hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Mi állhatott Bajor Gizi rejtélyes halála mögött?

A legendás színésznő férje betegesen rettegett attól, hogy felesége megsüketül, ezért inkább megölte, majd magával is végzett.

Link másolása

hirdetés

Bajor Gizi a XX. századi magyar színjátszás egyik legtehetségesebb és legmeghatározóbb színésznője volt. Mindössze 57 évesen távozott az élők sorából, meglehetősen rejtélyes körülmények között. Nem betegség vagy baleset végzett vele, hanem

öngyilkosságnak álcázott gyilkosság áldozata lett.

Bajor 1893. május 19-én született Budapesten. Szüleinek, Beyer Marcellnek és Valenčič Ágnesnek a Kálvin téren volt kávéháza, Gizi pedig már tizenévesen elhatározta, hogy színésznő lesz. 1911 és 1914 között végezte el a színiakadémiát, hamarosan pedig a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek örökös tagja lett. Bajor Gizi néhány filmszerepben is feltűnt, de saját bevallása szerint is a színpadon tudott igazán érvényesülni.

Korának egyik legünnepeltebb sztárja volt, az embereket minden érdekelte, ami vele volt kapcsolatos, Bajor mégis kerülte a nyilvánosságot. Gyakran hangoztatta az újságíróknak, akik magánéletéről kérdezték: "Nézzenek meg a színpadon!"

Művészetéről így vallott:

hirdetés
"

Érdekes, hogy engem, bármilyen szerepről essék is szó, legyen az nehéz vagy könnyű, mindig kimondhatatlan öröm tölt el s tiszta nemes szándékú ambíció ragad meg, s készít elő minden szerepemre. A jó színművésznek kitűnően kell ismernie az életet, nem szabad félnie, gyámoltalannak lennie, ha előtte a játszandó szerep új, nem ismert érzést vagy tartalmat mutat. Legyen az kétségbeesett sírás, riadt sóhajtás, sikoltó harag, impozáns erő, madárszívű hang, bölcs fukarság, franciás szellemesség, avagy skót darabosság, vagy támadó szenvedélyt játsszál is véres marású gondolatokkal, vagy talán ha az ördög aranyait csillogtatod is kezedben!

Bajor Gizi összesen háromszor házasodott: elsőként 1920-ban dr. Vajda Ödönnel, majd 1928-ban dr. Paupera Ferenccel, végül 1933-ban dr. Germán Tiborral. Germán egy orr- és gégespecialista volt, házasságuk pedig csaknem 20 évig tartott. Sokak szerint kapcsolatuk tartósságának titka az volt, hogy Germán rendkívül nagy szabadságot biztosított a feleségének.

Persze Bajor is szerette a férjét, sőt, a második világháború alatt az életét is megmentette. Germán zsidó származású volt, 1944-ben a német megszállás ideje alatt pedig munkaszolgálatba hívták. Bajor ekkor

egy hihetetlen trükkel mentette meg a férje életét:

közös barátjukat, Diósy Antalt férje ruhájába öltöztette, majd látványosan elbúcsúzott tőle a házuk előtt.

Eközben valódi férjét a padláson bújtatta el, amikor a nyilasok pedig Germánt keresték, ő csak annyit mondott, hogy férje már napokkal korábban útnak indult, szavait pedig a szomszédok is alátámasztották. Bajor egyébként tucatjával bújtatta budai villájában a zsidókat, de például Tamási Áron életét is ő mentette meg.bajor 3bajor1bajor2

Képek: Wikipédia

Mégis Germán okozta Bajor halálát. A baj 1950 szeptemberében kezdődött, amikor Gizi fülfájásra kezdett panaszkodni. Germán saját maga operálta meg Bajor fülét, az eset azonban örökre megváltoztatta. A műtéttől kezdve az orvos állandó aggodalomban élt,

nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy felesége meg fog süketülni, és nem fog tudni szerepelni többé.

Germán innentől kezdve állandóan felesége gyógyult fülével foglalkozott, nap mint nap készítette a röntgenfelvételeket, más fülészekkel is konzultált, de senki nem tudta meggyőzni róla, hogy Gizi füle meggyógyult.

Egyes kollégái arra kezdtek utalgatni, hogy nem is Gizi, hanem Germán a beteg, ő azonban tovább folytatta a kezeléseket. Például erősítő B-vitamin-injekciókat adott neki. Egy alkalommal állítólag a közös öngyilkosság ötletét is felvetette feleségének, ő azonban nem vette komolyan a dolgot.

Végül eljött a végzetes nap, 1951. február 12. Ezen a napon találtak holtan a színésznőre és férjére. Mindkettejüknek halálos mennyiségű morfiuminjekciót adtak, mellettük pedig Gizi aláírásával egy búcsúlevél állt a következő szöveggel:

"
Betegen nem lehet élni.bajor villa 2bajor villa

Képek: Wikipédia

A legendás színésznő halála után egyből szárnyra kaptak a pletykák, hogy Bajor Gizi nem öngyilkos lett, hanem meggyilkolták. Sokan az ÁVH-t emlegették, az állam ugyanis folyamatosan ellenőrizte a házaspárt, miután Germán testvérei Angliába disszidáltak. Bajorék útlevélkérelmeit folyamatosan elutasították, így Germán illegálisan szeretett volna útlevélhez jutni, de lebukott.

Az ÁVH kihallgatásán azt állította, hogy Svájcba szeretett volna eljutni, hogy felesége fülbetegségét kezeltesse, de ezt előtte is titokban tartotta. Az ÁVH Bajort is ki akarta hallgatni, de az idézés éppen 1951. február 12-ére szólt, vagyis Bajorék halálának napjára.

Az igazság persze az, hogy a legnagyobb valószínűséggel ennek az egész történetnek semmi köze nem volt Bajor Gizi halálához, egész egyszerűen az történt, hogy

Germánon elhatalmasodott az őrület, és beteges, indokolatlan félelmében végzett feleségével és magával.

Ezt bizonyítja az is, hogy a búcsúlevelet valójában nem Gizi írta. Csak az aláírás az övé, de az jóval korábbi, mint maga a levél. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Germán gyakran kért autogramot feleségétől a páciensei számára üres papírlapokra, már nem nehéz kitalálni mi történt. Valószínűleg Bajor azon a februári reggelen szokás szerint odanyújtotta a karját a férjének, hogy az beadja a B-vitamin-injekcióját, ám a fecskendő ezúttal egy nagy adag morfiumot tartalmazott. Germán beadta a halálos mérget, majd magával is végzett.

A boncolások aztán meglepő eredményeket hoztak: kiderült, hogy

Bajor Gizi füle férje állításával szemben teljesen egészséges volt, Germán azonban homloktáji agykéregsorvadásban szenvedett, ami valószínűleg kihatott az ítélőképességére is.

„Voltak, akik politikai rémdrámát sejtettek, pedig csak egy nagy-nagy szerelem záróakkordja volt” – mondta az esetről Bajor jó barátja, Gobbi Hilda. A legendás színésznő sírkövére pedig a következő felirat került:

"
Nézzétek: a halált játszom!

A budai villát Bajor halálának első évfordulójára emlékmúzeummá alakították, ami ma is látogatható.

Címkép: Wikipédia

Ha érdekes volt a történet, kattints a megosztásra!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

A legnagyobb magyar stadionkatasztrófa vezetett a Puskás Aréna elődjének felépítéséhez

A Fradi-pályán 1947-ben történt tragédiát a tribün túlterhelésére fogták, a helyszínen lévő építész azonban egész másra jutott.
Forrás: Tó-retró blog Címkép: FTC stadion és klubház, B közép lelátó. 1935. Fortepan/Lőrincze Judit - szmo.hu
2021. július 02.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Az új Puskás Aréna kiválóan szerepelt a Euro 2020 (2021) mérkőzésein. Valóban lenyűgöző épület és okot ad a büszkeségre. Ne felejtsük el azonban, hogy ősének, az első nemzeti stadionnak létrejöttéhez az ország legnagyobb stadionkatasztrófájára volt szükség. A sokkoló baleset nyomán a hazai döntéshozók belátták, hogy az akkor már 50 éve húzódó tervezgetést némileg fel kell gyorsítani. Pár éven belül meg is született a Népstadion, de menjünk csak szépen sorban...

A magyar-osztrák összecsapásoknak akkoriban még volt egy igen pikáns felhangja, a monarchia emléke miatt. Így nem csoda, hogy az Üllői úti pályán

hatalmas tömeg gyűlt össze 1947. május 4-én,

a 27. egymás elleni csatára. Ráadásul ezen a napon ünnepelte a magyar futball az első hivatalos mérkőzés 50. évfordulóját is. A válogatott összecsapás kezdőrúgását Hajós Alfréd végezte el, aki az első osztrák-magyar és egyben az első válogatott meccs balösszekötője volt. Az úszó, futballista, építész fenomén piros-fehér BTC mezt viselt, megemlékezve róla, hogy ez a csapat játszotta (ketté osztva) azt a nevezetes első, hivatalos mérkőzést 50 évvel korábban.

Üllői út, FTC stadion, szemben a B tribün, balra hátul a Magyarok Nagyasszonya (Rezső) téri templom kupolája. 1935. Fortepan/Lőrincze Judit

A meccs kezdete után nem sokkal a magyarok egyértelművé tették elképzeléseiket a végkimenetel kapcsán, hiszen a 13. percben már a második gól született (Puskás fejes gólja után Egresi növelte az előnyt). Nem csoda, hogy majd’ felrobbant a stadion. Sajnos ez esetben szó szerint, hiszen

hirdetés
ekkor dőltek először a fenti lelátóról a szurkolók az alattuk lévő szektorban ülőkre, a Springer szobor közelében. Bár egy lábtörés már ekkor is bekövetkezett, a rendezők tovább engedték a mérkőzést.

A nézők pedig elhűlve láthatták, hogy Ausztria az első félidő végére kiegyenlített.

Nem nehéz elképzelni, hogy mit érezhettek a szurkolók, amikor a második játékrész hatodik percében újra hozzánk került az előny, és az eredményjelzőre 3-2-őt akasztottak fel a kezelők. Leírhatatlan lehetett az öröm, ám hamarosan a döbbenet és a rémület is az lett. Ekkor

az emeletnyi magas észak-nyugati lelátó dőlt össze 8 méter hosszan. Mivel itt – az ülőhelyekhez viszonyítva – jóval többen voltak, a látvány leírhatatlan lehetett. Az emberek egyik pillanatról a másikra zuhantak a mélybe, majd vérző, jajveszékelő sérültek hevertek mindenütt.

A tribünön 400-an voltak a balesetkor, és közülük 278-at kellett Budapest 6 kórházába szállítani. Bár a Budapesti Rádió az esemény után azt jelentette, hogy két ember meghalt, ez nem bizonyult igaznak, ugyanis a vakszerencse folytán mindenki életben maradt (igaz 71 ember kritikus állapotban került az orvosokhoz).

Meglepő módon a játék néhány perces szünet után folytatódott, és végül 5-2-es magyar siker született...

Természetesen a rendőrség már másnap, hétfőn lefolytatta a vizsgálatát (egyetlen nap alatt!) és arra a következtetésre jutottak, hogy

a lelátó állapota és túlterheltség okozta a katasztrófát.

Ennek megfelelően még aznap(!) előállítottak 17 jegyüzért, akik hamis jegyeket árultak az összecsapásra, így (a biztonságiak figyelmetlensége miatt) jóval többen voltak a stadionban, mint az engedélyezett nézőszám. Tiszta, gyors munka volt a rendőrségtől, csakhogy...

Már korábban említettük, hogy a kezdőrúgás okán a stadionban tartózkodott az ország egyik elismert építésze,

Hajós Alfréd, aki azonnal vizsgálódni is kezdett, és igencsak más eredményre jutott,

mint a bősz cerberusok.

Hajós Alfréd

Ő azonnal megállapította, hogy a deszkapadlózatot tartó betonoszlop mozdult el 2 centiméterre kifelé a függőlegestől. A földre zuhant faanyag pedig a korhadásnak legkisebb jelét sem mutatta, az kiváló állapotban volt. De akkor mi történhetett valójában?

Hajós bevonta a vizsgálódásba a korábbi kerületi mérnököt (ő felelt korábban a középületek állapotáért) és immáron ketten próbáltak rájönni a katasztrófa okára. Elsőként azt állapították meg, hogy a kibillent oszlop eltávolodása miatt akadhattak ki a padlódeszkák, így azok törés nélkül zuhantak a mélybe. Azonban

arra a következtetésre jutottak, hogy a túlterhelés és a szurkolók ugrálása okozta dinamikus terhelés így nem mozdíthatta el a betonoszlopot.

Ha ez lett volna az ok, akkor a pillér nem kifelé, hanem befelé dőlt volna meg. A további vizsgálódás megállapította, hogy az oszlop alatti talaj erősen el volt vizesedve, ami instabillá tette a pillér alátámasztását és ez vezetett a dőléshez. Mivel a katasztrófa egy igen aszályos időszak közepén történt, így arra jutottak, hogy az eső nem játszhatott szerepet.

Végül sikerült megállapítani, hogy az oszlop mellett lévő teniszpálya öntözőberendezése ontotta a vizet a pillér környéki földre is, így annak használata idézte elő magát a katasztrófát is!

(Világ c. folyóirat, 1947. május, p.3.)

Vajon miért tudjuk ennek ellenére a mai napig úgy, hogy a stadion állapota és a túlterheltség okozta a balesetet? A választ ma már nehéz lenne megtalálni. Az azonban beszédes, hogy a következő választásokon (pár héttel később) hatalomra került Dinnyés Lajos, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagjaként azonnal a hazai stadionok katasztrofális állapotáról kezdett beszélni, és a „Nemzeti stadion” (Népstadion) 50 évvel az első tervek után, a következő évben valóban épülni kezdett...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Egy ikrekkel várandós nő maradványait találták meg egy 4000 éves urnában Szigetszentmiklósnál

Egy kislány csontjait is azonosították, aki 8-13 éves lehetett, amikor meghalt.

Link másolása

hirdetés

Számos emberi maradványra bukkantak magyar és olasz régészek egy Szigetszentmiklós közelében lévő 4000 éves bronzkori urnatemetőben - számolt be róla a Science Alert egy magyar-olasz tanulmány alapján.

A város területéről már korábban is sok lelet került elő a bronzkorból, egészen pontosan a Vatya-kultúra időszakából. A legnagyobb urnamezős területet Szigetszentmiklós határában, egy új szupermarket építése előtti ásatás során fedezték fel.

Összesen 525 temetkezőhelyet találtak fél hektárnyi területen. Huszonkilenc sírból 41 mintát vettek, ezek közül 26 urnában tárolt hamvak voltak. Ezeket aztán számos laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, hogy kiderítsék, pontosan milyen embereket temettek el ott.

Az egyik urna azért emelkedett ki a többi közül, mert olyan luxustárgyakat is tartalmazott, mint egy arany hajgyűrű, egy bronz nyaklánc, és két csont tű.

A csontok között pedig a legérdekesebb felfedezés egy fiatal nő maradványai voltak, akit nem egyedül temettek el. A régészek szerint a 20-as évei végén vagy a 30-as évei elején járhatott, és ikrekkel volt várandós, amikor meghalt. A két magzat apró csontjait is megtalálták az urnában, akik már kb. 30 hetesek lehettek anyjuk hasában.

A bal oldali képen az anya, a jobb oldali képen a magzatok csontjai láthatóak.

hirdetés

Egy kislány maradványait is azonosították, aki 8-13 éves lehetett, és érdekesség, hogy nem a mai Magyarország területén születhetett, hanem valószínűleg Dél-Morvaországban, vagyis Csehországban. Más maradványok elemzésének eredményei is azt bizonyítják, hogy más nők is érkeztek messziről Szigetszentmiklós területére, ahol végül meghaltak.

A kutatók szerint az új leletek további vizsgálatával még többet megtudhatunk majd a Vatya-kultúráról. Az nem derült ki, hogy pontosan mikor bukkantak rá az újabb maradványokra. Tanulmányukat még 2020 novemberében küldték be a Plos One tudományos folyóiratnak, idén július 28-án jelent meg.

Szigetszentmiklóson egyébként idén is találtak emberi maradványokat egy, a vízparthoz közeli, magántulajdonban lévő telken, ahol a hírek szerint gyeptégla- és szőnyegüzem épülhet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Megfejtenék a tengeri rejtélyt: expedíció indul Shackleton 3000 méter mélyen fekvő hajójának felkutatására

Shackleton jég közé szorult hajója hónapokig sodródott a Déli-sarknál, mielőtt a jég összeroppantotta volna. A hajó legénységének több tagja jégtáblákon úszva jutott el a lakatlan Elefánt-szigetre, Shackleton és öt társa pedig egy bálnavadászhajón érte el a Déli-Georgia-szigetet.

Link másolása

hirdetés

Expedíció indul jövőre a sarkkutató Ernest Shackleton 1915-ben a Weddell-tengeren elsüllyedt Endurance nevű hajójának felkutatására - számolt be a vállalkozásról a The Guardian brit napilap online kiadása.

Shackleton hajójának holléte az egyik legnagyobb tengeri rejtély azóta, hogy a hajó 1915-ben a déli-sarki jég fogságába került és elsüllyedt. A sarkkutatás hőskorának ezt a jelképét sokáig lehetetlennek tartották megtalálni a szélsőséges antarktiszi környezet, "az ördögi körülmények" miatt, ahogy annak idején Shackleton jellemezte őket.

Egy nagyszabású tudományos expedíció azonban a hétfői bejelentés szerint arra vállalkozik, hogy felkutassa a roncsot, felmérje állapotát és lefilmezze. Az Endurance22 a jövő év elején indul útnak egy jégtörő hajóval. Az expedíción nemzetközi tudóscsapat vesz részt, amelynek tagjai egyúttal a déli-sarki jeget és a klímaváltozás hatásait is tanulmányozzák.

Mensun Bound, az expedíció vezetője két éve, 2019-ben már indított egy kutatást az Endurance után, de azt a vállalkozást a szélsőséges időjárás miatt le kellett fújni. Bound a The Guardiannek elmondta, hogy miközben a globális felmelegedés az Antarktiszon rendkívül elszomorító, az olvadó jég javította az esélyeket a hajóroncs felfedezésére.

Shackleton jég közé szorult hajója hónapokig sodródott, mielőtt a jég összeroppantotta volna. A hajó legénységének több tagja jégtáblákon úszva jutott el a lakatlan Elefánt-szigetre, Shackleton és öt társa pedig egy bálnavadászhajón érte el a Déli-Georgia-szigetet. Végül mindannyian megmenekültek.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Magyar borért és nőért rajongott Beethoven, de egyikben sem volt köszönet

A sashegyi vörösbort barátja, Brunszvik Ferenc ajánlására kezdte nyakalni az alkoholista zeneszerző. Barátja testvérének, Jozefinának viszont hiába írt szerelmes leveleket, nem volt hozzá elég előkelő.

Link másolása

hirdetés

Ludwig van Beethoven (1770-1827), a világ egyik legnagyobb zeneszerzője imádta a magyar borokat, egészen pontosan a sashegyit, pedig hazájában is akadt bőven választék a Rajna-menti vidéken.

Erről a szenvedélyéről jóbarátja, Brunszvik Ferenc gróf tehetett, hiszen ő küldözgette neki rendszeresen a kóstolókat, nem csoda, ha rákapott az ízére. Alkohol-preferenciáiról levelezései és kortársak megemlékezései egyaránt árulkodnak. Ilyen lelkesen reagált a zeneszerző, miután megkapta a várt szállítmányt:

„Valahányszor a borodat iszom a barátaimmal, mindig leiszunk téged, vagyis a te egészségedre iszunk.” … „Ezer köszönet, kedves barátom, a nektárért.”

A magyar bor-fanatikus Beethovenről beszámolt a Budai Krónika is, amely – az első Magyarországon nyomtatott könyvként – az akkori hírforrások ősatyjának számított.

A zeneszerző nemcsak akkor itta a sashegyi nektárt, amikor Magyarországon vendégeskedett barátja-mecénása martonvásári kastélyában, hanem kedvenc bécsi éttermében is elérte, hogy kapható legyen. Bár nem lehetett nehéz dolga rávenni a tulajt, hogy budai borral egészítse ki a repertoárt, hiszen a vendéglős Jahn Ignác magyar származású volt, aki örült annak is, hogy forgalmassá tette a helyet a híres törzsvendég pityókás zenélése. Amikor Jahn nyitott egy másik egységet, már sokan szándékosan rossz hírét vitték a magyar bornak, mivel kiszorította az elegáns osztrák borokat. Ám nem volt egyszerű dolguk az ellenhangoknak: gyakorlatilag csak Beethoven halálával sikerült eltüntetni az osztrák földről a sashegyi itókát.

Budán a 18-19. században a legfontosabb mezőgazdasági munka a szőlőművelés volt, Magyarországon akkoriban nem is akadt máshol ekkora szőlőterület. Az odatelepülő rácok hozták magukkal a kékszőlőt, amely igen jól érezte magát a budai hegyvidéken – akárcsak az, aki a párlatot megitta. A 19. században a főváros teljes bortermelése majdnem kétmillió liter volt, és több külföldi ország rendelt belőle rendszeresen. Egy évtizeddel később azonban a filoxéra nevű szőlőtetű tönkretette az egész szőlőbirodalmat. Krúdy Gyula már csak az emlékét vetette papírra a sashegyi vörösnek.

hirdetés

Beethoven barátja leánytestvéreit, Brunszvik Terézt és Jozefint tanította egy ideig zongorázni. Terézzel bensőséges viszonyt ápolt, sokat leveleztek. Beethoven tisztelte a leány tehetségét (ne feledjük, hogy ő volt az első magyarországi óvodák megalapítója is), amiatt pedig felettébb hálás volt, hogy Teréz ismertette meg a magyar nagyközönséggel a műveit. Neki ajánlotta az Op. 78 Fisz-dúr szonátáját.

Ugyanakkor szíve a fiatalabb Jozefinért dobbant meg, ezért igencsak magába roskadt, amikor a lány férjhez ment Joseph Deym grófhoz, majd négy év alatt négy gyermeket szült neki. Jozefin ezután megözvegyült, amin felbuzdulva Beethoven 15 szerelmes levelet írt neki

(a zenetörténészek szerint a cím és dátum nélküli, Halhatatlan kedveshez című romantikus irománya is ezek közé tartozik), melyek nem maradtak reakció nélkül, sőt, gyakran találkozgattak. A rossznyelvek szerint született a viszonyból egy leánygyermek is. A heves szerelmi levelezést azonban nem követhette házasság, méghozzá a vagyoni és rangbeli különbségük miatt. Jozefin végül ismét máshoz ment férjhez, és szült újabb három gyereket. Ez mélyen elkeserítette Beethovent, aki soha nem nősült meg.

A fenti históriákat máig őrzi Sas-hegyen az ott tornyosuló Beethoven-szikla. Ennek az a története, hogy Brunszvik Teréz éppen arra sétált kísérőjével, aki meglátva a kiálló kődarab sajátos sziluettjét, felkiáltott: „Jé, ez pont olyan, mint Ludwig!”

Beethoven bormániájáról tanúskodik az is, hogy már megsüketült, amikor az alábbi ars poeticát fogalmazta meg:

„a zene az érzékek bora: inspirál és felszabadít, és én vagyok Bacchus, aki elhozom ezt az emberiségnek, és ezzel a csodálatos itallal részeggé teszem a lelküket.”

Sajnos a tehetséges zeneszerző alkoholizmusa okozta korai vesztét: eleve sokáig szenvedett a mindennapos ivászat testi hatásaitól: hasnyálmirigy- és májproblémák, migrén, hasi fájdalmak gyötörték a hallásproblémája mellett. Beethoven 56 évesen hunyt el ólommérgezésben, ahogyan pár éve kiderült a hajából és csontjából vett mintákból. Ennek magyarázata, hogy eleve ólomkristály poharakból ivott, de a gyenge minőségű borok akkoriban ólom-oxidot is bőven tartalmaztak, hogy feljavítsák és lágyítsák az üveg tartalmát. A zeneszerző pedig minden áldott nap gondoskodott arról, hogy túladagolja magát ebből a gyilkos vegyületből.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: