SZEMPONT
A Rovatból

44 év után még mindig kísért egy tiltott abortuszban meghalt nő szelleme Texasban

Ismét fellángolt a terhesség-megszakítás jogát követelő mozgalom az Egyesült Államokban.


Október első hétvégéjén több ezer nő vonult Washingtonban az amerikai legfelsőbb bíróság épülete elé, hogy tiltakozzon az abortuszt szinte lehetetlenné tevő, Texas államban szeptember elején elfogadott törvény ellen. Hasonló megmozdulások voltak számos amerikai nagyvárosban, és a tüntetők táblái között gyakran feltűnt Rosie Jimenez arcképe, aki a művi terhesség-megszakítás jogáért harcolók egyik tragikus szimbóluma lett.

Így volt ez a texasi McAllenben is, ahol a városháza és az egyetlen olyan klinika közötti utcában gyűltek össze a nők, ahol abortusz-műtéteket végeznek. E klinikán halt meg 44 évvel ezelőtt Rosie Jimenez – írta a CNN

Rosie egy 12 gyermekes mexikói bevándorló családban született, az egyetlen volt köztük, akinek sikerült egyetemre bejutnia. Gyógypedagógus szeretett volna lenni, de mindössze a második évfolyamig jutott el, amikor 1977 szeptemberében, alig 27 évesen meghalt. Akkor már volt egyedülálló anyaként egy négyéves kislánya, és nem akart még egyet.

Ez lett a végzete, mert nem tellett neki szakképzett orvosra, és az 1973-as amerikai abortusz-törvényt három évvel később módosító Hyde-indítvány megtiltotta, hogy állami támogatást adjanak a terhesség-megszakításra, kivéve akkor, ha az anya élete veszélyben van. Ezért egy bábát keresett fel, akinek nem volt meg hozzá a szükséges végzettsége.

A fiatal nő a műtét után napokig vérzett, és amikor bement a kórházba, először nem is árulta el az orvosoknak és a nővéreknek, hogy abortusza volt. Rosie azonban egyre rosszabbul lett, fertőzést kapott, amely hamarosan átterjedt az egész szervezetére. Amikor a családja utoljára meglátogatta, már lélegeztetőgépen volt. 1977. október 3-án halt meg.

Így vált Rosie Jimenez évtizedekre jelképpé az abortuszjog szószólói számára, akik a hátrányos helyzetű közösségek támogatását tűzték zászlajukra. Texas e régiójában igen magas a szegénységi ráta, és azért is akarják most feleleveníteni Rosie történetét, mert a helyi mexikói és fekete közösség tagjai szintén gyakran áldozatul esnek e törvény következményeinek.

A több dél-texasi megyét ellátó mcalleni klinika pácienseinek sokszor nincsenek személyi okmányaik, és egy abortusz-műtét 800 dollárba kerül, jóval többe, mint más városokban. Az abortusz évtizedek óta az egyik legélesebb vitatéma a városban, ahol erős a katolikus befolyás, és a latin közösség körében a művi terhesség-megszakítás máig tabutéma. A vita csak erősödött az elmúlt 10 évben, amikor az állam törvényhozói többször is szigorítottak az érvényben lévő rendelkezéseken.

Közben az új törvény körül folyik a jogi huzavona. Előbb egy megyei ügyész az amerikai igazságügy-minisztérium követelésére befagyasztotta, majd egy szövetségi fellebbviteli bíróság ideiglenesen felfüggesztette ez utóbbi rendelkezést. Mindez nem enyhíti az érintettek szorongását, és Rosie halálának máig tartó hullámait.

Ma ügyének folytatói között ott van lánya. Monique alig négyéves volt, amikor elvesztette édesanyját, akiről csak halvány emlékei maradtak és az igazságot a család gondosan titkolta előtte. Tizennyolc évesen ugyanabba a kollégiumba került, ahol Rosie töltötte élete utolsó éveit. Akkor tudta meg egyik nagynénjétől, hogy mi is történt édesanyjával: kezébe adott egy Rosie-ról szóló könyvet. Monique éveken át kutatta múltját, és nemegyszer kellett lelepleznie a Rosie körüli rosszindulatú pletykákat. Most szeretné, ha az emberek megtudnák végre az igazat róla.

Monique szerint édesanyja valószínűleg félt, azért nem vallotta be az orvosoknak, hogy min ment keresztül. „1977-ben még más idők jártak, az emberek nemigen voltak elfogadók egy újra teherbe esett lányanyával” – mondja.

Rosie 48 éves lánya ma Houstonban él és gyakran nekiszegezik a kérdést, hogy haragszik-e az anyjára az abortusz miatt. „Én mindig nemmel felelek. Miért is haragudnék? Anyám az akkor számára lehetséges legjobb döntést hozta.”

Anyja halála után Monique-ot nagyszülei nevelték, és a nagy családban sosem érezte magát egyedül. Ahogy nőtt, észrevették, hogy nemcsak külsőre hasonlított egyre jobban Rosie-ra, hanem cselekedeteiben is. Ugyanolyan jószívű és önzetlen lett, mint ő. Sosem beszéltek azonban arról, hogy anyja milyen körülmények között halt meg. Monique-nak feltűnt, hogy nagyszülei sosem beszéltek vele szexről vagy abortuszról. Amikor végre megtudta, hogy mi történt Rosie-val, a nagyszülők már nem éltek.

Több mint négy évtizeddel Rosie halála után még mindig komoly politikai viharok kavarognak a Hyde-indítvány körül. Még a demokrata párti politikusok között sincsen egyetértés. Szeptemberben Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor annak a véleményének adott hangot, hogy a Hyde-indítványt fenn kell tartani ahhoz, hogy Joe Biden elnök nagyszabású gazdasági terve megkapja a szükséges támogatást. Ugyanakkor néhány tekintélyes párttársa úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy a törvény ellen fognak szavazni, amennyiben ezt a kitételt benne hagyják. Maga Biden is sokáig híve volt, aztán 2019-ben a demokrata előválasztási kampány során már szembefordult vele.

Texasban a drasztikus szigorítással szemben Sheryl Cole demokrata párti képviselő és Sarah Eckhardt szenátor beterjesztették a „Rosie-törvényt”, amelynek célja lehetőséget biztosítani a pácienseknek, hogy igénybe vegyék az alacsony jövedelműeknek járó Medicalaid támogatást és a magánbiztosításukat az abortuszműtétek fizetésére.

Éppen ebben nem lehetett része annak idején Rosie Jimeneznek, és a törvény mellett kampányolók szerint 2021-ben a terhesség-megszakításra legális körülmények között még kevesebb a lehetőség, mint Rosie halálakor. A törvényjavaslatot jelenleg a helyi törvényhozás egészségügyi bizottsága vizsgálja.

Monique büszke arra, hogy sokan érzik magukénak édesanyja történetét, miközben az állam visszafelé halad az időben az abortuszjog terén.

„Semmit sem tanultunk a múltból 44 év alatt, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, és hogy valamit jobban csináljunk?” – teszi fel a kérdést Rosie Jimenez lánya.

Beteljesítette édesanyja álmát: gyógypedagógus lett és elhatározta, hogy most ötéves kislánya a kellő időben mindent meg fog tudni nagyanyjáról, és arról a mozgalomról, amelynek anyja jelenleg is aktív résztvevője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: