A filozófust február 12-én, Gyöngyösön helyezték örök nyugalomra, ahol családja, barátai és tisztelői vettek tőle végső búcsút.
A búcsúztatáson Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője is részt vett. A politikus így emlékezett meg róla: „Nagy Ervin filozófus-közírót, barátunkat, régi harcostársunkat Gyöngyösön kísértük utolsó útjára. Isten Veled, nyugodj békében!”
Nagy Ervin hosszú pályafutása alatt több területen is meghatározó szerepet töltött be. Alapítója, alelnöke és választmányi elnöke volt a Jobbiknak. 2006-ban a Harmadik út–MIÉP–Jobbik-szövetség színeiben képviselőjelöltként indult a XII. kerületben, de 2008-ban kilépett a pártból, mert nem értett egyet annak irányvonalával.
Filozófiai és közírói tevékenysége mellett számos publikációval gazdagította a magyar közéletet. 2010-től a Magyar Hírlap, a Pesti Srácok és a Mandiner hasábjain jelentek meg írásai. 2018-tól a Hír TV vitaműsorainak állandó szereplője volt, majd 2024-től a Mandiner újságírójaként dolgozott. Szakmai munkásságát több könyv is fémjelezte, köztük A liberalizmus illúziói és az Omladozó téveszmék című művek. Társszerzőként közreműködött a Tiszta szívvel 1956-ban című kötet elkészítésében is.
A XXI. Század Politikai Intézet kutatójaként és a Károli Gáspár Református Egyetem filozófia tanszékének előadójaként is aktív szereplője volt a hazai közéletnek.
Díjat kapott az Orbán család gazdagodásáról szóló film Prágában
Külföldön is egyre többen kíváncsiak arra a filmre, ami feltárja az Orbán család üzleti tevékenységét és a kormányfőhöz köthető személyek meggazdagodásának útját.
„Azt már eddig is tudtuk, hogy az Orbán család gazdagodásáról szóló filmünk, A dinasztia elnyerte a hazai közönség tetszését. Jelen állás szerint közel 3,9 millió megtekintésnél tart a Youtube-on, és telt ház mellett vetítettük a hazai turnénk során is. Úgy tűnik azonban, hogy külföldön is értékelik a nézők.
A filmünk része volt a prágai Press Play Prague nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjának, ahol óriási örömünkre elnyerte a közönségdíjat”
– írták a Facebookon az alkotói csapat tagjai, akik kiemelték: eleve azzal a céllal készítették a filmet, hogy minél több emberhez érjen el, és megszólítsa azokat is, akik kevésbé közelről követik a magyar belpolitikát.
„Ez a díj elismerés a filmen dolgozó teljes csapatnak: a Direkt36 munkatársainak, Fuchs Máté rendezőnek és Bíró Bálint társrendezőnek, valamint az összes többi profi filmes szakembernek, aki hozzájárult A dinasztia sikeréhez. Köszönjük minden támogatónknak, hogy velünk van, és segít bennünket abban, hogy folytassuk a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását cikkekben és újabb dokumentumfilmekben. A díjat Szőke Dániel, a Direkt36 újságírója, a film egyik alkotója vette át szombat este” – zárult a bejegyzés.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Direkt36 közel egyéves munkával készítette el az egyórás dokumentumfilmet Orbán Viktor családjának üzleti tevékenységéről.
A dinasztia – Így született az Orbán család gazdasági birodalma című film kiemelten foglalkoztak Tiborcz Istvánnak, a kormányfő vejének gazdagodásával, és felidézik azt is, milyen szerepet játszottak ebben olyan közbeszerzések, amelyeket az EU ellenőrei súlyosan szabálytalannak találtak. A már korábban feltárt információk összegzése mellett minden korábbinál mélyebb betekintést engednek abba a luxusvilágba, amelyet Tiborcz István és Orbán Ráhel felépített. Először sikerült például bejutni egy rejtett kamerával abba a budai elit klubba, a Botaniq Budai Klub nevű helyre, amelyet 2023-ban nyitottak Tiborczék.
A film megjelenése előtt a Magyar Nemzet azzal vádolta meg a Direkt36-ot, hogy A dinszatia egy „ukrán titkosszolgálati akció a részeként” készült a miniszterelnök lejáratására. A Direkt36 erre reagálva közölte, hogy a projektet senki nem befolyásolta sem itthonról, sem külföldről, és ukrán finanszírozásban sem részesült.
„Azt már eddig is tudtuk, hogy az Orbán család gazdagodásáról szóló filmünk, A dinasztia elnyerte a hazai közönség tetszését. Jelen állás szerint közel 3,9 millió megtekintésnél tart a Youtube-on, és telt ház mellett vetítettük a hazai turnénk során is. Úgy tűnik azonban, hogy külföldön is értékelik a nézők.
A filmünk része volt a prágai Press Play Prague nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjának, ahol óriási örömünkre elnyerte a közönségdíjat”
– írták a Facebookon az alkotói csapat tagjai, akik kiemelték: eleve azzal a céllal készítették a filmet, hogy minél több emberhez érjen el, és megszólítsa azokat is, akik kevésbé közelről követik a magyar belpolitikát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.
A hét elején szociális, köztük gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a miniszterelnök hivatala elé. Az akcióval a rendkívül alacsony fizetésükre akarták felhívni a figyelmet.
Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.
A Híradó úgy tudja, készült egy dokumentum a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon tavaly decemberben. Ebből az derül ki, hogy
a felügyeletük alá tartozó intézményekben átlagosan a szakmai álláshelyek 24%-a betöltetlen volt.
Két budapesti intézményben volt a legrosszabb a helyzet. A Cseppkő Gyermekotthoni Központban a 132 szabad státuszból csak 70-et töltöttek be. Tehát itt csaknem 50%-os volt a munkaerőhiány. Ahogy a Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskolában is, ahol 178 helyett csak 97-en dolgoztak. A dokumentumban felsorolt 27 intézményből egyébként további 6 helyen 30%-ot meghaladó volt az üres státuszok aránya.
Molnár László, aki 23 évig vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, azt mondta, a probléma nem új keletű és évek óta komoly gondokat okoz a gyermekvédelemben. Tud olyan esetekről, ahol például tucatnyi gyerekre csak egyetlen egy nevelő jutott.
„Alapul véve egy lakásotthont, ahol maximum 12 normál szükségletű gyerek helyezhető el, hogy esetleg egy, azaz egy szakmai munkatárs van egy időben a gyermekotthonban. Ha ebben a gyermekotthonban vannak kicsik, vannak nagyok, akkor a 0-3 éves meg a 16-18 éves gyerekeknek igencsak eltérő szükségleteik vannak. Akkor ez az egyedül beosztott kolléga nem tud a gyerekekkel tanulni, ha például az egyik gyereknek súlyos asztmás rohama lesz. Ha az egyik gyereket a másik súlyosan bántalmazza,
a nevelő nem tud egyszerre sem időben, sem térben ugyanott jelen lenni. Tehát drámai helyzetek alakulhatnak ki”
– fogalmazott a szakember.
A hét elején nem támogatta az Országgyűlés kormánypárti többségű Költségvetési Bizottsága azt az ellenzéki javaslatot, amely jövőre növelte volna a szociális dolgozók fizetését. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ugyanakkor bejelentette, hogy több pénzt csoportosítanak át az ágazatnak. A kormány arról döntött, hogy már az idei évben az állami szociális intézményrendszernek 17 milliárd forintot juttat. Ezt a gyerekotthonok modernizálására és a bérek emelésére költik. Ebből emelnék az étkezésre fordítható pénzt is – mondta a miniszter.
A létszámhiánnyal kapcsolatos kérdésekre egyelőre nem reagált a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.
A hét elején szociális, köztük gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a miniszterelnök hivatala elé. Az akcióval a rendkívül alacsony fizetésükre akarták felhívni a figyelmet.
Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már háromszor annyi államadósság jut egy magyarra, mint 15 éve, fejenként 6,7 millió forintnál tartunk
Orbán Viktor szerint nem lehet rossz bőrben gazdaság, mivel 3%-os hiteleket indíthatnak. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint ezekre is kölcsönből költ a kormány.
A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.
A GDP 60-62 százalékára teszik átlagosan a magyarok az államadósságot a Nemzetközi Valutaalap, az IMF friss kutatása szerint. Több mint 10 százalékponttal, vagyis nagyjából 10 ezer milliárd forinttal alacsonyabbra, mint amekkora valójában.
„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.
„Idén a nagyobb hiány annak köszönhető, hogy alapvetően voltak új programok például a nyugdíjasoknak kiosztható új élelmiszer-utalvány, vagy az adócsökkentési lépések GYES-GYED adómentessége. Akár októbertől a háromgyerekes anyák adómentessége” – magyarázta a miniszter.
Orbán Viktor miniszterelnök most pénteken az állami rádióban másképp beszélt kormánya költekezésiről.
„Mondanak itt mindenfélét, jót-rosszat a magyar gazdaságról, de a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3 százalékos otthonteremtési hitelt, egy fix 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben” – jelentette ki a kormányfő.
„Amire büszke a miniszterelnök, az sajnos hitelből van, és nem a gazdaság növekedéséből. Nincsen jó bőrben a magyar gazdaság”
– reagált az Országgyűlés költségvetési bizottság elnöke, Vajda Zoltán, aki úgy látja: így még nagyobb adósságot görget majd maga előtt a kormány, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor’s most pénteken sem rontott Magyarország besorolásán.
„Amiből a kormány tudja ezeket az intézkedéseket finanszírozni, azokat nagyon-nagyon drágán kapjuk csak sajnos, és azt tudom mondani, hogy
az államadósság kamataira többet fizetünk, mint akár az egészségügyre, akár az oktatásra”
– tette hozzá a költségvetési bizottság elnöke, aki szerint egy átlagos magyarra már majd’ 6 millió 700 ezer forint államadósság jut – több
A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.
A GDP 60-62 százalékára teszik átlagosan a magyarok az államadósságot a Nemzetközi Valutaalap, az IMF friss kutatása szerint. Több mint 10 százalékponttal, vagyis nagyjából 10 ezer milliárd forinttal alacsonyabbra, mint amekkora valójában.
„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kissé fenyegető hangnemben üzent a Kreml szóvivője Moldovának, miután az ottani kormány jóváhagyta a 2035-ig szóló katonai stratégiát, amely szerint Oroszország Moldova fő biztonsági fenyegetése. A szeptemberben újraválasztott, nyugatpárti erők kormánya ezzel rögzítette a védelmi irányokat.
Dmitrij Peszkov most arra utalt, hogy ha Moszkva ellenében határozzák meg magukat, Moldova is Ukrajna sorsára juthat.
„Ez egy meglehetősen konfrontatív, barátságtalan irány a hazánkkal szemben. Véleményünk szerint Moldova jelenlegi vezetői súlyos hibát követnek el. Úgy vélik, hogy az Európával való kapcsolatok kiépítésének irányvonala Oroszország teljes elítélését jelenti. Egy ország már elkövetett egy ilyen hibát. Ez semmi jót nem hozott ennek az egy országnak.”
– mondta a szóvivő a TASZSZ-nak a 444.hu szemléje szerint.
Peszkov emellett Ukrajnának is címzett egy figyelmeztetést: jelezte, hogy ha az ukránok megkapják és orosz célpontok ellen bevetik az amerikai Tomahawk-rakétákat, Oroszország ezt akár nukleáris támadásnak is tekintheti.
„Ez (a Tomahawk) egy különleges fegyver, létezhet nem nukleáris és nukleáris kivitelben, hatótávolsága jelentős, de ezzel nem lehet megváltoztatni a helyzetet a frontokon” – mondta a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában az MTI beszámolója szerint.
Megismételte, hogy Moszkva kész az ukrajnai válság békés rendezésére, és azt is hallja, hogy Donald Trump továbbra is a tárgyalások megkezdésének szükségességéről beszél, amiből azt a következtetést vonja le, hogy az amerikai elnök mégis megőrizte politikai akaratát.
„De az európaiak és a kijevi rezsim egyáltalán semmit sem hajlandóak tenni ebben az irányban”
– mondta a Kreml szóvivője.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország mérlegelni fogja-e, hogy az Ukrajnából esetleg elindítandó Tomahawkok nukleáris fegyverek lehetnek, azt válaszolta:
„Emlékezzünk vissza a szakszolgálataink másfél-két évvel ezelőtti jelentéseire, amelyek szerint az ukránok képesek előállítani egy úgynevezett piszkos bombát. Képzeljék el, hogy egy nagy hatótávolságú rakéta felszáll és repül. Tudjuk, hogy nukleáris fegyver lehet. Mit gondoljon erről az Oroszországi Föderáció? A tengerentúli katonai szakértőknek ezt érteniük kell” – mondta Peszkov.
Kissé fenyegető hangnemben üzent a Kreml szóvivője Moldovának, miután az ottani kormány jóváhagyta a 2035-ig szóló katonai stratégiát, amely szerint Oroszország Moldova fő biztonsági fenyegetése. A szeptemberben újraválasztott, nyugatpárti erők kormánya ezzel rögzítette a védelmi irányokat.
Dmitrij Peszkov most arra utalt, hogy ha Moszkva ellenében határozzák meg magukat, Moldova is Ukrajna sorsára juthat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
