„Ez a város most az ország. Nem tűrjük tovább a sarcot, a lopást, és nem nekünk kell szégyenkeznünk emiatt” – Pintér Bence nagy tömeg előtt nagy beszédet mondott Győrben

Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, bár a konstrukcióban hazánk hivatalosan nem is vesz részt, így a vétó mozgástere is erősen korlátozott.

A külgazdasági és külügyminiszter Mátészalkán közölte, hogy Magyarország addig lép fel a hitelcsomag ellen, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság-vezetéken – írta a 24.hu.

„Így azt a döntést hoztuk, hogy blokkoljuk a 90 milliárd eurós Ukrajnának nyújtandó hadikölcsön ügyét mindaddig, amíg Ukrajna nem indítja újra a kőolaj szállítását a Barátság vezetéken. Mindaddig, amíg nem indul újra az olajszállítás Magyarország irányába, addig Ukrajna nem férhet hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz” – tudatta a tárcavezető.

– figyelmeztetett Szijjártó.

A magyar kormány vétófenyegetése azonban jogi akadályokba ütközhet. A 90 milliárd eurós hitelcsomagot ugyanis már elfogadták, ráadásul egy úgynevezett megerősített együttműködés keretében, amelyben 24 tagország vesz részt, Magyarország, Szlovákia és Csehország viszont nem. Bár ahhoz kellett a magyar hozzájárulás, hogy a finanszírozást az uniós költségvetési mozgástérből fedezzék, ezt a kormány már korábban megadta.

Ugyanakkor nem minden részletkérdés dől el a 24-ek körében. Egyes, a közös adósságkibocsátáshoz kapcsolódó költségvetési ügyekben mind a 27 tagállam szavazata szükséges.

A vita alapját a Barátság-vezetéken január 27. óta tapasztalható ellátási zavarok adják. Míg a magyar fél politikai blokádról beszél, ukrán és független források az orosz támadások okozta infrastrukturális károkat jelölik meg okként. Válaszul Magyarország február 18-án felfüggesztette a dízelexportját Ukrajnába.

A hitelcsomaggal kapcsolatos eljárás január 21-én kapott zöld utat az Európai Parlamenttől, majd február 5-én az Európai Unió Tanácsa is politikai megállapodásra jutott a jogi keretről. Az Európai Bizottság tervei szerint az első kifizetések a második negyedév elején indulhatnának.

A lúzerek L betűjét formázta a kesztyűjével, így vágott vissza Donald Trumpnak az amerikai síakrobata, Hunter Hess, miután pénteken bejutott a síakrobaták félcső versenyszámának döntőjébe. Hess az ötödik helyen kvalifikálta magát, így az esti fináléban harcban lehet az érmekért.

Az elnök és a sportoló közötti adok-kapok szűk két hete kezdődött, amikor Hess egy sajtótájékoztatón arról beszélt, a mostani helyzetben kicsit nehéznek érzi, hogy Amerikát képviselje az olimpián. A válasza olyan kérdésekre hangzott el, amelyek az amerikai idegenrendészet tevékenysége miatti egyre durvább társadalmi ellenérzéseket firtatták. Több se kellett a volt elnöknek, Donald Trumpnak, aki név szerint üzent a sportolónak: igazi lúzernek nevezte, akinek nagyon nehéz szurkolni.

Hess a selejtező után nem hagyta annyiban a dolgot.

– nyilatkozta a Guardian tudósítása szerint a 27 éves oregoni sportoló.

A pénteki fináléban egy másik, politikai üzenetei miatt támadott sportoló, a brit Gus Kenworthy is ott lesz, aki a megnyitó előtt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy azt pisilte a hóba: „Fuck ICE.” Elmondása szerint kemény heteken van túl, őt is utolérte a kommentelők haragja. „Senki sem akar rossz dolgokat olvasni magáról, fenyegető, erőszakos, ijesztő és homofób dolgokat.”

Bár az Olimpiai Charta tiltja a politikai véleménynyilvánítást az olimpiai helyszíneken, Kenworthy mégsem kapott büntetést. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontja szerint a sportolók szabadon kifejezhetik véleményüket a saját közösségi oldalaikon, a szervezet ugyanis nem szabályozza a személyes posztokat, amíg azok nem a hivatalos helyszíneken történnek.

Alig pár órával azután, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága pénteken törvénysértőnek mondta ki a korábbi vámemeléseit, Donald Trump elnök bejelentette, hogy 10 százalékos globális vámot vet ki minden importra. A bíróság ítélete szerint az elnök megsértette a szövetségi törvényt, amikor egyoldalúan, rendkívüli jogkörre hivatkozva világméretű vámemeléseket rendelt el. Trump erre reagálva jelentette be az új, 10 százalékos vámot minden behozott termékre – írta az Axios.

Az új, 10 százalékos vámot azonban már egy másik jogszabályra, az 1974-es kereskedelmi törvényre hivatkozva vezeti be, így erre nem vonatkozik a Legfelsőbb Bíróság mostani ítélete, amely a vészhelyzeti szabályozáson alapuló vámokat semmisítette meg.

„Ma aláírok egy rendeletet, amely 10 százalékos globális vámtarifát ír elő a Section 122 alapján, a már meglévő vámokon felül” – közölte Trump. Az új intézkedés körülbelül öt hónapig marad érvényben, amíg további vizsgálatokat végeznek az „igazságos vámok” kialakítására. A vámokat három napon belül kezdik alkalmazni. Az elnök hangsúlyozta, hogy az úgynevezett nemzetbiztonsági vámok továbbra is érvényben maradnak, és új vizsgálatokat is indítanak más országok kereskedelmi gyakorlatainak felülvizsgálatára.

– mondta az elnök.

Trump a bíróság indoklását is bírálta, amely szerint a vámtarifákhoz hiányzott a kongresszusi felhatalmazás. „Elrendelhetek embargót, akár elpusztíthatom egy másik ország gazdaságát, de nem vethetek ki egy dolláros vámot? Milyen nevetséges ez?”

A tavaly áprilisi, „Felszabadulás napjának” nevezett vámemelést már alsóbb fokú bíróságok is kifogásolták 2025-ben, a Legfelsőbb Bíróság mostani döntése ezt a jogi eljárást zárta le. Az elnök az amerikai érdekek védelmével indokolta a lépést, ezzel szemben a demokrata politikusok és az üzleti szervezetek, köztük az Amerikai Kereskedelmi Kamara is üdvözölték a bíróság döntését. A döntést a fogyasztók és a kisvállalkozások győzelmének nevezték, és a beszedett vámok gyors visszatérítését sürgették.

Vészhelyzeti működés van a budapesti pszichiátriai ellátásban a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint, miközben az Országos Kórházi Főigazgatóság állítja, a betegek biztonságos és szakszerű ellátása mindenhol garantált.

– mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Telexnek. Szerinte nem lehet megfelelően biztosított betegellátásról beszélni, amikor súlyos betegeket sem tudnak felvenni, és van olyan fővárosi osztály, ahol nem is pszichiáter szakorvos látja el az ügyeletet. „Amikor van olyan budapesti osztály, ahol nem pszichiáter szakorvos látja el az ügyeletet, és még súlyos betegeket sem tudnak felvenni, akkor nem mondhatjuk, hogy a betegellátás megfelelően biztosított” – fogalmazott a kamara elnöke, aki szerint

A pszichiátriai ellátás országos válságban van, de a budapesti helyzet azért került fókuszba, mert a legnagyobb intézményben, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben negyven orvos írt alá petíciót. Ebben az orvoshiány miatt osztálybezárásokat követeltek, és a kórház vezetését tették felelőssé tizenöt szakorvos távozásáért. Nemcsak orvosok, más dolgozók is tömegesen hagyták el az intézményt Ézsi Robin két éves főigazgatósága alatt, aki végzettsége szerint üzemorvos, és korábban mágusképző akadémiát alapított és vezetett. Az Országos Kórházi Főigazgatóság átvezénylésekkel próbálja megoldani a Nyírő Gyula intézetben kialakult helyzetet, miközben a Magyar Pszichiátriai Társasággal megszakította a tárgyalásokat, közölve, hogy saját hatáskörben kezelik a nehézségeket.

„Láthatóan a szakma egységben van” – mondta a kamara elnöke. A szakma egységesen követeli a Nyírő Gyula intézet főigazgatójának menesztését és a szakszerű ügyeleti ellátás megoldását. A budapesti pszichiáterek bejelentették, hogy áprilistól nem vállalják az önkéntes többletügyeletet, ha nem történik érdemi változás. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a szakmai szervezetek állásfoglalására és a nyomásgyakorlásra Álmos Péter szerint semmilyen érdemi reakciót nem adott.