HÍREK
A Rovatból

Matolcsy György rég nem látott válság lehetőségére figyelmeztet

A jegybankelnök szerint Magyarország letért az egyensúlyi növekedés útjáról.

Link másolása

A globális gazdaság, az Európai Unió és a magyarok is akkor tudják jól megoldani az évtized kihívásait, ha „fejben átváltanak” és elfogadják, hogy új gondolkodásmódra van szükség – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen Szegeden, csütörtökön.

Az MNB kutatócsoportjában úgy látják, hogy a modern gazdaság a kvantummechanika, a részecskefizika törvényeit követi – hangsúlyozta. Azt javasolta a közgazdászoknak, hogy a komplexitás törvényét, a rendszerelmélet törvényét építsék be gondolkodásmódjukba, továbbá a modern gazdaságot próbálják élő rendszerként elképzelni.

„Tudomásul kell venni, hogy vége van a lineáris világnak, elhagyjuk a régi, biztonságosnak hitt közgazdaság világát és evezünk a fenntarthatóság felé”

– fogalmazott.

A jegybankelnök jelezte, hogy kulcsfontosságú az úgynevezett parétó elv megismerése: eszerint 100 egységnyi erőforrás 20 százaléka váltja ki az eredmények 80 százalékát, ezen belül pedig az erőforrások 1 százaléka az eredmények 50 százalékát adja. Mindenkinek azt javasolta, hogy – miután ilyen aránytalanságok vannak az erőforrások és eredmények között – vegye figyelembe ennek az elvnek a tanulságait: a családban, a városban, a kormányban, a különböző gazdasági ágazatokban meg kell találni „azokat az 1 százalékokat”.

Az MNB-elnök hangsúlyozta, hogy a tudás exponenciálisan bővül, ha megosztják, a tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válik. A világban – a kisvállalkozótól kezdve a nagybankig, a kormányokon át az országokig és kontinensekig – az győz, ahol a tehetséget feltárják, a kreativitást motiválják és vegyítik a tudással, technológiával, tőkével – fűzte hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy a mai emberi civilizáció, Európa, Közép-Európa, Magyarország akkor tud fennmaradni, ha fenntarthatósági fordulatot hajt végre. Hozzátette: a másik fontos alapfeltétel az egyensúlyi növekedés, mert „akinél nincs stabilitás, az elveszett”.

„Magyarország letért a 2010 után először beállított, majd fenntartott egyensúlyi növekedési útról és sikeres felzárkózásról (...) Nem szabad megengedni, hogy a húszas évtizedben egyensúlytalan növekedéssel próbálkozzunk”

– mondta.

Példaként felhozta, hogy az államháztartás hiánya tavaly Lengyelországban 1,9 százalék, Magyarországon pedig 6,8 százalék volt, és utalt arra, hogy a számok hasonlóak idén is. Hozzátette: nem nagyon látható, hogy az egyensúlyi növekedéshez, felzárkózáshoz való fordulat megindult volna.

A jegybankelnök szerint az új piacgazdaság megalkotásához az egyensúlyi növekedésen kívül „kötelező felszerelés” a jövőkép kialakítása, célok és határidők ehhez rendelése, a folyamatok mérése, nagyobb összetettségre-komplexitásra van szükség, továbbá különlegesnek kell lenni. Az extenzív, azaz „a munkaerő kiterjesztésén” alapuló növekedési modellről rá kell térni az intenzív, tudásalapú, a tudásmegosztás, a kreativitás és a termelékenységi fordulat bázisán álló növekedési útra – húzta alá.

Az MNB elnöke a siker kulcsának a digitális átállást nevezte, és azt mondta, elfogadhatatlan a magyarországi üzleti szektor alacsony digitalizáltsága. Úgy vélte, az állami szektor digitalizációjával "kötelező kezdeni", érdemes figyelembe venni a sikeres nemzetközi példákat; ezt lehet gyorsítani a parétó elv alapján.

Leszögezte: az energiaforrások ára a következő évtizedben lehet, hogy nem marad ilyen magas, de a magyar egyensúly visszaállítása, a külkereskedelmi mérleg javítása biztos, hogy nem lehetséges az energiaforradalom tudomásul vétele nélkül.

Matolcsy György végül beszélt arról is, hogy az 1970-es évtized - nem ugyanúgy, de főbb mintázatában - megismétlődhet, egyebek mellett a magas infláció tartós maradhat és alacsony növekedéssel párosulhat; ezen felül számolni kell az 1940-es évek problémáival is. A jó hír szerinte az, hogy bár részleteiben sok lehet a hasonlóság, a 2020-as évtized lefutása nem feltétlenül követi az 1970-1982-es vagy a 40-es évekét; ehhez jó időben jó döntéseket kell hozni, "meg kell találni azokat a bizonyos 1 százalékokat".

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy bemutatta a legújabb lombkoronasétányt: 640 milliónyi uniós pénzből, 7 év alatt épült Nagykörűn
Nem nagyon megy ez a lombkoronázás a Fidesznek Hadházy Ákos szerint. A képviselő úgy számolja, méterenként 3 milliójába került a látványosság az unió adófizetőinek.

Link másolása

Néhány napja kilencen vágták át a szalagot Nagykörű új lombkoronasétányánál – írja a látványosságról Hadházy Ákos. A független képviselő szerint sok év alatt, egy vagyonból készült a szerkezet:

„Azt az attrakciót, amire már 2017-ben megkapta a 200 millió forintot a falu,de aztán röpke 7 év kellett a megépüléséhez, csak »kicsit« drágábban: végül 640 millióba került a 240 méteres sétány plusz a kis bisztró a fák között. Azaz méterenként majdnem 3 millióba fájt ez az EU-s adófizetőknek.”

Hadházy szerint az ünnepségen Kállai Mária fideszes képviselő is beszélt a „kezdeti nehézségekről”, amit aztán „összefogással” megoldottak – utóbbiról azt írja, a megoldás újabb 440 millió forintnyi uniós pénzt jelentett.

Az átadó ünnepségről a szoljon.hu is ír. E szerint a Tisza partján, az ártéri erdő lombjai között, nyolc méteres magasságban épült meg a 240 méter hosszú sétány, illetve a hozzá kapcsolódó vendéglátóhely, ahol egy terasszal ellátott étterem kapott helyet. A sétány alatt van egy játszótér is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megtalálták az iráni elnök holttestét, a többiekével együtt meg is kezdték az elszállítását
A hivatalos bejelentés után az iráni kabinet rendkívüli ülést hívott össze. Már több Irán-barát vezető kifejezte részvétét, köztük Putyin, Hszi Csin-ping kínai elnök, Erdogan török ​​elnök és Bassár Aszad szíriai elnök.

Link másolása

Ebrahim Raisi elnök, Hossein Amir-Abdollahian külügyminiszter, Al-e Hashem ajatollah, Malek Rahmati kelet-azerbajdzsáni főkormányzó, Raisi testőre és a pilóta mind meghaltak a helikopter-balesetben Irán északnyugati részén – jelentette be az állami tévé. A hivatalos bejelentés után az iráni kabinet rendkívüli ülést hívott össze - írja az Iranian International.

Egy katonai vezető szerint szerint a holttestek egy része megégett, és nem azonosítható. A Vörös Félhold vezetője, Pir-Hossein Kolivand közölte, hogy Ebrahim Raisi elnök holttestét és a kísérő küldöttségét már elszállították, a kutatási akció mostanra befejeződött.

Kolivand megerősítette, hogy a holttestek úton vannak Tabrizba.

Mohammad Javad Zarif volt külügyminiszter kijelentette, hogy részben az Egyesült Államok a felelős a helikopter-balesetért. Egy televíziós interjúban Zarif bírálta az amerikai szankciókat, és azt állította, hogy azok megakadályozzák az irániakat abban, hogy minőségi repülőgépekhez jussanak.

A világ vezetői részvétüket fejezték ki Ebrahim Raisi iráni elnök és Hossein Amir-Abdollahian külügyminiszter halála után.

Az elsők között Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök, Erdogan török ​​elnök és Bassár Aszad szíriai elnök küldött üzenetet.

Putyin méltatta a néhai iráni elnököt az orosz-iráni kapcsolatok erősítéséhez nyújtott felbecsülhetetlen értékű hozzájárulásáért.

Erdogan „értékes kollégaként és testvérként” jellemezte Raisit az X közösségimédia-platformon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Tényleg nekem adja a negyedét?” – Ismeritek a viccet, amikor Orbán Viktor és Menczer Tamás az Üvegtigrisben kolbászt eszik?
Pedig nem is vicc: Menczer Tamásé lett a miniszterelnök kolbászának negyede. A tinnyei Üvegtigrisben evett a miniszterelnök és a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Link másolása

„Kolbász lemeózva” – ezzel osztotta meg Orbán Viktor azt a videót, melyben Menczer Tamás társaságában a tinnyei Üvegtigrisben kolbászt eszik.

„Tényleg nekem adja a negyedét?”

– fordult a miniszterelnökhöz a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója, miután előbbi elvégezte az első falat „meózását”.

„Meg vagy hívva”

– válaszolta Orbán. A két politikus ezután közös tányérból falatozott, majd egymás szavába vágva megállapították:

„Jó.”

A videó itt látható:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt Izrael az iráni elnök és külügyminiszter halálával kapcsolatban
Azt mondták, nincs közük az esethez. A legtöbb jel arra utal, hogy a helikopter a rossz időjárás és a rossz látási viszonyok miatt zuhant le, a felvételek már tegnap azt bizonyították, hogy sűrű köd volt a térségben.

Link másolása

Sokan láthatták a Fauda című sorozatot, amelyben izraeli kommandósok dolgoznak terepen, Ciszjordánia és Gáza területén minden percben az életüket kockéztatva. Sokszor az a feladatuk, hogy egy-egy Hamász-parancsnokot kiiktassanak. Nem egyszer előfordul az, hogy kicsit elfajulnak az események, káosz alakul ki, vagy épp történik valami baleset vagy akció, amiről senki nem tud a Sin Bét, az izraeli elhárítás vezetésében.

Ilyenkor van az, hogy a parancsnok telefonja csörög:

- Mi voltunk? - kérdezi szigorú hangon.

Ebrahim Raiszi iráni elnök helikoptere kilenc emberrel a fedélzetén zuhant le Irán északi részén a hegyekben.

Izraelnek semmilyen módon nem volt köze Ebrahim Raiszi iráni elnök és külügyminisztere, Hosszein Amir-Abdollahian halálához

– közölte egy tisztviselő a Reutersszel.

"Nem mi voltunk"

– mondta a nevét elhallgató tisztviselő.

Egyébként a legtöbb jel arra utal, hogy a helikopter a rossz időjárás és a rossz látási viszonyok miatt zuhant le, a felvételek már tegnap azt bizonyították, hogy sűrű köd volt a térségben.

Irán és Izrael régi ellenségek, az előbbi régóta támogat, finanszíroz és képez ki számos proxycsoportot a közel-keleti régióban, köztük a gázai Hamászt, a jemeni húszikat, a libanoni Hezbollahot és számos más, Szíriában és Irakban működő csoportot.

A katasztrófa ráadásul nehéz pillanatban történt a Közel-Keleten: háború dúl Gázában, néhány hete pedig Irán drón-rakéta támadást intézett Izrael ellen, amit Izrael egy gyenge válaszcsapással torolt meg.

A Hamász közleményében köszönetet mondott az iráni elnöknek és a külügyminiszternek az Izrael elleni háborúban nyújtott támogatásukért.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az elnök és a külügyminiszter is „igazi, megbízható barátja” volt Oroszországnak - írta a The Guardian.

Köztudott, hogy az oroszok sok fegyvert kaptak az irániaktól az ukránok ellen indított háborúban. Az orosz agresszor egyebek között iráni drónokkal támadta az ukránokat, cserébe sokan azt sejtik, hogy Putyinék kicsit megsegítették Irán atomfegyver-programját.


Link másolása
KÖVESS MINKET: