás házak, napkollektorok és napelemek. De vajon ezeken túl mit értünk "zöld" otthon alatt?

Szerinted mitől nevezhetünk fenntarthatónak egy otthont? A te otthonod mennyire “zöld”?

Elég az is, ha szelektíven gyűjtöd a szemetet, vagy feltétel, hogy megújuló forrásból származó energiát használj? Az OTP-vel közös online kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy válaszadóink számára mit jelent a “zöld” otthon. Köszönjük a közreműködést azoknak az olvasóinknak, akik szántak pár percet a kérdőív kitöltésére.

Összesen 1015-en válaszoltak kérdéseinkre. Az eredményekből úgy tűnik, hogy

a nők valamivel környezettudatosabbak a mindennapokban, a férfiak viszont tájékozottabbak a fenntarthatósággal kapcsolatban.

A községben élők jellemzően már nagyobb lépéseket tettek a fenntartható otthon felé, és nemcsak azáltal, hogy lényegesen nagyobb arányban komposztálnak.

A válaszadók szerint a fenntartható otthon legfőbb ismérve, hogy “alacsony az energiaigénye” - ez egészen biztosan összefügg az utóbbi időszak tapasztalataival, amikor is mindenki aggódva figyelte a számláit, vagy netán próbálta lecserélni valamilyen fenntartható megoldásra a korábbi energiaforrását. Második helyen szerepel a válaszok között, hogy a fenntartható otthon “kevés hulladékot termel”. Ezeket követik a “jól szigetelt”, “megújuló energiaforrásokat használ” és a “környezetbarát építőanyagokból épült” jelzők.

Voltak "beugratósnak” szánt opciók is, mint például az, hogy a fenntartható otthon mindenféle kényelmet szolgáló, modern eszközzel felszerelt, mint amilyen a légkondi. Nagyrészt tisztában is lehettek vele a megkérdezettek, hogy a légkondi nem igazán segíti elő azt, hogy egy otthonnak kisebb legyen az energiaigénye, sőt. A lista végére került ez a lehetőség - azonban minden 10. válaszoló ezt is bejelölte, mint a fenntartható otthon jellemzőjét. Ez pedig arra utal, hogy

messze nem mindenki számára egyértelmű, mit jelent fenntartható otthonban élni.

Saját otthonukról a megkérdezettek úgy vélekednek, hogy a közepesnél valamivel jobban nevezhetők fenntarthatónak – 6,36-os átlagot jelöltek meg egy 10-es skálán. Érdekes módon épp a fenntarthatóságról vélelmezetten többet tudó fiatalabb korosztály értékelte saját otthonát valamivel gyengébben: 5,96-ra. Ennek az is lehet az oka, hogy ha nem saját ingatlanban élnek, nem minden döntést ők hoznak meg a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Ha csak anyagi akadálya lenne a fenntartható otthonnak: Zöld Lakáshitel az OTP Banktól!

Az OTP Csoport elkötelezett abban, hogy új és meglévő ügyfeleit is támogassa a fenntartható és élhetőbb jövőt szolgáló ingatlancélú projektjeik megvalósításában. Legyen szó új ingatlan vásárlásáról, építéséről vagy a már meglévő otthon energetikai korszerűsítéséről, a július óta igényelhető OTP Zöld Lakáshitel termék segít a háztartások energiahatékonyságának elérésében.

Ha arról érdeklődtünk, milyen fenntarthatósági lépést vezettek már be a saját otthonukban a felmérés kitöltői, akkor az élen az energiatakarékos izzók használata (93%) és a szelektív hulladékgyűjtés (91%) végzett. A legkevésbé gyakori a napelempanelek használata (12%). A községben élőknél ugyanakkor egészen más megoszlás mutatkozik. Szinte minden felsorolt opciót magasabb arányban választottak, még a napelemeket is (17%),

kiemelkedik a komposztálás 81%-kal.

Kérdőívünk azt is vizsgálta, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban a válaszadók milyen lehetőség bevezetését tervezik az otthonukba.

Ami a jövőbeli terveket illeti, a falak hőszigetelése (37%) vezet.

Nem sokkal van lemaradva mögötte a napelemek beépítése és az energiahatékony háztartási gépek használata 33%-kal.

A válaszolók 41%-a tudta helyesen, hogy a hőszigetelés akár 30-60%-kal is csökkentheti a fűtési költségeket. A 18-35 év közöttiek még nagyobb arányban (56%) adtak helyes választ.

Arra is kerestük a választ, hogy a kitöltőink számára a környezettudatosság vagy a spórolás fontosabb-e. Elsöprő többségben (82%) vannak azok, akik számára a spórolás és a környezettudatosság egyformán fontos, ha energiatakarékos megoldásokat választanak otthonukba. Csak 100-ból 8-an mondták azt, hogy nekik inkább a spórolás számít. A férfiaknál nagyobb azok aránya, akiknek a környezettudatossággal szemben a spórolás a fontosabb (17%).

Ha költözésre kerül sor, az új otthon kiválasztásánál a legfontosabb szempont annak elhelyezkedése, csak ezt követi az ár, harmadik helyre pedig a környékbeli infrastruktúra került a válaszok alapján.

Az energiahatékonyság a negyedik legfontosabb szempont, beelőzi az ingatlan állapotát és az otthon méretét.

A 18-35 éveseknél az ár került az első helyre, a férfiaknál pedig az ingatlan állapota fontosabb tényező, mint az energiahatékonysága.

Kíváncsiak voltunk arra is, vajon tisztában vannak-e vele a válaszolók, hogy mit jelent, ha egy lakóépület, otthon energiatanúsítást szerez. A válaszolók közel fele tudta azt, hogy a tanúsítás csak bizonyos időtartamra szól (53%), és hogy a tanúsítás meg tudja határozni az energiafelhasználást átlagos fogyasztói magatartás mellett (50%). Valamivel kevesebben (42%) jelölték meg helyesen, hogy a hőveszteségekből, illetve a gépészeti rendszerekből számolják a várható fogyasztást a tanúsításnál. A 18-35 év közöttiek és a férfiak 5-10%-kal nagyobb arányban jelölték meg a jó válaszokat - ők tűnnek valamivel tájékozottabbnak.

A Zöld Lakáshitelről a válaszolók kétharmada feltételezte helyesen, hogy meglévő ingatlan energetikai korszerűsítéséhez, új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához egyaránt felhasználható.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Bank a hitelbírálat és a kondíciók módosításának jogát fenntartja, az egyes feltételek a hitelbírálat eredményétől függően változhatnak. A THM Zöld lakáshitel: 8,2% meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, értéke a feltételek változtatása esetén módosulhat. A kölcsön igénybevételéhez vagyonbiztosítási szerződés megkötése vagy megléte szükséges a fedezetül felajánlott ingatlanra. A kölcsön fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog. A THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát és nem tartalmazza a vagyonbiztosítás díját. A kölcsönt az OTP Jelzálogbank Zrt. nyújtja, az OTP Bank Nyrt. közvetítőként jár el. További részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

A cikk az OTP Bank támogatásával készült.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
Nagyon a zsebedbe kell nyúlnod, ha a budapesti agglomerációban akarsz ingatlant – mutatjuk, hol a legdrágábbak
Majdnem 20 százalékkal nőtt a négyzetméterár, nincs nagy meglepetés a települések listáján.
MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása


A Duna House csütörtökön közölte adatait az MTI-vel, amikből kiderül, hogy 2023-hoz képest nőtt az adásvételek száma, az otthonteremtés költsége pedig 10 millió forinttal nőtt a Budapest környéki területek ingatlanpiacán.

Tavaly a gazdasági nehézségek és magas hitelkamatok miatt országosan csökkent az ingatlanvásárlási kedv, ami az agglomerációban is éreztette hatását, 2022-hez képest 18 százalékkal esett vissza a forgalom.

Az ingatlanközvetítő adatai alapján idén is a nyugati szektorba vágyók (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Páty, Törökbálint, Zsámbék) fizetik meg a legmagasabb átlagos négyzetméterárat, ami jelenleg 19 százalékkal több, mint tavaly, 824 ezer forint.

12 százalékos emelkedést tapasztaltak a délkeleti szektorban is (Alsónémedi, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés), ott jelenleg átlagosan 569 ezer fointba kerül egy négyzetméter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezeket a dolgokat bánják meg a legtöbben a halálos ágyukon
Egy ápolónő összegyűjtött öt dolgot, amire a leggyakrabban gondolnak, ha közeleg a vég.

Link másolása

Bronnie Ware ápolónő palliatív ellátással foglalkozik, vagyis olyan betegeket gondoz, akik valamilyen súlyos, életet rövidítő betegségben (pl. végső stádiumú daganatos megbetegedés) szenved – írja az UNILAD.

Munkáját körbeveszi tehát a halál, s éppen ezért összegyűjtött 5 dolgot, amit az emberek többsége az utolsó pillanataiban sajnálni kezdenek.

Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat!

Bronnie az egyik leggyakoribb megbánást a munkával kapcsolatban hallotta.

Ugyanis a legtöbben - főként a férfiak - túl sok időt szenteltek a munkának, és jóval kevesebbet a szeretteiknek.

Bárcsak a saját életemet életem volna, ahelyett, amit mások elvártak.

Haláluk perceiben sokan úgy érzik, elnyomták valódi vágyaikat, és nagyon sajálják, hogy nem valósították meg az álmaikat.

Sajnálom, hogy nem ápoltam jobban a baráti kapcsolataimat!

Ahogy idősebb lesz az ember, annál elfoglaltabb, és egyre nehezebb fenntartani a barátságokat.

Egy tavaly készített felmérés szerint az Egyesült Államokban a válaszadók nyolc százaléka mondta azt, hogy nincsenek közeli barátai.

Ki kellett volna mutatnom az érzéseimet!

Bronnie szerint nagyon sok ember, aki elmondta neki az utolsó szavaival, mit érez, hozzátette azt is, hogy egész életében elfojtotta az érzéseit, hogy békében legyen másokkal.

Bárcsak boldogabb lettem volna!

Az ápolónő páciensei gyakran tették fel azt a kérdést: vajon tényleg tudjuk értékelni a boldog pillanatokat? A válaszuk pedig a halálos ágyukon érte őket: a boldogság egy választás lehet, amivel érdemes volna élnünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az első babavárósok negyedénél nem született meg a gyerek, és mindjárt lejár a határidő
A kormányhivatal méltányosságból részletfizetést és halasztást is engedélyezhet, vagy akár el is engedhetik a tartozás egy részét.

Link másolása

Remekül kezdett a csok plusz a legfrissebb, márciusi adatok alapján, mondta az Indexnek Hornung Ágnes. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára szerint március végéig több mint 3100 igénylést adtak be, vagyis ennyi fiatal házaspár élt a lehetőséggel már az első három hónapban.

A befogadott kérelmek összege 83 milliárd forint, azaz a családok átlagosan 26 millió forint hitelt igényeltek

- mondta az államtitkár. Az interjúból az is kiderül, hogy az egy gyereket tervezők átlagosan 23 millió, a két gyereket tervezők 29 millió, a nagycsaládra vágyók pedig 44 millió forint összegű kölcsönt igényelnek. A családok mintegy háromnegyede első közös otthonának megszerzésére, negyedük pedig másik otthonba való költözéshez igényli a kölcsönt.

Hornung Ágnes az elmaradt gyerekvállalásokkal kapcsolatban elmondta, eddig csak a csok támogatás kapcsán állnak rendelkezésre részleges adatok, hiszen ott az előre vállalt gyermekek esetében a támogatást akkor kell visszafizetni, ha az első gyermek 4 éven belül nem érkezik meg.

Ám még nem tudnak teljes körű adatokkal szolgálni, hiszen ugyan az első gyermek vállalására vonatkozó négyéves határidők az első években igénylőknél elvileg már lejártak, de építkezés vagy bővítés esetén ez a határidő csak a munkák befejezésétől, vagyis akár több évvel később indul; a második gyermekek születésére előírt 8 éves határidők és különösen a három gyermeknél irányadó 10 éves határidők pedig értelemszerűen még nem esedékesek.

Az államtitkár kitért a babaváró hitelre is, ami 2019 júliusában indult. Ott az első gyermek születésére 5 éves intervallumot biztosítottak, így most még senkinek sem járt le ténylegesen, de 2024 második félévében, júliustól már lehetnek ilyenek. A Magyar Államkincstárnál lévő legfrissebb összevetés szerint

a 2019-ben igényelt babavárók esetében az igénylők kevesebb mint negyedénél nem volt igazolva az, hogy megszületett az első gyerek.

Bizonyosan nincs remény a gyermekvállalásra, ahol a gyermeket vállaló pár elvált. Ilyenkor a kamattámogatást a jegybanki alapkamat +5 százalékos büntetőkamattal kell visszafizetni.

Hornung hangsúlyozta: a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést, vagy legfeljebb 5 évre fizetési halasztást engedélyezhet, illetve a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen el is engedheti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: