Az eső és a szennyezett forrásvíz sem tudta elrontani a Fishing on Orfűt
Az egyik az időjárás, ami ezúttal elég szélsőségesen alakult: szerda este 11 körül csapott le először egy hatalmas vihar, vagy egy órán keresztül ömlött az eső, a szabadtéri koncertek teljesen leálltak. Végül az Esti Kornél és s Pál Utcai Fiúk is színpadra lépett, de csak több órás csúszással, jóval kisebb közönség előtt.
Szombaton pedig este 6 körül kezdett el esni egyre növekvő intenzitással, és fél 10-ig abba se hagyta. Ekkor végül csak a Tűzhöz közel színpadon maradt el egy koncert, minden mást zavartalanul megtartottak, de a közönség létszámán azért meglátszottak a mostohább körülmények. Aki viszont ott volt, az ugyanakkorát bulizott, mintha mi se történt volna, és a zenekarok is mind kitettek magukért.
A fentiek ellenpólusaként viszont csütörtökön és pénteken egész nap, sőt szombaton is egészen délutánig kánikula volt. A Víziszínpad végig rekord nézőszámokkal üzemelt, mindenki a tóban és a parton kereste a felfrissülést, aki nem épp a szokásosan népszerű sör- és fröccstúrákon, vagy valamelyik másik off programon vett részt.
A másik az országos sajtóban is nagy hírverést kapott megbetegedések ügye: a kemping előtti parkolóban található Turista-forrás vizébe a szerda esti felhőszakadás baktériumokat mosott bele, a figyelmeztető táblát (miszerint ez nem ivóvíz) pedig valaki ellopta. Így csütörtök-péntek folyamán közel százan lettek rosszul, hányásos és hasmenéses tünetekkel.
Öröm az ürömben, hogy gyors lefolyású betegségről van szó, így sok érintett másnapra vagy legkésőbb harmadnapra már fel is épült. Persze aki a pécsi kórházban kötött ki, annak aligha marad jó élmény az idei fesztivál, de a szervezőket nem érheti panasz: amint kiderült, hogy eltűnt a tábla, kordonnal kerítették el a forrást, sőt még külön őriztették is. Mindezt úgy, hogy nem is az ő dolguk lett volna, hiszen a kemping területén kívül található.
Összességében annyian mondták azt nekem, hogy egész évben ezt a 4 napot várják, és ennél ideálisabb kikapcsolódást egyszerűen el se tudnak képzelni, hogy nem vitás: a Fishing tényleg tud valamit, amit más fesztiválok nem.
Itt mindenki teljesen le van lazulva, egyetlen felemelt hangot, vagy ingerült megnyilvánulást sem hallottam, még főműsoridőben a pultnál sorban állva sem. A sátrazók között új barátságok szövődtek, simán előfordult, hogy valaki az első este már egy olyan társasággal bulizott, akiket előtte alig pár órával ismert meg.
A repoharas rendszer elég jól bevált, érzékelhetően kevesebb volt a szemét a kemping területén. És fesztivál-viszonylatban az árak sem voltak elszállva: sört és hotdogot már 600 forintért kapni lehetett, a folyó borok decije 250 forint volt, a szódát a fröccshöz ráadásul ingyen mérték.
Úgy általában egyszer sem volt olyan érzésem, hogy ez vagy az a dolog egyértelmű lehúzás lenne, és a programoknál is legfeljebb a bőség zavara jelentett problémát, sosem az, hogy most épp semmi olyan nem történik, ami érdekelne.
Szóval ismét magasra került a léc már a szezon elején: bár még jó pár másik fesztiválra megyek majd, ezt nehéz lesz felülmúlni. Az pedig nem is kérdés, hogy "jövőre ugyanitt" – akkor már a tizenegyedik alkalommal.
(További képeket ide kattintva lehet nézegetni.)