HÍREK

Nem lesz kötelező a maszk az óvodákban és az iskolákban sem szeptembertől

A Pedagógusok Szakszervezete hiányolja a kormány iránymutatását az iskolakezdés járványügyi szabályaival kapcsolatban.

Link másolása

A Pedagógusok Szakszervezete szerint csütörtök reggelig az intézményvezetők semmilyen tájékoztatást nem kaptak még a tanévkezdésről. Pedig fontos lenne tudni, hogy bemehetnek-e a szülők az évnyitóra, kell-e ott maszkot viselni a gyerekeknek. Valamint, hogy később tanítási időben kötelező lesz-e a maszkviselés és még rengeteg hasonló kérdés felmerült a szülők és a tanulók részéről is.

Azon kívül, hogy mantrázzák az oltást, mi mást nem látunk. Nem látjuk, tervezi-e a kormány, hogy amikor belépnek a gyerekek az iskolába, tesztelik-e őket, ami a szomszédos országokban alapvető.
- nyilatkozta a 444-nek még szerdán Totyik Tamás, a szervezet alelnöke.

Az Emmi csütörtökön délelőtt kiadott egy közleményt. Azonban ebben is csak néhány dolgot tisztázott.

Az óvodákban és iskolákban sem kötelező a maszk, és már nem kötelező a testhőmérséklet-mérés sem.

A minisztérium a tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kéri az iskolákat. Ugyanakkor

miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket.

A szülőktől továbbra is elvárt, hogy koronavírus tüneteit mutató gyermeket ne vigyenek közösségbe, a fertőzésben érintett gyermekek pedig ne látogassák az intézményt.

A minisztérium szerint a mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, „hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva, és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást”. Ez egyébként nagyjából a 12-17 éves korosztály 27 százaléka.

A PSZ elnöke aggodalmát fejezte ki az intézményi bezárásokkal kapcsolatosan. Időben tudni szeretnék, milyen magas fertőzés szám esetén záratja majd be a kormány az iskolákat. Nem szeretnének még egy olyan esetet, hogy a megbetegedések miatt fellépő tanárhiány okán a takarítónők felügyelnek a diákokra.

Az Emmi közleményével szemben, számos ország máshogyan képzeli el a járványügyi intézkedéseket. Izraelben például a fertőzöttség szempontjából legsúlyosabb helyzetű, „piros” besorolású településeken, a 12 év feletti gyerekeknél, csak azokban az osztályokban indulhat meg a jelenléti oktatás, ahol beoltották a gyerekek legalább 70 százalékát. Az oltatlan pedagógusok csak érvényes negatív teszttel léphetnek be az intézményekbe. Továbbá az országban 1,4 millió gyereket tesztelnek le az iskolakezdés előtt.

Ausztria is nagyszabású tesztelésekre készül: a tanév első három hetében, hetente háromszor fognak mintát venni a diákoktól és a tanároktól is egyaránt. Akár oltottak, akár nem.

Törökországban az oltatlan tanároktól hetente legalább két negatív PCR-teszt bemutatását követelik meg. Az állami kórházakban a tanárok és az iskolai dolgozók ingyen elvégeztethetik ezeket a teszteket.

Csehországban az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell azoknak, akik nincsenek beoltva, vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a testnevelés és az énekórákon.

A PSZ alelnöke szerint a hazai iskolákban is rendszeresen tesztelni kellene a tanulókat és a dolgozókat, hiszen a járvány korábbi időszakaiban az oktatási intézmények gócpontokká váltak. Illetve fontos lenne az is, ha az iskolák fertőzöttségi adatai nyilvánosak lennének a szülők számára is.

A Szervezet ezenkívül azt is hiányolja, hogy a kormány nem indított nagyszabású tájékoztatási kampányt a gyerekek oltásáról. A kormányinfóról elhíresült „No vakcina, no parti” ikonikus mondaton kívül további népszerűsítés nem indult a fiatalok körében. Az alelnök tud olyan oktatási intézményről, ahol több mint 450 diákból mindössze hatan jelentkeztek az iskolai koronavírus-oltásra. Szerinte ez mindenképp aggasztóan alacsony szám.

Ha valóban azt gondolják, hogy a diákoknak biztonságos az oltás, akkor miért nem szerveztek egy nagyobb médiakampányt?

Mindeközben a kormány nem függesztette fel a tanfelügyeleti vizsgálatokat. Ellenőrzik, hogy az intézményeknek mennyire sikerült a tanterv teljesítése, figyelembe nem véve az online oktatás nehézségeit. Majdnem két évig nem zajlott normális üzemben az oktatás a pandémia miatt, így szinte lehetetlen az eredményeket hozni.

Bár a kormány szeptembertől jelenléti oktatásra készül, Totyik Tamás alelnök nem tartja kizártnak a bezárásokat a negyedik hullám miatt. Erre azonban még mindig nem vagyunk teljesen felkészülve, sok helyen hiányoznak a digitális tanítási és számonkérési-rendszerek. A PSZ tudomása szerint az intézményvezetőket nem szólították fel, hogy a tantárgyfelosztás elkészítésénél számoljanak az esetleges online vagy hibrid oktatásra való átállással.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Harckocsik miatt állították le a forgalmat Budapesten szerda este
A honvédségi konvoj elhaladásának idejére leállították a forgalmat és hangosbemondón keresztül kértek türelmet a közlekedőktől.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Harckocsikat szállító katonai konvoj bénította meg a közlekedést szerda este a Déli pályaudvarnál, írja a Blikk. A lap egyik olvasója szerint este tíz óra körül szirénázó kísérettel katonai trélerek jelentek meg a környéken. Hangosbemondón keresztül kértek türelmet a közlekedőktől, leállították a forgalmat, aztán továbbhaladtak.

A szállítójárműveken páncélosokat vittek. Az olvasó videója alapján úgy tűnik, hogy

a honvédség által nemrégiben újonnan vásárolt PzH 2000-es önjáró löveget és egy Leopardnak tűnő harckocsit szállítottak.

A csúcskategóriás önjáró lövegeket és a harckocsikat az elmúlt években vásárolta a Honvédség a haderőfejlesztés részeként.

A katonai konvojról készült videót a Blikk cikkében lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Ötpárti javaslat: fel kell függeszteni a Magyarországnak szóló pénzek kifizetését
Az Európai Parlament képviselői aggódnak amiatt is, hogy júliustól Magyarország lesz az EU soros elnöke.

Link másolása

A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét, olvasható a Népszavához eljutott ötpárti határozattervezetben, melyről a jövő héten szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A magyarországi jogállamiság megerősítéséről szóló parlamenti állásfoglalás-tervezet leszögezi, hogy az uniós értékek rendszerszintű megsértésének megállapítása céljából 2018-ban elindított hetes cikkelyes eljárás alatt a helyzet romlott, amihez hozzájárult az európai intézmények határozott fellépésének a hiánya. Végeredményben pedig mindez az országot a választási autokrácia hibrid rendszerévé tette.

A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak által előterjesztett szöveg megismétli, hogy a hetes cikkelyes eljárásban végre el kell jutni ajánlások megfogalmazásáig, majd ki kell mondani, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket.

A képviselők aggodalmaiknak adnak hangot a július elsején hivatalba lépő magyar EU-elnökség miatt, és bírálják a tagállamokat, amiért elnézik, hogy a magyar kormány képviselői elnököljenek az EU Tanács demokráciával, jogállamisággal, alapvető jogokkal és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó ülésein.

Az állásfoglalás-tervezetben szó van arról is, hogy komoly aggályokat vet fel az a decemberi határozat, amely – az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését szolgáló intézkedések nyomán – 10,2 milliárd euró támogatást szabadított fel Magyarország számára anélkül, hogy az uniós források szabályszerű elköltését megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások biztosítanák.

Ezért felszólítja a döntéshozó Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a határozatát, „különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a volt igazságügyi miniszter kiszivárogtatott, az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaló megnyilatkozásai fényében“.

A Népszava úgy tudja, hogy az EP utolsó, jövő heti plenárisa elé kerülő határozattervezethez a frakciók még be fognak nyújtani módosító indítványokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Dr. Kulja András mindkét munkahelyén felmondott, mielőtt jelentkezett Magyar Péter pártjába EP-képviselőnek, most elmondta, miért
Az egészségügyi influenszernek elege van abból, hogy mi történik a magyar kórházakkal, és abból is, hogy mennyire nem prioritás itthon az emberek egészsége.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Az elmúlt héten felmondtam mindkét munkahelyemen és beadtam az Európai Parlamenti Jelölti Pályázatomat a Talpra Magyarok Közösségéhez, amit szeretnék Veletek megosztani!” – olvasható Kulja András legújabb posztjában.

A TikTokon népszerű sebész szakorvos-jelölt, egészségedukációs tartalomgyártó a bejegyzésben azt írja: már nem tudja tovább nézni, hogy „mi történik a kórházainkkal, az ellátással, mennyire nem prioritás az emberek egészsége”.

„Az egészségügy tagállami hatáskörbe tartozik, viszont az Európai Unió ebben a hét éves költségvetési ciklusban minden eddiginél nagyobb összeget, 5,3 milliárd eurót különített el egészségügyi programok finanszírozására. Sajnos Magyarország az egyik legkevésbé aktív tagállam ezen közvetlenül lehívható és egészségügyre fordítható források megszerzésében”

– teszi hozzá a politikusnak álló influenszer.

Szerinte minden magyar embernek joga van a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, ezért politikai oldaltól függetlenül mindenkit szeretne képviselni az Európai Parlamentben és mindent megtenni azért, hogy a magyar egészségügy újra prioritás legyen.

Kulja ennél is részletesebben beszél videójában arról, hogy miért döntött a Magyar Péter pártjához csatlakozás mellett:

@andras.doktor Az elmúlt héten felmondtam mindkét munkahelyemen és beadtam az Európai Parlamenti Jelölti Pályázatomat a Talpra Magyarok Közösségéhez, amit szeretnék Veletek megosztani! Az egészségügyben dolgozva nem tudtam tovább nézni, hogy mi történik a kórházainkkal, az ellátással, mennyire nem prioritás az emberek egészsége. Az egészségügy tagállami hatáskörbe tartozik, viszont az Európai Unió ebben a hét éves költségvetési ciklusban minden eddiginél nagyobb összeget, 5,3 milliárd eurót különített el egészségügyi programok finanszírozására. Sajnos Magyarország az egyik legkevésbé aktív tagállam ezen közvetlenül lehívható és egészségügyre fordítható források megszerzésében. Hiszem, hogy minden magyar embernek joga van a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, ezért politikai oldaltól függetlenül minden honfitársamat szeretném képviselni az Európai Parlamentben és mindent megtenni azért, hogy a magyar egészségügy újra prioritás legyen! Kérlek támogass a szavazatoddal, hogy a lista elejére kerüljek és képviselhessem Hazánkat az Európai Parlamentben! (A szavazás linkjét a kommentek között és a profilomban találod) #orvos #egészség #edukáció #Tisza #MagyarPéter #EPpályázat #andrasdoktor ♬ eredeti hang - Dr. Kulja András


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter dédapja sírját is meglátogatta a dobozi temetőben országjárása során
A TISZA Párt politikusa beugrott az egykori lelkész felmenője sírjához a helyi temetőbe, ha már éppen Békésben járt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Nem véletlenül kezdte országjárását Békés megyében Magyar Péter. A politikai okok mellett ugyanis kiderült, hogy a Talpra Magyarok! Közösség alapítójának dédapja Dobozon élt. Magyar Péter szerdán érkezett a megyébe, és csütörtökön meglátogatta az egykori lelkész sírját is a helyi temetőben:

Az országjárás első napján a politikus több békési települést is felkeresett. Magyar Péter az egyik helyszínen lapunknak is nyilatkozott. Elmondta, hogy össze sem lehet hasonlítani saját pártja és a Fidesz EP-listáját. Utóbbi párttal kapcsolatban megjegyezte, hogy a jelenlegi EP-képviselőit a hátuk mögött Senki úrnak hívják Brüsszelben, miközben százmilliós fizetéseket tesznek zsebre évente.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk