Rejtő Jenő, a ponyvakirály
Rejtő Jenő 37 évesen ezen a napon halt meg munkaszolgálatosként Ukrajnában. P. Howard és Gibson Lavery álnéven rengeteg regényt írt, melyeket sokáig csak ócskapiacon, igen drágán lehetett beszerezni. A kalandos életű író volt ökölvívó, hajómunkás, heringhalász, mosogató, színész és légiós is. Rövid élete is könyvbe illő, érdemes elolvasni.
Rejtő Jenő Reich Jenő néven született, és P. Howard, Gibson Lavery írói álneveken publikálta könyveit. Sokan ponyvaregényként emlegetik műveit, azonban az irodalmi körök ma már nagyra értékelik. Olvasottsága Jókai Móréval vetekszik. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez és Kabos Gyulához is.
1905. március 29-én született Budapesten a Szövetség u. 22. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. A magyarosítás során a Rejtő nevet választotta magának. Gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában erősödött meg.
Az elemi iskolában magyar, német és történelem tárgyakból jó volt, de a többiből általában csak elégséges. Később a kereskedelmi iskolából kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt. Jó barátja lett Rózsa Jenő ökölvívónak, az ő hatására később ökölvívó-edzésekre is bejárt. Ekkor már nagydarab, valódi bokszolóalkat volt. Egyik edzésén az edző úgy eltalálta, hogy eltörte az orrnyergét, és ez élete végéig meglátszott az orrán.
19 évesen jelentkezett színitanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába. Sok tehetsége nem volt, évekig csak statisztaszerepeket kapott. Később komolyabb szerepeket is kapott, de csalódottá vált a „csak jó” alakításai miatt. Végül, mikor egy előadáson elejtette Törzs Jenő színészt, mennie kellett a színháztól.
Heltai Jenő és Márton Miksa ajánlólevelével Berlinbe utazott, de mivel szerepet nem kapott, és pénze sem volt, két évig tartó utazgatásba kezdett. Bejárta egész Európát, sőt még Észak-Afrika partjain is megfordult. Eközben volt hajómunkás, heringhalász és mosogató is. Marseille-ben végkimerültségében jelentkezett a Francia Idegenlégióba, de a kimerítő szolgálat hamar megtörte, és az ezredorvos egészségügyi okokból leszerelte. Ezután visszatért Budapestre.
Egy év múlva újra útra kelt, és Bécsbe utazott. Közben Budapesten a halálhírét keltették, Karinthy Frigyes pedig, aki a pártfogója volt, írt egy cikket róla a Pesti Naplóba, melyben arra kérlelte, hagyja abba a bujkálást, és fedje fel magát. Erre Rejtő hazatért. Később napvilágra kerültek olyan feltevések is, mely szerint Karinthy és Rejtő együtt találta ki ezt a „csínyt”, Rejtő népszerűségének növelése céljából.
1927-ben végleg hazatért. Rejtő egyre ismertebb lett, színpadi kabarékat és operettszövegeket írt. A színpadi művek mellett ekkoriban kezdett ponyvaregényeket írni, első alkotásai, melyek „filléres regény” formájában jelentek meg, a Párizsi front, a Vissza a pokolba, a Minden jó, ha vége van, vagy a Jó üzlet a halál voltak.
Eleinte Lavery álnéven írta a regényeket, majd amikor jelentős sikereket ért el, bevallotta, hogy ő volt a szerzőjük. A Nova kiadó hatására felvette a P. Howard álnevet, mert a tapasztalatok azt mutatták, a vásárlók előnyben részesítik az angol írók munkáit. A vadnyugati regényeket Gibson Lavery néven írta.
Rendkívül gyorsan írt, ennek ellenére sok időt töltött munkával. Gyakran egész éjszakákat átdolgozott, rengeteg kávét ivott és altatót szedett be. Idegrendszere meggyengült, és 1939-től sok időt töltött idegszanatóriumokban. Időközben kitört a háború, és a zsidótörvények miatt már nem is publikálhatott a saját neve alatt, így más írók műveiben segédkezett.
1942. október 9-én az Egyedül vagyunk című nyilas lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót. Emiatt súlyos betegen a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra, és egy század beosztottjaként Ukrajnába került. Ott a nehéz viszonyok és a hatalmas hideg hamar felőrölték a szervezetét, és 1943. január 1-jén meghalt.
Műveihez 1956 előtt csak a feketepiacon lehetett hozzájutni, igencsak drágán. Új kiadásban A láthatatlan légió jelent meg elsőként, 1957-ben. Ekkor állítólag a feketepiaci árusok megfenyegették a kiadó igazgatóját, hogy lelövik, ha kiad még egy Rejtő-regényt. Ezután azonban sorra jelentek meg regényei. Sok műve csak ekkor jelent meg először, bátyja, dr. Révai Gyula munkálkodásának köszönhetően.
2003-ban emlékkiállítása nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Budapest VII. kerületében a szülőháza előtti utca viseli az író nevét.
Ha te is szereted írásait, nyomj egy lájkot!