Vagány históriák a Hadikban
Rendhagyó, mégis a hagyományaihoz kapcsolódó, fiatalos, dinamikus programot ígér a Hadik Irodalmi Szalon legközelebbi estje január 23-án. Juhász Anna ezúttal hat művészt hívott meg, az estet pedig egy fotósorozat köré rendezte.
, Fotók Hadik Irodalmi Szalon, Mernyó Ferenc
Több, mint kétéves fennállása óta a Hadik Irodalmi Szalonban hónapról hónapra egy-egy téma köré gyűlve beszélgetnek művészetről, irodalomról, és megismerhetitek a kortárs kulturális élet kiemelkedő alkotóit.
Juhász Anna, a Hadik művészeti vezetője elmondta: egy fiatal fotográfus, Bach Máté fotósorozata adja a központját az estnek, egyben a keretet a januári szalonnak, amit abból bontunk ki, építünk fel.
A Vagány históriák elnevezésű sorozatban Bach Máté fotográfus 50 ötven kortárs magyar költőről készített portrésorozatot, amelyet tavaly a költészet napján mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Vagány históriák koncepcióját Nagy Márta Júlia költővel együtt dolgozta ki Máté, s az 50 költőt is Márta válogatta.
Juhász Anna és Bonta Gáspár a Hadik kétéves szülinapján
Január 23-án költészet mutatkozik be alkotóin keresztül: Kemény Istvántól Juhász Ferencig, Szálinger Balázstól Szöllősy Mátyásig, Szőcs Petrától Finy Petráig, Lanczkor Gábortól Borbély Szilárdig. Az eredeti elgondolás szerint Bach Máté kiemelte alanyait az irodalomból, pontosabban abból, amit az ember az irodalomról gondol.
Szabadon választott helyeken, kedvenc erdőben, udvaron, saját könyvespolc vagy szokásos presszó előtt fotózta le alanyait kedvenc tárgyukkal.
A 2012-es, karácsonyra megjelenő Prae irodalmi folyóirat szintén a Vagány históriáknak adott otthont, ezt a januári Hadik Irodalmi Szalon esten kézbe vehetik, meg is vásárolhatják majd látogatóink, előbb, mint ahogy a folyóirat a hírlapárusokhoz kerülne.
Juhász Anna vezeti az estet
– A Vagány históriák esten hat költő látogat el hozzánk – mondta el Juhász Anna:
Deres Kornélia költő, kritikus, szerkesztő. 2003 óta publikál. Tanulmányait az ELTE-BTK magyar és angol szakjain végezte, 2011-től ugyanitt az irodalomtudományi doktori iskola ösztöndíjas hallgatója. Tagja a Színházi Kritikusok Céhének és a FISZ-nek, a JAK elnökségi tagja. Versei a Telep antológiában és a Szép versek-válogatásban is megjelentek, önálló kötete 2011-ben jelent meg Szőrapa címmel, emlyért 2012-ben (a legjobb első kötetért) elnyerte a Makói Medáliák díjat. Az ő "pontos, kegyetlen, őszinte mondatai" (idézet Kemény István hátlapszövegéből) megrázó és felemelő kötet-egészt alkotnak - és borzongatóan szépet.
Finy Petra a magyar kortárs gyerekirodalom egyik meghatározó alakja. Gazdagon illusztrált mesekönyvei nem hiányozhatnak egyetlen gyerekes család könyvespolcáról sem, mégis, első könyve, a Histeria grandiflora című verseskötet felnőtteknek íródott.
Finy Petra
Nemrég jelent meg Egy marék buborék című gyermekverses kötete, illetve első felnőtt-regénye, a Madárasszony, amely a magyar irodalomban egyedülálló vállalkozás: a természet nyelvén mesél el egy nagyon is emberi történetet. S ha minden igaz, tavasszal jelenik meg Kanyar címmel verseskötete a Librinél. 2011-ben ő kapta Lackfi Jánostól a Nizzai Kavics Díjat.
Kemény István József Attila-díjas költő, író, akit számos kritikusa nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon. Parti Nagy Lajos szerint "költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig, és az utána jövők is." 1984-es bemutatkozó kötetét 2006-ig hét versgyűjtemény követte. Első prózakötetét, Az ellenség művészete című kisregényt 1989-ben adták ki. Első nagyregénye Kedves Ismeretlen címmel 2009-ben látott napvilágot. Írt drámát, rádiójegyzetet, fülszövegeket, ponyvaregényt (álnéven), és több fordítása (többek között tucatnyi Nick Cave-magyarítása) is megjelent.
Schein Gábor József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész. A Szavak emlékezete, az Elhangolás, a Panaszénekek, a Bolondok tornya című verseskötetek, az Irijám és Jonibe című gyerekkötet és számos dráma, regény szerzője. "Napról napra, szövegről szövegre, könyvről könyvre élek. Mindig csak a következőt szeretném jól megcsinálni. Nagyon el vagyok keseredve, ha nem sikerül, és nagyon örülök, rövid ideig, ha úgy érzem, most sikerült valami."
A szalon és közönsége
Szijj Ferenc József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő. A lassú élet titka, a Kéregtorony, a Kenyércéulák című verseskötetek szerzője, illetve 2008-ban jelentette meg Zöldség Anna és a beszélő póniló című meséskönyvét. Egyértelműen a hazai költészet egyik meghatározó alakja, akiről sokszor írják, hogy szövege "sokszor mindenfajta logikai összefüggést nélkülöző szózuhatagot" tartalmaz, amelyben a csakis asszociatív összefüggésben álló "mondattöredékek többféleképpen is értelmezhetővé válnak." (Kovács Eszter)
Kenyércédulák című kötetében egy izgalmas folyamatra vállalkozott: nagyjából egy évtized kenyércéduláit gyűjtötte össze, versekről van szó természetesen, de ezek a versek együtt valamiféle naplóformát idéznek meg.
Kolozsváron született Szőcs Petra költő, forgatókönyvíró. Az ELTE magyar-német majd a Színház- és Filmművészeti egyetem forgatókönyvíró szakán végzett. Lénye és képei, ahogy versei is érzékenyek, finomak, mélyre látóak és őszinték. Találkozhatunk vele felolvasásokon, olvashatjuk verseit a legjelentősebb irodalmi lapokban, online fórumokon, s láthattuk Hegedűs János Literás fotónaplójában, illetve a Vagány históriák sorozatban.
Az esten részt vesz természetesen Nagy Márta Júlia költő, akit Anna faggat majd a válogatás titkairól és a Vagány-munkáról, Bach Máté fotográfus, vetítenek a Vagány históriák filmből, a költők felolvasnak, és lesz zene is: Magyar Bori énekesnő (aki Amszterdamból utazik haza a Hadik Irodalmi Szalon estre) és Kardos Dániel gitárművész játéka teszi teljessé a programot.