SZEMPONT
A Rovatból

„A kisebbik gyerekem pánikrohamot kapott a hírtől, a nagyobbik sírógörcsöt” – Riport Iványiék bezáratott iskolájából

Nagyjából 200 gyerek lába alól rúgták ki a talajt a tanév kezdete előtt néhány nappal. Az iskolát a történtek ellenére mindenképp kinyitják hétfőn, és azonnali jogvédelmet is kezdeményeztek a döntés visszavonására.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. augusztus 28.



A József Attila-lakótelepen található Ifjúmunkás utca 31. előtt reggel 9-kor nagyjából két tucatnyian gyülekeztek. Az épületet a Fővárosi Önkormányzat ajánlotta fel Iványi Gáboréknak, hogy ide költöztessék az eddig a MÁV-telepen működő Wesley János Általános Iskolát, valamint a XVIII. kerületi Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumot.

Az összevont két intézményben a tanítás szeptember 2-án indult volna, azonban szerda este kikerült egy poszt Sára Botond főispán Facebook-oldalára, miszerint „minden óvodásnak és iskolásnak joga van a biztonságos közneveléshez”, és mivel a vizsgálat szerint Iványiék iskolái ennek nem tudnak eleget tenni, törölték őket a nyilvántartásból.

„8 óra körül megjelent két kormányhivatalnok az ajtóban, és közölték, hogy vegyem át a papírt, hogy megszűnt az iskola. Előtte semmi jele nem volt az egésznek, már az évnyitó időpontját is lehetett tudni” – emlékezett vissza az egyik szülő, Nagy Anita.

Ő két gyereket nevel, az egyikük elmondása szerint szorongó autista, aki emiatt nem tudott központi felvételit írni, ide viszont anélkül is felvették. Most vagy szakmunkásképzőbe, vagy technikumba tudná csak vinni, mivel ezekben az intézményekben nem kérnek felvételit. Viszont itt nincsenek felkészülve a sajátos nevelési igényű gyerekekre.

Bár a hivatalos tájékoztatás szerint minden tanköteles korú gyerek elhelyezéséről gondoskodnak, a valóságban ez közel sem annyira egyszerű, mint leírva. Több mint 100 gyerek érintett, zömében autisták és ADHD-sek, akikkel a sztenderd iskolák egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Ráadásul a helyszínek között is óriási a szórás.

„Olyan papírt kaptam, ahol a lányomnak kijelölt intézmények között például Győr, Békéscsaba, Püspökladány szerepel. Közlekedni sem tud egyedül, nem hogy egyedül lakni…” – fakad ki Anita.

Egy másik szülő szintén arról számolt be, hogy a kézhez kapott 5 oldalas listában alig van olyan intézmény, ami valóban szóba jöhetne alternatívaként. „A legtöbb iskolában 1-2 szabad hely van, illetve olyat is felsoroltak, ahová havi 150 ezer forint lenne a tandíj.”

„Nincs még egy ilyen iskola Budapesten”

Némethné Madácsi Annamária kezébe is este 8-kor nyomták a papírt, ekkorra azonban a szülői Messenger-csoportból már értesült a hírről.

„Először még azt mondták, hogy ha nem akarjuk az összevonást, akkor itt egy alternatív lista arról, hová vihetjük át a gyerekeket. Utána derült csak ki, hogy valójában arról van szó, hogy megszüntették az iskolát.”

Ő szerdán már felhívott néhány intézményt a felajánlottak közül, de egyelőre egyik sem tűnik alkalmasnak.

„A fiam három SNI-kóddal rendelkezik, spektrumzavaros, hiperaktív és figyelemzavaros is. Az ajánlott iskolák ezek közül legfeljebb csak az egyikre vannak felkészülve, ilyen kombinációt egyben egyik sem tud kezelni. Majdhogynem egész Budapesten a Wesley Kincsei volt az egyetlen iskola, ahol szinte minden SNI-kódos gyereket el lehetett helyezni.”

Szerinte a szülők és a tanárok is mindent megtettek azért, hogy az iskola működni tudjon, és a gyerekek megfelelő körülmények között tanulhassanak.

„Ha a nagyobbik gyerekem nem itt tanult volna, biztosan nem készülne most nyelvvizsgára, és nem vették volna fel egy nagyon komoly gépészeti szakközépiskolába. Ezt az itteni tanárok tették lehetővé neki, szóval ne mondja senki, hogy nem tudják megteremteni a szükséges feltételeket.”

Nagy Anita is hasonló tapasztalatokról mesél:

„A lányom előző iskolájában azt mondták, hogy legfeljebb csomagolni mehet el egy csokigyárba. Itt osztályelsőként, az év diákjaként végzett nyolcadikban. A tanárok olyan tudást adnak nekik, mindenkire külön odafigyelve, amit egy hagyományos iskolában biztosan nem kapnának meg.”

A szülők abban is egyetértenek, hogy a közműtartozások ellenére igen is biztosítani lehetne az iskola zavartalan működését.

„Konkrétan itt minden rendben van, a víztől a fűtésen át a tantermek felszereltségéig. Amire hivatkoznak, hogy nem biztosított anyagilag a működés, az igaz, de tavaly se volt biztosított, valahogy mégis sikerült megoldani. Évtizedek óta pénzügyi szakemberként dolgozom, pontosan tudom, hogy ha a szándék meglenne rá a kormány részéről, most is meg tudnák” – mondja Anita, hozzátéve: óriási az összefogás a szülők között, nyáron is bejöttek festeni, takarítani, pakolni.

Emellett a gyerekek is folyamatosan támogatják egymást, online tanulócsoportokat szerveztek, hogy segítsenek a kevésbé tehetségeseknek.

„Ezek a gyerekek együtt élnek és lélegeznek. Nekem a kisebbik gyerekem pánikrohamot kapott tegnap este a hír miatt, a nagyobbik sírógörcsöt.”

Mindenképp kinyitják a kapukat hétfőn

Az iskolában délután 1 órakor tartottak tájékoztatót, amelyen már jóval több szülő és diák, valamint újságírók is részt vettek. A Wesley Kincsei iskola igazgatója, Gazdig Róbert elmondta, rengetegen végigdolgozták a teljes szünidőt önkéntesen, hogy teljesítsék a szigorú felteleket, amelyeket többek között a kormányhivatal, a NÉBIH és a katasztrófavédelem szabott a megnyitás feltételéül.

Az ablakokat például egyenesen Hollandiából hozták, új konyhát és ebédlőt alakítottak ki, valamint egy mozgássérült mosdót is, amit annak ellenére írtak elő számukra, hogy nincsen mozgássérült diákjuk, sem dolgozójuk. Gazdig elmondása szerint minden hatóság biztatta őket, hogy ha így haladnak, nem lesz probléma az engedélyekkel. Ezt követte aztán hidegzuhanyként a kedd esti döntés.

„Becsapva érezzük magunkat, mert mindannyian arra készültünk, hogy hétfőn az ünnepélyes tanévnyitó keretében egy olyan iskolában tudjuk elkezdeni a munkát, ahol hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek tanulhatnak integráltan, mintakörülmények között.”

Bár senkit nem biztatnak arra, hogy ne keressen másik iskolát a gyerekének, azok számára, akik ezt hétfőig nem tudják megtenni, mindenképp kinyitják a kapukat, étkezést és felügyeletet biztosítva.

„Ez az egész eljárás nemhogy átgondolatlan, egyenesen ördögi” – fogalmazott Iványi Gábor, hozzátéve: az abaújkéri iskolájukat hasonló módszerekkel záratják be szintén ezekben a napokban. Abba az intézménybe 40 környező településről jártak olyan hátrányos helyzetű gyerekek, akik közül sokan péntek és hétfő között egyáltalán nem jutnak élelemhez.

Iványi szerint egészen visszataszító politikai játszmáról van szó, ami nem szolgálja sem Magyarország, sem a magyar oktatás, de még kevésbé a családok és a gyerekek érdekeit. Újra megismételte, hogy álláspontjuk szerint az állam körülbelül 15 milliárd forinttal tartozik nekik, amelynek legfeljebb a tizede az az összeg, amelyet az Oltalomtól követelnek (és a nagy részét már be is hajtották inkasszóval, illetve a normatíva visszatartásával).

A történtek miatt gyorsított eljárásban azonnali jogvédelmet kértek a Fővárosi Törvényszéktől – bíznak benne, hogy minél előbb számukra kedvező döntés születik, és mégiscsak megkezdődhet a tanítás az iskolában. Ennek egyébként minden feltétele adott, az épület olyan állapotban van, hogy akár napokon belül birtokba vehetnék a gyerekek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk