prcikk: Majdnem meghalt a születésekor, a felesége ápolása miatt vonult vissza, és elárulta a kedvenc Chuck Norris-vicceit – Chuck Norris 85 éves | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Majdnem meghalt a születésekor, a felesége ápolása miatt vonult vissza, és elárulta a kedvenc Chuck Norris-vicceit – Chuck Norris 85 éves

Sok akciósztár csak mímeli a harci tudást, Chuck Norris azonban többszörös világbajnok harcművész. A színészi karrierjét pedig Steve McQueennek köszönheti.


Carlos Ray Norris az oklahomai Ryanben született 1940. március 10-én, Wilma Scarberry (aki 2024 decemberében hunyt el 103 évesen!) és a II. világháborús veterán, Ray Dee Norris gyermekeként. Édesanyja ír származású volt, apja pedig cseroki gyökerekkel rendelkezik. Wilma mindössze 18 éves volt a születésekor, s egyesek szerint nem meglepő módon hét napot töltött vajúdással, mire megszülte Carlost. A csecsemőnek a világrajövetelekor kék volt a bőre, mert a tüdeje nem pumpált rendesen. Az orvosoknak azonban sikerült beindítaniuk a légzését, az önéletrajza szerint utána már „úgy szívta a levegőt, mint egy profi”.

Talán ekkor volt a legközelebb a halálhoz, s ez volt az oka annak is, hogy az anyja annyira ragaszkodott ahhoz, hogy Carlos leérettségizzen. Hitt benne, hogy Istennek terve van vele.

Egyébként ő volt a legidősebb gyermek a családban, mivel két öccse született még, Wieland és Aaron. Wieland egyszer azt mondta a bátyjának, hogy nem éri meg a 27. születésnapját, s ez a jóslata 1970-ben valóra is vált, amikor életét vesztette a vietnami háborúban. Aaron azonban ma is él, és filmrendező-producer lett belőle, több közös projektje is volt Chuckkal (pl. Ütközetben eltűnt 3, Delta Kommandó 2, A bérgyilkos, A bajnok és a kölyök, Hellbound: Út a pokolba, Szuperhekus kutyabőrben, Az erdő harcosa és több epizód a Walker, a texasi kopóból is).  Amikor Carlos 16 éves volt, a szülei elváltak, így később a kansasi Prairie Village-be, majd a kaliforniai Torrance-be költözött az édesanyjával és a testvéreivel.

Norris egyébként lehangolónak írta le a gyermekkorát. Egyáltalán nem volt sportos, sőt félénkként jellemezte magát és középszerű tanulóként. Az apja időnként autószerelésből hozott haza némi pénzt, de volt, hogy hónapokon át csak piált. Ray viselkedése és a család anyagi helyzete miatt Carlosban bénító introvertáltság alakult ki, ami az egész gyermekkorán át elkísérte őt.

Még kisfiú volt, amikor hét hónapos terhes édesanyjával egyedül utazott vonattal Kaliforniába, hogy újra találkozzon az apjával, aki a munkája miatt költözött oda. Egy csapat tengerész a vonaton felfigyelt a fiatal anyára és a gyermekére, és a szárnyaik alá vették őket – írta Chuck az Against All Odds című önéletrajzi könyvében. „Rendes srácok voltak, és én csodáltam őket. Az amerikai hadsereg iránti tiszteletem akkor és ott kezdődött, azon a vonaton.”

Légierő és tangszudo

17 éves volt, amikor majdnem elszökött otthonról, hogy belépjen a haditengerészethez, de mivel az édesanyja azt akarta, hogy fejezze be a középiskolát, mielőtt bevonul, volt ideje átgondolni a katonai ág kiválasztását, így a suli után, 1958-ban inkább a légierőhöz csatlakozott. A texasi Lackland légibázison tartott kiképzésen elkezdte Chucknak hívatni magát, amit az egyik katonatársa aggatott rá.

Elvégezte az alapkiképzést, feleségül vette a középiskolai szerelmét, Dianne Holecheket, majd egy évre Arizonába küldték, onnan pedig a dél-koreai Osan légibázisra, ahol négy évet töltött. A koreai éveket Chuck élete „nagy fordulópontjának” nevezte, mivel ott kezdett el foglalkozni a harcművészetekkel.

Csatlakozott ugyanis a bázis dzsúdócsapatához, de hamar rájött, hogy ez nem neki való. Aztán egy nap, miközben egy sikátorban sétált, felfedezett egy dódzsót (edzőtermet), ahol tangszudót, az üres kézzel való koreai harcművészetet gyakorolták. Bár még sérült volt a válla, a többiek pedig már mind fekete övesek voltak az osztályban, ő teljes erőbedobással belevetette magát ebbe a harcművészetbe. Nyolc évvel később pedig világbajnok lett. Mélyrehatóan tanulmányozta a tangszudót és a taekwondót, és ő lett az első nyugati harcos, aki nyolcadik fokozatú fekete övet kapott taekwondóban. Később aztán dzsudót is tanult, amíg Kaliforniában állomásozott.

Egy rövid ideig a Northrop légitársaságnál dolgozott, de mellékállásban karateoktatóként is ténykedett, majd hamarosan főállásban tanított, és több harcművészeti iskolát vezetett. Hat éven át tartotta a középsúlyú karate világbajnoki címet, 1969-ben pedig a Black Belt magazin az Év harcosának választotta. Összesen 32 harcművészeti iskolát alapított. Olyan híres ügyfelek fordultak meg nála tanítványként, mint például Steve McQueen, Chad McQueen, Bob Barker, Priscilla Presley, Donny Osmond és Marie Osmond.

A viadalokon ismerte meg Bruce Lee-t is, aki akkoriban A Zöld Darázs című tévésorozatból volt ismert. Barátság alakult ki köztük, valamint edzés- és munkakapcsolat is.

Ekkoriban (1968-ban) debütált színészként a Bontóbrigád akciókomédiában Dean Martin, Elke Sommer és Sharon Tate oldalán.

A szőke Bruce Lee

A Bruce Lee-vel való barátsága később kifizetődőnek bizonyult, mivel Lee meghívta őt 1972-es filmjébe, A sárkány útjába, hogy játssza el benne a legfőbb nemezisét. A film végi összecsapásuk (Lee fekete nadrágban, Norris fehérben) bevonult a filmtörténet harcművészeti nagyjai közé, maga a film pedig az év legtöbb bevételt hozó mozgóképe lett Hongkongban s egyben Bruce Lee addigi legsikeresebbje is. Kétségtelenül A sárkány útja indította el Norrist a sztárság felé vezető úton.

1974-ben Steve McQueen, aki akkoriban Norris tanítványa és jó barátja volt, szintén meglátta benne a potenciált, és arra bátorította, hogy vegyen színészi órákat az MGM-nél. Chuck így is tett, majd 1977-ben már főszerepet játszott az Országúti bunyósban. Ezt a projektet választotta, miután több harcművészeti filmet is visszautasított, mivel elmondása szerint olyan filmeket akart csinálni, amelyeknek van története, és amikben akkor jön az akció, amikor az érzelmileg megalapozottá válik. Az alacsony költségvetésű (egyébként egyáltalán nem jó) Országúti bunyós pedig végül sikeresnek bizonyult.

A nyolcvanas években aztán Norris lett az egyik legkelendőbb „VHS-másolós” akciósztár olyan filmjeivel, mint a Néma düh (1982), a Magányos farkas (1983), az Ütközetben eltűnt-trilógia (1984, 1985, 1988), a Tomboló terror (1985) vagy a Delta Kommandó (1986).

S bár élhet egy olyan kép az emberekben, hogy Chuck Norris csak úgy ontotta magából az akciófilmeket, ez koránt sincs így.

1990-re egyébként a filmjei együttesen már több mint 500 millió dolláros bevételt hoztak világszerte. Ekkorra már Bruce Lee-hez és Clint Eastwoodhoz is hasonlították: néha „szőke Bruce Lee”-nek nevezték a harcművészeti filmjei miatt, míg az ún. „magányos farkas” személyiségét Eastwood Piszkos Harry karakterével emlegették egy napon. Chuck azonban ezután már inkább csak az öccsével, Aaronnal folytatta a filmezést, és csak módjával. A kilencvenes években összesen kilenc darab egész estés filmet forgatott, az ideje legnagyobb részét ugyanis élete fő műve, az 1993-ban indult Walker, a texasi kopó töltötte ki, amely 9 évadot és 193 részt élt meg a 2001-es befejezéséig.

Az utóbbi 25 évben pedig Norris mindössze nyolc filmben tűnt fel, amelyek közül az egyik egy zseniális cameo volt (2004: Kidobós: Sok flúg disznót győz), valamint volt egy menő felbukkanása A feláldozhatók 2-ben (2012). Tizenkét év után épp tavaly lehetett őt látni egy új akciófilmben (84 évesen), az Agent Reconban azonban nem volt sok köszönet. Hogy miért vonult vissza a filmezéstől 2013 után, annak pedig igazán megható oka volt…

Három nő, sok gyerek

Norris 1958 decemberében vette feleségül az osztálytársát, Dianne Kay Holecheket, amikor ő 18, Dianne pedig csak 17 éves volt. A kaliforniai Torrance-ben lévő középiskolában ismerkedtek meg 1956-ban. 1962-ben megszületett az első gyermekük, Mike, illetve Chucknak egy házasságon kívüli viszonyából világra jött egy lánya is, 1963-ban. A következő évben érkezett meg a második fia, Eric, ő már a feleségétől. Dianne-nel amúgy sokáig voltak együtt, 30 év házasság után váltak csak el 1989-ben, mialatt Norris éppen a Delta Kommandó 2-t forgatta.

Csak kilenc évvel később nősült újra: 1998. november 28-án vette feleségül a nála 23 évvel fiatalabb modellt, Gena O'Kelley-t, aki 2001. augusztus 30-án ikreket (Dakota és Danila) szült neki.

2004-ben egyébként Norris azt nyilatkozta, hogy nem találkozott a korábbi viszonyából származó törvénytelen lányával annak 26 éves koráig, bár csak tíz évvel korábban tudta meg, hogy ő a lány apja. Végül azután találkozott vele, hogy a lány 1990-ben, vagyis egy évvel azután, hogy Norris elvált az első feleségétől, levelet írt neki.

Norrisnak unokáinak összeszámolására nem is vállalkoznánk, annyit tudni csak, hogy 2017-ig bezárólag 13 volt belőlük.

Gena mindenek előtt

Norris többször is beszélt arról, hogy 2013-ban egyik napról a másikra felfordult a családja élete, amikor Gena rheumatoid arthritis (az ízületeket támadó súlyos autoimmun betegség) miatt kapott egy injekciót, mielőtt alávetette volna magát egy MRI-vizsgálatnak. Azt hitték, hogy egy rutin injekciót kap, Gena reakciója és az azt követő komplikációk azonban azt jelezték, hogy valami sokkal komolyabb dologról van szó, ami bizonyos esetekben maradandó következményekkel járhat.

„Néhány órával az injekció után úgy éreztem, mintha az egész testem égne, mintha sav ment volna át az ereimen. Ezután öt hónapig ágyhoz voltam kötve, és éjjel-nappal ápolásra szorultam. Chuck még a kórházi ágyban is mellettem aludt, és soha nem hagyott el. Imádkoztam, hogy életben maradjak, hogy ott lehessek a gyerekeimnek” – nyilatkozta anno O’Kelley. „Feladtam a filmes karrieremet, hogy Genának szentelhessem az egész életemet, pontosabban annak, hogy életben tartsam” – magyarázta a visszavonulását Norris, a család kasszájából pedig elmondása szerint több millió dollár ment el Gena kezelésére.

Sajnos az orvosi vizsgálatok sem tudták megállapítani, hogy pontosan mi okozhatta a heves reakciót, majd végül Gena maga jött rá, hogy mi történt. Meggyőződése, hogy az injekcióban használt kontrasztanyaggal, a gadolíniummal mérgezték őt meg, és még pert is indított az ilyen gyógyszereket gyártó cégek ellen, 10 millió dolláros kártérítést követelve. 2020-ban aztán Gena és Chuck elálltak a gadolíniumgyártókkal szemben indított pertől, de ennek okait azóta sem hozták nyilvánosságra.

20 éves mém

Ha Chuck Norrisról van szó, természetesen nem mehetünk el szó nélkül a „Chuck Norris-tények” mellett sem. Egy korai internetes mémről van szó, amelyek eredetileg 2005 elején jelentek meg, bár a Norris keménységét és erejét övező viccek állítólag már az 1980-as évek óta léteznek. Kezdetben a Something Awful fórumain terjesztették a „tényeket”, amelyek középpontjában eleinte Vin Diesel állt, válaszul a Gorilla bácsi című akkori filmjére. Néhány hónap elteltével azonban a fórumtagok Chuck Norrist választották új alanynak.

Ian Spector humoristát tartják a Chuck Norris-tények szerzőjének, mivel nagy szerepet játszott az online Chuck Norris-ténygenerátorok létrehozásában. Spector több, Chuck Norris-tényeket tartalmazó könyvet is írt. Természetesen maga Norris is reagált a viccekre, sőt, ő is megosztotta, hogy melyek a kedvenc „tényei”. Íme egy kis válogatás ezek közül: 1. Ha a Chuck Norrist betűzöd a Scrabble-ben, nyersz. Örökre. 2. A dinoszauruszok egyszer rosszul néztek Chuck Norrisra. Tudod, mi történt velük. 3. Chuck Norris pattogtatva tud cselezni… egy bowlinggolyóval. 4. Chuck Norris az egyetlen ember, aki be tud húzni egy küklopsznak… a szeme közé. 5. Egy táguló univerzumban élünk. Minden megpróbál elmenekülni Chuck Norris elől.

6. Mielőtt elfelejtett volna ajándékot adni Chuck Norrisnak, a Mikulás még létezett.

7. Chuck Norris Braille-írással is tud beszélni. 8. Chuck Norris a lábával is be tudja kötni a cipőjét. 9. Chuck Norris köldöke valójában egy konnektor. 10. Ha Chuck Norris beleesik egy folyóba, nem lesz vizes. A folyó lesz chucknorrisos. 11. Ha Chuck Norris fekvőtámaszozik, nem nyomja fel magát. A földet tolja le.

12. Chuck Norris már tíz évvel ezelőtt meghalt, csak a Kaszás még nem szedte össze a bátorságát, hogy megmondja neki.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Állótaps az ülőhelyeken - Budapesten nyitotta meg turnéját a Pentatonix
A Pentatonix ismét bebizonyította, hogy nincs szükség hangszerekre ahhoz, hogy hatalmas bulit lehessen csapni egy több mint tízezres arénában! A csapat hazánkban nyitotta meg Európa-turnéját és ezt a magyar közönség is díjazta. Bár a csapat világszínvonalú produkciót nyújtott, egy-két dologba mégis bele lehet kötni.
Kocsák Krisztián - szmo.hu
2026. április 08.



Pár perccel a koncert kezdete előtt már csak elvétve lehetett üres székeket találni az MVM Dome-ban. Nem csoda, hiszen április 7-én az acapella műfaj nagyágyúja, a Pentatonix készült színpadra lépni. Nem sokkal a tervezett 20:00-ás kezdés után elsötétült a nézőtér és megjelent az öt világsztár, akik három év után tértek vissza Budapestre.

Nem várakoztatták sokat a népet, azonnal belecsaptak a slágerekbe, egy rövid intro után már az egyik leghíresebb feldolgozásuk, a “Daft Punk” táncoltatta a közönséget. A táncoltatás azért is nagy szó, mert csak ülőhelyes jegyeket árultak a bulira, többen azonban egy percig sem vették használatba a széket.

Mi láttuk először!

Mivel a turné első koncertjét láthattuk, kíváncsi voltam, hogy mennyire érezhető a csapaton, hogy egy még nem bejáratott show-n veszünk részt. Be kell vallanom, hogy épphogy. A koreográfiát nem vitték túlzásba, főképp térformákkal dolgoztak, de ez nagyon jól mutatott a bulin. Mindig az éppen szólót éneklő tag került a középpontba és becsületesen kihasználták a színpad adta lehetőségeket. És ha már színpad. Talán itt lehetett egy kicsi hiányérzetünk, továbbra is egy sima dobogó került csak a deszkákra, de még így is nagyobb volt, mint a korábbi koncerteken.

A fények rendkívül jól aláfestették az éppen elhangzó dalokat, a drámaibbaknál hideg-, a szórakoztatóbb számoknál meleg fények világítottak. Mint minden profi produkciónál, itt is volt dress code. Az énekesek a fekete és fehér színekkel dolgoztak, ráadásul viszonylag hétköznapi ruhadarabokat választottak az estére. Mind a színpad, mind az öltözékek puritánsága is arra enged következtetni, hogy

semmivel sem akarták elvenni a fókuszt a zenéről, amiről amúgy is baromi nehéz lenne.

A Pentatonixnak mindig is volt érzéke ahhoz, hogy melyik dalokhoz és milyen módon nyúljon hozzá, ez a képességük pedig egy műsor összeállításánál sem hagyja el őket. Tökéletes íve volt a koncertnek, az energikus kezdés után egy kicsit visszavettek a tempóból, majd jöttek az egyéni dalok, a közönségénekeltetés, a felfokozás és végül a katarzis. Örömmel konstatáltam, hogy most jóval több olyan dalt választottak, amelyben Mitch Grassi kontratenor énekelte a fő szólamot. A fickó ugyanis egészen egyedi hangszínnel rendelkezik és igazi kincs az énekes szakmán belül. A műsorban helyet kapott a már említett Daft Punk, a Creep, a kezdeti időket idéző White Winter Hymnal, a Halleluja, a Bohemian Rhapsody, a Sound of Silence és nálunk debütált a csapat legújabb dala, a Heaven on Earth is.

Az egyedüli negatívum az, hogy rövid volt. A bruttó kilencven perces műsorból elment tíz perc arra, hogy Scott Hoying, a csapat baritonja megtanítsa a három részre osztott közönségnek a “Let the Sunshine in” különböző szólamait, amit majd a csapat feltehet a TikTok-ra. Ez meg is történt egyébként.

@pentatonix

What an EPIC way to kick off our Europe tour! Thank you, Budapest! ??

♬ original sound - Pentatonix

A szólódalok szintén elvittek 20 percet a buliból, de kaptunk egy rendkívül profi instrumentális dalt is, melyben a beatboxer Kevin Olusola elektromos csellón, a basszust éneklő Matt Sallee dobon játszott. Ezt leszámítva viszont csak az öt énekes hangja szólt, alkalmanként egy kis hd-val megtámogatva.

Annyira közel volt!

Az első öt dal után meglepődve jegyeztem meg magamban, hogy “azt a mindenit, végre jól szól a Dome!”. Na ez a kijelentés elhamarkodottnak bizonyult. A koncert negyedénél mintha kiment volna cigizni a hangosító. Hol a mélyebb frekvenciák, hol a magasabbak nem hallattszódtak, ráadásul a hd sokszor nem alátámasztotta a csapatot, hanem elnyomta. Ez több dalnál is igencsak zavaró volt, néha még azt sem lehetett kibogarászni, hogy milyen hangnemben énekel az öt főhős. A koncert végére szerencsére javult a helyzet, így a gigasláger “Halleluja”-t és a “Bohemian Rhapsody”-t már megint átszellemülve hallgathattuk.

A Pentatonix minden tagja kommunikált a közönséggel, rengeteget hálálkodtak, szívecskéket mutogattak, nevettek, Hoying pedig

az első sorokhoz is lement pacsizni.

Érezni lehetett, hogy mennyire jól érzik magukat a színpadon és tudják, hogy ezt a hallgatóknak köszönhetik.

Mindent összevetve egy lenyűgöző produkciót láthattunk, eszméletlen profin megvalósítva, Scott Hoying, Kirstin Maldonado, Mitch Grassi, Matt Sallee és Kevin Olusola pedig megmutatta, hogy a Pentatonix miért korunk vezető acapella csapata és hogy a magyar közönségnek is szüksége van az igényes zenére. Egy biztos, ha a jövőben újra Magyarországon lép fel az énekegyüttes, mi ott leszünk és a közönségből valószínűleg még elég sokan!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője
Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.


94 éves korában elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, újságíró, a Magyar Rádió legendás Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője.

Czigány György hangja generációk számára volt meghatározó: a Déli Krónika után felcsendülő, nyugodt, kedves orgánum, amelyhez generációk igazították az órájukat.

Ez a hang némult el örökre április 6-án. A hírt a családja tudatta a Magyar Távirati Irodával. Személyében egy köztiszteletben álló művész, nem túlzásként egy kulturális intézmény távozott.

Czigány György 1931. augusztus 12-én született Budapesten. A zene iránti elköteleződése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezette, ahol Kadosa Pál tanítványaként zongoraművész-tanári diplomát szerzett.

Bár a Krisztinavárosi templomban orgonált, tehetségét végül nem a koncertpódiumon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában kamatoztatta.

Zenei rendezőként, majd főosztályvezetőként a rádió zenei arculatának egyik legfőbb formálója lett, később pedig a Magyar Televízióban is vezető pozíciókat töltött be. Munkásságát a legmagasabb szakmai és állami díjakkal ismerték el, többek között József Attila-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima-díjjal is kitüntették.

Az irodalom iránti szenvedélye is végigkísérte életét: több tucat verseskötete és prózai műve jelent meg, 1999-től pedig a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnökeként tevékenykedett.

Életművének koronája, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei vetélkedő 1969-ben indult, és egy olyan korban hozta be a klasszikusokat a nappalikba, amikor a kultúra terjesztése még valódi missziónak számított.

A műsor, amely közel tízezer adást élt meg, egy zseniálisan egyszerű ötleten alapult, amit Czigány György maga így foglalt össze:

„A hírek és az időjárás után miért ne jöhetne egy kis Mozart vagy Beethoven?” Ez a kérdés forradalmasította a zenei ismeretterjesztést. A napi tízperces játék nem vizsgáztatni, hanem szórakoztatva tanítani akart, felkelteni a kíváncsiságot, hogy a hallgatók az egyperces részletek után maguk keressék meg a teljes műveket.

A kiegyensúlyozott, kulturált hang mögött egy súlyos tragédiákat is megélt ember állt. Élete legnehezebb időszakairól ritkán, de megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Meghalt az első feleségem, és a három gyerekem közül a középső. Azt szoktam mondani, hogy a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni” – nyilatkozta korábban.

Ez a mély, emberi tartás tette lehetővé, hogy a gyász feldolgozhatatlan súlya alatt is folytassa alkotói és közművelői munkáját. A veszteségek ellenére is szerencsésnek tartotta magát, mert megvalósíthatta mindazt, amit eltervezett.

„Azt hiszem, a szerencsés tragédiáimon túl szerencsés ember vagyok, mert amit akartam, megcsinálhattam.”

Öröksége túlmutat a rádióhullámokon. A Ki nyer ma? szellemisége annyira eleven maradt, hogy a formátumot az elmúlt években a közmédia újraélesztette, színpadi változatban is tovább éltetve a legendát.

Czigány György egy olyan korban teremtett értéket és közösséget, amelyben a közszolgálat még valódi tanító és felemelő gesztus volt. Búcsúztatásának részleteiről később intézkednek, de a hangja, amely évtizedeken át volt a magyar otthonok mindennapjainak része, a kulturális emlékezetben örökre megmarad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk