prcikk: Saját börtönébe zárt szörnyeteg az elektromos Maserati - Kipróbáltuk a Grecale Folgore-t | szmo.hu
TECH
A Rovatból

Saját börtönébe zárt szörnyeteg az elektromos Maserati - Kipróbáltuk a Grecale Folgore-t

550 lóerős, légrugós monstrumként hozza a luxust és a sportosságot, de vajon képes-e túllépni az elektromos autók hatótáv-korlátain? Kipróbáltuk, mit ad a hétköznapokra ez a modern szörnyeteg.
Varga Vencel - szmo.hu
2024. december 23.



Egy Maserati hangja még egy nem különösebb autórajongó esetében is hidegrázós élmény – ez a tapasztalat pedig majdnem mindenkire igaz, ahol egy V8, vagy esetleg egy hathengeres verzió „felsír”, ott az ember akaratlanul is felkapja a fejét. A jelenlegi EU-s szabályozások, illetve a Maserati saját stratégiája mellett viszont a hang helyett egy másmilyen szörnyet szült az élet, ez pedig nem más, mint a Grecale Folgore, az egyik első, teljesen elektromos meghajtású Maserati. De mit tud adni ez egy átlagos, hétköznapi felhasználónak?

Szóval a Grecale Folgore egy első és hátsó tengelyre is villanymotort helyező, négykerekes hajtású SUV, amely 550 lóerővel bír, ehhez pedig társul a 820 Nm-nyi nyomaték is, amely egy rendkívül erős ígéretnek tűnik elsőre.

220 km/óra a végsebessége, picivel több, mint 4 másodperc felett gyorsul százra, amely egy közel két és fél tonnás monstrumtól egészen szépnek nevezhető.

Amit még szabad szemmel is észre lehet venni, azok a hatdugattyús féknyergek az autó elején, bár a lassításokat a villanymotorral éri el a legtöbbször (na meg ha kedvesen vezetjük az autót, ugye). Mind a négy kerék szintszabályzós légrugós, ez mondjuk amiatt sem baj, hiszen V6-os testvéréhez képest ez a kiadás közel fél tonnával nehezebb is.

Külsőre igencsak terveztem gyönyörködni egy Maseratiban, hát ehelyett inkább egy igazán visszafogott autóval találkoztam: „de hát ez egy Ford Puma” – mondom elsőre, ami nyilvánvalóan sértő megjegyzés, és persze nem is igaz. A 21 colos felnik egészen tekintélyt parancsolóan néznek ki, és igazán kedves a gyártóktól az első kerekek felett közvetlen a három kis kitüremkedés, amely a nem villanymotoros társaknál a dugattyúk számát jelzi, a Grecale Folgore esetében nem kell V6-ot keresnünk. A maszk és a hűtőrács a széles oszlopokkal szerintem kifejezetten unalmasan néz ki, bár egy SUV esetében nem is tudom, hogy tudnék-e bármilyen márkatárstól felhozni igazán markáns példát.

Ellenben hátulról baromian dögös, nincs kamukipufogó, egyszerűen jó érzés lehet ezzel egy Lidl parkolóban virítani a gyerekekkel – ha már úgyis az „átlag felhasználó” szemszögével keressük a valóságot.

Amikor beültem, és megpillantottam a belsőt, egyszerre lettem szerelmes és csalódott is – a marhabőr borítás az utastérben pontosan olyan luxusérzetet ad, mint amilyen már csak elolvasni is ezt, az újrahasznosított műszálas szövetülésekbe pedig kényelmesebb beülni, mint az otthoni kanapén heverészni. „Itt el is aludhatnék” – gondolom én, és valóban, az ülések minden irányból állíthatóak, erre végtelen gomb áll a rendelkezésünkre, plusz a középkonzolon is lehet varázsolni még a beállítások között.

A középkonzol a személyes halálom, főleg, hogy drága olasz barátaink a váltókapcsolót is a két kijelző közé helyezték el: állandóan kerestem egy kart, amivel lehet váltani, aztán egyes helyzetekben pedig ment a „mikro-matekozás”, hogy akkor melyik gombot is kell nyomnom, hogy biztosan jó irányba haladjak. Érthetetlen, szerintem a vezetési folyamatot bőven lassítja a gombos megoldás, mindenesetre ez ebben így van, ezt kell megszeretni.

A konzolon "mindent is" lehet állítani, ami szintén az átlag (feltehetően jómódú) felhasználónak az összes egóját képes kiszolgálni:

a digitális órának az alakját is lehet változtatni, de azt is lehet nézegetni, hogy éppen gázt adunk-e, vagy fékezünk (ezt személy szerint egyáltalán nem értem, miért jó), illetve még G-erőmérőt is lehet állítani, ha valakit éppen mondjuk a Pilisben ragadna el a vadászpilóta-érzés.

A Sonus Faber hangrendszer egyébként több díjat is bezsebelt, ez pedig egyáltalán nem a véletlen műve: én végtelenül hisztis tudok lenni erre, de ilyen kristálytiszta hangzást még egy autóban sem tapasztaltam.

A középkonzolnak egyetlen hibája van, hogy a teljes játszóház-érzés miatt annyi különböző funkcióval találkozunk, hogyha az embernek vezetés közben jut eszébe, hogy valamit átállítana, célszerű lehúzódni, vagy reménykedni egy dugóban, ugyanis mindenre van egy külön gomb. Véleményem szerint ez abban a tekintetben nem szerencsés, hogy a „gyors cél elérése” miatt az útról elvett tekintet bőven tud balesetveszélyes helyzeteket okozni. A végtelen funkció- és lehetőségtengerbe mindenesetre nekem sikerült belebambulni.

A műszerfal is kedvünk szerint állítható, itt is mindent lehet nézni, plusz a head-up display is segítségünkre van ebben. Egy Maseratiban jutottam el oda, hogy egyáltalán nem idegesít a látványa, egyáltalán nem zavaró, tök jó hatása van.

Most, hogy kigyönyörködtük magunkat mindenben, eljutunk a vezetéshez, ami városban, városi közlekedésben nulla élményt ad. Az elektromos autók világa pedig igencsak a városi léttel forrt egybe, így tökre vártam azt, hogy majd történik valami lehengerlő, de hiába. Igaz, valahol jó érzés egy ilyen autóban „észrevétlennek” lenni az utakon. Szűk, budai utcákon, ha véletlenül a gyereket vinnénk suliba – vagy egyéb elvetemült hétköznapi ötleteink támadnának – szépen kanyarodik az egyébként majdnem 5 méteres autó. A széleit kifejezetten nehéz elsőre érezni, igyekeztem városban hímes tojásként vigyázni rá.

Négy külön vezetési mód közül választhatunk, a GT mód talán a legkényelmesebb, kedvesen gyorsul az autó, és egy hosszabb vezetés esetén szerintem ebben a legjobb élmény menni vele. Választhatunk egy Maximum Range nevű módot, ami talán egy eco-szinonimaként is felfogható, megáldották egy „off-road” funkcióval, aminek gyanúsan a legkevesebb hasznát veszi az ember.

Na, de mi másért adnánk 53 millió forintot egy autóért, ha nem akarnánk rendesen meghajtani néhanap?

Hát persze, hogy létezik a sport mód is!

A GT-ről felváltva, a gázpedál állásán nem változtatva, mintha egy másik autóban ülnénk, belenyomódunk az ülésbe, és előkerül a Maserati-érzés. A kanyarokban is hihetetlenül jól marad íven nagyobb sebességnél is, az egyenesekben pedig elfelejtjük teljesen, hogy egy igazi monstrumban ülünk. Gyermeki felnevetések kísérik az élményt, amit ez az autó tud nyújtani, egészen a fékezésig. Felírni nem biztos, hogy felírható egy ekkora SUV esetében, említeni viszont meg kell, hogy fékezésnél kifejezetten darabosan és lomhán viselkedik az autó alattunk. Nyilván két és fél tonnát 130-ról nem olyan fékezni, mint mondjuk egy sokkal könnyebb kiadást, csak a bennünk lévő önjelölt Peter Solberg szarvát töri le a valóság.

Egyenletes vezetésnél az ember semmit nem érez az útból, a rosszabb minőségű utakon semmi nem tűnik fel ebből az utastérben, a légrugók szinte mindent elnyelnek.

A vezetés során egyetlen kifejezetten idegesítő dologgal találkoztam: a vezetési módok változtatását követően a csatlakoztatott telefon, az azzal egybekötött térkép funkciók eltűnnek, a Maserati pedig öntörvényűen vált a saját térkép alkalmazására (ahol persze nem írja, hogy merre kell menni), így mindig manuálisan kell visszalépegetni a Carplay – ezzel egyben a Waze-funkcióra. Minden egyéb asszisztens kikapcsolható, felelőtlen sávváltásnál és sávtartásnál pontosan azzal az idegesítő hanggal tud „veszekedni” velünk a Maserati, ami miatt kettővel jobban odafigyelünk.

A Grecale Folgore valóban egy szörnyeteg: egy olyan szörnyeteg, amiben a Maserati, a sportautó és a luxusérzés bőven benne van. Ez az autó menni akar, ez az autó kimenne a világból, és ilyenkor csap szembe a valóság: a villanymotor hatótávolsága és a vezetési élmény közül csak egyet választhatunk.

Bár 410–420 kilométert is lehet(ne) menni vele, a kövérebb gázadások ezt azonnal limitálják. Egy Budapest–Esztergom–Budapest lendületesebb, de nem hülyegyerekes vezetési körben simán el tudjuk használni a töltöttség több mint háromnegyedét, és erősen gyanakodni kezdek arra is, hogy Debrecenig autókat előzgetve, megálló és plusz töltés nélkül nem is biztos, hogy odaérnénk.

Amekkora élményt tud adni egy ilyen autó, amit az ember már csak „elvből is” hajtana, ugyanakkora csalódást okoz, és erős szorongást is az, hogy milyen gyorsan tud fogyni az akku, több esetben egyenletes, és visszafogott vezetés mellett is.

A valódi hatótáv nagyjából 300 kilométer környékén mozoghat, ami nem biztos, hogy jó egy ilyen erős autó esetében, hiszen amikor a műszerfal azt írja, hogy most bizony az összes newtonméter a szolgálatunkban van, akkor nem a hatótávon és a következő töltési lehetőségen szeretne gondolkozni a felhasználó.

Ezen a ponton jön a kérdés, hogy akkor mégis kinek készül igazán ez az autó? 54 millió forintot adunk egy olyan kocsiért, amelynek legnagyobb sebe saját börtöne – elektromos autóból találunk olcsóbbat, még SUV-k tekintetében is 30 milliós különbségeket látunk egy BYD-hoz képest, ahol jobb hatótávot is ígérnek, így a városi, dugóban araszolós, elektromos autók tekintetében egyedül a luxusérzetről kell lemondanunk (amilyen áldozatra egy kisebb pesti lakás árát spórolva LEHET, hogy képesek lennénk). Maserati élményben pedig a 60 km/óra fölött többet is ki lehet hozni valamivel talán olcsóbban a Trofeóból, ahol a V6 hangját is megkaphatjuk.

A Maserati Grecale Folgore egy olyan autó, amivel bármikor szerelembe lehet esni, hiszen mindene megvan, amit csak akarunk vezetési élményben, hátra pedig családot, barátokat, bármit be lehet pakolni kényelmesen. Pontosan emiatt hosszútávon sokszor törhet össze a szívünk, ahol le kell mondani nagyobb túrákról, vagy a Maseratikhoz tartozó száguldás csodájáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
„Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok” – ezt válaszolta a plüssjáték a szomorú kisfiúnak
A gyerekek hiába várnak vigaszt a drága játéktól, az egyszerűen lerázza a problémájukat. Szakértők szerint a hasonló termékek gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét és érzelmi fejlődését.


Az ötéves Charlotte éppen egy Gabbo nevű, mesterséges intelligenciával működő plüssjátékkal beszélgetett egy londoni játszóházban a családjáról és a boldogságról.

Minden jól ment, a kislány még puszit is küldött a 80 fontos játéknak, amikor hirtelen kimondta: „Gabbo, szeretlek.” A gördülékeny beszélgetés itt megakadt.

„Barátságos emlékeztetőként kérjük, ügyelj arra, hogy az interakciók megfeleljenek a megadott irányelveknek. Mondd meg, hogyan szeretnél továbbhaladni” – válaszolta a játék a saját beépített korlátaiba ütközve.

Ez a kínos jelenet a Cambridge-i Egyetem kutatása során történt, amelyről a The Guardian számolt be március 13-án.

A vizsgálat során egy másik esetben a hároméves Josh azt mondta a játéknak, hogy szomorú, mire az így felelt: „Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok. Folytassuk a mókát. Miről beszélgessünk most?”

A kutatók arra jutottak, hogy ezek a termékek küszködnek a társas- és a szerepjátékkal, félreértik a gyerekeket, és nem megfelelően reagálnak az érzelmekre. Dr. Emily Goodacre, a tanulmány egyik szerzője egy tipikus példát is említett: „A gyerek azt mondta: ‘Nézd, hoztam neked egy ajándékot.’

Erre a játék: ‘Nem látom az ajándékot. Nincsenek szemeim.’

A szakemberek szerint a legnagyobb kockázat, hogy a játékok nem nyújtanak vigaszt, gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét, és aggályos az is, hová kerülnek a beszélgetések adatai.

„Mivel ezek a játékok félreértelmezhetik az érzelmeket, vagy nem megfelelően reagálhatnak, előfordulhat, hogy a gyerek nem kap vigaszt a játéktól, és nem kap érzelmi támogatást egy felnőttől sem”.

A kutatók ezért szigorúbb szabályozást, új biztonsági minősítéseket sürgetnek, és azt javasolják, hogy korlátozzák a játékok képességét a barátság és más érzékeny kapcsolatok megerősítésére.

A gyártó reagált a kutatásra. Közleményük szerint „a gyermekek biztonsága irányítja termékfejlesztésünk minden aspektusát, és üdvözlünk minden független kutatást, amely segít javítani, hogyan tervezzük a technológiát a kisgyermekek számára.”

Hozzátették, hogy a félreértések is olyan területeket jelentenek, ahol a technológia folyamatosan fejlődik. „A mesterséges intelligencia gyermekeknek szánt termékekben való alkalmazása fokozott felelősséggel jár, ezért játékaink a szülői engedélyezésre, az átláthatóságra és az ellenőrzésre épülnek”.

A beszélgető MI‑játékok piaca gyorsan bővülő prémium szegmenst alkot.

Már 2025 végén több gyermek- és fogyasztóvédő szervezet is óva intette a szülőket az MI‑játékoktól, mert azok helyettesíthetik a kreatív emberi interakciókat és rosszul kezelhetik az érzékeny témákat. Egy korábbi botrány során egy MI‑maci szexuális tartalmú beszélgetésekbe keveredett, ami után a gyártó termékvisszahívást és biztonsági auditot jelentett be.

A piac gyorsan fejlődik, miközben a független, hosszú távú hatásvizsgálatok és a célzott szabványok hiányoznak – éppen ezt sürgetik a kutatók is.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Veszélyes anyagok oldódhatnak ki a fejhallgatódból, a legdrágább márkák is megbuktak a teszten
A kutatás mind a 81 vizsgált modellben talált káros vegyületeket, köztük Magyarországon is. A legtöbb termékben kimutatott biszfenol A (BPA) rákkeltő és idegrendszeri károsodást okozhat.


Riasztó eredményre jutott egy friss, Európai Unió által támogatott kutatás:

minden egyes vizsgált fejhallgatóban találtak az egészségre veszélyes vegyi anyagokat.

A ToxFree Life for All projekt keretében 81 különböző, Európában – köztük Magyarországon is – forgalmazott fejhallgatót elemeztek, és kivétel nélkül mindegyik bőrrel érintkező részében kimutatták a káros anyagok jelenlétét.

A kutatók a termékekben többek között biszfenolokat, ftalátokat és égésgátlókat azonosítottak. Különösen a biszfenol A (BPA) jelenléte aggasztó, amelyet a legtöbb fejhallgatóban megtaláltak – írja a Blikk. A kutatás szerint ez az anyag számos egészségi problémával, például rákkal és idegrendszeri zavarokkal hozható összefüggésbe, emellett megzavarhatja a hormonrendszer működését is.

„Ez az egész iparág kudarca. Úgy tűnik, sem a jól ismert márkák, sem az olcsó fejhallgatók gyártói nem képesek méreganyagmentes termékeket előállítani” – mondta Jitka Straková, a tanulmány vezető szerzője és a cseh Arnika környezetvédelmi szervezet kutatója. A probléma tehát nemcsak az olcsó, hanem a drága, prémium kategóriás termékeket is érinti.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy

bár az anyagok általában megkötött formában vannak jelen, izzadás vagy hő hatására a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak.

Ez különösen azokat érintheti, akik sportolás közben használják a fejhallgatókat. Az igazi veszélyt a hosszú távú, gyakori használatból eredő kitettség jelenti, főként azért, mert a hormonrendszert befolyásoló anyagok esetében nincs biztonságos minimummennyiség.

A kutatók ezért a jelenlegi szabályozási gyakorlat felülvizsgálatát sürgetik. „Felszólítjuk az EU intézményeit, hogy tiltsák be az összes biszfenolt és az összes mérgező égésgátlót minden termékben, mert a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy az uniós piacon lévő termékek biztonságosak, függetlenül attól, hogy mit és hol vásárolnak” – tette hozzá Straková. A javaslat szerint a hatóságoknak nem egyesével kellene korlátozniuk a veszélyes anyagokat, hanem teljes anyagosztályokra kellene átfogó szabályozást bevezetniük.

A ToxFree projekt korábban már más termékek esetében is jelzett hasonló problémákat. Egy tavalyi vizsgálatuk során ismert márkák cumijaiban, egy korábbi elemzésben pedig a Magyarországon is kapható fehérneműk egyharmadában találtak biszfenolokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
„Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – egy szoftvermérnök leplezte le, hogyan hajszol kiégésbe a mesterséges intelligencia
Rekordmennyiségű kódot szállítanak, mégis sosem látott fáradtságról számolnak be a szoftvermérnökök. Munkájuk az AI miatt a kreatív alkotás helyett folyamatos ellenőrzéssé és lektorálássá vált.


A mesterséges intelligencia nem levette a terhet a vállunkról, hanem láthatatlanul felgyorsítja a tempót, szétfeszíti a munkaköri határokat, és bekúszik az ebédszünetbe is - írja az AIToday.

Egy friss, nyolc hónapon át tartó terepkutatás szerint

a csodafegyvernek hitt eszközök, ha nem használjuk őket tudatosan, könnyen a kiégés katalizátorává válhatnak.

A Berkeley Egyetem Haas Üzleti Iskolájának kutatói, Aruna Ranganathan és Xingqi Maggie Ye egy kétszáz fős amerikai technológiai cégnél vizsgálták tavaly április és december között, hogyan hat a generatív AI a dolgozókra – írja a Harvard Business Review. Arra jutottak, hogy a technológia nem csökkenti, hanem rendszerszerűen felerősíti a munkát, ami intenzívebbé, sűrűbbé és megterhelőbbé vált.

A munka felerősödésének három fő csatornáját azonosították.

Az egyik a felgyorsult munkaritmus: amikor az AI pillanatok alatt elvégez egy korábban órákig tartó részfeladatot, az nem felszabaduló időt eredményez, hanem feljebb tolja az elvárásokat, és a gyorsabb teljesítés lesz az új norma.

A másik a feladatspektrum kitágulása, mivel az AI azonnali tudásforrásként arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy átlépjék szakmai határaikat: a vizsgálat során a termékmenedzserek elkezdtek kódot írni, a kutatók pedig mérnöki feladatokat vettek át.

A harmadik a munkaidő bekúszó növekedése: a dolgozók a néhány perces mikromunkákat, például a promptírást vagy egy generált válasz átnézését, a szüneteikben vagy este végezték el. „Ezek a cselekedetek ritkán tűntek plusz munkának, mégis idővel egy olyan munkanapot eredményeztek, amelyben kevesebb a természetes szünet és folyamatosabb a munkával való elfoglaltság” – írták a kutatók.

A gyorsulás magasabb tempót diktál, ami még inkább az AI használatára készteti a dolgozókat, a megnövekedett függőség pedig egyre szélesebb feladatkörök elvállalására ösztönöz. A végeredmény az egyre „szünetmentesebbé” váló munkanap, ami kognitív fáradtsághoz és a kiégés kockázatának drámai növekedéséhez vezet. „Azt gondoltad, hogy mivel produktívabb lehetsz az AI-jal, megspórolsz némi időt, és kevesebbet kell dolgoznod. De a valóságban nem dolgozol kevesebbet. Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – mondta az egyik, a kutatásban részt vevő mérnök.

A terepbeszámolók szerint a dolgozók több párhuzamos szálat futtattak, egyszerre dolgoztak a saját kódjukon és ellenőrizték az AI által generált alternatívát, ami az állandó váltogatással és a kritikus felülvizsgálat kényszerével a nap végére mentálisan kimeríti őket. Ezt támasztja alá Siddhant Khare szoftvermérnök tapasztalata is. „Az elmúlt negyedévben több kódot szállítottam, mint a karrierem bármelyik negyedévében. Ugyanakkor fáradtabbnak is éreztem magam, mint a karrierem bármelyik negyedévében.” Khare szerint a munka természete is átalakulóban van: „Régen mérnöknek hívtuk, most már inkább olyan, mint egy lektor.”

A kép azonban nem mindenhol ennyire borús.

Az egészségügyben az adminisztrációs feladatokat átvevő AI-asszisztensek drámai mértékben csökkentették a kiégést.

A JAMA Network Open tudományos folyóiratban tavaly augusztusban megjelent, 1430 orvos bevonásával készült kutatás szerint az úgynevezett „ambient” AI-diktálási technológia, amely a háttérben hallgatva automatikusan elkészíti a betegdokumentációt, forradalmi változást hozott. A Mass General Brigham egészségügyi rendszerben 84 nap alatt 50,6 százalékról 30,7 százalékra esett vissza a kiégéssel küzdő orvosok aránya. „Orvosaink azt mondják, visszakapták az estéiket és a hétvégéiket, illetve újra felfedezték a gyógyítás örömét. Nincs még egy beavatkozás a szakterületünkön, ami ilyen mértékben hat a kiégésre” – mondta Rebecca Mishuris, az intézmény informatikai vezetője.

Mindeközben a globális munkaerőpiacon a munkavállalók több mint háromnegyede úgy érzi, a technológia bevezetése óta nőtt a terhelésük. Az Upwork Research Institute 2024-es, 2500 fős felmérése szerint a dolgozók 77 százaléka érzi úgy, hogy

az AI bevezetése óta nőtt a munkaterhelése, minden harmadik pedig a túlterheltség miatt fontolgatja a felmondást.

Az Institute for the Future of Work brit kutatóintézet szintén tavaly publikált tanulmánya szerint a legújabb technológiák gyakoribb használata kéz a kézben jár az alacsonyabb életminőséggel. A legszorosabb algoritmikus kontrollt gyakran a platformgazdaság dolgozói szenvedik el: egy 953 ételfutár körében tavaly áprilisban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kiégés közepes szintje széles körben elterjedt a szektorban.

A kutatók szerint a megoldás nem az AI elvetése, hanem egy tudatos keretrendszer, egyfajta „AI-praktika” intézményesítése lenne. Ez magában foglalja a használat tudatos indítási és leállítási pontjainak kijelölését, a hasonló jellegű AI-feladatok egy blokkban történő elvégzését, valamint az emberi kontroll számára dedikált idősávok beiktatását. A vezetésnek egyértelmű normákat kell felállítania arról, mikor és hogyan használják a dolgozók ezeket az eszközöket, és mikor nem. Jó stratégia lehet a napi AI-használati ablakok kijelölése, a „mélymunka-sávok” tudatos védelme, valamint a saját alapkompetenciák frissen tartása a feladatok AI nélküli elvégzésével.

Részletesebben ITT olvashatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Vége a vonaton leskelődésnek: a Samsung új csúcstelefonja láthatatlanná teszi, mit nézel
A Samsung San Franciscóban bemutatta a Galaxy S26 Ultra modellt, amely beépített Privacy Display funkciót kapott. A technológia pixelszinten szabályozza a fényt, így védi a felhasználói adatokat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 25.



Aki ült már zsúfolt vonaton vagy egy kávézó teraszán, miközben a telefonján intézett egy banki utalást vagy olvasott egy bizalmas e-mailt, pontosan ismeri a szorongató érzést, amikor egy idegen pillantása a képernyőre téved. A Samsung február 25-én bemutatott Galaxy S26 szériával pontosan ezt a hétköznapi problémát célozta meg:

az új csúcsmodell, az S26 Ultra egy olyan beépített kijelzőtechnológiát kapott, amely egyetlen gombnyomásra láthatatlanná teszi a tartalmat a kíváncsi szemek elől.

A cég San Franciscó-i Galaxy Unpacked eseményén kiderült, hogy a valódi újdonság nem csupán a hardverben rejlik; a Galaxy AI mesterséges intelligencia egy olyan „ügynökként” működik a háttérben, amely a felhasználó helyett intézi az apró, de időrabló feladatokat.

A Galaxy S26, S26+ és S26 Ultra modellek mostantól előrendelhetők. A show sztárja egyértelműen az S26 Ultra Privacy Display nevű megoldása volt. Ez nem egy egyszerű sötétítő fólia, hanem a panel pixelszintű vezérlése, amely úgy szabályozza a fény útját, hogy a képernyő csak szemből látható élesen, oldalról nézve a tartalom szinte teljesen eltűnik.

A funkció szoftveresen finomhangolható: beállítható, hogy csak bizonyos alkalmazásoknál – például a banki appoknál vagy jelszómezők kitöltésénél – aktiválódjon, így a képminőség és a fényerő sem szenved csorbát a mindennapi használat során.

A Samsung hivatalos közleménye szerint a technológia több mint ötévnyi mérnöki munka eredménye.

A kijelzőn túllépve

a Samsung a szoftveres intelligenciát is új szintre emelte.

A Galaxy AI harmadik generációja már nem csupán reagál a parancsokra, hanem proaktívan segít. A Google Gemini és a Perplexity nyelvi modellekre épülő rendszer képes arra, hogy a felhasználó jóváhagyásával több lépésből álló feladatokat hajtson végre a háttérben, akár különböző alkalmazásokon keresztül is – például lefoglal egy fuvart anélkül, hogy végig kellene kattintani a folyamatot. Az új Now Nudge funkció a billentyűzeten keresztül ad kontextusfüggő javaslatokat, a Now Brief pedig személyre szabott, időzített összefoglalókat készít a nap legfontosabb teendőiről.

Ez a fejlett mesterséges intelligencia erős hardveres alapot követel.

A telefonokat a kifejezetten a Galaxy szériához optimalizált Snapdragon 8 Elite Gen 5 chip hajtja, amely az előző generációhoz képest jelentős, akár 39 százalékos gyorsulást ígér a neurális feldolgozóegység terén.

Az S26 Ultra modellben egy megnövelt méretű hűtőkamra gondoskodik a tartós csúcsteljesítményről. A készülékek 10 bites, 1-120 Hz-es képfrissítésű LTPO AMOLED paneleket kaptak, az Ultra kamerarendszerét pedig egy 200 megapixeles főkamera és egy 50 megapixeles, ötszörös optikai zoomra képes telefotó lencse vezeti. A Samsung a hosszú távú használhatóság mellett is elkötelezte magát, és a teljes szériára 7 évnyi operációs rendszer- és biztonsági frissítést garantál.

A három modell méretben és képességekben tér el egymástól.

Az alap Galaxy S26 egy kompaktabb, 6,3 hüvelykes (~16,0 cm) kijelzővel és 4300 mAh-s akkumulátorral érkezik. A Galaxy S26+ egy nagyobb, 6,7 hüvelykes (~17,0 cm) panelt és 4900 mAh-s telepet kapott, 45 wattos gyorstöltéssel. A csúcsot a 6,9 hüvelykes (~17,5 cm) Galaxy S26 Ultra jelenti, amely az exkluzív Privacy Display mellett beépített S Pen érintőceruzával, 5000 mAh-s akkumulátorral és 60 wattos vezetékes töltéssel büszkélkedhet, ami a gyártó szerint 30 perc alatt 75 százalékra tölti a készüléket.

Az árak a tengerentúlon a Galaxy S26 esetében 899,99 dollárról indulnak, ami a mai árfolyamon körülbelül 287 000 forintnak felel meg.

A Galaxy S26+ 1099,99 dolláros (kb. 351 000 forint), míg a Galaxy S26 Ultra 1299,99 dolláros (kb. 415 000 forint) áron kerül a piacra, a bolti forgalmazás március 11-én kezdődik. A telefonok mellett bemutatkoztak az új Galaxy Buds4 (179 dollár) és Buds4 Pro (249 dollár) fülhallgatók is.

Az iparági szereplők is a kézzelfogható újításokat emelték ki. „Az AI-nak az infrastruktúránk részévé kell válnia. Élveznünk kell az előnyeit a mindennap használt eszközeinken” – mondta az AP hírügynökségnek TM Roh, a Samsung Device eXperience üzletágának vezetője, aki szerint a Galaxy S26 nem más, mint „az ügynökszerű AI-telefon”. Paolo Pescatore, a PP Foresight elemzője szintén a gyakorlati hasznot hangsúlyozta: „A Privacy Display lehet a ‘rejtett favorit’, egy kiemelkedő funkció az AI-zaj tengerében” – nyilatkozta az AP-nek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: