HÍREK
A Rovatból

Putyin stratégiája: Magyarország is érintett lehet a háború eszkalálódásában egy brit tábornok szerint

Sir Richard Shirreff levezette, hogyan juthat el addig Európa rövid idő alatt, hogy a NATO és Oroszország között hadiállapot legyen.


„Vlagyimir Putyin idén nyáron komoly áttöréseket fog elérni Ukrajnában, és ez csak az első lépése lesz ahhoz, hogy Európát egy véres harmadik világháborúba taszítsa” – írja a The Sun Sir Richard Shirreff tábornok szavai alapján.

A volt hadseregparancsnok szerint a háború gyorsan eszkalálódhat, és ebben Magyarország is szerepet kaphat. Shirreff szerint a Donbásznál már júniusban megtörténhet az orosz áttörés, amivel Putyin számára megnyílhat az út Ukrajna belső területei felé. Az ukrán hadsereg a fegyver-, lőszer- és emberhiány miatt felmorzsolódhat a visszavonulás során.

„Ez győzelmet jelentene Oroszország számára, azonban az esetleges tűzszünet nem állítaná meg az orosz előrenyomulást” – véli a brit tábornok. Shirreff szerint egy tűzszünet legfeljebb 12 hónap haladékot jelentene, mielőtt Putyin megindulna Moldova és Grúzia felé. Grúziában már most dolgozik, ahol a „külföldi befolyásról” szóló törvény jelezheti, hogy az ország eltávolodik a nyugattól és visszatér Oroszország felé.

A következő lépés az lenne, hogy Putyin válságot robbant ki a három balti államban – Észtországban, Lettországban és Litvániában – kiber- és terrortámadásokkal, valamint szélsőjobboldali ügynökei révén. A Baltikumban növekvő feszültségek közepette az Ukrajnával határos NATO-államok mozgósítani kezdenek, azonban az orosz hadsereg előnyben van a lassabban mozgósítható európai védelmi erőkkel szemben.

A NATO leggyengébb pontja a Suwalki-folyosó, egy keskeny, Oroszország által ellenőrzött földsáv, ami Kalinyingrádot köti össze az orosz területekkel. Putyin ezen keresztül indíthat támadást Litvánia ellen, amelyben Fehéroroszország is segítségére lehet.

„A katonai szövetség délkeleti tagállamai, Magyarország, Szlovákia és Ausztria, a balti káoszt látva, alkut köthetnek Putyinnal, mert úgy gondolják, hogy a Nyugat nem képes megvédeni őket” – véli Shirreff. Ez hatalmas stratégiai nyereség lenne Oroszország számára.

Ukrajna repüléstilalmi övezetet követelhet az orosz offenzívával szemben, ami a NATO közvetlen beavatkozását eredményezheti. Abban a pillanatban, hogy a nyugati légvédelmi erők lelövik az első orosz vadászgépet Ukrajna felett, hadiállapot áll be a NATO és Oroszország között, ami kikényszerítené a szárazföldi csapatok bevetését.

A brit tábornok szerint Franciaország küldhetné elsőként katonáit a frontra, amiről Macron elnök már említést is tett. Putyin erre taktikai atomfegyverekkel válaszolhatna, ami megállíthatatlanul vezetne nukleáris háborúhoz. „Oroszország mindig készen áll atomfegyverekkel csapást mérni a Nyugatra” – mondta Putyin a május 9-i, győzelem napi parádén.

Shirreff szerint ennek a fenyegető eszkalációnak az elkerülésére a Nyugatnak azonnal meg kell kezdenie a felkészülést. „A tökéletes világ Putyin számára az, ha a Nyugat úgy dönt, hogy nem tesz túl sokat, és most éppen ez történik” – figyelmeztetett Richard Shirreff, hozzátéve, hogy Európának is át kellene állnia a hadigazdálkodásra, különösen, ha Donald Trump győzelme esetén Amerika kivonulna a NATO-ból.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy pofon Magyarországnak: Megkerüli az Orbán-kormányt az orosz vagyonok ügyében az EU
A jogi kiskaput hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák.


Az EU kidolgozott egy jogi kiskaput, hogy megkerülje Magyarország vétóját, amely eddig akadályozta a befagyasztott orosz vagyon idei nyereségének felhasználását Ukrajna támogatására. A Financial Times szerint ezzel a lépéssel a G7-ek is lehetőséget kapnak, hogy 50 milliárd dollárt fizessenek Kijevnek.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a lapnak elmondta, hogy mivel Magyarország tartózkodott egy korábbi megállapodásnál, amely az orosz vagyonból származó bevételek elkülönítéséről szólt, „nem lehet része a pénz felhasználásáról szóló döntésnek”. A jogi megoldás „kifinomult, mint minden jogi döntés, de működik” – tette hozzá.

Ez az új megoldás egyúttal elháríthat egy akadályt a G7-ek azon erőfeszítései elől is, hogy decemberig 50 milliárd dolláros hitelt vegyenek fel Ukrajna számára. A pénzt a jövőbeni bevételekből tervezik visszafizetni, amiről a vezetők a hónap elején Olaszországban tartott csúcstalálkozón döntöttek.

Az EU-ban közel 200 milliárd eurónyi értékpapír van befagyasztva, főként Belgiumban. Az unió az év elején megállapodott abban, hogy a februártól keletkező nyereséget fegyverek vásárlására fordítja Ukrajna számára.

A Financial Times szerint Magyarország, az EU leginkább oroszbarát tagállama, régóta ellenzi, hogy a blokk közösen nyújtson katonai támogatást Ukrajnának. Budapest hét másik, Kijev felfegyverzésével kapcsolatos döntést is blokkol, mintegy 6,6 milliárd euró értékben.

A jogi kiskaput hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez a kiskapu kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák. A G7-ek terve szerint a jövő évtől Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget a hitel visszafizetésére fordítják.

Az USA és más G7-partnerek kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Magyarország valószínűleg megakadályozza az orosz eszközök határozatlan ideig történő zárolásáról szóló uniós döntést, jelentős késedelmet okozva ezzel az erről az 50 milliárdról szóló tárgyalásokban. Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a bevétel uniós felhasználására vonatkozó jogi megoldás valószínűleg elegendő lesz a hitel kifizetésének garantálásához.

Magyarország azonban még mindig blokkolhatja az uniós szankciókat, amelyek értelmében az orosz vagyonokat zárolják. Ezt a határozatot az EU 27 országának félévente egyhangúlag meg kell újítania.

Borrell elmondta, hogy Brüsszel felajánlott Magyarországnak egy hasonló alkut, mint amit a NATO kötött Orbán Viktor miniszterelnökkel a múlt héten – amely szerint Budapest kimaradhat az Ukrajnát támogató tevékenységekből, cserébe azért, hogy nem vétózza meg a szövetség égisze alatt Kijevet segítő más szövetségesek támogatását –, de ezt Orbánék elutasították.

„Felajánlottuk Magyarországnak: az önök pénzét semmilyen módon nem fogjuk Ukrajna támogatására fordítani. Nem csak halálos fegyverekre, hanem semmire. Vegyék el a pénzüket, vegyék ki a pénzüket a dobozból. Nem akarom felhasználni a pénzüket” – mondta Borrell. De a magyar kormány nemet mondott.

Borrell szerint „Budapest álláspontjának köze van az Oroszországgal való szoros kapcsolataikhoz”, vagyis azt sugallta, hogy az Orbán-kormány Putyin érdekében gátolja az oroszellenes EU-s intézkedéseket.

A magyar kormány szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lapnak.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megválasztották Magyarország Szépét, a győztes nagyon hasonlít Kulcsár Edinára - fotók!
A hasonlóság nagyon feltűnő a két modell között, ezt több kommentelő is megjegyezte. Közös fotót is posztolt Kulcsár Edina.


Vasárnap rendezték meg az idei Miss World Hungary szépségverseny döntőjét. A versenyt Katzenbach Andrea nyert meg.

A 24.hu cikke emlékeztet rá, hogy a Magyarország Szépe címet korábban Kulcsár Edina is birtokolta, ő 2014-ben nyert a Miss World Hungaryn, hazai győzelme után pedig második lett a londoni világversenyen, melyen a Queen of Europe címet is elnyerte.

Kulcsár a tegnapi eredményhirdetés után közös fotót osztott meg az idei győztessel.

A hasonlóság nagyon feltűnő a két modell között, ezt több kommentelő is megjegyezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Újabb milliárdok Ukrajnának” - Szijjártó sértetten reagált, hogy tényleg kihagyták Magyarországot a legújabb EU-s szankciós döntésből
A külügyi csúcs pedig hétfőn elfogadta a 14. szankciós csomagot. Az EU részéről találtak egy olyan jogi megoldást, amivel semmibe vehetik a magyar vétót.


[caption id="attachment_2207822" align="alignnone" width="2048"] Szijjártó Péter / Facebook[/caption]

A külügyminiszter hétfő reggel komoran írt a Facebook-oldalán a korán kelés gyötrelméről és a munka súlyáról.

„Méghogy az éjjel soha nem érhet véget… dehogynem, s ez a mostani nagyon is hamar véget ért… a kora hajnali vekkercsörgés ma különösen fájdalmas volt… dehát ez van, irány Luxembourg”

- utalt ezzel arra, hogy vasárnap éjjel véget ért a focimeccs.

A külügyi csúcs pedig hétfőn elfogadta a 14. szankciós csomagot, és mint arról korábban írtunk, az EU részéről találtak egy olyan jogi megoldást, amivel semmibe vehetik a magyar vétót.

Erre a lépésre azután szánták el magukat, hogy előtte a NATO-hoz hasonló alkut kínáltak az Orbán-kormánynak, de az nemet mondott rá, ami Borrell szerint azt jelezte, hogy „Budapest álláspontjának köze van az Oroszországgal való szoros kapcsolataikhoz”, vagyis az Orbán-kormány Putyin érdekében gátolja az oroszellenes EU-s intézkedéseket.

Szijjártó a döntést rövidke posztban kommentálta: „újabb milliárdok Ukrajnának – immár az európai szabályok felrugásával, Magyarország kihagyásával”.

(via 444)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lendvai Ildikó szerint Gyurcsánynak drámai döntést kell hoznia: „Nem irigylem a dilemmáért”
A csúfos választási eredmények után az MSZP társelnökei lemondtak, de Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nem. Az MSZP egykori elnöke és frakcióvezetője a Népszavának adott interjút.


Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke és frakcióvezetője a Népszavának adott interjúban keményen bírálta a jelenlegi baloldali pártokat, mondván, hogy már nincs szükség rájuk.

„Az eddigi brand elvesztette vonzerejét, morális és politikai hitele megkopott. Az MSZP és a többi párt erejében sem hisznek a szavazók, ezért kell a baloldali emberek számára – akik vannak – új kereteket, új szervezetet, új vezetőket kínálni” – mondta Lendvai. Szerinte a pártszerű működés helyett mozgalmi keretekben kellene gondolkodni.

„Ha több beteget közös kórterembe fektetnek, attól még nem gyógyulnak meg”

– tette hozzá.

A csúfos választási eredmények után az MSZP társelnökei lemondtak, de Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nem.

„Gyurcsány Ferenc tehetségét továbbra sem vitatom, és nem szólnék bele más pártok belügyeibe, mégis elvárhatónak tartanám, hogy Gyurcsány Ferenc vezetőként levonja a többi pártéhoz hasonló tanulságokat. Nála ez a döntés még drámaibb és bonyolultabb, mint a többieknél. Mérlegelnie kell, hogy ha távozik, hogyan tud az általa kiépített közösség – életműve egy darabja – megmaradni. Nem irigylem a dilemmáért”

– mondta Lendvai Ildikó, aki Gyurcsány miniszterelnöksége idején frakcióvezetőként fogta össze az akkori legnagyobb kormánypárti frakciót, az MSZP-t.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk