MÚLT
A Rovatból

A tragédia, ami megrázta a világot: 20 éve halt meg Diana

Ki volt valójában ez a fiatalon elhunyt nő, és miért rajonganak érte milliók még most is?


Húsz évvel ezelőtt szomorú napra ébredt a világ: éjjel, egy párizsi alagútban életét vesztette a britek Diana hercegnője, a trónörökös Károly herceg volt felesége, és Lady Di élettársa, Dodi Al-Fayed.

A hercegnőt világszerte milliók gyászolták, hiszen életével, tevékenységével, és kedvességével mindenhol belopta magát a szívekbe. A The Sun összeállításának segítségével képet kaphattok arról, milyen örökséget hagyott maga után az a nő, aki a királyi családról alkotott elképzeléseinket új alapokra helyezte.

Diana előtt a brit uralkodói házról az a kép alakult ki, hogy stabil alapokon nyugvó, ám de kissé unalmas intézményről van szó.

Diana volt az, aki visszahozta a családot az életbe, ő volt az, aki az emberek érdeklődését ébren tartó csillogást biztosította.

Megszegte a királyi protokollt, mert letérdelt, ha kisgyermekeknek köszönt. Leült a betegek kórházi ágya szélére. Megfogta a gyengék kezét. Megsimogatta az idősek és a haldoklók arcát.

Kitárt karokkal rohant a fiai elé, ha egy ideig nem találkozhattak. Ehhez képest Erzsébet királynő annak idején hűvös kézfogással üdvözölte az ifjú Károly herceget, hosszú, több hónapos távolléte után.

Diana olyan volt, minden más anyuka. Ő maga vitte iskolába a gyerekeit. Sportnapon együtt futott a többi édesanyával. Első gyermeke születése után nem várta meg, hogy a királyi fényképész megérkezzen, a kórház lépcsőjére kiállva mutatta meg kisbabáját a világnak.

Nem volt könnyű dolga, sokszor a legszívesebben sírva fakadt és elrejtőzött volna. Ugyanakkor mindig ráérzett arra, mire van szüksége az embereknek, és meg is adta nekik.

Ma a királyi ház tagjai sokkal nyitottabbak. Katalin és Vilmos rendszeresen közzé tesznek képeket a gyermekeikről, György hercegről és Sarolta hercegnőről.

Lehet, hogy ezt nem is szívesen teszik. Köztudott, hogy Vilmos herceg nem kedveli a fotósokat, pontosan azért, amit az édesanyjával műveltek. De azt is tudja, hogy meg kell tennie.

A halála előtt Diana figyelmeztette Vilmost és Harryt, hogy amikor a balmorali kastélyba utaznak, ne engedjék, hogy fegyverrel a kezükben fotózzák őket. Tudta, hogy azonnal megvádolnák a gyerekeket, hogy “Bambira” lövöldöznek, és az nem tenne jót a ház jó hírének. A két herceg azóta is tartja adott szavát.

Diana legfontosabb öröksége a fiai, akik azért lettek olyan emberré, amilyenek, mert ő nevelte őket. Magával vitte a hercegeket, amikor hajléktalan embereket látogatott meg, és ez nagy hatással volt rájuk. Elvitte Vilmost egy kórházba, rákbetegekhez, és mindkét fiának folyamatosan mondogatta, hogy a náluk kevésbé szerencsésekkel mindig megértően bánjanak. Diana nem azért foglalkozott a szegényekkel és a betegekkel, hogy jobb színben tűnjön fel, hanem hogy felhívja a köz figyelmét az adott problémára.

2009-ben Vilmos herceg egy éjszakát London utcáin töltött, hogy megtapasztalja, milyen érzés hajléktalannak lenni. Hálózsákjával letelepedett a Blackfriars híd melletti kukák elé, amivel saját alapítványára, a Centrepointra hívta fel a figyelmet, igen sikeresen.

1987 áprilisában Diana hercegnő megnyitotta az Egyesült Királyság első HIV/Aids kórházi osztályát a Middlesex kórházban, ahol kizárólag a vírushordozókkal foglalkoztak. Az újságírók előtt megfogta egy beteg kezét. Kesztyű nélkül: ezzel tiltakozva az ellen a felvetés ellen, hogy a vírus érintéssel is terjed. Ezzel a gesztussal megmutatta, hogy a betegeknek együttérzésre és megértésre van szükségük, nem ijedezésre és megvetésre.

Indonéziában egy fiatal leprás beteg kezét szorította meg – már amennyi abból a kézből még megvolt. A fotósok szemmel láthatóan hátrahőköltek, de Diana tudta, hogy a lepra sem terjed érintéssel. A kép nagy vihart kavart világszerte. A Leprosy Mission igazgatója, Tony Lloyd mondta neki: “Ön többet tett a leprával járó megbélyegzés ellen, mint mi 120 év alatt.”

Diana számára a legfontosabb küldetés azonban az volt, hogy megszabadítsa a világot taposóaknáktól. Angolai utazásai és egy séta az aknamezőkön keresztül olyan hatással volt rá, hogy 250000 fontról szóló csekket küldött a válásért kapott pénzéből, hogy az áldozatokon segítsenek.

Halála után erőfeszítéseit az Ottawai Egyezmény aláírásával szentesítették: betiltották vele a taposóaknákat.

Még sok, sok terve volt. Harcolni akart a gyerekeket érő erőszak ellen, és fel akart szólalni az ázsiai kényszerprostituáltak érdekében. Látott egy tévéműsort, amiben elrabolt és szexrabszolgaságra kényszerített gyerekekről volt szó. Erről szólt az egyik utolsó kívánsága is: nem tudta, hogyan fogjon a dologhoz, de biztos volt benne, hogy megtalálja az utat. Ha túlélte volna a balesetet, talán ezzel a problémával sem kellene már foglalkozni.

Tudta, milyen hatalom van a kezében, és nem fél használni: “Mivel úgy tűnik, rendelkezem ezzel a befolyással, kötelességemnek érzem, hogy használjam is.” A fiai ugyanezt teszik.

Amikor 1992-ben megnyitott egy hospice házat Southportban, könnyekben tört ki. Hallatlan dolog a királyi ház egyik tagjától. Ő mutatta meg, hogy teljesen rendben van érzelmekről is vallani a kamerák előtt.

30 March 1983: Princess Diana, wearing the Spencer family tiara and diamond with pearl drop earrings given to her as a gift by The Emir of Qatar Sheikh Khalifa bin Hamad Al Thani, attend a dinner banquet at the British Embassy in Hobart, during her first official trip to Australia ■ 30 مارس 1983: اﻷميرة ديانا، مرتدية التاج الماسي الشهير لعائلة سبنسر وقرطين من اﻷلماس واللؤلؤ حصلت عليهما كهدية من أمير قطر السابق الشيخ خليفة بن حمد آل ثاني، تحضر مأدبة عشاء في مقر السفارة البريطانية بمدينة هوبارت، وذلك خلال أول زيارة رسمية تقوم بها إلى أستراليا ■ #princessdianaforever #humanitarian #princessofwales #princessdiana #gb #hertruestory #kensingtonpalace #uk #thebritishroyalfamily #theroyalfamily #thebritishmonarchy #queenofhearts #instagood #instaroyal #instalike #di #fashionicon #peoplesprincess #style #glamorous #icon #foreveryoung #uk #الأميرة_ديانا #أميرة_ويلز #أميرة_القلوب #الأميرة_ديانا_لﻷبد #بريطانيا

Princess Diana Forever (@princess.diana.forever) által megosztott bejegyzés,

Élete nyitott könyvnek tűnt a közemberek számára, de körbe vette a gyanakvás légköre, ezért halála után húsz évvel is egyre előkerülnek különböző összeesküvéselméletek: kinek állt érdekében megölni?

Talán sohasem derül ki, mi történt, ha egyáltalán történt valami egy autóbaleseten kívül, de az biztos, hogy a hercegnő halála után az emberek megtanultak nyilvánosan gyászolni. Soha nem fordult elő azóta sem, hogy valakit ennyire nyíltan, ennyire őszintén sirassanak Angliaszerte.

A királyi család sem maradhatott ki a gyászból, hiába vetették ki maguk közül Dianát évekkel korábban: a közakarat előtt meghajolva a királynő kénytelen volt nyilvános beszédben búcsúzni nem szeretett menyétől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
1800 éves ábrázolás került elő Jézusról, amin teljesen máshogy nézett ki, mint eddig tudtuk
Egy oxigéntől elzárt föld alatti sírkamrának köszönhetően maradt fenn szinte tökéletes állapotban a 3. századi falfestmény. A felfedezés egy régészeti leletsorozat része, amely alapjaiban rengeti meg a vallás korai terjedéséről alkotott elképzeléseket.


Egy 3. századi, oxigéntől elzárt sírkamra falán találták meg a valaha volt egyik legjobb állapotban fennmaradt korai Jézus-ábrázolást, ami egy sor más, az elmúlt években előkerült lelettel együtt teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység korai történetét. Az izniki (ókori Nikaia) föld alatti családi sírban felfedezett, Jó Pásztorként ábrázolt Krisztus-freskó pigmentjei szinte tökéletesen megőrizték eredeti állapotukat – írta a The Independent.

A felfedezés egy nagyobb régészeti hullám része, amely az elmúlt két évben söpört végig Anatólián. Laodiceában egy ritka, 4. századi domus ecclesiae került elő: egy magánházból kialakított keresztény istentiszteleti hely. A mai İzmirben, az ókori Szmirna agoráján egy római kori bevásárlóközpont falán 2. századi, kódolt keresztény üzenetekre bukkantak: az egyik egy keresztrejtvényszerűen elrendezett „Logosz” — vagyis Ige — felirat, egy másik pedig a „800” számkód, amely a görög betűk számértéke alapján a „hit” és az „Úr” szavakra utal.

A képen egy szakáll nélküli, rövid hajú, előkelő római ruhát viselő fiatal férfi látható, akinek arcvonásai, ruhájának redői és a vállán cipelt kos is élesen kivehető.

Pergamonban a kutatók azonosították azt a 25 ezer fő befogadására is alkalmas amfiteátrumot, ahol a 2. században keresztényeket végezhettek ki, és itt találtak rá a Szent György-kultusz egyik legkorábbi tárgyi bizonyítékára, egy 5. századi zarándokkulacsra is.

Mindeközben Epheszoszban egy teljes, a 614-es évek körüli tűzvészben leégett, de a hamu alatt „Pompeji-szerűen” konzerválódott kora bizánci üzletnegyedet tártak fel, benne többek között egy zarándok-emléktárgyakat árusító bolttal.

A leletek sokasága segít megérteni, miért éppen Anatólia vált a korai kereszténység egyik központjává. A Római Birodalomban az élő császárok isteni tisztelete, a császárkultusz éppen Pergamonban vert gyökeret, ahol már időszámításunk előtt 29-ben templomot emeltek Augustus tiszteletére.

Nem véletlen, hogy a Jelenések könyve ezt a helyet „a Sátán trónjának” nevezi, a császárt pedig a „Fenevadnak”, akinek száma a 666.

A régészet legújabb eredményei, köztük a Sagalassosban talált hatalmas, 4,5 méteres császárszobrok is azt bizonyítják, hogy ez a kultusz rendkívül látványos és erőteljes volt, amellyel szemben a kereszténység egy markáns alternatívát kínált.

Az új felfedezések tudományos vitákat is lángra gyújtottak a kereszténység gyors terjedésének okairól. A legújabb elméletek szerint a – korábban hittnél valószínűleg kisebb léptékű – üldözések és a vértanúság kultusza paradox módon erősítette a közösségeket. Emellett a korai keresztények szociális hálója, a járványok idején nyújtott segítségük, valamint az újszülöttek kitételének és megölésének elutasítása is hozzájárulhatott a sikerükhöz: egyes elméletek szerint ez különösen a lánycsecsemők túlélési esélyeit javította, és hosszabb távon demográfiai előnyt adott a keresztény közösségeknek.

„Anatólia – a mai Törökország – sok tekintetben a korai kereszténység bölcsője volt.”

A korai kereszténység egyik vezető szaktekintélye, Candida Moss, a Birminghami Egyetem professzora szerint a leletek jelentősége vitathatatlan. A szakértő kifejtette, hogy a régió, amelyet Péter és Pál apostolok is bejártak, kulcsfontosságú a vallás korai történetében, és nem szabad elfelejteni, hogy

a birodalom központját is Konstantinápolyba, a mai Isztambulba helyezték át, amikor a kereszténység államvallássá vált.

A feltárások Törökország egész területén folytatódnak, és a kutatók szerint az izniki nekropolisz, a pergamoni amfiteátrum vagy az epheszoszi üzletnegyed további vizsgálata még számos titkot tárhat fel az emberiség történetének egyik legfontosabb korszakáról.

Via Independent


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Évtizedes hallgatás tört meg – Kovács Kati szerint őt és Cserháti Zsuzsát is zaklatták
Kovács Kati szerint a Kádár-korszak zeneiparát nem mindig szakemberek irányították, ami súlyos visszaélésekhez vezetett. Az énekesnő szerint az akkori hatalmasságok zaklatásai őt is elérték, de Cserháti Zsuzsa sorsát pecsételték meg igazán.


Az énekesnő arról beszélt, hogy a Kádár-korszak zeneiparában sem volt ismeretlen a hatalommal való visszaélés - írta a Blikk. Kovács Kati szerint korábban, amikor a visszaélésekről beszélt, „az időközben szentté avatott emberek nagyon megsértődtek”, és tagadták az állításait.

„Akkoriban is voltak munkahelyi zaklatások, amelyeken én könnyedén túlléptem, mert ilyen a természetem. Cserháti Zsuzsa viszont – aki ugyanúgy megszenvedte azt az időszakot – sokáig élete fő tragédiájaként emlegette, hogy mennyi abúzus érte.”

A kemény fellépés és a gyors döntések már a pályája legelején is jellemezték. Első Ki mit tud?-os szereplése után, 17 évesen a zsűri azzal küldte haza, hogy nem is énekel, hanem kiabál.

„Amikor azt mondták, kiabálok, lejöttem a színpadról, és elhatároztam, hogy akkor én ezt itt be is fejezem. Lezártam magamban azt a korszakot” – mondta. A karrierjét végül édesanyja mentette meg, aki a következő tehetségkutatóra újra benevezte. „Ha ezt nem teszi, biztos, hogy nem a zenei pá­lyán kötök ki, mert már volt egy ellenérzésem a zenével kapcsolatban” – tette hozzá.

Ez a határozottság mutatkozott meg akkor is, amikor egy komoly külföldi ajánlatot utasított vissza. Hamburgban a Led Zeppelin előtt lépett fel, és az Ein Tag im September című dala azonnal sláger lett.

„Szinte le sem jöttem a szín­padról, amikor a kezembe nyomtak egy lakáskulcsot, majd közölték: ha akarok, még ma odaköltözhetek.”

A szerződés öt évre szólt volna, ami alatt nem jöhetett volna haza. Bár édesanyja támogatta volna a döntésben – „Gyorsan eltelt volna az az öt év” –, Kovács Kati végül a családja, a barátai és a magyar közönség mellett döntött.

A visszavonuláson ma sem gondolkodik. „Csak egyvalami állíthat meg, az egészségem romlása” – szögezte le az énekesnő, akit harminc éve mindenben támogat informatikus férje, akivel elmondása szerint nagyon hasonló az értékítéletük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Megoldhatták a piramisok legnagyobb rejtélyét: egy új modell megmutatja, hogyan épültek
Vicente Luis Rosell Roig független kutató szerint nem egy, hanem négy rejtett, belső rámpán hordták fel a köveket a Nagy Piramishoz. Az elmélet konkrét javaslatot is tesz arra, hol keressék a fizikai bizonyítékokat a piramis sarkaiban.


Ahhoz, hogy Hufu fáraó 27 éves uralkodása alatt felépüljön a sírhelyéül szolgáló Nagy Piramis, a számítások szerint átlagosan hárompercenként kellett egy-egy, akár 15 tonnás kőtömböt a helyére tenni. A legtöbb eddigi elmélet, mint például egyetlen hatalmas külső vagy belső rámpa használata, elbukik ezen az időkorláton.

Egy friss, a Nature-portfólióhoz tartozó tudományos lapban megjelent tanulmány most egy olyan számítógépes modellel állt elő, amely megmutatja, hogyan oldhatták meg a feladatot.

A titok nyitja négy, a piramis peremébe integrált, spirálisan emelkedő rámpa lehetett, amelyek a fő szerkezet elkészülte után a visszatöltés miatt nem hagytak külső nyomot.

Vicente Luis Rosell Roig független kutató részletes modellje szerint az ókori építők nem egy, hanem négy, a piramis alapjának különböző pontjairól induló, spirális rámpát használtak párhuzamosan. A módszer lényege, hogy a rámpák a piramis szerkezetén belül, annak külső élei mentén haladtak felfelé, így nem kellett hozzájuk külön óriási anyagmennyiséget felhasználni. A fő szerkezet elkészülte után egyszerűen beépítették, feltöltötték őket, eltüntetve a nyomukat.

A szimuláció kimutatta, hogy míg egyetlen rámpával közel fél évszázadba telt volna a munka, a négypályás rendszer már képes volt biztosítani azt a folyamatos anyagáramlást, ami lehetővé tette a 27 éves építési idő tartását.

Az elmélet nemcsak egy légből kapott ötlet, hanem konkrét, ellenőrizhető állításokat is tesz.

A modell szerint a rámpák éles kanyarodása miatt a piramis sarkaiban a kőelemek illesztése vagy a szerkezeti egység eltérő lehet a többi részhez képest.

A tudományos közösség izgalommal fogadta a felvetést, bár a végső szót a jövőbeli terepi kutatások mondhatják ki. Roland Enmarch, a Liverpooli Egyetem egyiptológusa szerint a modell logikus magyarázatot kínál. „Ez egy nagyon érdekes magyarázat a piramis építésére” – nyilatkozta, de jelezte, hogy a bizonyításhoz fizikai adatokra van szükség.

A kutatónak „további bizonyítékokra lesz szükség – többek között olyan szerkezeti rendellenességek még pontosabb feltérképezésére a sarokpontoknál, ahol a rámpa hirtelen irányt váltott volna.”

A másik kulcskérdésre, a hatalmas kőtömegek helyszínre szállítására szintén nemrég érkezett válasz. Egy 2024-es tanulmány geológiai bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az ókori Egyiptom idején a Nílus egyik mára kiszáradt ága, az úgynevezett Ahrámát-ág egészen a gízai plató lábáig folyt. Ez a vízi útvonal lehetővé tette, hogy a többtonnás kőtömböket hajókkal szállítsák a bányáktól szinte közvetlenül az építkezés helyszínére.

Via BBC Science Focus


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Farkas Bertalan: Az űrrepülés egy kétesélyes küldetés – 46 éve a hősünk volt, ma egy üres épület viseli a nevét
Az első magyar űrhajós küldetése hatalmas kockázatot rejtett, de sikere egy egész ország hősévé tette. Ennek ellenére a tiszteletére épült gyulaházi űrközpont évek óta kihasználatlanul áll, beváltatlan ígéretként.


Ma 46 éve, 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor egy egész ország tartotta vissza a lélegzetét. A kazahsztáni Bajkonurból elstartolt a Szojuz–36 űrhajó, fedélzetén Farkas Bertalan vadászpilótával, aki ezzel a hetedik nemzet képviselőjeként lépett ki a csillagok közé. A küldetés azonban jóval több volt, mint egy nyolcnapos utazás a Szaljut–6 űrállomásra; egy olyan tudományos és kulturális mérföldkő lett, amelynek hatása évtizedekkel később, egy teljesen új korszak hajnalán is érezhető.

Az első magyar űrhajós maga is tudatában volt a vállalkozás veszélyeinek, ahogy egy későbbi interjúban felidézte.

„Az űrrepülés, amíg földet nem érsz, kétesélyes küldetés, amelyből nem biztos, hogy visszatérsz”

A hetvenes évek végén a szocialista országok közös Interkozmosz programja nyitotta meg az utat a nem szovjet űrhajósok előtt. A magyar repülést egy évvel elhalasztották a Szojuz–33 korábbi dokkolási hibája miatt, ami csak tovább növelte a várakozást. A küldetés gerincét tizenhárom, magyar tudósok és mérnökök által kidolgozott kísérlet adta.

Ezek közül is kiemelkedett a Pille nevű, hordozható sugárdózismérő, amely a maga korában forradalmi újításnak számított, hiszen azonnali visszajelzést adott az űrhajósokat érő kozmikus sugárzásról. A Pille későbbi generációi a Nemzetközi Űrállomáson is bizonyítottak, igazolva a magyar mérnöki tudás időtállóságát. Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubaszov az űrállomáson töltött hét alatt anyagtudományi kísérleteket is végzett, valamint a Balaton műszerrel vizsgálták a szellemi munkavégző képesség változását a súlytalanságban.

Az utazás azonban nem csak a tudományról szólt. Amikor Farkas Bertalan az űrből olvasott esti mesét a magyar gyerekeknek, magával víve a tévémacit, egy egész nemzetet kapcsolt be a kalandba, emberközelivé téve a felfoghatatlan csúcstechnológiát.

„Láttam a Földet alattunk és büszke voltam, hogy az emberiség ezt tudta produkálni, a tudomány, a technika legyőzött mindent” – idézte fel a pillanatot, amely örökre megváltoztatta a perspektíváját.

Közel fél évszázad telt el, mire Magyarország újra embert küldhetett a világűrbe. A HUNOR Program keretében Kapu Tibor gépészmérnök kapta meg a lehetőséget, hogy Farkas Bertalan nyomdokaiba lépjen.

Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson töltött közel háromhetes küldetése során olyan kísérleteket végzett, amelyek részben az 1980-as misszió örökségére épültek. A fedélzetre vitte a Pille egy modern változatát, és a Semmelweis Egyetem bevonásával az emberi szervezet mikrogravitációra adott válaszait is vizsgálták.

Farkas Bertalan évtizedekig várt utódjára, és a HUNOR Program során aktív mentorként segítette a felkészülést. A két generációt képviselő űrhajós kapcsolata szimbolikussá vált.

Farkas személyes tanácsokkal látta el Kapu Tibort, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Arról beszéltem Tibinek, hogy minden egyes másodpercet próbáljon rögzíteni magában”.

Farkas Bertalan örökségének ápolása kettős képet mutat. Míg a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás mutatta be a magyar űrkorszak relikviáit, addig szülőfalujában, Gyulaházán egy róla elnevezett látogatóközpont évek óta üresen áll, mert a megígért berendezések sosem érkeztek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk