TECH
A Rovatból

Saját börtönébe zárt szörnyeteg az elektromos Maserati - Kipróbáltuk a Grecale Folgore-t

550 lóerős, légrugós monstrumként hozza a luxust és a sportosságot, de vajon képes-e túllépni az elektromos autók hatótáv-korlátain? Kipróbáltuk, mit ad a hétköznapokra ez a modern szörnyeteg.
Varga Vencel - szmo.hu
2024. december 23.



Egy Maserati hangja még egy nem különösebb autórajongó esetében is hidegrázós élmény – ez a tapasztalat pedig majdnem mindenkire igaz, ahol egy V8, vagy esetleg egy hathengeres verzió „felsír”, ott az ember akaratlanul is felkapja a fejét. A jelenlegi EU-s szabályozások, illetve a Maserati saját stratégiája mellett viszont a hang helyett egy másmilyen szörnyet szült az élet, ez pedig nem más, mint a Grecale Folgore, az egyik első, teljesen elektromos meghajtású Maserati. De mit tud adni ez egy átlagos, hétköznapi felhasználónak?

Szóval a Grecale Folgore egy első és hátsó tengelyre is villanymotort helyező, négykerekes hajtású SUV, amely 550 lóerővel bír, ehhez pedig társul a 820 Nm-nyi nyomaték is, amely egy rendkívül erős ígéretnek tűnik elsőre.

220 km/óra a végsebessége, picivel több, mint 4 másodperc felett gyorsul százra, amely egy közel két és fél tonnás monstrumtól egészen szépnek nevezhető.

Amit még szabad szemmel is észre lehet venni, azok a hatdugattyús féknyergek az autó elején, bár a lassításokat a villanymotorral éri el a legtöbbször (na meg ha kedvesen vezetjük az autót, ugye). Mind a négy kerék szintszabályzós légrugós, ez mondjuk amiatt sem baj, hiszen V6-os testvéréhez képest ez a kiadás közel fél tonnával nehezebb is.

Külsőre igencsak terveztem gyönyörködni egy Maseratiban, hát ehelyett inkább egy igazán visszafogott autóval találkoztam: „de hát ez egy Ford Puma” – mondom elsőre, ami nyilvánvalóan sértő megjegyzés, és persze nem is igaz. A 21 colos felnik egészen tekintélyt parancsolóan néznek ki, és igazán kedves a gyártóktól az első kerekek felett közvetlen a három kis kitüremkedés, amely a nem villanymotoros társaknál a dugattyúk számát jelzi, a Grecale Folgore esetében nem kell V6-ot keresnünk. A maszk és a hűtőrács a széles oszlopokkal szerintem kifejezetten unalmasan néz ki, bár egy SUV esetében nem is tudom, hogy tudnék-e bármilyen márkatárstól felhozni igazán markáns példát.

Ellenben hátulról baromian dögös, nincs kamukipufogó, egyszerűen jó érzés lehet ezzel egy Lidl parkolóban virítani a gyerekekkel – ha már úgyis az „átlag felhasználó” szemszögével keressük a valóságot.

Amikor beültem, és megpillantottam a belsőt, egyszerre lettem szerelmes és csalódott is – a marhabőr borítás az utastérben pontosan olyan luxusérzetet ad, mint amilyen már csak elolvasni is ezt, az újrahasznosított műszálas szövetülésekbe pedig kényelmesebb beülni, mint az otthoni kanapén heverészni. „Itt el is aludhatnék” – gondolom én, és valóban, az ülések minden irányból állíthatóak, erre végtelen gomb áll a rendelkezésünkre, plusz a középkonzolon is lehet varázsolni még a beállítások között.

A középkonzol a személyes halálom, főleg, hogy drága olasz barátaink a váltókapcsolót is a két kijelző közé helyezték el: állandóan kerestem egy kart, amivel lehet váltani, aztán egyes helyzetekben pedig ment a „mikro-matekozás”, hogy akkor melyik gombot is kell nyomnom, hogy biztosan jó irányba haladjak. Érthetetlen, szerintem a vezetési folyamatot bőven lassítja a gombos megoldás, mindenesetre ez ebben így van, ezt kell megszeretni.

A konzolon "mindent is" lehet állítani, ami szintén az átlag (feltehetően jómódú) felhasználónak az összes egóját képes kiszolgálni:

a digitális órának az alakját is lehet változtatni, de azt is lehet nézegetni, hogy éppen gázt adunk-e, vagy fékezünk (ezt személy szerint egyáltalán nem értem, miért jó), illetve még G-erőmérőt is lehet állítani, ha valakit éppen mondjuk a Pilisben ragadna el a vadászpilóta-érzés.

A Sonus Faber hangrendszer egyébként több díjat is bezsebelt, ez pedig egyáltalán nem a véletlen műve: én végtelenül hisztis tudok lenni erre, de ilyen kristálytiszta hangzást még egy autóban sem tapasztaltam.

A középkonzolnak egyetlen hibája van, hogy a teljes játszóház-érzés miatt annyi különböző funkcióval találkozunk, hogyha az embernek vezetés közben jut eszébe, hogy valamit átállítana, célszerű lehúzódni, vagy reménykedni egy dugóban, ugyanis mindenre van egy külön gomb. Véleményem szerint ez abban a tekintetben nem szerencsés, hogy a „gyors cél elérése” miatt az útról elvett tekintet bőven tud balesetveszélyes helyzeteket okozni. A végtelen funkció- és lehetőségtengerbe mindenesetre nekem sikerült belebambulni.

A műszerfal is kedvünk szerint állítható, itt is mindent lehet nézni, plusz a head-up display is segítségünkre van ebben. Egy Maseratiban jutottam el oda, hogy egyáltalán nem idegesít a látványa, egyáltalán nem zavaró, tök jó hatása van.

Most, hogy kigyönyörködtük magunkat mindenben, eljutunk a vezetéshez, ami városban, városi közlekedésben nulla élményt ad. Az elektromos autók világa pedig igencsak a városi léttel forrt egybe, így tökre vártam azt, hogy majd történik valami lehengerlő, de hiába. Igaz, valahol jó érzés egy ilyen autóban „észrevétlennek” lenni az utakon. Szűk, budai utcákon, ha véletlenül a gyereket vinnénk suliba – vagy egyéb elvetemült hétköznapi ötleteink támadnának – szépen kanyarodik az egyébként majdnem 5 méteres autó. A széleit kifejezetten nehéz elsőre érezni, igyekeztem városban hímes tojásként vigyázni rá.

Négy külön vezetési mód közül választhatunk, a GT mód talán a legkényelmesebb, kedvesen gyorsul az autó, és egy hosszabb vezetés esetén szerintem ebben a legjobb élmény menni vele. Választhatunk egy Maximum Range nevű módot, ami talán egy eco-szinonimaként is felfogható, megáldották egy „off-road” funkcióval, aminek gyanúsan a legkevesebb hasznát veszi az ember.

Na, de mi másért adnánk 53 millió forintot egy autóért, ha nem akarnánk rendesen meghajtani néhanap?

Hát persze, hogy létezik a sport mód is!

A GT-ről felváltva, a gázpedál állásán nem változtatva, mintha egy másik autóban ülnénk, belenyomódunk az ülésbe, és előkerül a Maserati-érzés. A kanyarokban is hihetetlenül jól marad íven nagyobb sebességnél is, az egyenesekben pedig elfelejtjük teljesen, hogy egy igazi monstrumban ülünk. Gyermeki felnevetések kísérik az élményt, amit ez az autó tud nyújtani, egészen a fékezésig. Felírni nem biztos, hogy felírható egy ekkora SUV esetében, említeni viszont meg kell, hogy fékezésnél kifejezetten darabosan és lomhán viselkedik az autó alattunk. Nyilván két és fél tonnát 130-ról nem olyan fékezni, mint mondjuk egy sokkal könnyebb kiadást, csak a bennünk lévő önjelölt Peter Solberg szarvát töri le a valóság.

Egyenletes vezetésnél az ember semmit nem érez az útból, a rosszabb minőségű utakon semmi nem tűnik fel ebből az utastérben, a légrugók szinte mindent elnyelnek.

A vezetés során egyetlen kifejezetten idegesítő dologgal találkoztam: a vezetési módok változtatását követően a csatlakoztatott telefon, az azzal egybekötött térkép funkciók eltűnnek, a Maserati pedig öntörvényűen vált a saját térkép alkalmazására (ahol persze nem írja, hogy merre kell menni), így mindig manuálisan kell visszalépegetni a Carplay – ezzel egyben a Waze-funkcióra. Minden egyéb asszisztens kikapcsolható, felelőtlen sávváltásnál és sávtartásnál pontosan azzal az idegesítő hanggal tud „veszekedni” velünk a Maserati, ami miatt kettővel jobban odafigyelünk.

A Grecale Folgore valóban egy szörnyeteg: egy olyan szörnyeteg, amiben a Maserati, a sportautó és a luxusérzés bőven benne van. Ez az autó menni akar, ez az autó kimenne a világból, és ilyenkor csap szembe a valóság: a villanymotor hatótávolsága és a vezetési élmény közül csak egyet választhatunk.

Bár 410–420 kilométert is lehet(ne) menni vele, a kövérebb gázadások ezt azonnal limitálják. Egy Budapest–Esztergom–Budapest lendületesebb, de nem hülyegyerekes vezetési körben simán el tudjuk használni a töltöttség több mint háromnegyedét, és erősen gyanakodni kezdek arra is, hogy Debrecenig autókat előzgetve, megálló és plusz töltés nélkül nem is biztos, hogy odaérnénk.

Amekkora élményt tud adni egy ilyen autó, amit az ember már csak „elvből is” hajtana, ugyanakkora csalódást okoz, és erős szorongást is az, hogy milyen gyorsan tud fogyni az akku, több esetben egyenletes, és visszafogott vezetés mellett is.

A valódi hatótáv nagyjából 300 kilométer környékén mozoghat, ami nem biztos, hogy jó egy ilyen erős autó esetében, hiszen amikor a műszerfal azt írja, hogy most bizony az összes newtonméter a szolgálatunkban van, akkor nem a hatótávon és a következő töltési lehetőségen szeretne gondolkozni a felhasználó.

Ezen a ponton jön a kérdés, hogy akkor mégis kinek készül igazán ez az autó? 54 millió forintot adunk egy olyan kocsiért, amelynek legnagyobb sebe saját börtöne – elektromos autóból találunk olcsóbbat, még SUV-k tekintetében is 30 milliós különbségeket látunk egy BYD-hoz képest, ahol jobb hatótávot is ígérnek, így a városi, dugóban araszolós, elektromos autók tekintetében egyedül a luxusérzetről kell lemondanunk (amilyen áldozatra egy kisebb pesti lakás árát spórolva LEHET, hogy képesek lennénk). Maserati élményben pedig a 60 km/óra fölött többet is ki lehet hozni valamivel talán olcsóbban a Trofeóból, ahol a V6 hangját is megkaphatjuk.

A Maserati Grecale Folgore egy olyan autó, amivel bármikor szerelembe lehet esni, hiszen mindene megvan, amit csak akarunk vezetési élményben, hátra pedig családot, barátokat, bármit be lehet pakolni kényelmesen. Pontosan emiatt hosszútávon sokszor törhet össze a szívünk, ahol le kell mondani nagyobb túrákról, vagy a Maseratikhoz tartozó száguldás csodájáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Letiltják a nőket és gyerekeket levetkőztető mesterséges intelligenciát, hatalmas botrány után visszakozik Elon Musk
A brit kormány „borzalmasnak” nevezte a helyzetet, a miniszterelnök pedig szégyenletesnek. A cég most azokban az országokban korlátozza a funkciót, ahol az illegális.


Kéthetes, hatalmas közfelháborodást kiváltó botrány után visszakozik Elon Musk platformja: az X bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban letiltja a Grok nevű mesterséges intelligenciájának azt a funkcióját, amellyel valódi emberek fotóit lehetett úgy szerkeszteni, hogy kihívó öltözetben, például bikiniben jelenjenek meg. A vállalat közölte, hogy „geoblokkolni” fogja a funkciót azokban az országokban, ahol az illegális.

Az X közleményében azt írta, „zéró toleranciát tanúsítunk a gyermekekkel szembeni bármiféle szexuális kizsákmányolással, a nem konszenzuális meztelenséggel és a nem kívánt szexuális tartalommal szemben”. A változtatás bejelentése órákkal azután történt, hogy Elon Musk a saját oldalán közzétette: „Nem tudok a Grok által generált meztelen kiskorúakat ábrázoló képekről. Szó szerint nulla [ilyen lehet - a szerk.].”

A milliárdos szerint a Grok úgy van programozva, hogy elutasítsa az illegális kéréseket - ezt az elképzelését saját fejlesztői cáfolták meg. Azonban azt már korábban tapasztalni lehetett a platformonm, hogy az elmúlt hetekben ezrével jelentek meg olyan, a Grok eszközzel készített szexualizált képek, amelyeken nőket és gyerekeket digitálisan, a hozzájárulásuk nélkül „vetkőztettek le”. Az ügy akkora port kavart, hogy a brit kormány is megszólalt.

Keir Starmer miniszterelnök az X korábbi, a funkció megtartásáról szóló döntését „borzalmasnak”, a helyzetet pedig a parlamentben „undorítónak” és „szégyenletesnek” nevezte. Liz Kendall technológiai miniszter szerint a cég lépése „egy további sértés az áldozatokkal szemben, amellyel gyakorlatilag pénzzé tesznek egy borzalmas bűncselekményt”. A brit kormány az X mostani bejelentése után közölte: igazolva látja korábbi álláspontját.

A brit médiaszabályozó hatóság, az Ofcom még hétfőn indított hivatalos vizsgálatot a platform ellen, miután „rendkívül aggasztó” jelentéseket kapott az illegális, nem beleegyezéssel készült intim képek és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok készítéséről és megosztásáról.

Az Ofcom szóvivője szerint a techvállalat döntése „egy üdvözlendő fejlemény. A hivatalos vizsgálatunk azonban továbbra is folyamatban van. Éjjel-nappal dolgozunk azon, hogy előrelépjünk, és választ kapjunk arra, mi ment félre, és mit tesznek a helyreállítás érdekében.”

A botrány nemzetközileg is komoly következményekkel járt: Kalifornia főügyésze vizsgálatot indított, három demokrata párti amerikai szenátor pedig arra szólította fel az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsák el az X-et és a Grokot az alkalmazásboltjaikból. Malajzia és Indonézia már jogi lépéseket vagy tiltást vezetett be a funkcióval szemben.

Az X a múlt héten már korlátozta a Grok képgeneráló képességeit a nem fizető felhasználók számára, de szakértők szerint az eszköz továbbra is képes volt szexuálisan explicit képeket előállítani. Az Egyesült Királyságban ezen a héten lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen képek létrehozását. Starmer szerdán azt mondta, az X azon dolgozik, hogy megfeleljen ezeknek az új szabályoknak. A vállalat nem pontosította, hogy a felhasználók a különálló Grok alkalmazásban továbbra is készíthetnek-e majd ilyen képeket - írja mindezt a The Guardian, a Reutes hírügynökség közreműködésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.


Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.

A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg

– írta a BBC News.

Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.

Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.

Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.

„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.

Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.

A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:

mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.

Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.

Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.

Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.

Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Intő tünetek a romló alvás, az ingerlékenység és a titkolózás: a tudósok riadót fújtak a gyerekek kóros mobilfüggősége miatt
A techcégek azzal védekeznek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a káros hatásokra. A szakemberek szerint addig is a családi médiaterv és a mobilmentes hálószoba segíthet.


Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?

A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban

javasolta, hogy a közösségi platformok kapjanak a dohánytermékekéhez hasonló, drámai figyelmeztető címkéket.

Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”

A javaslat egyúttal korlátozná azokat a „ragadós” funkciókat is, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések, amelyek a képernyő elé láncolják a felhasználókat.

„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.

Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.

Míg a globális adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést, a célzott, hosszabb távú vizsgálatok már igen.

Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.

Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,

amely szerint már egyetlen hét közösségimédia-szünet is érezhetően javította a résztvevők jóllétét, és csökkentette a szorongásos tüneteket.

Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.

A „dopaminfüggőség” divatos kifejezés, de a valóság ennél bonyolultabb.

A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.

Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:

sérül az alvás, romlanak a jegyek, a gyerek elhanyagolja a barátait vagy a sportot.

További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli

a képernyőmentes zónákat - például a hálószoba és az étkezőasztal - és időszakokat - lefekvés előtt egy órával, házi feladat írása közben.

A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.

„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.

Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.

VIA The Washington Post


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.


Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.

Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.

A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.

A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.

„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.

Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.

A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.

Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.

Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.

A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.

A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk