hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Retró kincsek: plakátok a horrorisztikus balesetek ellen

Az egykori Szovjetunióban ilyen plakátokkal hívták fel a munkások figyelmét a balesetvédelemre.
Forrás: Ritkán látható történelem blog - szmo.hu
2015. október 15.

hirdetés

A Ritkán látható történelem bloggere különös kincset talált: a plakátokból kiderül, az egykori szovjet gyárakban és üzemekben milyen fontos volt a munkavédelem.

Ha nem tudnánk semmit az egykori Szovjetunióról, az alábbi munkavédelmi plakátok megtekintése után azt hihetnénk, hogy valamiféle Muppet-show-szerű államalakulat volt. A már-már a Targoncás Klaus-féle klasszikus kisfilm színvonalát súroló - olykor véresen realisztikus - plakátok készítői valószínűleg nem szándékosan vették viccesre a figurát, bár a képeken megjelenő jómunkásemberek némelyikének sem a kerti kapálástól pirospozsgás az arca.

1

3

5

hirdetés

7

9

13

15

18

21

23

26

28

30

32

35

38

41

Még több munkavédelmi plakátot ITT találsz.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg az ismerőseiddel!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Szenzáció: bejelentették, hogy megtalálták az „elveszett aranyvárost” Egyiptomban

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt Luxorban. Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta.
MTI, fotó: Egyiptomi Idegenforgalmi Minisztérium - szmo.hu
2021. április 08.

hirdetés

Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves "elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban.

Sok külföldi expedíció kereste ezt a várost, de mind kudarcot vallottak - idézte fel Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész, egykori régiségügyi miniszter.

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt

- olvasható az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű hírportálján.

Záhi Havvász szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város. A egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó, az i.e. 1391-től 1353-ig trónon ülő III. Amenhotep, a 18. dinasztia kilencedik királya alapította. A várost, amely korának legnagyobb közigazgatási és ipari települése volt, III. Amenhotep nyolc éven át együtt irányította fiával, a legendás IV. Amenhoteppel, későbbi nevén Ehnatonnal.

A misszió 2020 szeptembere óta végzett ásatásokat. A munka eredményeként egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel. Sikerült kiásni a város több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert - számolt be a felfedezésről Záhi Havvász.

hirdetés
Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta

- jelentette ki Betsy Brian, az amerikai Johns Hopkins Egyetem egyiptológia professzora.

Az amerikai tudós szerint a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik legnagyobb rejtélyére, arra, hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért döntött az Ahet-Atonba - a mai Amarnába -, az Ehnaton által 1346-ban alapított új fővárosba költözés mellett.

A várost III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma között találták meg. Az ásatás során feltárták III. Amenhotep három királyi palotáját valamint a birodalom közigazgatási és ipari központját.

A város korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és III. Amenhotep kartusát viselő agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is. A város déli részén találtak egy pékséget, egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló területet kemencékkel és cserép tárolóedényekkel.

"Méretei alapján azt mondhatjuk, hogy a konyha nagyon nagy számú munkást és alkalmazottat szolgált ki" - közölte Havvász.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Magyar elhízástörténelem: Szent Margit anorexiás volt, Sissi falásrohamokkal küzdött

Mikszáth és Móricz pedig azért híztak el, mert pont melléjük épült a finomságoktól roskadozó Vásárcsarnok. Dr. Forgács Attila gasztropszichológussal annak jártunk utána, mitől váltunk Európa legkövérebb nemzetévé.
Tóth Noémi, fotók: Emil Rabending/Wikimedia Commons, Fortepan/Wikimedia Commons - szmo.hu
2021. március 31.

hirdetés

A magyarok sok területen az élen járnak, de sajnos az elhízásban is: a kontinensen az első, de világszinten is a negyedik helyet foglaljuk el a csúfos ranglétrán. Ennek okait kerestük Dr. Forgács Attila gasztropszichológussal, klinikai szakpszichológussal, Az evés lélektana című könyv szerzőjével, aki a hazai történelem legérdekesebb étkezési zavaros hírességeiről is mesélt.

Vajon miben gyökerezhet az a szomorú tény, hogy országunk bár földrajzilag kicsi, lakói egyre inkább kompenzálnak a saját növekvő terjedelmükkel? Milyen történelmi, gasztronómiai vagy szociális beidegződések vezethettek a népesség elhízásához?

A túlsúly több rétegben rakódott ránk. Először a 19. század második felében az áruszállítás fejlődése tette lehetővé a nagyvárosokban azt a korábban elképzelhetetlen árubőséget, amely feltétele a túlevésnek. Aztán a Horthy-korszakban 3 millió éhezőről olvashatunk.

A Rákosi-érában politikailag értelmezték a pocakot: „Vajon mit rejteget a padlásán, amitől ilyen szépen meghízott?” Aztán a Kádár-korszakot már gulyáskommunizmusnak is nevezték. Legalább volt mit enni.

A ’60-as években szép csendben egy sor változás történt, amely külön-külön is magyarázza a tömeges túlsúlyt. 1964-től vásárolhatott magánszemély autót, és vele együtt mozgásszegényebb életmódot. 1963-ra villamosították a legkisebb falut is. Mit vettek a háztartások? Televíziót és hűtőszekrényt. A hűtőt beállították az élettér közepébe, és vele együtt karnyújtásnyira került az étel, a tévé előtt múlatva a szabadidőt.

1968-ban a gazdasági nyitással megjelent Amerika íze, a kóla. 20 év múlva kétszer annyi cukros üdítőt fogyasztottunk, mint tejet. Aztán jött a rendszerváltás, a ledöntött Lenin-szobrok helyén gyorséttermek nyíltak, valamint a kertek alatt beszivárgott az elbizonytalanodás. Korábban büntethető volt, akinek nem volt munkája, míg '90 után tömegesen zártak be a munkahelyek, majd dőltek be a hitelek, és kerültek utcára az emberek. Ha nem is érintett ez mindenkit, de a fenyegetés mindenki feje felett ott lebegett.

hirdetés

Márpedig fajunk egyet nagyon megtanult az evolúcióban: a kríziseket éhínség követi, csak az éli túl, aki megevett mindent addig, amíg elérhető volt. A relatív bőségben eltöltött utóbbi 60 év nem volt elegendő, hogy felülírja az evolúció évmilliós tapasztalatait.

Mindenesetre mi magyarok rendesen feltöltöttük magunkat egy következő nagy globális krízisre. Engedtessék meg ennyi ironikus optimizmus: mi fogjuk túlélni. Mindent túlél a magyar!

Régen még nem voltak ismeretesek a testképzavarok, de a korabeli leírások alapján azért könnyen ráismerhetünk egy-egy kórképre. Milyen ismert magyar személyekről derült ki utólag, hogy valamilyen extrém étkezési problémával küzdöttek?

Margitszigetünk névadója, IV. Béla lánya olyan szent életet élt, hogy legyőzte a bestiális ösztönöket, nem paráználkodott, de nem is evett, majd 28 évesen meghalt. Ma anorexiásnak neveznék.

A magyarok kedvenc Sissi hercegnője pedig éjszakai falásrohamokkal küzdött, erre utal a gödöllői kastélyának szobájából a konyhába vezető, titkos lépcső is.

Emlékszem a Corvinuson tartott egyik előadására, amikor elmesélte Mikszáth Kálmánról és Móricz Zsigmondról, hogy az újonnan megépült Vásárcsarnok okozta a kikerekedésüket. Hogy is volt ez a história a falánk íróinkkal?

A kiegyezést követően jelentek meg a tokák, jelezve, hogy jobban élt a magyar a rövid békeidőben. Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond közös jellemzője nemcsak a túlsúly, hanem hogy mindketten az 1897-ben megnyitott fővámtéri Vásárcsarnok körül laktak. A folyamatos étel-ital illatoknak és látványoknak bizonyára nehezen tudott ellenállni az éhezéshez szokott lelkük.

A világ legismertebb nőalakja, a kb. 23 ezer éves Willendorfi Vénusz is árulkodik arról, hogy őseink korában nem a Palvin Barbi-féle típus számított szexszimbólumnak: a hangsúlyos idomok a jólétet és a termékenységet szimbolizálták. Manapság azonban, a fogyasztói társadalom korában már nem szükséges a tartalékolás, ezáltal megváltoztak az ideálok is. Magyarországon milyen tendenciák figyelhetőek meg ennek kapcsán?

A paleolit művészetnek kevés témája van, az ábrázolások főként az evés köré szerveződtek. A barlangrajzokon a prédaállatokat ábrázolták: az ősember a kor technikájának megfelelően posztolta, mi lesz a vacsorája. A másik visszatérő téma a kövér nőszobor. Több mint 200 olyan őskori szobrot találtak, mint a Willendorfi Vénusz. Téves lenne ebből arra következtetni, hogy az ősember kövér lett volna, hiszen a csontleletek éppen az ellenkezőjéről tanúskodnak. Ez inkább egy vágyteljesítő hazugság, mint amikor az árva gyermek azt állítja, hogy az ő anyukája a legszebb, pedig sosem látta. A kövér paleolit nőszobrok azt lódítják, hogy ilyen bőségben éltek, pedig a civilizációtörténetben visszatérő tapasztalat és fenyegetés volt az éhség, egészen a belátható ideig. Ezt törte meg a II. világháborút követő időszak, a fogyasztói társadalom, amelyben teljesen rendhagyó módon tartósan és tömegesen volt elérhető az élelembőség.

A willendorfi vágy itt él a mai emberben: „Csak egyszer jóllakni!” Erről tanúskodnak a régmúlt vágyálmait felidéző mesék terülj-terülj asztalkái, mindent őrlő malmai, mézeskalács házai, kolbászból font kerítései, és még valami, az elhízás gyorsuló terjedése: egyre többen, egyre inkább, és egyre fiatalabban híznak el.

Természetes a fogyásvágy egy elhízott társadalomban. 1200 magyar fogyókúra-hirdetést gyűjtöttem össze a rendszerváltást követően. Mind azt hirdeti, hogy képes lefogyasztani, csakhogy a mutatók éppen az ellenkezőjét jelzik. Szándékaink szerint szeretnénk fogyni, csak hát hízunk tovább. Valaki eszik bennünk! Ki ő? A willendorfi ősanyánk…


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A Szovjetunió első „világsztárja” nem vezethetett még autót, és egyedül sem mehetett sehová

60 éve kerülte meg a Földet Jurij Gagarin. Nagyon vigyáztak rá utána még évekig. De nem eléggé.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. április 12.

hirdetés

Valóban ő volt-e az első ember, aki megpróbált kilépni a Föld vonzásköréből, vagy előtte mások is elindultak, csak belehaltak kísérletbe? Sosem tudjuk meg. A tudomány, a technika és az emberi teljesítőképesség fejlődésének szempontjából vitathatatlanul Jurij Alekszejevics Gagarin volt az, aki egyszer s mindenkorra áttörte ezt a korlátot.

1961. április 12-én közép-európai idő szerint reggel 8 órakor jelentette be a szovjet TASZSZ hírügynökség: ember a világűrben!

Gagarin, aki alig egy hónappal korábban töltötte be 27. életévét, akkor már 53 perce elindult a Vosztok-1 űrhajóval a kozmoszba, 1 óra 48 perc alatt 302 kilométeres magasságban megkerülte a Földet, előnyt szerezve ezzel a Szovjetuniónak a hidegháború ihlette szovjet-amerikai űrversenyben.

Az ő sikere késztette ugyanis 1961. John F. Kennedy amerikai elnököt, hogy 1961. május 25-én általános meglepetésére bejelentse a holdprogram elindítását, holott a nagy vetélytárs még csak az első „űrugráson” volt túl Alan Shepard révén, és John Glenn Föld körüli útjára 1962. február 20-ig kellett várni.

Gagarin elsőségéről állítólag a start napján döntöttek. Egy legenda szerint szerencséjét annak köszönhette, hogy Nyikita Hruscsov jobban kedvelte őt váltótársánál German Tyitovnál, akinek keresztneve a szovjet pártfőtitkár szerint „kellemetlen emlékeket” idéz fel honfitársaiban.

(Tyitov végül 1961. augusztus 6-án repülhetett, és több mint egy teljes napot tölthetett a kozmoszban.) Egy másik történet viszont apró, mindössze 157 cm-es magasságával magyarázza kiválasztását: ő volt az egyetlen, aki kényelmesen elfért az űrkabinban, amelynek R7 típusú hordozórakétáját eredetileg nem emberi űrutazáshoz, hanem termonukleáris bombához tervezték. A korabeli káderszabályok miatt az sem volt hátrány, hogy Gagarin egy Szmolenszk környéki kis faluban, egy parasztcsalád harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot.

„Amikor a horizontot néztem, megdöbbentő kontrasztot észleltem a Föld világos felszíne és a teljesen fekete ég között. A Föld nagyon szép a maga gazdag színpalettájával. Halványkék fénykoszorú övezi. Ha tekintetünket a Földről az ég felé csúsztatjuk, ez az övezet lassan sötétedik, előbb türkizkék lesz, majd sötétkék és lila. Végül elérkezik a fekete tinta színű égi mély éjszaka” – írta Gagarin önéletrajzában, A kozmosz útjában.

hirdetés

A „mosolygó hős”, ahogyan Nyugaton emlegették, lett a Szovjetunió első „világsztárja”. Űrutazása után egyfajta „békemisszió” keretében bejárta világot, csupán Egyesült Államokbeli útját akadályozták meg. Mindenütt magas rangú személyiségek fogadták, de rajongtak érte az egyszerű emberek is, nemcsak az emberiség úttörőjének kijáró tisztelet, hanem Gagarin egyszerű, közvetlen, szeretetre méltó egyénisége miatt is. 1961 augusztusában négy napot Magyarországon töltött. Budapest után a korabeli szocialista iparvárosokba, Komlóra, Salgótarjánba, Sztálinvárosba (Dunaújváros), valamint a sárbogárdi TSZ-be vitték el. A visszaemlékezések szerint különösen ízlett neki a magyar barackpálinka, a halászlé és a somlói galuska. Utcákat neveztek el róla, úttörőcsapatok, szocialista brigádok vették fel a nevét, tányérokat, csészéket készítettek arcképével. Komlón Gagarin megnézte a helyi bányászcsapat bravúros döntetlenjét a Fradi ellen, az egyik fogadáson pedig csárdásozott Kádár Jánosnéval is.

Csakhogy a hősi státusz, a világelsőség kellemetlen terheket rakott az első űrhajósra. Gagarint, aki imádott repülni, öt évre eltiltották minden veszélyes tevékenységtől, így nem vezethetett még autót sem és egyedül sem mehetett sehová. 1964-ben szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a később róla elnevezett kiképzőközpont parancsnok-helyettese lett. Még egyszer került az űrutazás közelébe: ő volt a tartaléka a Szojuz-1 űrhajóval az 1967. április 24-én szerencsétlenül járt Vlagyimir Komarovnak, és számoltak vele a tervezett, végül leállított szovjet holdmisszióban is.

Gagarin 1968 februárjában repülőmérnöki diplomát szerzett, és újra repülhetett, immár vadászgépen. Március 27-én rossz időjárási viszonyok közepette szállt fel első alkalommal a kiképzője, Vlagyimir Szerjogin társaságában. A MIG-15-ös géppel 12 perc után megszakadt a rádiókapcsolat, a fagyott földbe 5 méter mélyre fúródott roncsokat csak másnap reggel találták meg.

Jurij Gagarin halálának körülményeit soha nem tisztázták megnyugtató módon. A szovjet közlemények hagyományosan semmitmondó szűkszavúsága miatt számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot. Egyesek szerint az "élő műemlék" szerepét nehezen viselő Gagarin depresszióba esett, inni kezdett és részegen szállt fel. Ehhez kötődött az az agyrém, mely szerint csupán a szovjet propaganda bábja volt, nem is járt az űrben, és amikor már nem tudta tovább játszani szerepét, eltüntették…

Mások szerint a KGB szervezte gyilkosság áldozata lett, amelyre Hruscsov féltékeny utóda, Leonyid Brezsnyev adott parancsot. De halálát összefüggésbe hozták Komarov szerencsétlenségével is. Gagarin ugyanis részt vett a Szojuz-1-gyel a felkészülésben és állítólag erős kételyeit hangoztatta az űrhajó biztonságát illetően. A tragédia őt igazolta.

A szerencsétlenséget akkor kivizsgáló kormánybizottság jelentése szerint a gép egy meteorológiai ballonnal ütközött a baleset előtt. Húsz évvel később egy újabb vizsgálat azt állapította meg, hogy a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került és bár ebből még sikerült kijutnia, már olyan közel volt a földhöz, hogy a becsapódást nem lehetett elkerülni. Az azonban kérdés marad, hogy az a másik repülőgép hogy került oda, vagy ki küldte Gagarinék közelébe…

2007-ben Igor Kuznyecov, az 1968-as vizsgálatban is résztvevő repülőmérnök munkatársaival a legmodernebb módszerekkel elemezte a 39 évvel korábbi adatokat. A vizsgálat szerint a pilótafülke nem zárt hermetikusan, mivel kinyílt az egyik szellőztető panel fedlapja. Így a pilóták a vészhelyzetben szokásos magasságcsökkentésre kényszerültek. Arra azonban nem volt magyarázat, hogy a lejjebb vett sebességen miért nem katapultáltak.

Kuznyecovék Vlagyimir Putyin elnöknél is kérelmezték a Gagarin-baleset körülményeinek hivatalos felülvizsgálatát, a Kreml azonban nem látta indokoltnak az ügy felelevenítését.

Személyes élményem is fűződik Jurij Gagarinhoz. 1963 augusztusában szüleimmel Fekete-tengeri nyaralásra utaztuk Szocsiba. Vendéglátóink elvittek bennünket a közeli űrhajós-üdülőbe, ahol közelről láthattam a kozmosz első utasait: Gagarint, Tyitovot, Andrijan Nyikolajevet és Pavel Popovicsot. Egy családi filmünk megörökítette röplabda-mérkőzésüket is. Ekkor kaptam meg Gagarin önéletrajzának francia nyelvű kiadását, az első űrhajós dedikálásával. Máig őrzöm ezt a könyvet, azzal a poszterrel együtt, amely 1968-ban, halálakor egy olasz ifjúsági lap melléklete volt.

A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet 2010-ben készült felmérése szerint az oroszok Jurij Gagarint jelölték első számú példaképül a 20. század történelmi személyiségei közül. A második helyezett egy szintén tragikusan rövid életű ikon, Vlagyimir Viszockij lett…

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Innen származnak a KGST autómárkák nevei

Honnan jött a Nysa, a Trabant vagy éppen az ALEKO kifejezés, és melyik márka kapta a nevét az ókori Rómából?
Forrás: Tó-retró blog Címkép: Magyarország, 1961. Fortepan/Németh Tamás - szmo.hu
2021. április 20.

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Aki élt az előző rendszerben, az nap, mint nap használta a KGST piacról származó autótípusok nevét. Az utcakép nagyjából Trabantokból, Ladákból, Skodákból állt, így nem csoda, ha ezek a kifejezések folyamatosan fel-fel bukkantak a beszélgetésekben. Valószínűleg azonban kevesen gondolkoztak el rajta, hogy honnan jöttek a KGST márkák nevei vagy – ha volt ilyen – mi volt a jelentésük. Mi most összegyűjtöttük, úh. nézzük is át Alekótól Zastaváig, vagyis A-tól Z-ig...

ALEKO

Bár a Moszkvicsok önmagukban sem minősültek a megbízhatóság szinonimáinak, az 1985-ben bevezetett almárka, az ALEKO minden képzeletet alul tudott múlni. Bár görög nyelvterületen ez a szó védelmezőt, férfi harcost jelent, és személynévként is használatban van, az autómárka elnevezése nem innen ered. Ez ugyanis egy mozaikszó: Avtomobilny zavod imeni Leninszkogo Komszomola

Barkas

A KGST legformásabb kisbuszának neve a főníciai nyelvből származik és gyorsat, villámot jelent (nem túl találóan). Azonban az ókori keleten e kifejezés családnévként is megállta a helyét. Leghíresebb viselője a Róma falai alá elefántokat vezénylő Hannibal atyja, Hamilkar Barkas volt.

Barkas B 1000 típusú furgon. 1981. Fortepan

Dacia

Ha már a római korban jártunk, akkor gyorsan fejtsük meg Románia nemzeti büszkeségének a nevét. A Dákok földje Dacia Provincia néven volt a Római birodalom része, és ezt az időszakot eleveníti fel a ma is létező márkanév. Ne felejtsük el, hogy a mi Pannónia motorjaink is így kapták a nevüket!

hirdetés
Lada – Zsiguli

A legmenőbb KGST gyártmány nevének eredete ma sem teljesen tisztázott. Bár a hivatalosan csak rövid ideig használt Zsiguli kifejezés a gyár közelében található hegyet jelöli, a Lada elnevezés eredete már közel sem ilyen egyértelmű. Az orosz mitológiában a szépség és fiatalság istennője ezt a nevet viseli, sőt kedves jelentéssel keresztnévként is használatban van.

A legvalószínűbb azonban, hogy a márka logójában is látható hajófajta, a lagyja volt a névadó. Külön érdekesség, hogy az autógyár alapításakor épített város, Togliatti az olasz kommunista párt akkori vezetőjéről kapta a nevét, aki segített a licensz-együttműködést tető alá hozni a Fiattal.

Budapest XXI. Védgát utca 5-7., a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat telepe. 1972. Fortepan/UVATERV

Moszkvics

A névadók itt bizony nem törték össze magukat nagy igyekezetükben. A Moszkvics szó ugyanis egyszerűen moszkvai lakost, Moszkvából származót jelent.

Nysa

Volt idő, amikor minden mentőautó ilyen kisbuszokból lett kialakítva. Ha az imént egyszerű névadást emlegettünk, akkor mit mondjunk most? Nysa a város neve volt, ahol a gyár működött...

Békéscsaba, Derkovits sor, az Országos Mentőszolgálat állomása. 1985. Fortepan/Urban Tamás

Pobeda

A szovjetek mindig úgy érezték, hogy a II. világháborút főképp ők nyerték meg. A nálunk Pobjedaként is emlegetett márka neve is erre utal, ugyanis szó szerint győzelmet jelent.

Skoda

Bár a mlada boleslavi kerékpár-, majd később motor- és autógyártó műhelyt két Vaclav, Laurin és Klement alapította, azt később egy pilzeni óriásvállalat felvásárolta és átnevezte. A Skoda művek a tranzakciókor még inkább fegyvergyár volt, mégis alapítója, Emil Skoda nevén ismertük meg igazán az indián fejdíszes logóval futó márkát.

Trabant

Harminc éves kor felett szinte mindenkinek van legalább egy Trabantos sztorija. Ez az autó volt az igazi útitárs, és a neve is ezt jelenti. Valójában ez a szputnyik szó német megfelelője, és az első űrszonda sikere előtti tisztelgésként adták az autómárkának.

Wartburg

Nevét a gyárnak is helyet adó Eisenach városban található, az UNESCO Világörökség részét képező váráról kapta.

Wartburg 312 személygépkocsi. 1960. Frtepan

Zaporozsec

Mintha a Moszkvics névadását másolták volna. A Zaporizzsjei Autógyár (ZAZ) csodájának neve zaporozsjei lakost jelent.

Zastava

Az egykori Jugoszláviában jobban hittek a fantázianevekben, mint a gyártás helyére utaló szavakban. Azt azonban még így is nehéz megindokolni, hogy a márkát miért éppen így rövidítették le a „Zavodi Crvena Zastava” („Vörös Zászló Gyárak”) kifejezésből. A lényeg, hogy így a Zastava egyszerűen zászlót jelent.

ZIL

Zavod Imenyi Lihacsova vagyis Lihacsov autógyár. Ebből a névből képezték a ZIL betűszót. Érdekesség, hogy a gyár neve nem követte az akkori szovjet mintát és nem egy tudósra vagy politikusra utalt. Lihacsov az üzem korábbi igazgatója volt.

Budapest V., Széchenyi rakpart, Zil teherautó. Jobbra a metróépítés felvonótornya, háttérben a Parlament. 1969. Fortepan/MHSZ

Zuk

Ha egyszerűen szeretnénk megúszni a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy a Zuk lengyelül bogarat jelent. Azonban arra nem sikerült utalást találni, hogy miért hívják így ezt a márkát. Kézenfekvőnek tűnik az akkor már évtizedek óta sikeres VW bogárra asszociálni, ám ez egyáltalán nem biztos. A bogár név csak 1960 után tűnt fel először Európában és a Zuk fejlesztése már 1955-ben megindult, és 1958-ban került gyártásba.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: