Kínzó hátfájással küzd a 70 éves Putyin, tovább romolhatott az egészségi állapota
Az elmúlt időszakban köhögési rohamoktól, mellkasi fájdalmaktól és veseproblémáktól is szenvedett az orosz elnök a Kreml ügyeiben bennfentes Telegram-csatorna szerint.
Vlagyimir Putyin egészségi állapota ismét a középpontba került október 7-i születésnapja alkalmából. A 70 éves orosz elnök ugyanis az elmúlt napokban kínzó hátfájástól szenved egy friss jelentés szerint, amit a General SVR nevű - feltehetően a Kreml egykori bennfentese által üzemeltetett - Telegram-csatorna szellőztetett meg.
Putyin az elmúlt hónapokban a pletykák szerint szenvedett már gyomorrákban, Parkinson-kórban de még skizoaffektív zavarban is. Bár a múlt héten hosszú beszédet mondott, a Telegramon újra fellángoltak az olyan állítások, miszerint az orosz elnök egészségi állapota egyre csak romlik. Ezt olyan felvételekkel próbálják alátámasztani, amiken remeg a keze, puffadtnak és kövérnek tűnik - írja a brit Mirror.
A General SVR szerint Putyin a háborúval kapcsolatos megbeszélések előtt panaszkodott kínzó hátfájásra, aminek következtében a találkozókon kicsit előre hajolva jelent meg. A csatorna arra is kitér, hogy Putyin ukrán helyzettel kapcsolatos fontos döntéseit az egészségi állapota határozza meg.
Szerintük mindez arra is bizonyíték, hogy az elnök rákos megbetegedése előrehaladott állapotban lehet, ezért fordulhat az elő, hogy az utóbbi időben a megfelelő kezelés ellenére a fájdalom nem mindig enyhül a testében. A Kreml az állításokra még nem reagált.
A General SVR az elmúlt hetekben arról számolt be, hogy Putyin fáradtságra és légszomjra panaszkodott, a részleges mozgósításról szóló bejelentést pedig azért kellett elhalasztani, mert az eredeti időpontban köhögési rohamoktól és mellkasi fájdalmaktól szenvedett.
Vlagyimir Putyin egészségi állapota ismét a középpontba került október 7-i születésnapja alkalmából. A 70 éves orosz elnök ugyanis az elmúlt napokban kínzó hátfájástól szenved egy friss jelentés szerint, amit a General SVR nevű - feltehetően a Kreml egykori bennfentese által üzemeltetett - Telegram-csatorna szellőztetett meg.
Putyin az elmúlt hónapokban a pletykák szerint szenvedett már gyomorrákban, Parkinson-kórban de még skizoaffektív zavarban is. Bár a múlt héten hosszú beszédet mondott, a Telegramon újra fellángoltak az olyan állítások, miszerint az orosz elnök egészségi állapota egyre csak romlik. Ezt olyan felvételekkel próbálják alátámasztani, amiken remeg a keze, puffadtnak és kövérnek tűnik - írja a brit Mirror.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A horvátországi Szamobor városában március végén indult el egy új program, amely pénzügyi támogatást nyújt azoknak a nagyszülőknek, akik napközben otthon vigyáznak az unokáikra. A Zágrábhoz közeli település Svédország példáját követve elsőként vezette be ezt a megoldást Horvátországban.
A kezdeményezés célja, hogy enyhítse az óvodai férőhelyhiányt, valamint segítséget nyújtson a családoknak.
A rendszerben részt vevő nagyszülők gyerekenként havi 360 eurós támogatást kapnak, ami több mint 145 ezer forintnak felel meg. A városban két óvoda működik több kisebb telephellyel, amelyek több mint 1300 gyereket látnak el, de tavaly így is több mint 100 gyerek maradt ki az ellátásból.
Petra Škrobot, Szamobor polgármestere az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „Az előnyök többszörösek. A nyugdíjak meglehetősen alacsonyak, és a szülők számára néha nehéz megfelelő ellátást találni a gyerekeknek. Lehetőséget akartunk biztosítani a szülőknek, hogy megválaszthassák a gyerekeik gondozásának legmegfelelőbb módját.”
A „nagymama-nagypapa szolgálat” elnevezésű programhoz eddig 28-an csatlakoztak. Egyikük a hatvanéves Dubravka Koletic, aki pozitívan nyilatkozott a lehetőségről: „Kapunk némi plusz eurót, ami jó, mivel a nyugdíjunk alacsony, és sok időt töltünk az unokáinkkal, és még közelebb kerülünk egymáshoz.”
Horvátországban az átlagnyugdíj körülbelül 550 euró, vagyis valamivel több mint 220 ezer forint havonta.
Dubravka lánya, Danijela Koletic is örömmel fogadta a programot, mivel kisfia, Viktor nem kapott helyet az állami bölcsődében. A 41 éves közgazdász így nyilatkozott: „Könnyebb egy ilyen kisgyereket olyasvalakire bízni, akiben megbízik az ember, Viktor és a nagymamája pedig tovább mélyíti így a kapcsolatát.”
A legtöbb horvát anya 12 hónapos szülési szabadságot vesz igénybe, a gyerekgondozási díj pedig hat hónapos kortól a gyermek hatéves koráig, az iskolakezdésig jár.
Az állami intézmények férőhelye azonban korlátozott, és a nagyvárosokban, például Zágrábban, a probléma különösen súlyos. Sokan kénytelenek magánóvodát vagy dadát fizetni, illetve a nagyszülők segítségére támaszkodni.
A horvátországi Szamobor városában március végén indult el egy új program, amely pénzügyi támogatást nyújt azoknak a nagyszülőknek, akik napközben otthon vigyáznak az unokáikra. A Zágrábhoz közeli település Svédország példáját követve elsőként vezette be ezt a megoldást Horvátországban.
A kezdeményezés célja, hogy enyhítse az óvodai férőhelyhiányt, valamint segítséget nyújtson a családoknak.
A rendszerben részt vevő nagyszülők gyerekenként havi 360 eurós támogatást kapnak, ami több mint 145 ezer forintnak felel meg. A városban két óvoda működik több kisebb telephellyel, amelyek több mint 1300 gyereket látnak el, de tavaly így is több mint 100 gyerek maradt ki az ellátásból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nemes Klára, a keszthelyi fideszes képviselő is megosztotta azt a Facebook-bejegyzést, amely fajelméleti alapon támadja Dobrev Klárát. A posztot a „Köszönet a Fidesz-KDNP kormánynak 2025-ben is!” nevű, több mint 17 ezer tagot számláló Facebook-csoportban tették közzé.
A bejegyzés Dobrev Klárát a nagyapján, Apró Antalon keresztül támadta.
A szöveg Apró Antal vélt zsidó származására hivatkozik, és azt állítja, hogy ez elegendő ahhoz, hogy unokáját „judeo-bolsevik, genetikailag prediszponált magyarellenes, rasszista tömeggyilkossá” tegye.
A poszt a náci fajelmélet klasszikus téziseit idézi, többek között azt, hogy a zsidók genetikailag kódoltan magyarellenesek és hajlamosak a gyilkolásra.
Amikor 444 újságírója felhívta Nemes Klárát, a képviselőnő először nem tudta, melyik bejegyzésről van szó. Rák Sándorné esetéről sem hallott. Később, miután elhangzott, melyik csoportból származik a poszt, és felolvasták neki a szöveget, az „Apró-Klein Antalnál” hümmögött, majd a „magyarellenes rasszista tömeggyilkosnál” közbeszólt, hogy tudja, miről van szó. A kérdésre, hogy olvasta-e a bejegyzést, igennel felelt. Amikor azonban azt kérdezték, hogy egyetért-e a tartalmával, bontotta a vonalat. Később SMS-ben is feltették neki ezt a kérdést, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A bejegyzést korábban egy másik fideszes képviselő, Rák Sándorné is megosztotta, aki az egri ciszterci gimnázium tanára volt,
és az egri önkormányzat kulturális bizottságának elnöki posztját is betöltötte. Ő a Facebookon, egy nem kommentelhető bejegyzésben kért bocsánatot, amelyben azt írta: nem olvasta el figyelmesen a szöveget, nem ért vele egyet, és elnézést kér mindenkitől, akit megbántott vagy megsértett. Dobrev Klárát név szerint nem említette. A posztot közben eltávolította az oldaláról.
A Fidesz frakcióülésén Rák Sándornét leváltották a bizottsági elnöki tisztségéről, és arra kérték, hogy „képviselői mandátumáról saját belátása szerint döntsön”. Az eset óta nem tett közzé új bejegyzést a közösségi oldalán.
A Demokratikus Koalíció közleménye hívta fel a figyelmet arra, hogy Nemes Klára oldalán a bejegyzés továbbra is elérhető. A képviselőnő a legutóbbi önkormányzati választáson egyéni mandátumot szerzett Keszthelyen, ahol a 12 tagú képviselő-testületben mindössze négy kormánypárti tag ül.
Nemes Klára, a keszthelyi fideszes képviselő is megosztotta azt a Facebook-bejegyzést, amely fajelméleti alapon támadja Dobrev Klárát. A posztot a „Köszönet a Fidesz-KDNP kormánynak 2025-ben is!” nevű, több mint 17 ezer tagot számláló Facebook-csoportban tették közzé.
A bejegyzés Dobrev Klárát a nagyapján, Apró Antalon keresztül támadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az politikai hullarablás
A független országgyűlési képviselő szerint a nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.
„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:
04.22 hétfő: 1500
04.23 szerda: 2500
04.24 csütörtök: 8500
04.25 péntek: 7500
04.28 hétfő 12.000
04 29 kedd 17.500
04.30 szerda 37.500
05.05. hétfő 34.000 db
05.06. kedd 36.500 db
05.07. szerda 71.500 db
05.08. csütörtök 50.500 db
05.09. péntek 54.000 db
„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.
„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).
A nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.
Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.
„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:
ez a kampány alulmúlja az eddigi, sorosozós, brüsszelezős, migránsozós és háborúpártizós kampányokat.
Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?
„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:
04.22 hétfő: 1500
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.
A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.
A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.
A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:
„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”
A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.
Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.
Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
