A volt német államfő 81 éves volt. 2010-ben önként mondott le hivataláról. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot is vezette.
Nyolcanegyéves korában meghalt Horst Köhler volt német államfő – közölte Németország elnöki hivatalának közlése alapján az ATV. A közlemény szerint Köhler családja körében halt meg.
A kereszténydemokrata politikus 2004 és 2010 között töltötte be a német államfői posztot, ám idő előtt távozott hivatalából.
Lemondására azt követően került sor, hogy éles bírálatokat kapott egy interjúja miatt, amelyben arról beszélt, hogy a német katonai jelenlét Afganisztánban részben az ország gazdasági érdekeit szolgálja.
Köhler volt Németország kilencedik szövetségi elnöke, és az első, aki idő előtt lemondott. Elnöksége előtt, 1998 és 2000 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) vezette, majd 2000-től 2004-ig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élén állt.
Frank-Walter Steinmeier jelenlegi német államfő az elhunyt özvegyének, Eva Luise Köhlernek küldött részvétnyilvánításában azt írta:
„Csak hálásak lehetünk, hogy ő volt az egyik elnökünk; sokat adott ennek az országnak.”
Nyolcanegyéves korában meghalt Horst Köhler volt német államfő – közölte Németország elnöki hivatalának közlése alapján az ATV. A közlemény szerint Köhler családja körében halt meg.
A kereszténydemokrata politikus 2004 és 2010 között töltötte be a német államfői posztot, ám idő előtt távozott hivatalából.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy konténer, egy mobil WC és egy puzzle: félmilliárdot fizettek Mészáros Lőrinc cégének a Déli Körvasút „látogatóközpontjáért”
A központban egy diákmunkás ül heti pár órát, a luxus VR-szobában pedig három perc alatt végig lehet „vonatozni”. Hadházy Ákos szerint ez nyílt pénzszórás.
Meglepő adatok derültek ki a Déli Körvasút beruházásáról: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint összesen bruttó 537 millió forintba kerül a projekt „látogatóközpontja”, amelynek kivitelezését Mészáros Lőrinc cége végzi.
A politikus azt írja: „217 milliót ki is fizettek a konténerért. A maradékot pedig az új »interaktív látogatóközpont« üzemeltetéséért adják a Gázosnak.” A látogatók fogadását egy diákmunkás végzi heti három napon keresztül, néhány órában.
Hadházy szerint a kormány korábban nem akarta elárulni, mennyibe került ez az ideiglenes megoldás, arra hivatkozva, hogy időközben új, interaktív bemutatótermet terveznek, így az ár „előkészítő adatnak” számít. A Transparency International segítségével pert indítottak, de a tárgyalás előtt végül nyilvánosságra hozták az adatokat.
A politikus megnézte az új bemutatótermet is, amit a Szerémi úton, egy régi irodaházban alakítottak ki. Itt három interaktív elem található:
„Egy puzzle, egy érintőképernyő és egy VR-szemüveg. Utóbbin egy elég primitív grafikával három perc alatt végigvonatozhatunk a most épített szakaszon.”
A terem maga körülbelül 30 négyzetméteres, és hetente három napon át van nyitva: hétfőn 7 és 14 óra között, kedden és csütörtökön pedig 13 és 20 óra között. Ilyenkor szintén egy diákmunkás van jelen. Hadházy ironikusan megjegyzi: „úgy látszik, több nem fért bele a félmilliárdba, Lőrinc takarékoskodott…”
A képviselő szerint az ügy túlmutat önmagán: a teljes vasútfejlesztési projekt ugyanis nettó 337 milliárd forintba kerül. Ebből 6 kilométer új vasútvonalat építenek, 8 kilométert pedig felújítanak.
„Persze lehet mondani, hogy több kis megálló is épül, liftekkel, meg hangszigetelő falakkal. De a »lakosság tájékoztatása« ürügyén kilopott félmilliárdból sejteni lehet, hogy mennyire árazhatják túl magát az építkezést is” – írja Hadházy.
A beruházás uniós pénzből is valósul meg: a sajtó szerint legalább 130 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezik hozzá. A képviselő emiatt az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul, és feljelentést is tesz – bár szerinte annak itthon nem lesz következménye.
Meglepő adatok derültek ki a Déli Körvasút beruházásáról: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint összesen bruttó 537 millió forintba kerül a projekt „látogatóközpontja”, amelynek kivitelezését Mészáros Lőrinc cége végzi.
A politikus azt írja: „217 milliót ki is fizettek a konténerért. A maradékot pedig az új »interaktív látogatóközpont« üzemeltetéséért adják a Gázosnak.” A látogatók fogadását egy diákmunkás végzi heti három napon keresztül, néhány órában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: a TISZA már 18 százalékponttal vezet, Orbánék totális pániküzemmódba kapcsoltak
A TISZA Párt elnöke a 21 Kutatóközpont legfrissebb felméréséből közölt adatokat. A cég tavaly pontosan eltalálta a 2024-es EP-választás eredményét, most a biztos szavazók között mérte az 53-35-ös előnyt.
Magyar Péter a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésének számaira, amelyek alapján szerinte egyértelmű, miért is „kapcsoltak totális pániküzemmódba Orbánék”.
„Hiába a hamisított dokumentumok, hiába a szánalmas mesterséges intelligencia videók és az újabb háborús uszítás, a TISZA továbbra is változatlanul, 18 százalékponttal vezet az állampárt előtt.”
A pártelnök a TISZA felé mutatott bizalomról és a tervekről azt írja, „a magyarok döntő többsége nem hisz Orbán Viktornak és látja, hogy a TISZA az adócsökkentés és a nyugdíjemelés kormánya lesz, amely valódi békét hoz és a működő, emberséges országért fog dolgozni”.
Magyar emlékeztet: a 21 Kutatóközpont volt az egyetlen olyan intézet, „amely pontosan eltalálta a 2024 EP választás eredményét”.
A poszt zárásaként az eredmények megosztását és azt kérte támogatóitól, hogy vegyenek részt az október 23-ai Nemzeti Meneten.
A 21 Kutatóközpont a pártot választani tudó, részvételüket biztosra mondó szavazók között mérte a 18 százalékos (53-35-ös) előnyt, ami ebben a csoportban a Fidesz-KDNP egyszázalékos gyengülését és a TISZA egyszázalékos növekedését jelenti az augusztusi eredményekhez képest.
A teljes népességben a TISZA 33-26-tal, a pártot választani tudók között pedig 48-38-cal vezet a kormánypártok előtt.
A 24.hu az adatok alapján azt írja, hogy a 21 Kutatóközpont augusztusi méréséhez képest mindegyik szám csak hibahatáron belüli mértékben változott (ha változott egyáltalán), ugyanakkor a kormánypártiak részvételi hajlandósága az elmúlt hónapban enyhén visszaesett.
A kispártok közül egyedül a Mi Hazánk éri el a parlamenti küszöböt - a teljes népességben öt, a pártválasztók között nyolc, a pártválasztó biztos szavazók között hat százaléka van -, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt a bejutási határ alatt állandósította a helyét az utóbbi mérésekben.
Magyar Péter a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésének számaira, amelyek alapján szerinte egyértelmű, miért is „kapcsoltak totális pániküzemmódba Orbánék”.
„Hiába a hamisított dokumentumok, hiába a szánalmas mesterséges intelligencia videók és az újabb háborús uszítás, a TISZA továbbra is változatlanul, 18 százalékponttal vezet az állampárt előtt.”
A pártelnök a TISZA felé mutatott bizalomról és a tervekről azt írja, „a magyarok döntő többsége nem hisz Orbán Viktornak és látja, hogy a TISZA az adócsökkentés és a nyugdíjemelés kormánya lesz, amely valódi békét hoz és a működő, emberséges országért fog dolgozni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt van Orbán Viktor „hatalmas” bejelentése: 40 milliárd forintból újul meg a gödöllői Grassalkovich-kastély
A pénz fele részét Csányi Sándor és az OTP Bank, a másik felét a magyar kormány ajánlotta fel. A miniszterelnök szerint nem szabad megijedni az ilyen jellegű kiadásoktól.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Gödöllői Királyi Kastély felújításához kapcsolódó támogatási együttműködés aláírásán beszélt a beruházásról. Elmondta: ha jól csinálják, akkor a nemzeti értékmentésre szánt források „nem luxus, nem kiadás, nem kidobott pénzek lesznek, hanem üzletileg is értelmes és helyénvaló befektetések”.
A miniszterelnök szerint bár akadnak sürgetőbb napi kiadások, nem szabad megijedni attól, hogy 40 milliárd forintot fordítanak egy ilyen célra.
Felidézte: a Gödöllői Királyi Kastély egyes részei már 2011-ben megújultak a magyar EU-elnökség idején. Akkor a cél az volt, hogy méltó módon mutathassuk meg magunkat Európában. Most viszont – mondta – az ambíció ennél nagyobb: el akarják foglalni azt a helyet, amely szerinte Magyarországot megilleti.
Orbán Viktor szerint nemcsak Magyarország helyzete változott meg 2011 óta, hanem maga Európa is. Azt mondta: ma béke helyett háború, növekedés helyett gazdasági leállás van, és szerinte az európai politikai helyzet is sokkal rosszabb, mint akkor volt.
Úgy fogalmazott: a magyarok érdeke az, hogy megőrizzük a békét, és „a magyarok pénzét ne Ukrajnába küldjük, hanem költsük a magyarokra”.
Lázár János elmondta: a Grassalkovich-kastély felújítására az OTP 20 milliárd forintot (50 millió eurót) ajánlott fel, és a kormány ugyanennyi pénzzel szállt be.
„A kastélyegyüttes 17 ezer négyzetméteren terül el, ebből egy 6000 négyzetméteres részt évtizedekig elhanyagoltak, ami most teljesen megújul. De a korábban felújított szárnyat is restaurálják. Emellett új vendéglátóegységet alakítanak ki. Új kutatótermeket, a műtárgyak elhelyezéséhez szolgáló épületeket is létrehoznak” – mondta el a bejelentésen Csányi Sándor, az OTP volt elnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Gödöllői Királyi Kastély felújításához kapcsolódó támogatási együttműködés aláírásán beszélt a beruházásról. Elmondta: ha jól csinálják, akkor a nemzeti értékmentésre szánt források „nem luxus, nem kiadás, nem kidobott pénzek lesznek, hanem üzletileg is értelmes és helyénvaló befektetések”.
A miniszterelnök szerint bár akadnak sürgetőbb napi kiadások, nem szabad megijedni attól, hogy 40 milliárd forintot fordítanak egy ilyen célra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője – állítja Facebook-posztjábanKarácsony Gergely.
A főpolgármester azt írja:
„Levelet kaptam a Sziget Zrt. vezérigazgatójától, amelyben arról tájékoztatott, hogy a főváros és a Sziget közötti megállapodás felmondását kénytelen kezdeményezni. A lépés mögött a Sziget Zrt. külföldi tulajdonosának üzleti lépése állhat.”
„Budapestnek nem egy magáncég üzleti kérdéseivel van dolga, de dolga kell legyen a Sziget Fesztivál hosszú távú fennmaradásával” – tette hozzá.
Karácsony szerint „a Sziget érték, bizonyítéka annak, hogy Budapest szabad, nyitott és sokszínű város, ezért Budapestnek, a lehetőségeihez mérten ki kell állni a Sziget Fesztivál jövőjéért.” Hozzáteszi: „Bízom abban, hogy a felmondás nem egy korszak végét, hanem egy új kezdet reményét jelenti. És ha a Sziget jövője üzletileg biztosítható úgy, hogy a fesztivál értékei fennmaradnak, akkor Budapestnek is nyitottnak kell lennie erre az új kezdetre.”
Bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője – állítja Facebook-posztjábanKarácsony Gergely.
A főpolgármester azt írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
